Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
Szocialista építésünk szilárd alapja írta : Dr. Csizmadia Ernő, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője Népgazdaságunk 'és társadalmunk dinamikusan fejlődik, sikeresen halad a szocializmus teljes felépítésének útján. A munkás-paraszt szövetség, amely a falu szocialista útra lépésével, a termelőszövetkezetek megerősödésével magasabb eszmei és politikai színvonalra emelkedett, változatlanul alapja szocialista rendünknek, gazdasági és társadalmi eredményeinknek. A szocializmus építésének előrehaladásával sem csökken' e szövetség fontossága, mert szocialista vívmányaink csakis a dolgozók széles tömegeinek szoros együttműködésére alapozhatok és fejleszthetők. A termelés — ezzel együtt nőnünk életszínvonalának javítása, a dolgozók jobb ellátása — csakis a munkások és parasztok jobb munkájának eredménye révén lehetséges, egüttműködésben az értelmiséggel. A szocialista viszonyok erősítése, a szocialista dekmokrácia szélesítése is csak szilárd osztályszövetség alapjárf valósulhat meg. Á munkás-paraszt szövetség Olyan politikai összefogás', amely mindenekelőtt a két osztály szoros gazdasági egymásrautaltságára épül. A parasztság nem lehet meg és nem fejlesztheti gazdaságát az ipar termékei nélkül. A mai korszerű gazdálkodásban egyre növekvő szerepe van az ipari eszközöknek, tehát az ipari munkának. Több termelési ágban ma már az ipar szereDe és közreműködése a döntő a mezőgazdaságban. Á szövetkezeti parasztságunk által elért szép eredményekben. a 30 mázsa feletti búzahozamokban, a nagy kukoricatermésben.' hasonlóképpen a növekvő tej-, tojás- és hústermelésben ugyanúgy megtalálható az ipari dolgozók jó munkája, mint a mezőgazdaságiaké. Mindez egyúttal a legközvetlenebb munkásérdek, hiszen a mező- gazdasági termelés a város élelmiszerbázisa. a közszükségleti cikkeket gyártó köny- nyű- és élelmiszeripar nyersanyagforrása. Sőt p mezőgazdaság hazánkban fontos tényezőié külkereskedelmünk fejlődésének is. Az élelmiszergazdaság exoortbevétele évről évre számottevő népgazdasági beruházások forrásai A munkás-paraszt szövetség politikája a gyakorlatban ezért azt követeli, hogy felismerjük és elfogadjuk az ipar és a mezőgazdaság arányos feli esetésének fontosságát. Az utóbbi években ez a politika kézzelfogható eredményeket hozott. Évente mintegy hat százalékkal növekedett az ipari és mezőgazdasági termelés. Az élelmiszer-ellátás — időszakos hiányoktól eltekintve — bőséges és csaknem zavartalan volt Az élelmiszer-ellátás javítása érdekébert különösen fontos. hogy szövetkezeti parasztságunk fokozott gondot fordítson a zöldségfélék termelésére és a hústermelésre. Ebben az évben e két területen tapasztalható a lemaradás: a zöldségellátásban már néhány év óta, a húsellátásban pedig átmenetileg az állatjárvány miatt. A sertéshústermelés növelésével év végére az ellátás zavartalanná válhat, a zöldségtermelés fokozásához azonban még további befektetések, szorgalmas. hozzáértő munka szükséges. Mindemnek — a mezőgazdasági nagyüzemeken belüli tennivalók mellett — ipar- fejlesztésünk, munkásosztályunk számára is figyelemre méltó mondanivalója van. Az egyik lényeges mondanivaló, hogy az intenzív termeléshez a mezőgazdaságban egyre több gép, műtrágya, ipari termelőeszköz és anyag szükséges. Mindezt hazai termelésből, vagy importból, mindenképpen biztosítani kell. A másik mondanivaló az. hogy jó minőségű ipari eszközök kellenek, a mezőgazdasági üzemek jövedelmével összhangban álló árakon. Fontos termelési és ellátási érdekek fűződnek ahhoz is, hogy termelőszövetkezeteink pe csak a szűk értelemben vett növénytermelést, állattenyésztést és kertészetet fejlesszék, hanem az azokkal összefüggő ipari feldolgozást, szolgáltatást, és a közvetlen értékesítést is. A vertikális kooperáció lehetőségeit jól hasznosító szakosított tömegtermelés és az ehhez kapcsolódó értékesítés társadalmi és üzemi szempontból egyaránt előnyös: növeli az áruválasztékot, lerövidíti az áru útját, ezzel javítja a fogyasztók ellátását, egyúttal elősegíti a szövetkezetekben dolgozók munkaidejének jobb hasznosítását, bővíti a szövetkezetek jövedelmi és felhalmozási forrásait Gyökeres átalakulás kezdődött a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti parasztok gondolkodásmódjában, politikai és emberi magatartásában is. Átléptünk a szocialista építésnek abba a szakaszába, amikor parasztságunk túlnyomó többsége nemcsak megélhetése alapjának tekinti a közös gazdaságot, hanem életformájaként is elfogadja a szövetkezeti közösségben való munkálkodást. Termelőszövetkezeteinkben olyan új kollektívák kovácsolódnak. amelyekre mind jellemzőbb a szocialista munka, a szocialista erkölcs ég gondolkodásmód. A termelőszövetkezetekben meghonosodott és egyre szélesedik a szocialista munkaverseny. a szocialista brigádmozTegnap délelőtt bensőséges ünnepség színhelye volt a megyei tanács székháza. Több éves hagyomány, hogy az alkotmány ünnepén megjutalmazzák azokat, akik a legrégebben dolgoznak a tanácsi apparátusban. A tegnap délelőtti ünnepségen is törzsgárdajelvényt adott át Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. A Tanácsi Munkáért törzs- gárdajelvény ezüst fokozatát kapta húszévi tanácsi munkájáért Búzás Jánosné. a Tolna megyei Tanács VB. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója. Grill Ferenc, a tamási járási hivatal elnöke. Kardos György, a Testnevelési és Sporthivatal osztályvezetője, Lépő László, galom. Ä falun is új társadalmi értékmérő nyer polgárjogot: a munka és a közösségi magatartás. A kibontakozó gazdasági és társadalmi változások fokozatosan abba az irányba haladnak, hogy a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság egyre több közös vonással rendelkezik. A gazdálkodás törvényes rendjének megtartása szövetkezeteink zömében mindennapi gyakorlattá vált. Esetenként. sajnos még előfordulnak törvénysértő szabálytalanságok és tudatos visszaélések. Találkozhatunk az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáit semmibe vevő megnyilvánulásokkal is. Nem lehet eltekinteni a határozott fellépéstől, sőt a büntetéstől sem a törvényeinket megsértő vezetőkkel és beosztottakkal szemben. A jó munkát végző, vagy önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő és helyt-, álló dolgozókat és vezetőket azonban fáradságos munkájukért kellő anyagi és erkölcsi megbecsülésben kell részesíteni. Feladataink között ezért igen fontos helyet foglal el a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom fejlesztése. Fő céljait az üzemi tervekre alapozva célszerű meghatározni. Minden támogatást megérdemelnek a szocialista brigádok. hogy olyan kollektívákká váljanak, amelyek úttörő, mozgósító és példamutató szerepet töltenek be nemcsak a termelésben, hanem a közösségi életben, a szocialista magatartás és munkaerkölcs alakításában is. Á mai történelmileg új helyzetben a fejlődés túlhaladott egyes korábban bevált módszereket, mint például a falujárást, a szövetkezeti pat- ronálást. Továbbra is igen időszerű azonban a múlt harcainak. a munkás-paraszt ösz- szefogás emlékeinek, néhol feledésbe menő helyi hagyományainak ápolása. Egymás jobb megismerése érdekében tovább kellene szélesíteni a munkások és parasztok rendszeres találkozásait. Ezek az összejövetelek jelentősen előmozdíthatják, hogy az egymással szorosabb termelési kapcsolatban álló ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói kölcsönösen, jobban1 megismerjék egymás életét, munkáját, eredményeit. gondjait, terveit. a Testnevelési és Sporthivatal elnöke. Priger József, a Tolna megyei Tanács VB pénzügyi osztályának csoportvezetője, Sárosdi Tibor, megyei egyházügyi tanácsos, dr. Wéner János. Szekszárd város Tanácsa vb-titkára, Zöré- nyi Zoltán, a Tolría megyei Tanács VB igazgatási osztályának főelőadója. A Tanácsi Munkáért törzs- gárdajelvény bronz fokozatát kapta tizenöt évi tanácsi munkájáért dr. Kelemen Sándor. a Tolna megyei Tanács VB ipari osztályának vezetője, Kosz István gépkocsivezető, Valkó Ferencné. az Illetékhivatal csoportvezetője, Zsigmorfd József, a Tolna megyei Tanács VB pénzügyi osztályának főelőadója. ünnepség a megyei tanács székhazában 780 000 forint a győzteseknek Az 1972/73. évre meghirdetett fejlesztési verseny eredményei A megyei tanács vb 1972 májusában fordult fölhívással lakosságunkhoz, ipari és mezőgazdasági üzemeinkhez, szövetkezeteinkhez a Tiszta, virá. gos Tolna megyéért fejlesztési venseny tárgyában, minek előtte a vele együttműködő szervekkel — a Szakszervezetek megyei Tanácsával, a KISZ megyei bizottságával, a Hazafias Népfronttal, Vöröskereszttel — kidolgozta »föltételeit. LaDunk hasábjain sokszor adtunk hírt a mozgalom kibontakozásáról, a verseny menet, közbeni eredményeiről, gondjairól is. Ezúttal a június 30- án zárult nagyszabású vetélkedő eredményeiről kell szólnunk, mivel a versenykiírásnak megfelelően alkotmányunk ünnepére készült el a Tiszta, virágos Tolna megyéért fejlesztési verseny értékelése. Nem ismétlésként, csak az emlékezet felfrissítésére idéz, zük, hogy a fejlesztési verseny, mely beváltotta a hozzáfűzött reményeket és igen erőteljes lendületet kölcsönzött a város- és községpolitikai munkának. településhálózatunknak megfelelően két kategóriában indult, a városok és nagyközségek. továbbá községek kategóriájában. Ez a lehetőség, mely az anyagi, szellemi erőviszonyok. helyi adottságok különbözőségét iktatta ki, igen megnövelte a versenyzpkedvet. Olyannyira megnövelte, hogy megyénk csaknem valahány telenülése bejelentette részvételét, és részt is vett a korábbról ismert tisztasági mozgalomból kibontott, tartalmilag azonban annál sokkal gazdagabb vetélkedésben. Mi alkotta ennek a lakóhely-gyarapító mozgalomnak a gerincét? A tanácsok fejlesztési alapjának helvi, fizikai és szellemi társadalmi munkával való növelése, egyéni és közületi pénzbeli hozzájárulások a kommunális és gyermekintézmények megvalósítása érdekében. Fontos komponense volt azonban a versenykéDességnek az is, amit a résztvevők szépítés és tisztaság címszó alatt vállaltak, mert csakugyan mit érnek akár a legcsodálatosabb létesítmények is, ha egy-egy település „arca” a rendezetlen, ségtől, a virágok, fák, a tisztaság hiányától „pörsenéses”? Egy év alatt tekintélyesen megnőtt településeink parkjainak a száma, megszépültek, jövendő árnyakat ígérő fákkal népesedtek be a közterek. Játszóterek épültek és mindez úgy, hogy a közösen létrehozott javak rendbentartását, megóvását is biztosították a fejlesztési versenyben részt vevő települések. Versenyeztek természetesen lakóházaink is, a hozzájuk tartozó előkertek- kel, udvarokkal a Tiszta udvar. rendes ház célkitűzéseinek megfelelően, s mert ez szintén fontos föltétel volt; versenyeztek rendezettségükkel, tisztaságukkal az üzemek, szövetkezetek, a munkahelyek. hatalmas erő mozdult meg. A meghirdetett fejlesztési versenyben részt yett Szekszárd és Dombóvár, a szekszárdi, tartási és a dombóvári járás valamennyi községe, a paksi járásból Kajdacs, Madocsa, Pálfa és Dunakömlőd kivételével minden község, a bonyhádi járásból pedig Cikó, Hő- gyész, Bonyhád, Tevel. Bony- hádvarasd, Kéty, Nagymányok, Győré, Bátaapáti, Kikvejke és Lengyel. És most, az eredményekről... A mozgalomban részt vevő települések lakóházainak 45 százaléka kapott megfelelő minősítést. Az elvégzett társadalmi munka értéke — ez alatt a fizikai és szellemi munkaérték értendő — meghaladta a 30 millió forintot, az egy főre eső társadalmi munkaérték a 170 millió forintot. De nemcsak ennyi történt. Egyének, üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek pénzfelajánlásaiból a megtervezett fejlesztési munkák határidő előtti és határidőre való elkészítésére több, mint hétmillió forint jött össze. Ezenkívül ez volt az a verseny, aminek értékelésekor élre kerüllek ugyan a legjobbak elért pontszámaik alapján, de aminek résztvevői valahányan győzteseit. Mit győztek le? A bélenyugvó tehetetlenséget, a város és községpolitika soros célkitűzéseinek megvalósítását hátráltató sültga- lambvárást. Amit ugyanis a verseny során a közösségek alkottak, ott vannak a közösségek birtokában. Kommunális létesítményekben, óvodákban, játszóterekben, fürdőkben öltött testet a sok birtokolnivaló, ami elkészült volna éppen verseny nélkül is, de nem így, nem társadalmi összefogással, nem a vártnál hamarabb. A városok és nagyközségek kategóriájában első helyezett és a további fejlesztési tennivalókra szánt 250 000 forintos jutalom birtokosa Dombóvár városa lett 6779 pontiak A második helyezett 200 000 forintos jutalommal Simon- tomya. ahol közismerten anv- nyi helye van ennek a 200 000 forintnak! Községeink közül 5102 ponttal első lett Alsónána; második 4590 ponttal Győré, harmadik pedig Belecska 4272 ponttal. Ebben a kategóriában az első díj 150 00Ö, a második díj 100 000. a harmadik díj 80 000 ajándék forintot je. lent az elkövetkező fejlesztési tennivalók anyagi fedezetéhez. Ennyivel gyarapodik a saját fejlesztési alap. Megérte hát mindenféleképpen részt venni a Tiszta, virágos Tolna megyéért fejlesztési versenyben és megéri vállalni az újabb nevezést is. Úgy döntöttek a fejlesztési verseny ga?dáj. hogy azonos feltételek mellett, ismét meghirdetik az 1973—74-es évre a versenyt, ismét felkérve a mozgalom szervezésében részt vevő társadalmi szervezeteket az első évihez hasonló közreműködésre. Nem lesz tehát megállás és ez valahogy így is van rendjén. Mához egy évre. augusztus 20-án ismét értékelhetjük az eredményeket, gratulálhatunk a díjazottaknak és velük együtt valahány résztvevőnek. A most induló verseny feltehetően szélesebb mezőnyt nyit, s azokat a településeket is a résztvevők között üdvözölhetjük majd. amelyek ezúttal még nem hallattak magukról. — lászló — Népújság 3 1973. augusztus 19.
