Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

Nemcsak rekordtermés — Vetőmagnak is jobb minőség

Az idén nem kell engedményes vetőmagot forgalomba hozni

Kedvezően indult

a szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram megvalósítása

Fél év alatt 50 millió literrel több tehéntej és 3 ezerrel több vágómarha

Sok örömet hozott az idei aratás. Az eddig ismert két _.1eg”-hez párosult egy harmadik is: az évek óta folyó rivalizálás során megyénk mezőgazdasági üzemei ezúttal megelőzték a szomszédos Baranyát. Ám, az öröm, bármilyen jóleső érzés is, nem tarthat soká, ismét előtérbe kerülnek a hétköznapi teendők. A mezőgazdasági üzemek vezetői már az elmúlt búzatermés tapasztalatait elemzik, azon törik a fejüket, hogyan lehet tovább fokozni a most elért terméseredményeket. Még lehet javítani az agrotechnikán, hasznosabban alkalmazni a szerves és műtrágyát, további lehetőségeket ígérnek az új fajták — és ha mindehhez mindvégig kedvező időjárás párosul, nos, akkor túlzás nélkül még mázsákkal lehet növelni a jelenlegi átlagokat.

A termelési tényezők összességéből ezúttal a vetőmagot ragadjuk ki. Az idei termés- eredményekben közrejátszott a tavaly bekövetkezett, nagyobb arányú fajtaváltás: a korábbi években a termőterület túlnyomó részét elfoglaló Be- zosztaja helyett alkalmazott, úgynevezett perspektivikus faj ták — az Auróra. Kavkaz, Ju- bi lej na ja, Kiszombori térhódítása. Ezek a korai, középkorai, középkései fajták a nagyobb terméseredmények mellett enyhítették az üzemek betakarítási gondjait.

Viszont a tavalyi pozitívumok mellett volt egy negatív tényező: a felhasznált vetőmag egy részének — pontosabban, nem is kis részének — gyengébb minősége. Tavaly a fémzárolt vetőmagnak 50 százaléka MÉM-engedménnyel, vagyis legfeljebb harmadosztályú minőségben került forgalomba. Ebből még a laikus is következtethet: a tavalyi aratásra mostoha időjárás hogyan hatott ki az idei termés- eredményekre.

Az idei, hektáronkénti negyven mázsa feletti átlag, a példásan gyors betakarítás nemcsak a kenyeret adta meg, hanem a jövő évi termés vetőmagját is. Ezek után azt a kérdést tehetjük fel Ádám Jánosnak, a megyei vetőmag* felügyelőség vezetőjének: a

rekordtermés után hogyan alakul a búzavetőmag minősége.

— A vetőmagtermesztő üzemektől felvásárolt és fémzárolt magnak eddig húsz százaléka kiváló. Azt hiszem, elég lenne csali annyit megjegyezni, hogy az elmúlt jó néhány év alatt alig néhány százalék volt kiváló. De folytatom azzal, hogy 50 százalék első, 30 százalék másodosztályú, tehát nem kényszerülnek arra az üzemek, hogy MÉM-engedményes. ma. got vessenek el. Mellékesen említem meg, hogy anyagilag is jól jártak a kiváló minőséget megtermelő és előállító üzemek: a kiváló és a másod- osztályú között 45 forint a minőségi árkülönbség, amely százvagonos tételnél már csaknem félmillió forint.

— Egyébként, a Vetőmag Vállalattal együtt úgy számolunk, hogy 8—900 vagon búza. vetőmagot fémzárolunk az idén, kevesebbet, mint tavaly, mert több gazdaság vesz vetőmagot a saját terméséből. Ea viszont nekünk ad több munkát. a csíraképesség-vizsgálat révén. Ahhoz, hogy az adott üzem az optimális tőszámnak megfelelő mennyiséget vesse el, ismernie kell a csíraképességet. Legalább háromszáz mázsánként kell mintát venni .abból, amelyet a saját termésből akarnak elvetni.

— Vannak már vizsgálati eredmények?

— Igen. A dunaföldvári Vi. rágzó, a gerjeni, a bonyhádi, a medinai, a kakasdi, a sza‘1 vi, a mucsi. a diósberényi,

felsőnánai szövetkezetek

küldtek be eddig összesen ötvenöt mintát, ez körülbelül 10 százaléka annak, amennyit a vetésig vizsgálnunk kelL Amit eddig beküldtek, 90 százalék feletti csírázóképességet mutatott Feltételezzük, hogy a többi is hasonló lesz: A Vetőmagminták zömét augusztus 20. után kapjuk. Megragadom az alkalmat, hogy felkérjem a mezőgazdasági üzemeket, ne késlekedjenek a minta beküldésével, vegyék figyelembe, hogy eredményt 10—14 nap alatt kapunk, A korai vetés érdeke viszont, hogy legkésőbb szeptember végéig ismerjék az elvetni kívánt búza csíraképességét, aszerint számoljanak, mennyit kell elvetni hektáronként. Nem szabad mereven, előre meghatározni, hogy az kilónként mennyi legyen. Min. denesetre ismerni kell táblánként a talaj tápanyagtartalmát, és figyelembe kell venni az új fajták jobban bokrosodó tulajdonságát, és azt is, hogy október elején vagy végén kerül földbe a mag.

— Az idei terméseredményekből még milyen, vetőmagra vonatkozó következtetést lehet levonni?

— Azt például, hogy a termésbiztonságot feltétlen növeli a minél magasabb szaporítási fokú vetőmag alkalmazása. Vitába kell szállni azzal

a nézettel, hogy a termésben nincs nagyobb eltérés az elit, és az utántermesztett vetőmag között Kivételként előfordul, hogy a negyedfokú is ad olyan termést, mint az elit, de ilyen kivételre nem szabad alapozni. Ha ezt a gyakorlatot követnék az üzemek, nem lenne értelme a fajtafenntartó nemesítésnek Azt ajánljuk az üzemeknek: a harmadfokú szaporítás legyen vetőmagként az utolsó, a negyedfokú már menjen a malomba.

— A vetőmagtermelés alakulásáról még annyit mondok el, hogy a vetőmagtermesztő gazdaságok terméseredményei mintegy öt mázsával haladták meg a megyei átlagot. A legnagyobb mennyiséget termelő üzemek: Dalmand, Tamási,

Alsótengelic, Hőgyész, a dóm. bóvári, a döbröközi szövetkezet. Dalmandon kísérleteket végeztek a vetőmagnak való búza szárításával, 50 Celsius fokon, a nagy teljesítményű DSZP-szárítón. A kísérlet azt igazolta, hogy alacsony hőfokon a vetőmagnak szánt búzát is lehet szárítani, nem veszíti el csíraképességét. A vetőmagtermesztésben is számol, ni kell azzal, hogy az aratásban az időjárás kényszerhelyzet elé állíthatja a mezőgazdaságot

BI.

— Hogyan értékelik szarvasmarha-tenyésztésben, -tartásban egy év alatt bekövetkezett fejlődést? — Az MTI munkatársának erre a kérdésére a MÉM illetékesei elmondották: A nyári, június 30-i állatszámlálás adataiból — amelyek az összes szarvasmarha-állomány 2,8, valamint a tehén- és előhasi üszőállomány 3,8 százalékos növekedését tanúsítják — egyértelműen bebizonyosodott: a

szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére hozott kormányhatározat kedvező helyzetet teremtett az állattartáshoz, s az új lehetőségeket ki is használják a mezőgazdasági, üzemek. A kedvező közgazdasági feltételeknek tudható be, hogy az első félévben az elmúlt év azonos időszakához képest 50 .millió literrel több tehéntejet vásároltak fel az országban és 3 ezerrel több szarvasmarhát vágtak le a húsipari üzemekben.

Az egy tehénre jutó 1972. évi 2363 kilogrammos tejtermelés is növekedett ■ — meghaladta a 2400 kilogrammot—- s ezt elsősorban azzal lehet magyarázni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei javítottak a takarmányozáson, jobban kihasználják az

állatok genetikai képességeit ; mindent egybevetve tehát hasznosítják a meglévő tartalékokat.

További tartalékok vannak még az állatállomány megyénkénti eloszlásában: arról van szó, hogy az utóbbi években eléggé differenciáltan fejlődött a szarvasmarha-tenyésztés, -tartós az ország különböző vidékein. Pozitívum, hogy egyetlen megyében sem csökkent az állomány az elmúlt tizenkét hónapban. Négy megyében — Békés, Heves, Komárom és Zala megyében — az előző évi, 1971—72. évi szinten maradt az összes állomány. A többi megyében a legutóbbi nyári állatszómlálás- hoz képest nagyobb számú állatot tartanak, a legjobban megnőtt az érdeklődés Hajdú* Bihar megyében, ahol 9 ezerrel több szarvasmarha van és Bács-Kiskun megyében, ahol 8 ezerrel több állatot tartanak számon. A tehén- és előhasi üszőállomány csak Győr-Sop- ron és Heves megyében nem fejlődött egy év alatt, a többi megyében javultak az eredmények, például Szabolcs- Szatmárban. ahol a tehénállomány négyezerrel nőtt (MTI) ~n

Medinaf Petőfi Termelőszövetkezet

Aratás után

Nem véletlen, hogy szinte naponként adtunk hírt az aratásról, s az sem, hogy most a gabonabetakarítás befejezése után újra és újra visszatérünk erre a ma már iparszerűvé vált mezőgazdasági munkára. Köztudott, hogy valamennyi mezőgazdasági ágazat közül a búza adja a legnagyobb nyereséget. Ha „nem jön be” a búza. akkor nehezen kerülhető el a pénzzavar. Jó búzatermés esetén a mezőgazdasági üzemnek van pénze, az üzemek pénzgazdálkodása ezen alapszik. A számítások alapján 35 mázsás hektáronkénti átlagtermés esetén egy mázsa búza önköltsége 150 forint, ugyanakkor 295 forintot kapnak érte. A búzatermesztés nyereségétől függ a tagok részesedése. a termelőszövetkezet fejlődése. a műszaki fejlesztés.

Soha olyan gyorsan nem zajlott le az aratás, mint idén.

A kalászosok aratása országos ' átlagban 25 napon át tartott. Az idejében learatott búza átlagos szemvesztesége egy, másfél mázsa, míg a július derekán beérett, de csak e hónap közepén aratott búzából már öt mázsa maradt hektáronként a tarlón. Idén minimális veszteséggel arattunk, s ez részben az időjárásnak köszönhető, részben pedig annak, hogy az üzemek „megtanulták” az aratás jó szervezését. Nem egy mezőgazdasági üzem akadt, ahol jó két hét alatt végeztek a búza betakarításával.

A medinai Petőfi Termelőszövetkezetben mindössze 17 napig tartott az aratás, méghozzá úgy, hogy miközben vágták a búzát, jutott idő az aprómagvak, a borsó és bükkönyfélék cséplésére is. A 850 hold búzát négy kombájn vágta, közülük három a medinai- aké, egy pedig Kölesdrői jött „bérmunkát vállalni”. A munka tempójára jellemző, hogy a kölesdi kombájnos Lestyár Vendel, hazatérve meg is jegyezte: azt a hajtást, amit Medinán önként vállaltak az emberek, Kölesden nem tudnánk megcsinálni. Az eredmény nem maradt el: holdanként 19 mázsa termést terveztek és 28 mázsát takarítottak be. Július 3-tól vasárnap, ünnepnap reggel 7-től este 9, fél tízig az aratógépek fél órát sem álltak. Ez nem csupán annak köszönhető, hogy jó volt az időjárás, s a szövetkezet vezetőiből, dolgozóiból az aratás napjaiban nem hiányzott az akarat.

Múlt év őszén kezdték a kétszáz vagonos tároló építését. ami üzemképes állapotban várta az idei betakarítást. A tárolók építését az ezt megelőző években is úgy ütemezték, hogy nemcsak a saját részükre, hanem az eladásra termelt gabonát is fedél alá tudták vinni. Sőt, idén a 68 vagon többlettermés sem fólia alatt vár szállításra. A kombájnok tehát nem álltak: mert a szerelők lelkiismeretesen végezték a javítást, mert

elegendő alkatrész birtokában a kisebb hibákat azonnal kijavították. mert a szárító azonnal működésbe lépett, amint a nedvesség nagyobb volt a megengedettnél, mert mindig kéznél voltak a szállító járművek.

Az aratás szervezésének ezen a magas fokán nem csoda, hogy 17 nap alatt végeztek. Mindenhol érvényes: Az embernek akkor van kedve „hajtani”. ha pontosan, gyorsan kiszolgálják. A gazdaság valamennyi aratásban részt vevő dolgozója között tökéletes volt az összhang. Medinán idén hosszú évek fáradságos munkája összegződött. Az egyes munkafolyamatok láncszemként illeszkedtek egymáshoz; az aratással párhuzamosan végezték a szalmalehúzást, a tarlóhántást. Augusztus közepére Medinán 400 hold tarlót is elvetettek; földben a köles, a pohánka, a rövid tenyészidejű kukorica,, a hybár, a zöldbab.

Jelenleg a talaj-előkészités folyik, a nyári mélyszántás és a vetőszántás. Befejezés előtt áll a silózás is. A szerves és műtrágya szórása után kerül sor az őszi kalászosok vetésére. A műhely dolgozói javítják a vetőgépeket, a tárcsákat; gyűrűshengereket és készítik elő a csőtörőkét a kukorica betakarítására. Medinán — ha csak valamilyen váratlan körülmény közbe nem szól — az őszí betakarításban sem lesz fennakadás. A szárítóberendezés üzemképes, tehát kisebb eső nem akadályozza a munkát. Mennyiségi, minőségi veszteséggel a meglévő tároló miatt nem kell számolni. A szervezés fokát — ha nem is egészen pontosan — az egységnyi munkára fordított idő«- vei mérhetjük. A medinai Petőfi Termelőszövetkezet dolgozói és vezetői szervezéstudományból jól vizsgáztak.

Elektromos próbapad működik a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet jól felszereli gépműhelyében. foto; K. Z»