Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden; Az MSZMP KB 1972. novemberi határozatára végrehajtott béremelések tapasztalatai ■— Tolna megye kül- és belterületi vízrendezésének helyzete - — Adópolitikánk érvényesülése r TAÉV-tcmácskozás Tegnap délelőtt tartotta soron lévő ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága, s ezúttal foglalkozott a megyei tanács munkaügyi osztálya ve. zetőjének, Németh Józsefnek a jelentése alapján az év tavaszán végrehajtott béremelések tapasztalatainak mérlegelésével, különös figyelmet szentelve a témán belül a nő- és ifjúság- politikai párthatározatokból adódó feladatoknak is. Megyénkben a párt Központi Bizottságának bérrendezésre vonatkozó határozata 13 ipari és 1 építőipari tanácsi vállalatra terjedt ki. A bérrendezés, aminek irányelvei időben érkeztek a vállalatokhoz, 4348 dolgozót érintett. A központi és saját erős béremelés meghaladta a 10 millió forintot, ami a már említett 14 tanácsi vállalatnál átlag 7,6 százalékos bérszínvonal-emelkedést eredményezett. A munkások bére — a besorolások szerinti béremeléseket alapul véve — az iparban 10,6 százalékkal, az építőiparban pedig 9,5 százalékkal emelkedett. A segéd- és betanított munkások bére az iparban több mint 9, az építőiparban közel 7 százalékkal növekedett. Mint ázt a megyei tanács vb. megállapította: bár a szakmunkás kategórián belül a férfiak bére átlagosan 11,9 százalékkal, a nőké pedig 12,6 százalékkal növekedett az iparban, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megvalósítása körül akad még tennivalónk. Az idézett határozat végrehajtásának megyei tapasztalatai egyébként megfelelnek a várakozásnak. A rendelkezésre álló adatok és az egyes vállalatoknál végzett el. lenőrzések azt igazolják, hogy a bérintézkedéseket a vállala-* tok gazdasági vezetői a pártós tömegszervezeti vezetőkkel együttesen előkészítve, a dolgozók megelégedésére hajtották végre. Ezt igazolja az a tény is, hogy a béremelésre jogosultak közül — számuk mint említettük, meghaladja a- négyezret — mindössze hárman reklamáltak. A differenciálás során — állapította meg a vb — jól érvényesültek a szocialista bérezés elvei, figyelmet fordítottak a vállalatok a nő- és ifjúságpolitikai határozatok megvalósítására is, noha mint említettük, íjkozot- tabb figyelmet érdemel azért a jövőben is az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlata. A vállalatok a fiatal munkásokkal szemben nem al_ kalmaztak külön elbírálást; a fiatal munkások megtartása érdekében azonban számos vállalatunk — így a Tm. Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vallalat, a Bonyhádi Körzeti Sütőipari Vállalat rendezte a felmerült Az Iregszemcsei Takarmány, termesztési Kutató Intézet irányításával az idén hétszáz hektáron kísérleti célokra, csaknem kétezer hektáron pedig üzemi méretekben vetettek hazánkban régebben termesztett és kipróbálásra újabban behozott szójafajtákat. Az idén a balatonszabadi November 7. Tsz-ben kezdték meg most elsőként a szója be. takarítását, s az egyik legkoraibb érésű fajta béraránytalanságokat. A Szekszárdi Nyomda pedig megszüntette a 6 forint alatti órabéreket. Ez utóbbi intézkedés a pályakezdő fiatalokat érintette elsősorban. Harmadik napirendkét tárgyalta meg a megyei tanács vb. azt a tájékoztatót, mely megyénk kül- és belterületi vízrendezési helyzetéről adott számot Fábián Imrének, a megyei tanács ÉKV osztálya vezetőjének és Karászi Kálmánnak, a KDT VÍZIG igazgatójának előterjesztésében. Mint azt a tájékoztató leszögezte, a második világháború után a vízrendezési munkák hazánkban — következésképpen megyénkben is — lassan indultak és csak a hatvanas években rendeződött egyértelműen a vízkifolyások kezelőinek meghatározása. Ennek értelmében az úgynevezett jelentősen közcélú vízkii'olyá- sok a VIZIG-ekhez, a helyi jelentőségűek a vízitársulá. sok, az üzemiek pedig az üzem kezelésébe kerültek. A belső- ségi kis vízfolyások és út menti árkok rendezését és karbantartását egy 64-ben kelt kormányrendelet a községi tanácsok feladatának jelölte meg. Megyénkben a vízfolyások rendezésére az utóbbi években jelentős pénzösszegeket fordítottunk. A harmadik ötéves terv során 200 millió forintot, a negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában pedig már 88 millió forintot. 1966-tól 1972 végéig összesen 288 milliót építettünk be kül- és bel. területi vízrendezési munkáinkba. Közismert, hogy a vízrendezés az egyik legnagyobb költségigényű építő feladatunk országosan. Az elvégzett munka főbb jellemzőiről éppen ezért igen hasznos ódátokat publikálhatunk itt: kül- é3 belterületi vízrendezési tennivalóink végzése közben meg kellett mozgatni 1,8 millió köbméter földet, megépült 4 darab 24,0 nyílásszélességű híd, beépítésre került 80 darab csőzsilip, 30 darab torkolati műtárgy és fölépült 4 új csatornaTegnap, szerdán ülést tar- tott Szekszárdon a Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára és ott volt dr. Péter Szigfrid, a ként tizenhat és fél mázsa termést adott. Ilyen korán hazánkban még sohasem arattak szóját, s igen örvendetes, hogy a középkorai és későbbi érésű szójafajták — hosszabb tenyészidejűknek megfelelően — ennél is sokkal nagyobb hozamot ígérnek. Ez azért is fígye. lemre méltó, mivel hazánkban növekedőben van a szójater- mesztés, s a világpiacon ebben őrház. Megyénk 4 vízitársulása pedig az elmúlt hét év alatt 100—101 millió forint értékű közcélú vízrendezési munkát végzett el. Az éves átlag meghaladja a 14 millió forintot. Szembeötlő viszont a tanácsi kezelésben lévő vízkifolyások rendezettségének alacsony százaléka. Az úgyszintén. hogy mindössze 19 községünk tagja csak valamely vízitársulásunknak. A tájékoztató jelentés alapján megállapíthatta a megyei tanács vb, hogy szűkebb hazánkban a vízrendezés helyzete és a rendezés előrehaladása országos átlaghoz viszonyítva relatíve kielégítő, bár. ugyanez nem mondható el ilyen egy. értelműén a belterületi vízrendezésről. A napirend vitájának zárszavában Szabópál Antal köszönetét fejezte ki mind az OVH-nak, mind pedig a KDT Vízügyi Igazgatóságának tevékenységükért. méltatva azt az évekre szólóan kipróbált, jó együttműködést, ami a megyei tanács vb. és a két szerv között kialakult A jó együttműködésre utalt egyébként mind a vita tartalma, hangneme, mind az, hogy a két szerv öt képviselője vett részt a napirend megtárgyalásában, segítő, készen élve a meghívással kapott tanácskozási joggal. Adópolitikánk érvényesüléséről, az adóigazgatás munkájának tapasztalatairól ftibling Ferenc, a megyei tanács pénz/ ügyi osztályának vezetője számolt be. A beszámoló alapján a megyei tanács vb. egyhangúan állapíthatta meg, hogy adópolitikánk szellemében érvényesül lakosságunk körében az adók jövedelemszabályozó szerepe, javult az adómorál. Hasonlóképpen megállapíthatta a vb. azt is, hogy a helyi tanácsok adóügyi teendőket ellátó szakigazgatási szervei jól felelnek meg az elmúlt két- három évben jelentősen megnövekedett feladataiknak. A megyei tanács vb. végül a bejelentések megtárgyalásával foglalkozott ülésének utolsó napirendjeként. megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának osztályvezető-helyettese is. Az ülésen Csaj bók Kálmán, a megyei népfrontbizottság titkára az augusztus 20-a megünneplésével kancsolatos népfrontbizottsági előkészületekről tájékoztatta az elnökség tagjait. Felszólalt Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is. A második napirendi pontban Csajbók Kálmán a VIII. magyar békekongresszus megyei előkészületeit ismertette. Egyebek között bejelentette, hogy augusztus 31-én délelő I megyei békekonferenciát rendez a Ha: zafias Népfront Tolna megyei elnöksége a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Köz- . pontban. A harmadik napi- ‘ rendi pontban a nemzetiségi konferenciák előkészítését tárgyalták meg: a konferenciákat szeptemberben tartják a megye járásaiban. Befejezésül a szülői munkaközösségek segítésével kapcsolatos népfrontfeladatokat beszélték meg. (—só) (Folytatás az 1 oldalról) jelentős építkezést adtunk át. — mondotta az igazgató. A vállalat fejlesztése következtében bizonyos átrendezést kellett végrehajtani: brigádokat más munkaterületre, más építkezésre kellett vezényelni, üzemeket kellett megszüntetni, illetve más helyre telepíteni. Kidolgozták 'az építőszerelvények gyártási programját és felépítették ezekhez az üzemeket. Az új technikát meg kellett tanulni az embereknek: több száz szakmunkás részére tartottak átképző tanfolyam segédmunkásokat képeztek ki gépkezelővé. A vállalatnál kialakult egy olyan termelő apparátus — korszerű gépek, és az ezekkel dolgozni tudó emberek —. amely a jövő nagy feladatai előtt is biztató ígéret. Az igazgató arra kérte a brigádok vezetőit, hogy a jövőben is legyenek támogatói és megvalósítói a gazdasági vezetők terveinek. Mind többet kívánnak költeni a munkásokat szol. gáló gépekre a munkahelyi szociális ellátásra, a munkások képzésére. A bérek rendezése, és emelése is olyan mértékben és időben történik, hogy a dolgozók, akik becsületesen végzik munkájukat megtalálják a vállalatnál számításukat — és törzs- gárdataggá válnak — minden külön agitáció nélkül. Az 1970-ben végrehajtott és azóta is folytatott tervszerű bérintézkedések nyomán a törzsgárda bére több, mint harminc százalékkal növekedett. A vállalati átlagkereset például 1967-ben 23 007 forint volt, tavaly 28 517 forint Az idén a munkásállományú dolgozók bérét 7,1 százalékkal növelték. A jó kereseti viszonyok, legfőképpen azonban a rendezett munkakörülmények és az egyenletes munkaellátás következtében a vállalatnál a törzsgár^a kialakult, a fluktuáció nem nagyobb mint egy zárt üzemben. A vállalat idén két kiemelt beruházást ad át Elkészült a mohácsi farostlemezgyár bővítése, és á bátaszéki vázkerámiai üzem. Ez a két jelentős beruházás szinte észrevétlenül valósult meg. Míg más kiemelt beruházások ügyében az ÉVM kollégiumának szinte havonta kellett intézkedni, a TÁÉV építkezéseire csak látogatóba jár. tak a GB és az ÉVM szakemberei. A vállalat előtt álló feladatokat is vázolta az igazgató. A legfontosabb munkaterület Pakson lesz. Itt mintegy százötven munkás már a következő hetekben dolgozni kezd, az év végéig legalább nyolcvan lakást kell elkészíteni. A TÁÉV-re hárul, hogy az erőmű építését előkészítse, az. az a felvonuló vállalatok részére szállást, irodát, üzletet, stb. építsenek. A jövő év végéig itt közel háromszáz lakást kell építeni. Éppen e nagy feladatból ered, hogy a szekszárdi poligonüzemet is fejleszteni kell. Legalább ötven százalékkal több panelt kell gyártani, mint idén. A jövő évben elkezdik a szekszárdi vágóhíd építését: és felvonulnak Mohácsra, egy új városrészt építeni. Dunaföldvá. rótt silót építenek és elkezdik egy vasúti épületcsoport alapjainak lerakását is. Ugyanakkor a vállalati dolgozók részére újabb ötvenlakásos épületet készítenek. Mindezek a nagy feladatok csak a jó együttműködés, a lelkiismeretes munka révén valósulhatnak meg. A vita során is azokat a problémákat feszegették, ame. lyek megoldása lényegesen változtatna a helyzeten. A fegyelem további szilárdítása az első teendő. A brigádvezetők elmondották, hogy nem elég egy építkezés programját elkészíteni, de minden szakmának ragaszkodni kell ahhoz. Csak így kerülhető el az átadás előtti zsúfoltság, amikor egy lakásban négy-öt szakma is tevékenykedik, ugyanakkor a rongálást senki nem akarja elvállalni. Gond még mindig: az építőanyaggal nem takarékoskodnak. Tehergépkocsik gázolják a gerendát, falazóanyagot; elvesznek ajtók, ablakok, szerszámok. A vállalat, nál nehezen akarják megérteni egyes dolgozók, hogy a fizikai munkát könnyítő kézigépekre vigyázni kell. Pillanatnyilag legalább száz különféle kézigép van a javítóműhelyben. mert gondatlanul, rosz- szul használták, elveszítették egyes alkatrészét. A brigádvezetők elsősorban azonban arról beszéltek, hogy milyen felelősnek érzik magukat. Tudják, hogy ma az építőipar reflektorfényben van. Az egyes munkafázisok minőségi kivitelezése a követelmény ahhoz, hogy az egész épület jó legyen, ne kelljen visszatérni pótmunkára. Elvárják a brigádvezetők, hogy az egyes szakmák ne rosszul végzett munkát hagyjanak maguk után. Előfordul, hogy egyik hiba a másikat szüli, de nem . találják meg az okozót, csak a vita, veszekedés fo- , lyik, ahelyett, hogy a művezetők, csoportvezetők ’ rendet tennének a munkahelyen. A munkaszervezéssel kap. csolatos kérdések is előtérbe kerültek. Több brigádvezető azt javasolta, hogy a vállalat a tél folyamán szervezzen tan. folyamot, amelyen a munka irányítását, a brigádok együttműködését tanítják. Az építőmesteri és a szerelő-' ipari munka gépesítésének üte. mét fokozni kell. Arra figyelmeztettek a brigádvezetők, hogy egy-egy gép vásárlásánál körültekintőbb legyen az igazgatóság. Ne vásároljanak egy. millió forintért olyan gépet, amelyet nem tudnak csak negyven százalékra kihasználni, holott azt a munkát hazai gyártású villamos kézi géppel is el tudnák végezni, nyolcad annyi gépbeszerzési költséggel. E témához szorosan kapcsolódik az is, hogy az anyag- beszerzés területén kell bizonyos fokú változást elérni. Az előkészítő üzemek sok olyan anyagot kapnak — főleg fémet — amelyet nem tudnak használni, s hónapok múltán fillérekért eladják a MÉil-nek. Sok szó esett arról, hogyan illeszkednek be a fiatal szakmunkások az öreg szakik közé. Sajnos, a brigádvezetők eléggé elmarasztalóan nyilatkoznak a fiatalok helytállásáról. Véleményük szerint a három év alatt nem tanulják meg a szakmát, túlságosan kevés időt töltenek a tanulóévek alatt gyakorlati munkában. Amikor a fiatal szakmunkásként .brigádba kerül, nem végez olyan értékű munkát, mint a régi brigádtag, de keresetén, alapfizetésén ez nem látszik meg. A tanácskozás során minden hozzászóló a munkával kapcsolatos kérdésekről beszélt. Személyi probléma móst már nem kerül ilyen fontos tanácskozás napirendjére, ami egyben azt is jelzi, hogy a brigádvezetők látják beosztásuk, funkciójuk jelentőségét. Sőt — és ez is lényeges kérdés — a vállalat vezetősége egyik legfontosabb vezetői fórumnak tekinti a brigádvezetőkkel való tanácskozást. A tanácskozás vitáját Tarjám Lajos zárta le, azzal a meggyőződéssel, hogy a munkahelyen is hasonló felelősség- tudattal foglalkoznak a vállalat ügyével a szocialista brigádvezetők, mint tették a Ba. bits Mihály művelődési házban tartott értekezleten.-Pjaz évben háromszorosára einel- hektáron- kedett a szója ára. A legkorábbi szójaaratás Magyarországon Nemzetiségi és békekonferenciákra készül a népfront
