Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

p TOLNÁ MEGYEI VItfG PftOtfTJW*?, feYESOLJETm NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPIA XXin. évfolyam, 194. szám. ARA: 1,20 FORINT Vasárnap. 1973. augusztus 19. Alkotmányunk ünnepén Augusztus 20. alkotmányunk születésnapja, nagy nemzeti ünnepeink egyike. Az alkot­mány néphatalmunk alaptör­vénye. a győzelem okmánya, mely szentesíti és védelmezi a szocialista forradalom alap­vető vívmányait. A mai na. ' pon természetesen nem pa­ragrafusokat és jogi formulá­kat ünnepiünk, hanem azt a történelmi folyamatot, amely a Magyar Népköztársaságot és annak alkotmányát megterem, tette. Ennek a jelentős törté­nelmi szakasznak vezetője a magyar munkásosztály, mely a párt irányításával bebizo­nyította, hogy szervezettsége és szervezőképessége alkal­massá teszi az államvezetésre is. A munkásosztály létrehoz­ta és a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével testvéri közösséggé mélyítette a mun­kás-paraszt szövetséget. Kifej­lesztette azt a politikai rend­szert, amelyben ma már min­den. hazáját szerető ember együtt dolgozik nemzeti prog­ramunk. a szocialista társada­lom felépítéséért. Augusztus 20-án ünnep van, ünnepel az egész ország. A történelmi hagyományait tisz. telő magyar nép a mai napon egyben hazafias tisztelettel gondol I. Istvánra, a magyar állam megalapítójára. Szocia­lista hazafiságunk. igaz haza­szeretetünk nem nélkülözheti ezt a tiszteletet és elismerést. Amikor 24 évvel ezelőtt, az országgyűlés ünnepi ülésén megszavazták a Magyar Nép. köztársaság alkotmányát, álla­munk alaptörvényében szen­tesítették addigi eredményei­ket. az új élet kereteit. Az országgyűlés az elmúlt évben módosította alkotmá­nyunkat. számos pontját új­rafogalmazta. Szükséges volt a módosítás, hiszen 1972-ben már azt iktathattuk alaptör­vényünkbe. hogy hazánkban uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok és egy­ségbe tömörültek a szocializ. mus teljes felépítéséért. Az al­kotmány immár valóságként rögzíti mindazt, amit születé­sekor csak programként tar­talmazott. Változatlanul meg­őrizte és megerősítette azokat az elveket, melyek kezdettől fogva eredményesen szolgál­ták a magyar nép. a szocializ­mus építésének ügyét. A mai ünnep jó alkalom ar­ra, hogy ennek szellemében minden, hazáját szerető állam­polgár ismét hitet tegyen ezen elvek valóra váltása mellett. Hitet teszünk, mert mindez a mai magyar valóságra épül, és jövőnknek is alapja. Ugyan­akkor azt is deklaráljuk, hogy sok minden van még minden, napjainkban, a mai világban, ami ellen szenvedélyesen til­takoznunk kell, amivel szem­be kell szállnunk, mert fejlő­désünk útjában áll. Nem szüntethetjük meg egy pilla­natra sem küzdelmünket a nemzetközi imperializmus el­len. A jelenlegi kedvező nem­zetközi légkörben is fokozott figyelemre van szükség, mert az agresszív erők ma is készek arra, hogy új tűzfészkeket te­remtsenek a világban. A Szovjetunió és a szocia­lista országok eddig is követ­kezetesen — és eredményesen — munkálkodtak a nemzetkö­zi feszültség enyhítéséért, a beke biztosításáért, a népek és országok nemzetközi együtt, működésének kiszélesítéséért. A Magyar Népköztársaság diplomáciai tevékenységével magas szintű kölcsönös látoga­tásokkal és tárgyalásokkal ak­tívan hozzájárult az államok együttműködéséhez, a népek közeledéséhez, a helsinki eu­rópai biztonsági értekezlet lét­rejöttéhez. Hazánk mindenkor határozottan nemet mond a nacionalista szűk látókörűség­nek mely akadályozója az eddigi sikeres pozitív közele­dési folyamatoknak. Napjainkban jogosan álla­píthatja meg bárki, hogy a XX. század 70-es évtizedének Magyarországa gyorsan halad előre a fejlődés országútján. E fejlődés hajtóereje a szocia­lista társadalom felépítésének elszánj akarata, mely e ma­gasztos feladat mögé csopor­tosítja társadalmunk legjobb erőit. Ma már mindenki tu­domásul kell hogy vegye, hogy hazánkat többé nem lehet el­téríteni a szocialista országok közösségétől, minden tevé­kenységünk e közösség kap­csolatainak erősítésére irá­nyul. Vannak még ugyan nehéz­ségeink — és ezekről ünnep­rontás szándéka nélkül — sem szabad megfeledkeznünk. De bizonyosak vagyunk benne, hogy közös erőfeszítésekkel úrrá leszünk a gondokon, mert minderre szilárd biztosítékunk van: társadalmunk és állami rendszerünk a világ legfejlet­tebbjei közé tartozik, mert szó. cialista. és erre büszkék va­gyunk. Gazdaságirányítási rendsze­rünk reformja beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Min­denki előtt világossá vált, hogy érdemes újat akarni, mert bár a vállalkozásnak van kocká­zata. de az erkölcsi és anya­gi siker nem marad el. Tár­sadalmunk többsége éppen ezért érti és helyesli fejlődé­sünk irányát, mert minden érte történik. A megnöveke­dett feladatok ugyanakkor a vezetésre is fokozott követel­ményeket támasztanak: na. gvobb tudományosságot, jobb munka- és üzemszervezést, a szocialista demokrácia állandó és következetes erősítését. A dolgozókat nem alkalmilag keli bevonni a közéletbe, ha­nem biztosítani kell az együtt­gondolkodást. az együttérzést. és az együttes cselekvést gaz­dasági, társadalmi, politikai életünk minden területén. En­nek köszönhető, hogy az ipa­ri és mezőgazdasági termelés­ben ha fbkozatosan is. de to­vábbi teret nyert a gazdasá­gosság követelményének elő­térbe helyezése, a termelés korszerűsítése, a kereslet ma­radéktalan kielégítése. A nép- gazdasági terv fő céljainak megvalósítása irányába hala­dunk. Az 1973-as év első felé­nek gazdasági eredményei a megszokottnál is nagyobb fi­gyelmet érdemelnek, mert most érkeztünk el a IV. ötéves terv félidejéhez és az első félidő lezárása után már meg­lehetősen megbízható pozitív következtetések levonására van lehetőség. Ezen a napon v. \ az új ke­nyér ünnepe is. % hagyo­mány szerint politikai össze­jöveteleken, nagyobb és ki­sebb közösségekben, családi asztaloknál a mai napon sze­gik meg az új kenyeret. Kö­szönet illeti mindazokat, akik mindennapi kenyerünk meg­termeléséből kivették részü­ket. Ma már a termés betaka­rítását nem a kaszások és marokszedők végzik, hanem zömmel a modern mezőgazda- sági nagyüzemek korszerű gé­pei, melyeknek kezelése, ki­szolgálása nagyon sok munkát és áldozatvállalást követel. Együttérzéssel és nagy vára­kozással figyelte az ország népe az idei aratás felelősség- teljes munkáját, amely példás fegyelemmel és szervezettség­gel eredményesen befejeződött. Dolgozó népünk erőfeszítései nyomán nagy mennyiségű és jó minőségű termés került az idén a magtárakba. Az ország kenyere biztosított, feltölthet­jük készleteinket, eleget tehe­tünk szerződéses államközi kötelezettségeinknek. Az elmúlt évekhez hasonló­an az idén is az alkotmány ünnepén tartják megyénkben a szövetkezeti napot. Ez alka­lomból a szövetkezeti aktivis­ták ezrei hirdetik megyeszer- te. hogy a magyar szövetke­zeti mozgalom, a szövetkezeti összefogás, a maga sajátos módján és eszközével nagy tö­megeket képes a mindennapi közös munka még jobb elvég­zésére mozgósítani. Képes te­hát arra. hogy mind jobban és következetesebben honosít­sa meg a szocialista elveket a munkában. a gondolkodásban egyaránt. Alkotmányunkban világosan kifejeződig az. hogy államunk a szövetkezeteket a szocialis­ta társadalmi rend szerves ré­szének tekinti. A szövetkezeti nap alkalmából egyszerre van okunk és lehetőségünk kiállni a szövetkezetek a szocializmu­sért elv mellett, egyúttal an­nak az elvnek ée gyakorlat­nak a fenntartása mellett, hogy az állam a szocialista szövetkezetednek is támogató­ja. Jóleső érzéssel vehettük a közelmúltban tudomásul, hogy a Minisztertanács értékelése a szövetkezeti/ mozgalomról álta­lában, de ezen belül az egyes ágazatokról is alapvetően po­zitív. Elismeréssel nyugtázza a szövetkezeti tagság, a válasz­tott vezetőségek és dolgozók eredményes erőkifejtését. Elért eredményeink még jobb mun­kára köteleznek valamennyi­ünket. A IV. ötéves terv hátralé. vő időszakának feladatai, pár­tunk Központi Bizottságának 1972 novemberi határozatai arra köteleznek, hogy még jobb és hatékonyabb gazdál­kodást, ésszerűbb beruházási politikát valósítsunk meg a termelés és az életszínvonal folyamatos növekedése mellett. Az idei év eddigi eredményei­ből arra következtethetünk, hogy a tervezett tendencia­változás tért hódít, az össz­társadalmi érdekek fokozot­tabban jutnak kifejezésre. Értelme és célja van mun­kánknak, és ezért megvan az eredménye is. Bármerre já­runk a megyében, az ország­ban, tapasztalhatjuk, hogy tár­sadalmunk legszélesebb körei­ben ismerik és helyeslik azt a politikát, mely mindennapi munkánkat áthatja. Ennek a politikának az alkalmazása pedig társadalmunk teljes nyilvánossága előtt folyik. A tanácsok nyitott ajtók mellett intézik a választók mindenna­pos ügyes-bajos ügyeit. A po­litikát nem parancsolja senki, azt a demokratikus centraliz­mus szabályai Szerint megvi­tatjuk, s érvelünk igazáért. A szocialista demokrácia ki- terjesztése mélyebbé, széleseb­bé. szilárdabbá teszi állam- hatalmunk alapjait, felsora­koztat- minden jó szándékú hazafias erőt szocialista társa­dalmunk felépítésére. Nép­frontpolitikánk alapja, hogy a haza, a nép. a szocializmus és a béke szolgálatában lehet­séges és szükséges az összefo­gás, a munkások, parasztok, értelmiségiek, dolgozó kispol­gárok, párttagok és pártonkí- vüliek, hívők é.«í nem hívők között. Dolgozó népünké az alkot­mány, azé a népé, amelyről azt mondták 1945-ig, hogy „magára maradt, testvértelen meg Európa szívében”. Tör­vény az alkotmány. Egy so­kat szenvedett és gyötört nem- .zet felemelkedésének doku­mentuma. A nép alkotmánya, a mienk. amelybe a frissen szegett kenyér illata éppúgy beletartozik, mint a gépek bu­gása, életünk lüktető ritmu­sa. Vele és általa közelítjük meg a jövő magaslatait. Ered­ményeink arra lelkesítik a ha­zaszerető emberek millióit, hogy még nagyobb lendülettel folytassák sorsuk alakítását, a boldog, szocialista Magyaror­szág teljes felépítését. DR. KÁLMÁN GYULA MESZÖV-elnök, a megyei párt-vb tagja

Next

/
Thumbnails
Contents