Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-15 / 190. szám
f ÖN KÉRDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszérd, Posfafiók 71. Szakmunkástanulókollégium Dombóvárott „Remélhető-e rövid időn belül, hogy kollégiumot kap Dombóvarott az ipari iskola? — tette fel a kérdést Molnár István nyugdíjas Dombóvár, Tököly út. 3, szám alatti olvasónk. — Úgy tudom, hogy 74 községből járnak oda a d ákok, sokap hajnali négykor keinek, és ha [vésik az autóbusz vagy a vonat, mégsem érnek időben az iskolába. A másik kérdésem, mikorra várható, hogy megkezdik az ipari iskolában a tornaterem építését? A tanárok és a diákok egyaránt nehezen várják. Az Ígéret már régen megvan rá, érthetetlen, hogy miért nem kezdik el1?!” A kérdésre Kozma L. Istvánná, a Munkaügyi Minisztérium tervezési osztá. lyának vezetője válaszolt: — A dombóvári 516. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet hattantermes iskolája 1969-ben tornaterem nélkül épült fel. Ennek oka, hogy ebben az időszakban a rendelkezésre álló anyagiakat elsősorban tantermek építésére kellett fordítani az általános iskolát befejező nagyszámú fiatal szakmunkássá képzése érdekében. A tantermek építése a rendelkezésre álló anyagiakat olyan mértékben lekötötte, hogy a testnevelési feltételek kielégítő javítására nem vagy alig maradt lehetőség. — A jelenlegi középtávú terv időszakában (1971—75) már megkezdődött a tornatermek fokozatos pótlása azokon a településeken, ahol a dombóvárinál jóval több szakmunkástanuló képzése folyik. Dombóvárott a tornaterem felépítésére várha- tóan az 1975 utáni években kerülhet sor, természetesen akkori anyagi lehetőségeinktől függően; , — Kollégium építése Dombóvárra a negyedik ötéves terv időszakában nem volt tervezhető. A népgazdaság teherbírásával arányos. de a szakmunkásképzés feladataihoz mérten a kevés anyagi eszközökből csak a megyei székhelyeken és a nagyobb ipari centrumokban lehet kollégiumot felépíteni. — Országosan a bejáró tanulók több mint negyven százaléka húsz kilométernél nagyobb távolságról jár be az iskolába. A dombóvári iskolába e távolságon felül a tanulóknak csak mintegy tizenöt százaléka kénysze. rül beutazni. Nem lebecsülve ezen fiatalok utazásával kapcsolatos nehézségeit, mégis úgy véljük, hogy Dombóvárott szakmunkástanuló-kollégium építésére egyelőre nem kerülhet sor. Sárguló gyümölcsfák „A házam előtt búzatáblája van a Szekszárdi Állami Gazdaságnak. Május elsején Dikonirttal permetezték a táblát, és mivel kertemtől mindössze kétöles út választja el, a kertemben lévő harminc gyümölcsfa a permettöl sár- gulásnck indult. Legalább két- három év szükséges ahhoz, hogy ismét termőre forduljanak, károm tehát nagy. A gazdaság a levelemet válaszra sem érdemesíti. Személyes kérésemre a párttitkár ígéretet tett a kivizsgálásra. A gazdaság mérnöke július 10-én azonban káromnak csak tizenöt százalékát ismerte el, mivel fáim nincsenek nemesítve. Nem tudom, hogy mitévő legye!;?" — írta levelében Szilágyi István Alsónyék, Pörböly, Komló köz 5. szára alatti olvasónk. A kérdéssel felkerestük Hegedűs Jánost, a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács elnökét, aki a következő felvilágosítást adta: — Az alsónyéki kirendeltség vezetője tájékoztatott arról, hogy korábban más panaszosnak hasonló kérését már sikerült pozitívan rendezni. Mindezek alapján megkerestem *“ (Szekszárdi Állami Gazdaságot és ismertettem a kérelem lényegét. Ugyanakkor kértem, hogy a panaszos kérelmét soron kívül intézzék el. és intézkedésükről Szilágyi Istvánt, a Népújság szerkesztőségével egyidejűleg, valamint hatóságomat értesítsék. Ezt a közvetlen utat tartottam a leggyorsabbnak a panaszos kérelmének elintézésére. ' (A válasz az állami gazdaságtól eddig nem érkezett meg, pedig szívesen közöltük volna azt is. Reméljük, hogy az állami gazdaság vezetői is hamarosan megküldik a választ, hogy a kérdésre a következő Ön kérdez — Mi válaszolunk rovatban visszatérhessünk.) Levelező famíliák szabadsága Farkas Gyula Szekszárd, Kölcsey lakótelepi olvasónk érdeklődött, hogy milyen jogok illetik meg a levelező oktatásban részt vevő tanulókat. Ä kérdésre dr. Deák Kon_ rád csoportvezető ügyésztől kaptak a következő választ: — A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről a 15/1967 (X. 18.) Mü. M. sz. rendelet rendelkezik, s a jogszabály negyedik paragrafusa kimondja,' hogy a levelező tagozaton tanulókat tanulmányi szabadság illeti meg, a tanulmányi szábadság mértéke pedig tanévenként szakközépiskolában és középfokú technikumban 15 munkanap, — Kimondja a jogszabály azt is, hogy a fentebb említett tanulmányi kedvez, mények teljes tartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg, ha a) a munkakörére jog-* szabály vagy kollektív szerződés által előírt szakképzettségét szerzi meg, vagy b) a nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt (például a tanulmányai utolsó évében oktató-nevelő munkát végző pedagógus) vagy c) a vállalattal tanulmányi szerződést kötött—- Rendkívüli méltánylást igénylő esetekbén azonban a vállalat egyéni elbírálás alapján a fentebb előírt térítést részben vagy 1 egészben akkor is megadhatja a dolgozónak, ha az itt megjelölt feltételeknek nem felel még. Ha tehát a levelező tagozaton tanuló dolgozó a vállalattal tanulmányi szerződést kötött, a tanulmányi kedvezmények tartamára átlagkeresete illeti meg, ha tanulmányi szerződést nem kötött, a vállalat bírálja el, hogy megadja-e a dolgozónak egészben vágy részben a térítést. — A tanulmányi munkaidő-kedvezményekre vonatkozó rendelkezések kimondják azt is, hogy ha a dolgozót egy évnél rövidebb, határozott időre alkalmazták, nem adható ki részére több tanulmányi szabadság, mint amennyi a vállalatnál munkaviszonyban töh'tött idejével arányos. — A tanulmányi szabadság a dolgozónak az ót megillető rendes szabadságon fel 11 jár, de .nem adható ki utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgái sikeres letétele érdekében nem vett igénybe. — Rendelkezik a hivatkozott jogszabály a kedvező munkabeosztás tekintetében is, amikor kimondja hogy: . az alsó-, közép-, vagy felsőfokú oktatási ir,_ tézmény esti, vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozó nem foglalkoztatható olyan munkaidő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mértékű éjszakai túlmunkára, amely őt a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra történő felkészülésben, illető, leg az azokon való aktív részvételében akadályozza.” — A jogszabály teljes szövege a tanácsok munkaügyi szakigázgatási szerveinél tanulmányozható. Akit bővebben érdekel a kérdés, annak javasoljuk a teljes szöveg elolvasását. Ablak az udvarra — avagy a szerzet) jog? Csak két szomszéd problémájának tűnik első olvasásra Puskás János Fadd, Somos u. 39. szám alatti olvasónk kérdése. A következőket írja: „Szomszédom házhátulján szinte tízméterenként ablak van, ami részemről sérelmes, mert nem szabvány szerint vannak elhelyezve. A faddi tanácsnál észrevételeziem, de hathatós intézkedés még nem történt, csak a falufelelős rendőr járt kint helyszíni szemlén. Szeretném tudni, hogy mire számíthatok!” A kérdés önmagában nem közérdekű, de a válasz azzá teszi. Antus Antal, a faddi Nagyközségi Tanács elnöke válaszolt a kérdésre. A választ mindazoknak a figyelmébe ajánljuk, akiknek hasonló problémájuk van. — Az építésügyi jogszabály idevonatkozó része előírja, hogy új lakás építése esetén a szomszéd udvarára néző oldalfalon az ablak falkávája alsó élének a padlószint felett , legalább két méter magasságban kell lennie. — Tekintve, hogy Puskás János és szomszédja épülete elég régen épült — az 1956-os árvíz után újították fel — nem kötelezhető a kétméteres magasság betartására, mert tíz év után a jóhiszeműen szerzett jogokat gyakorolja. Erre lehetőséget ad az 1964. évi III. ty. 37. paragrafus (4) bekezdése. , , A helyszíni szemle alapján megállapítottam, hogy Puskás János panasza jogtalan. A fürdőszoba ablaka 182, az éléskamra ablaka pedig 172 centiméter magasan' van elhelyezve. A szomszéd által lakott épület 20 méter hosszú, az első részében fürdőszoba, a hátsó részen éléskamra van elhelyezve egy-egy normálméretű szellőzőablakkal. Ezt az építésügyi jogszabály lehetővé teszi. A Puskás János tulaj donában lévő épületen a szomszéd felé néző • falrészen is ugyanígy vannak elhelyezve az ablakok, körülbelül ugyanilyen magasságban. , Romos fahíd „IÄ a felelős a Remete utca elején lévő fahíd romos állapotáért? — kérdezte levelében Kárpáti Józsefné Szekszárd, Remete u. 18. szám alatti olvasónk. — Ez a hid már évek óta elég rossz állapotban van, de a jelenlegi korhadt, romos híd, amelyen a deszkák fel-fclvágódnak, és már többen elestek rajta, bizony komoly balesetveszélyt jelent. Elkerülni a hidat nem lehet, mivel ez úttesten is éppen itt áll meg a víz is, így a boltba menet az idős nénik, de a gyerekes anyák, a babakocsit toló emberek is kénytelenek átmenni rajta. Szeretnénk, ha a híd kijavítására minél előbb sor kerülne.” — A Remete utcai útburkolat átépítése befejezés előtt áll — kezdte válaszát Szabó Zoltán, a városi tanács vb. műszaki osztályának osztályvezető főmérnöke. — A pana. szos által. kifogásolt híd átépítése is ehhez a munkához kapcsolódik. A híd átépítését az utat kivitelező Hídépítő Vállalat végzi. A vállalat előzetes tájékoztatója szerint a híd átépítésének befejezése 1973. szeptember tizenötödikéig várható. Napidíj Orbán Józsefné Decs, Fő u. 22. szám alatti olvasónk kérdése is sokakat érdekelhet: „Kinek és mikor jár az élelmezési költség, köznyelven — napidíj. Erre a kérdésre csakúgy, mint a következőre, dr. Deák Komád csoportvezető ügyész válaszolt: — Az élelmezési költség felszámítása a következőképpen történik: ha a távoliét időtartama nyolc óra, vagy annál kevesebb, élelmezési költség (napidíj) fel. számításának nincs helye. Ha nyolc óránál több, de tizenkét óránál kevesebb, Vagy pofttoisan' tizenkét óra a távoliét, az élelmezési költség fele összege, minden további megkezdett tizenkét órára a napidíjnak ismét a fele összege számolható feL — Ä költségvetési szervek dolgozóinál a kiküldetési távolléti idő számításakor a menetrend szerint közlekedő jármű menetidejéhez indulásnál és érkezésnél egy-egy óra idő hozzá- számítására van lehetőség. A többletidő felszámítását a kiküldő szerv vezetője ese' tenként engedélyezheti, • i Nyugdíjas túlórában Cser Károly Paks, Gyár u. 22. szám alatti olvasónk kérdése röviden a következő: mi a helyzet, ha a nyugdíjas munkaszüneti napon, vagy túlórában dolgozik? Jár-e, és mikor munkaközi szünet? — Amennyiben a nyugdíjas évi 840 órát dolgozhat. a ledolgozott órák számán nem változtat az a körülmény, ahogy azokat munkaszüneti napokon, esetleg túlórában dolgozta-e- le. — kezdte válaszát dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész. — A „fizetett ebédidőivel kapcsolatban rög, zítenünk kell, hogy a műn* kaközi szünet, ami rend. szerint étkezés céljára szolgál, általában a napi nun- kaidő megszakításával jön létre. A fő szabály tehát az, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő megszakításá-' val kell a dolgozónak biztosítani, ez esetben a szünet a munkaidő tartamába nem számít bele. Tehát a munkahelyen eltöltendő napi idő tartama ilyen esetekben a munkaközi szünettel meghosszabbodik. — A Munka Törvény- könyve 40. paragrafusa azonban azt is lehetővé te. szi, hogy a munkaközi szünetet a vállalat — kollektiv szerződésben meghatározott esetekben — egyes dolgozók számára munkaidőn belül biztosítsa. Abban az esetben, ha a munkaközi szünetet a kollektív szerződés munkaidőn belül biztosítja. az étkezéssel és tisztálkodással eltöltött idő is munkaidőnek számít. Az ily módon biztosított munkaközi szünet azonban semmi esetben sem lehet hosz- szabb napi fél óránál, illetve a díjazás mindenképpen csak fél órára jár. — Kimondja a Munka Törvénykönyve végrenajtási rendelete 47. paragrafus (2) bekezdése azt is, hogy a munkaidőn belül nem lehet munkaközi szünetet biztosítani étkezés céljából azokon a napokon, amelyeken a munkaidő tartania a négy órát nem haladja meg; — Utalni kell még arra, hogy túlmunkavégzés során is biztosítani kell a dolgozók számára az étkezés lehetőségét, azaz a munkaközi szünetet. Ez minden három és fél órai túlmunka után illeti meg a dolgozót. Ugyanez a szabály vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a dolgozót szabadnapján kötelezik munkavégzésre. r Telefonsz«maink : 129—01, 123—61. 19 V1LRSZ0LUNR