Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

f ÖN KÉRDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszérd, Posfafiók 71. Szakmunkástanuló­kollégium Dombóvárott „Remélhető-e rövid időn be­lül, hogy kollégiumot kap Dombóvarott az ipari iskola? — tette fel a kérdést Molnár István nyugdíjas Dombóvár, Tököly út. 3, szám alatti ol­vasónk. — Úgy tudom, hogy 74 községből járnak oda a d ákok, sokap hajnali négykor keinek, és ha [vésik az autó­busz vagy a vonat, mégsem érnek időben az iskolába. A másik kérdésem, mikorra vár­ható, hogy megkezdik az ipari iskolában a tornaterem építését? A tanárok és a diá­kok egyaránt nehezen várják. Az Ígéret már régen meg­van rá, érthetetlen, hogy mi­ért nem kezdik el1?!” A kérdésre Kozma L. Istvánná, a Munkaügyi Mi­nisztérium tervezési osztá. lyának vezetője válaszolt: — A dombóvári 516. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet hattantermes iskolá­ja 1969-ben tornaterem nél­kül épült fel. Ennek oka, hogy ebben az időszakban a rendelkezésre álló anya­giakat elsősorban tantermek építésére kellett fordítani az általános iskolát befejező nagyszámú fiatal szakmun­kássá képzése érdekében. A tantermek építése a rendel­kezésre álló anyagiakat olyan mértékben lekötötte, hogy a testnevelési feltéte­lek kielégítő javítására nem vagy alig maradt lehetőség. — A jelenlegi középtávú terv időszakában (1971—75) már megkezdődött a torna­termek fokozatos pótlása azokon a településeken, ahol a dombóvárinál jóval több szakmunkástanuló képzése folyik. Dombóvárott a tor­naterem felépítésére várha- tóan az 1975 utáni években kerülhet sor, természetesen akkori anyagi lehetősége­inktől függően; , — Kollégium építése Dombóvárra a negyedik öt­éves terv időszakában nem volt tervezhető. A népgaz­daság teherbírásával ará­nyos. de a szakmunkáskép­zés feladataihoz mérten a kevés anyagi eszközökből csak a megyei székhelyeken és a nagyobb ipari centru­mokban lehet kollégiumot felépíteni. — Országosan a bejáró tanulók több mint negyven százaléka húsz kilométernél nagyobb távolságról jár be az iskolába. A dombóvári iskolába e távolságon felül a tanulóknak csak mintegy tizenöt százaléka kénysze. rül beutazni. Nem lebecsül­ve ezen fiatalok utazásával kapcsolatos nehézségeit, mégis úgy véljük, hogy Dombóvárott szakmunkás­tanuló-kollégium építésére egyelőre nem kerülhet sor. Sárguló gyümölcsfák „A házam előtt búzatáblá­ja van a Szekszárdi Állami Gazdaságnak. Május elsején Dikonirttal permetezték a táb­lát, és mivel kertemtől mind­össze kétöles út választja el, a kertemben lévő harminc gyümölcsfa a permettöl sár- gulásnck indult. Legalább két- három év szükséges ahhoz, hogy ismét termőre fordulja­nak, károm tehát nagy. A gazdaság a levelemet válasz­ra sem érdemesíti. Személyes kérésemre a párttitkár ígére­tet tett a kivizsgálásra. A gazdaság mérnöke július 10-én azonban káromnak csak tizenöt százalékát ismerte el, mivel fáim nincsenek neme­sítve. Nem tudom, hogy mi­tévő legye!;?" — írta levelé­ben Szilágyi István Alsónyék, Pörböly, Komló köz 5. szára alatti olvasónk. A kérdéssel felkerestük Hegedűs Jánost, a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács elnökét, aki a következő felvilágosítást adta: — Az alsónyéki kiren­deltség vezetője tájékozta­tott arról, hogy korábban más panaszosnak hasonló kérését már sikerült pozití­van rendezni. Mindezek alapján megkerestem *“ (Szekszárdi Állami Gazdasá­got és ismertettem a kére­lem lényegét. Ugyanakkor kértem, hogy a panaszos kérelmét soron kívül intéz­zék el. és intézkedésükről Szilágyi Istvánt, a Népújság szerkesztőségével egyidejű­leg, valamint hatóságomat értesítsék. Ezt a közvetlen utat tartottam a leggyor­sabbnak a panaszos kérel­mének elintézésére. ' (A válasz az állami gazda­ságtól eddig nem érkezett meg, pedig szívesen közöltük volna azt is. Reméljük, hogy az állami gazdaság vezetői is hamarosan megküldik a vá­laszt, hogy a kérdésre a kö­vetkező Ön kérdez — Mi vá­laszolunk rovatban visszatér­hessünk.) Levelező famíliák szabadsága Farkas Gyula Szekszárd, Kölcsey lakótelepi olvasónk érdeklődött, hogy milyen jo­gok illetik meg a levelező ok­tatásban részt vevő tanulókat. Ä kérdésre dr. Deák Kon_ rád csoportvezető ügyésztől kaptak a következő választ: — A továbbtanuló dolgo­zók kedvezményeiről a 15/1967 (X. 18.) Mü. M. sz. rendelet rendelkezik, s a jogszabály negyedik parag­rafusa kimondja,' hogy a levelező tagozaton tanuló­kat tanulmányi szabadság illeti meg, a tanulmányi szábadság mértéke pedig tanévenként szakközépisko­lában és középfokú techni­kumban 15 munkanap, — Kimondja a jogsza­bály azt is, hogy a fentebb említett tanulmányi kedvez, mények teljes tartamára a dolgozót átlagkeresete ille­ti meg, ha a) a munkakörére jog-* szabály vagy kollektív szer­ződés által előírt szakkép­zettségét szerzi meg, vagy b) a nappali tagozatos képzés befejezéseként elő­írt esti vagy levelező tago­zatos képzésben vesz részt (például a tanulmányai utolsó évében oktató-nevelő munkát végző pedagógus) vagy c) a vállalattal tanulmá­nyi szerződést kötött­—- Rendkívüli méltány­lást igénylő esetekbén azon­ban a vállalat egyéni elbí­rálás alapján a fentebb elő­írt térítést részben vagy 1 egészben akkor is megad­hatja a dolgozónak, ha az itt megjelölt feltételeknek nem felel még. Ha tehát a levelező tagozaton tanuló dolgozó a vállalattal tanul­mányi szerződést kötött, a tanulmányi kedvezmények tartamára átlagkeresete il­leti meg, ha tanulmányi szerződést nem kötött, a vállalat bírálja el, hogy megadja-e a dolgozónak egészben vágy részben a térítést. — A tanulmányi munka­idő-kedvezményekre vonat­kozó rendelkezések kimond­ják azt is, hogy ha a dol­gozót egy évnél rövidebb, határozott időre alkalmaz­ták, nem adható ki részére több tanulmányi szabadság, mint amennyi a vállalat­nál munkaviszonyban töh­'tött idejével arányos. — A tanulmányi szabad­ság a dolgozónak az ót megillető rendes szabadsá­gon fel 11 jár, de .nem ad­ható ki utólag a tanulmá­nyi szabadságnak az a ré­sze, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgái sikeres letétele érdekében nem vett igénybe. — Rendelkezik a hivat­kozott jogszabály a kedve­ző munkabeosztás tekinteté­ben is, amikor kimondja hogy: . az alsó-, közép-, vagy felsőfokú oktatási ir,_ tézmény esti, vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozó nem fog­lalkoztatható olyan munka­idő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mér­tékű éjszakai túlmunkára, amely őt a kötelező foglal­kozásokra és vizsgákra tör­ténő felkészülésben, illető, leg az azokon való aktív részvételében akadályozza.” — A jogszabály teljes szövege a tanácsok munka­ügyi szakigázgatási szervei­nél tanulmányozható. Akit bővebben érdekel a kérdés, annak javasoljuk a teljes szöveg elolvasását. Ablak az udvarra — avagy a szerzet) jog? Csak két szomszéd problé­májának tűnik első olvasásra Puskás János Fadd, Somos u. 39. szám alatti olvasónk kér­dése. A következőket írja: „Szomszédom házhátulján szinte tízméterenként ablak van, ami részemről sérelmes, mert nem szabvány szerint vannak elhelyezve. A faddi tanácsnál észrevételeziem, de hathatós intézkedés még nem történt, csak a falufelelős rendőr járt kint helyszíni szem­lén. Szeretném tudni, hogy mire számíthatok!” A kérdés önmagában nem közérdekű, de a válasz azzá teszi. Antus Antal, a faddi Nagyközségi Tanács elnöke válaszolt a kérdésre. A vá­laszt mindazoknak a figyel­mébe ajánljuk, akiknek ha­sonló problémájuk van. — Az építésügyi jogsza­bály idevonatkozó része elő­írja, hogy új lakás építése esetén a szomszéd udvarára néző oldalfalon az ablak falkávája alsó élének a padlószint felett , legalább két méter magasságban kell lennie. — Tekintve, hogy Puskás János és szomszédja épüle­te elég régen épült — az 1956-os árvíz után újították fel — nem kötelezhető a kétméteres magasság betar­tására, mert tíz év után a jóhiszeműen szerzett jogo­kat gyakorolja. Erre lehető­séget ad az 1964. évi III. ty. 37. paragrafus (4) be­kezdése. , , A helyszíni szemle alap­ján megállapítottam, hogy Puskás János panasza jog­talan. A fürdőszoba ablaka 182, az éléskamra ablaka pedig 172 centiméter maga­san' van elhelyezve. A szom­széd által lakott épület 20 méter hosszú, az első ré­szében fürdőszoba, a hátsó részen éléskamra van el­helyezve egy-egy normál­méretű szellőzőablakkal. Ezt az építésügyi jogszabály le­hetővé teszi. A Puskás Já­nos tulaj donában lévő épü­leten a szomszéd felé néző • falrészen is ugyanígy van­nak elhelyezve az ablakok, körülbelül ugyanilyen ma­gasságban. , Romos fahíd „IÄ a felelős a Remete ut­ca elején lévő fahíd romos állapotáért? — kérdezte leve­lében Kárpáti Józsefné Szek­szárd, Remete u. 18. szám alatti olvasónk. — Ez a hid már évek óta elég rossz ál­lapotban van, de a jelenlegi korhadt, romos híd, amelyen a deszkák fel-fclvágódnak, és már többen elestek rajta, bi­zony komoly balesetveszélyt jelent. Elkerülni a hidat nem lehet, mivel ez úttesten is éppen itt áll meg a víz is, így a boltba menet az idős nénik, de a gyerekes anyák, a babakocsit toló emberek is kénytelenek átmenni rajta. Szeretnénk, ha a híd kijaví­tására minél előbb sor ke­rülne.” — A Remete utcai útbur­kolat átépítése befejezés előtt áll — kezdte válaszát Szabó Zoltán, a városi ta­nács vb. műszaki osztályá­nak osztályvezető fő­mérnöke. — A pana­. szos által. kifogásolt híd át­építése is ehhez a munká­hoz kapcsolódik. A híd át­építését az utat kivitelező Hídépítő Vállalat végzi. A vállalat előzetes tájékozta­tója szerint a híd átépíté­sének befejezése 1973. szep­tember tizenötödikéig vár­ható. Napidíj Orbán Józsefné Decs, Fő u. 22. szám alatti olvasónk kér­dése is sokakat érdekelhet: „Kinek és mikor jár az élel­mezési költség, köznyelven — napidíj. Erre a kérdésre csak­úgy, mint a következőre, dr. Deák Komád csoportvezető ügyész válaszolt: — Az élelmezési költség felszámítása a következő­képpen történik: ha a tá­voliét időtartama nyolc óra, vagy annál kevesebb, élel­mezési költség (napidíj) fel. számításának nincs helye. Ha nyolc óránál több, de tizenkét óránál kevesebb, Vagy pofttoisan' tizenkét óra a távoliét, az élelmezési költség fele összege, minden további megkezdett tizenkét órára a napidíjnak ismét a fele összege számolható feL — Ä költségvetési szer­vek dolgozóinál a kikülde­tési távolléti idő számítá­sakor a menetrend szerint közlekedő jármű menetide­jéhez indulásnál és érkezés­nél egy-egy óra idő hozzá- számítására van lehetőség. A többletidő felszámítását a kiküldő szerv vezetője ese' tenként engedélyezheti, • i Nyugdíjas túlórában Cser Károly Paks, Gyár u. 22. szám alatti olvasónk kér­dése röviden a következő: mi a helyzet, ha a nyugdíjas munkaszüneti napon, vagy túlórában dolgozik? Jár-e, és mikor munkaközi szünet? — Amennyiben a nyug­díjas évi 840 órát dolgoz­hat. a ledolgozott órák szá­mán nem változtat az a körülmény, ahogy azokat munkaszüneti napokon, esetleg túlórában dolgozta-e- le. — kezdte válaszát dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész. — A „fizetett ebéd­időivel kapcsolatban rög, zítenünk kell, hogy a műn* kaközi szünet, ami rend. szerint étkezés céljára szol­gál, általában a napi nun- kaidő megszakításával jön létre. A fő szabály tehát az, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő megszakításá-' val kell a dolgozónak biz­tosítani, ez esetben a szü­net a munkaidő tartamába nem számít bele. Tehát a munkahelyen eltöltendő na­pi idő tartama ilyen ese­tekben a munkaközi szünet­tel meghosszabbodik. — A Munka Törvény- könyve 40. paragrafusa azonban azt is lehetővé te. szi, hogy a munkaközi szü­netet a vállalat — kollektiv szerződésben meghatározott esetekben — egyes dolgo­zók számára munkaidőn be­lül biztosítsa. Abban az esetben, ha a munkaközi szünetet a kollektív szerző­dés munkaidőn belül biz­tosítja. az étkezéssel és tisz­tálkodással eltöltött idő is munkaidőnek számít. Az ily módon biztosított mun­kaközi szünet azonban sem­mi esetben sem lehet hosz- szabb napi fél óránál, il­letve a díjazás mindenkép­pen csak fél órára jár. — Kimondja a Munka Törvénykönyve végrenajtási rendelete 47. paragrafus (2) bekezdése azt is, hogy a munkaidőn belül nem le­het munkaközi szünetet biztosítani étkezés céljából azokon a napokon, amelye­ken a munkaidő tartania a négy órát nem haladja meg; — Utalni kell még arra, hogy túlmunkavégzés során is biztosítani kell a dolgo­zók számára az étkezés le­hetőségét, azaz a munkaközi szünetet. Ez minden három és fél órai túlmunka után illeti meg a dolgozót. Ugyanez a szabály vonatko­zik azokra az esetekre is, amikor a dolgozót szabad­napján kötelezik munka­végzésre. r Telefonsz«maink : 129—01, 123—61. 19 V1LRSZ0LUNR

Next

/
Thumbnails
Contents