Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

Szocialista építésünk szilárd alapja írta : Dr. Csizmadia Ernő, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője Népgazdaságunk 'és társa­dalmunk dinamikusan fejlő­dik, sikeresen halad a szocia­lizmus teljes felépítésének út­ján. A munkás-paraszt szö­vetség, amely a falu szocia­lista útra lépésével, a terme­lőszövetkezetek megerősödésé­vel magasabb eszmei és poli­tikai színvonalra emelkedett, változatlanul alapja szocialis­ta rendünknek, gazdasági és társadalmi eredményeinknek. A szocializmus építésének előrehaladásával sem csök­ken' e szövetség fontossága, mert szocialista vívmányaink csakis a dolgozók széles tö­megeinek szoros együttműkö­désére alapozhatok és fejleszt­hetők. A termelés — ezzel együtt nőnünk életszínvonalának ja­vítása, a dolgozók jobb ellá­tása — csakis a munkások és parasztok jobb munkájának eredménye révén lehetséges, egüttműködésben az értelmi­séggel. A szocialista viszo­nyok erősítése, a szocialista dekmokrácia szélesítése is csak szilárd osztályszövetség alapjárf valósulhat meg. Á munkás-paraszt szövetség Olyan politikai összefogás', amely mindenekelőtt a két osztály szoros gazdasági egy­másrautaltságára épül. A pa­rasztság nem lehet meg és nem fejlesztheti gazdaságát az ipar termékei nélkül. A mai korszerű gazdálkodásban egy­re növekvő szerepe van az ipari eszközöknek, tehát az ipari munkának. Több ter­melési ágban ma már az ipar szereDe és közreműkö­dése a döntő a mezőgazda­ságban. Á szövetkezeti parasztsá­gunk által elért szép eredmé­nyekben. a 30 mázsa feletti búzahozamokban, a nagy kukoricatermésben.' hasonló­képpen a növekvő tej-, to­jás- és hústermelésben ugyan­úgy megtalálható az ipari dolgozók jó munkája, mint a mezőgazdaságiaké. Mindez egyúttal a legközvetlenebb munkásérdek, hiszen a mező- gazdasági termelés a város élelmiszerbázisa. a közszük­ségleti cikkeket gyártó köny- nyű- és élelmiszeripar nyers­anyagforrása. Sőt p mezőgaz­daság hazánkban fontos té­nyezőié külkereskedelmünk fejlődésének is. Az élelmi­szergazdaság exoortbevétele évről évre számottevő népgaz­dasági beruházások forrásai A munkás-paraszt szövetség politikája a gyakorlatban ezért azt követeli, hogy felis­merjük és elfogadjuk az ipar és a mezőgazdaság arányos feli esetésének fontosságát. Az utóbbi években ez a politika kézzelfogható eredményeket hozott. Évente mintegy hat százalékkal növekedett az ipa­ri és mezőgazdasági terme­lés. Az élelmiszer-ellátás — időszakos hiányoktól eltekint­ve — bőséges és csaknem zavartalan volt Az élelmiszer-ellátás javítá­sa érdekébert különösen fon­tos. hogy szövetkezeti pa­rasztságunk fokozott gondot fordítson a zöldségfélék ter­melésére és a hústermelésre. Ebben az évben e két terüle­ten tapasztalható a lemara­dás: a zöldségellátásban már néhány év óta, a húsellátás­ban pedig átmenetileg az ál­latjárvány miatt. A sertéshús­termelés növelésével év vé­gére az ellátás zavartalanná válhat, a zöldségtermelés fo­kozásához azonban még to­vábbi befektetések, szorgal­mas. hozzáértő munka szük­séges. Mindemnek — a mezőgaz­dasági nagyüzemeken belüli tennivalók mellett — ipar- fejlesztésünk, munkásosztá­lyunk számára is figyelemre méltó mondanivalója van. Az egyik lényeges mondanivaló, hogy az intenzív termeléshez a mezőgazdaságban egyre több gép, műtrágya, ipari ter­melőeszköz és anyag szüksé­ges. Mindezt hazai termelés­ből, vagy importból, minden­képpen biztosítani kell. A másik mondanivaló az. hogy jó minőségű ipari eszközök kel­lenek, a mezőgazdasági üze­mek jövedelmével összhang­ban álló árakon. Fontos termelési és ellátási érdekek fűződnek ahhoz is, hogy termelőszövetkezeteink pe csak a szűk értelemben vett növénytermelést, állattenyész­tést és kertészetet fejlesszék, hanem az azokkal összefüggő ipari feldolgozást, szolgálta­tást, és a közvetlen értékesítést is. A vertikális kooperáció le­hetőségeit jól hasznosító sza­kosított tömegtermelés és az ehhez kapcsolódó értékesítés társadalmi és üzemi szempont­ból egyaránt előnyös: növeli az áruválasztékot, lerövidíti az áru útját, ezzel javítja a fogyasztók ellátását, egyúttal elősegíti a szövetkezetekben dolgozók munkaidejének jobb hasznosítását, bővíti a szövet­kezetek jövedelmi és felhal­mozási forrásait Gyökeres átalakulás kezdő­dött a mezőgazdasági dolgo­zók, a szövetkezeti parasztok gondolkodásmódjában, politi­kai és emberi magatartásában is. Átléptünk a szocialista építésnek abba a szakaszába, amikor parasztságunk túlnyo­mó többsége nemcsak megél­hetése alapjának tekinti a kö­zös gazdaságot, hanem élet­formájaként is elfogadja a szövetkezeti közösségben való munkálkodást. Termelőszövet­kezeteinkben olyan új kollek­tívák kovácsolódnak. amelyek­re mind jellemzőbb a szocia­lista munka, a szocialista er­kölcs ég gondolkodásmód. A termelőszövetkezetekben meg­honosodott és egyre szélese­dik a szocialista munkaver­seny. a szocialista brigádmoz­Tegnap délelőtt bensőséges ünnepség színhelye volt a megyei tanács székháza. Több éves hagyomány, hogy az al­kotmány ünnepén megjutal­mazzák azokat, akik a legré­gebben dolgoznak a tanácsi apparátusban. A tegnap délelőtti ünnep­ségen is törzsgárdajelvényt adott át Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. A Tanácsi Munkáért törzs- gárdajelvény ezüst fokozatát kapta húszévi tanácsi mun­kájáért Búzás Jánosné. a Tol­na megyei Tanács VB. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója. Grill Ferenc, a tamási járási hiva­tal elnöke. Kardos György, a Testnevelési és Sporthivatal osztályvezetője, Lépő László, galom. Ä falun is új társadal­mi értékmérő nyer polgárjo­got: a munka és a közösségi magatartás. A kibontakozó gazdasági és társadalmi vál­tozások fokozatosan abba az irányba haladnak, hogy a munkásosztály és a termelő­szövetkezeti parasztság egyre több közös vonással rendelke­zik. A gazdálkodás törvényes rendjének megtartása szövet­kezeteink zömében mindenna­pi gyakorlattá vált. Eseten­ként. sajnos még előfordul­nak törvénysértő szabálytalan­ságok és tudatos visszaélések. Találkozhatunk az önzés, az anyagiasság, az emberi együtt­élés szabályait, erkölcsi nor­máit semmibe vevő megnyilvá­nulásokkal is. Nem lehet el­tekinteni a határozott fellé­péstől, sőt a büntetéstől sem a törvényeinket megsértő ve­zetőkkel és beosztottakkal szemben. A jó munkát végző, vagy önhibájukon kívül ne­héz helyzetbe kerülő és helyt-, álló dolgozókat és vezetőket azonban fáradságos munká­jukért kellő anyagi és erköl­csi megbecsülésben kell része­síteni. Feladataink között ezért igen fontos helyet foglal el a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom fejlesztése. Fő céljait az üzemi tervekre alapozva célszerű meghatároz­ni. Minden támogatást megér­demelnek a szocialista brigá­dok. hogy olyan kollektívákká váljanak, amelyek úttörő, mozgósító és példamutató szerepet töltenek be nemcsak a termelésben, hanem a kö­zösségi életben, a szocialista magatartás és munkaerkölcs alakításában is. Á mai történelmileg új helyzetben a fejlődés túlhala­dott egyes korábban bevált módszereket, mint például a falujárást, a szövetkezeti pat- ronálást. Továbbra is igen időszerű azonban a múlt har­cainak. a munkás-paraszt ösz- szefogás emlékeinek, néhol fe­ledésbe menő helyi hagyomá­nyainak ápolása. Egymás jobb megismerése érdekében tovább kellene szélesíteni a munká­sok és parasztok rendszeres ta­lálkozásait. Ezek az összejöve­telek jelentősen előmozdíthat­ják, hogy az egymással szo­rosabb termelési kapcsolatban álló ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói kölcsönösen, jobban1 megismerjék egymás életét, munkáját, eredménye­it. gondjait, terveit. a Testnevelési és Sporthivatal elnöke. Priger József, a Tol­na megyei Tanács VB pénz­ügyi osztályának csoportve­zetője, Sárosdi Tibor, me­gyei egyházügyi tanácsos, dr. Wéner János. Szekszárd vá­ros Tanácsa vb-titkára, Zöré- nyi Zoltán, a Tolría megyei Tanács VB igazgatási osztályá­nak főelőadója. A Tanácsi Munkáért törzs- gárdajelvény bronz fokozatát kapta tizenöt évi tanácsi munkájáért dr. Kelemen Sán­dor. a Tolna megyei Tanács VB ipari osztályának vezető­je, Kosz István gépkocsive­zető, Valkó Ferencné. az Il­letékhivatal csoportvezetője, Zsigmorfd József, a Tolna megyei Tanács VB pénzügyi osztályának főelőadója. ünnepség a megyei tanács székhazában 780 000 forint a győzteseknek Az 1972/73. évre meghirdetett fejlesztési verseny eredményei A megyei tanács vb 1972 májusában fordult fölhívással lakosságunkhoz, ipari és me­zőgazdasági üzemeinkhez, szö­vetkezeteinkhez a Tiszta, virá. gos Tolna megyéért fejlesztési venseny tárgyában, minek előt­te a vele együttműködő szer­vekkel — a Szakszervezetek megyei Tanácsával, a KISZ megyei bizottságával, a Haza­fias Népfronttal, Vöröskereszt­tel — kidolgozta »föltételeit. LaDunk hasábjain sokszor ad­tunk hírt a mozgalom kibon­takozásáról, a verseny menet, közbeni eredményeiről, gond­jairól is. Ezúttal a június 30- án zárult nagyszabású vetél­kedő eredményeiről kell szól­nunk, mivel a versenykiírás­nak megfelelően alkotmá­nyunk ünnepére készült el a Tiszta, virágos Tolna megyéért fejlesztési verseny értékelése. Nem ismétlésként, csak az emlékezet felfrissítésére idéz, zük, hogy a fejlesztési ver­seny, mely beváltotta a hozzá­fűzött reményeket és igen erő­teljes lendületet kölcsönzött a város- és községpolitikai mun­kának. településhálózatunknak megfelelően két kategóriában indult, a városok és nagy­községek. továbbá községek kategóriájában. Ez a lehetőség, mely az anyagi, szellemi erő­viszonyok. helyi adottságok különbözőségét iktatta ki, igen megnövelte a versenyzpkedvet. Olyannyira megnövelte, hogy megyénk csaknem valahány telenülése bejelentette részvé­telét, és részt is vett a korább­ról ismert tisztasági mozga­lomból kibontott, tartalmilag azonban annál sokkal gazda­gabb vetélkedésben. Mi alkot­ta ennek a lakóhely-gyarapító mozgalomnak a gerincét? A tanácsok fejlesztési alapjának helvi, fizikai és szellemi tár­sadalmi munkával való növe­lése, egyéni és közületi pénz­beli hozzájárulások a kommu­nális és gyermekintézmények megvalósítása érdekében. Fon­tos komponense volt azonban a versenykéDességnek az is, amit a résztvevők szépítés és tisztaság címszó alatt vállal­tak, mert csakugyan mit ér­nek akár a legcsodálatosabb létesítmények is, ha egy-egy település „arca” a rendezetlen, ségtől, a virágok, fák, a tisz­taság hiányától „pörsenéses”? Egy év alatt tekintélyesen megnőtt településeink parkjai­nak a száma, megszépültek, jövendő árnyakat ígérő fákkal népesedtek be a közterek. Ját­szóterek épültek és mindez úgy, hogy a közösen létre­hozott javak rendbentartását, megóvását is biztosították a fejlesztési versenyben részt vevő települések. Versenyeztek természetesen lakóházaink is, a hozzájuk tartozó előkertek- kel, udvarokkal a Tiszta ud­var. rendes ház célkitűzései­nek megfelelően, s mert ez szintén fontos föltétel volt; versenyeztek rendezettségük­kel, tisztaságukkal az üzemek, szövetkezetek, a munkahelyek. hatalmas erő mozdult meg. A meghirdetett fejlesztési ver­senyben részt yett Szekszárd és Dombóvár, a szekszárdi, ta­rtási és a dombóvári járás valamennyi községe, a paksi járásból Kajdacs, Madocsa, Pálfa és Dunakömlőd kivételé­vel minden község, a bonyhá­di járásból pedig Cikó, Hő- gyész, Bonyhád, Tevel. Bony- hádvarasd, Kéty, Nagymányok, Győré, Bátaapáti, Kikvejke és Lengyel. És most, az eredményekről... A mozgalomban részt vevő te­lepülések lakóházainak 45 szá­zaléka kapott megfelelő mi­nősítést. Az elvégzett társa­dalmi munka értéke — ez alatt a fizikai és szellemi mun­kaérték értendő — meghalad­ta a 30 millió forintot, az egy főre eső társadalmi munka­érték a 170 millió forintot. De nemcsak ennyi történt. Egyé­nek, üzemek, vállalatok, intéz­mények, szövetkezetek pénz­felajánlásaiból a megtervezett fejlesztési munkák határidő előtti és határidőre való el­készítésére több, mint hét­millió forint jött össze. Ezen­kívül ez volt az a verseny, aminek értékelésekor élre ke­rüllek ugyan a legjobbak el­ért pontszámaik alapján, de aminek résztvevői valahányan győzteseit. Mit győztek le? A bélenyugvó tehetetlensé­get, a város és községpoliti­ka soros célkitűzéseinek meg­valósítását hátráltató sültga- lambvárást. Amit ugyanis a verseny során a közösségek alkottak, ott vannak a kö­zösségek birtokában. Kom­munális létesítményekben, óvodákban, játszóterekben, fürdőkben öltött testet a sok birtokolnivaló, ami elkészült volna éppen verseny nélkül is, de nem így, nem társadal­mi összefogással, nem a várt­nál hamarabb. A városok és nagyközségek kategóriájában első helyezett és a további fejlesztési tenni­valókra szánt 250 000 forintos jutalom birtokosa Dombóvár városa lett 6779 pontiak A második helyezett 200 000 forintos jutalommal Simon- tomya. ahol közismerten anv- nyi helye van ennek a 200 000 forintnak! Községeink közül 5102 ponttal első lett Alsónána; második 4590 ponttal Győré, harmadik pedig Belecska 4272 ponttal. Ebben a kategóriá­ban az első díj 150 00Ö, a má­sodik díj 100 000. a harmadik díj 80 000 ajándék forintot je. lent az elkövetkező fejleszté­si tennivalók anyagi fedezeté­hez. Ennyivel gyarapodik a saját fejlesztési alap. Megérte hát mindenféleképpen részt venni a Tiszta, virágos Tolna megyéért fejlesztési verseny­ben és megéri vállalni az újabb nevezést is. Úgy döntöttek a fejlesztési verseny ga?dáj. hogy azonos feltételek mellett, ismét meg­hirdetik az 1973—74-es évre a versenyt, ismét felkérve a mozgalom szervezésében részt vevő társadalmi szervezeteket az első évihez hasonló köz­reműködésre. Nem lesz tehát megállás és ez valahogy így is van rendjén. Mához egy évre. augusztus 20-án ismét értékelhetjük az eredménye­ket, gratulálhatunk a díja­zottaknak és velük együtt va­lahány résztvevőnek. A most induló verseny feltehetően szé­lesebb mezőnyt nyit, s azokat a településeket is a résztve­vők között üdvözölhetjük majd. amelyek ezúttal még nem hal­lattak magukról. — lászló — Népújság 3 1973. augusztus 19.

Next

/
Thumbnails
Contents