Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

/ Több mint százezer forinttal segíti az állam egy-egy gyermek felnevelését Kincsünk és gondunk: a szabad idő Az igények válaszútja A szabad idő növekedése előre látható és kiszámítha­tatlan következményeket hor. doz. Mind gyakrabban kerül válaszút elé egyén és közös­ség. mi mellett döntsön, mit ítéljen szükségesnek. Egyik napról a másikra divatossá, felkapottá lesz valamelyik üdülőhely; tömegek szánják meg. Építsenek új üzleteket, éttermeket, bővítsék a szol­gáltatásokat? S ha jövőre vagy két év múlva csupán néhány látogató lézeng, mert más a „sikk”? A szabad idő haszno­sítása elválaszthatatlan többi dolgainktól: a beruházásoktól, a közlekedés-fejlesztéstől, a művelődési hálózat gyarapító, sától, a takarékosságtól, a ház­tartások gépesítésétől, az üdül­tetéstől, a gyermekintézmé­nyek színvonalától. SEMMIVEL VAGY MINDENNEL? Úgy is fogalmazhatunk: ami a gazdaság egyéb területein történik, az' kihat a szabad időre, a szabad idő hasznosí­tásának szokásai viszont sok tekintetben befolyásolják a gazdasági tevékenységet. Azaz meg kell találni azt az egész­séges arányt, amely a semmi­vel nem törődés és a min­dennel foglalkozás között van. Az élő vizek két legnagyobb ellenségét, a fenolt és a hi­ganyt — ezek származékait — az idén előreláthatóan jóvá­hagyásra kerülő környezetvé­delmi irányelvek remélhetően visszaszorítják. Ez éppúgy ja­vára válik az ivóvízellátásnak, a vizek ' élővilága megóvásá­nak, mint a — horgászásnak. Igen ám, de vannak, akik azt szeretnék, hogy ezek az irányelvek tiltsanak el min­denfajta motoros járművet a tavakról, folyókról. Megold­ható-e ez, s egyáltalán szük­séges? MÁSFÉLE SORREND I Bóklásszunk tovább e tágas példaréten. Az életkor meg­hosszabbodása, a nyugdíjasok közismerten növekvő tábora új igényeket, új szükséglete­ket teremt. Az idős emberek nehezebben utaznak, de hely­ben rengeteg időt tölthetnek el különböző, kedvükre való foglalatossággal, hiszen nekik a nap minden órája szabad ... Tíz év alatt a négyszeresére növekedtek a .lakosság által igénybe vett hitelek — össze­gük tavaly 34 milliárd forint­ra rúgott —, de míg koráb­ban bútor-, televízióvásárlás­ra stb. kérték és kapták na­gyobb részét, most a lakás­építés, a hétvégi faház megvé. tele, a külföldi utazás az in­dok. Decemberben négy és fél millió betétkönyv volt forga­lomban. A betétek összege 59 milliárd forintot tett ki. csu­pán gépkocsinyeremény-betét- könyvre 5,7 milliárdot helyez, tek el. S hogy anyagi lehetősé­geink javulnak-e, arra felel­het a következő tény is. 1960- ban a teljes betétösszeg 5,5 milliárd forint volt. míg 1972- ben pusztán a növekedés hat­RAKODÓMUNKÁST TEHERGÉPKOCSIRA (szikvízszállításra) AZONNAL FELVESZÜNK. Tolnai ÁFÉSZ. Érdeklődni lehej,: Tolna központi iro­da. (314) milliárd! Lakás, nyaraló, gép­kocsi, utazás... ezek a fő ta­karékossági okok. Másféle sor­rend, mint egy-másfél évtize­de... PÉLDÁK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK Gyarapítsák még a példa­tárat. Tíz év alatt az egy fő­re jutó könyvre, újságra ki­adott forintok 111,28-ról 186,42-re emelkedtek. A szín­házra, mozira szánt forintok viszont megcsappantak. 1960- ban mindössze 13 000 villamos hűtőszekrényt adott el a kis­kereskedelem, tavaly ennek több minta hússzorosát! Mo­sógépből 140—150 ezer kel el évente, a háztartási villamos vízmelegítők eladott mennyi­sége tíz év alatt megtízszere­ződött. Kelendőbb a varrógép, de a padlókefélőgép fölött el­múlt az idő, a lakkozás ettől a munkától megszabadította az asszonyokat. Végül egy utolsó példa. 1960—1965 kö­zött évente ezer-ezerötszázzal nőtt a megvásárolt fényképe­zőgépek mennyisége. Az utób­bi esztendőkben viszont 12—16 ezerrel. Mert könnyebben jut rá pénz, <- igény is. idő is lett e hasznos kedvteléshez. A példákból nem nehéz ki­hámozni az összefüggéseket. Az emberek először otthonuk korszerűségét kívánják meg­teremteni — vagy magával az otthon kialakításával kezdik — s csak azt követően néznek körül, milyen is a tágabb vi­lág? Természetes folyamat ez. Erőszakot tenni rajta hiba lenne. Hatni rá, terelni a tár­sadalmilag kívánatos irányba: szükséges, sőt, elengedhetet­len. - i: ......................... K ETTŐS HÁTTÉR Elégedettek lehetünk-e az­zal, hogy ma már száz háztar­20. — Kérem rá. Jakov Vaszil- jevics, mert ha elvisznek, minden elveszett. — Ne izgassa magát. Áll­jon készen a feladat teljesí­tésére. Csak akkor látogasson meg, ha feltétlenül szükséges. Ha majd kell, megkeresem magát. Bezrukov elköszönt. Jakov pedig hazatért. Éjjel izgatot­tan várta a teheráni rádió­adást. Sikerült felvennie a rejtjelezett szöveget. Most is rövid volt, mint máskor, de világosan kifejezte: a néme­tek számára eljött a cselekvés ideje. A távirat konkrét uta­sítást is tartalmazott. ..Mindenkit köszöntünk a nagy hadjárat kezdetén, amit a Führer lángesze vezérel. Valamennyiünknek hozzá kell járulnunk a gyors győzelem­hez. Legfontosabb — az ellen­ség hátországának demoralizá- lása. Első konkrét feladatuk egy bakui olajfeldolgozó meg­semmisítése. A végrehajtással Ivadékot bízzák meg. Az ered­ményt és a lakosságra tett hatását jelentsék. Arbab.” Jakov még egyszer elolvas­ta a táviratot és az asztalra dobta. „Jól kigondolták. De megengedhető-e, hogy ilyen időkben akár csak egy napra is kiessen valamelyik gyár termelése?! És hol a kiút, hogy önmagát se leplezze le, tás közül negyvennégyben ott a hűtőszekrény,' ötvenben a mosógép? önmagában nem rossz eredmény, ám csak ak­kor igazi segítség, az asszo­nyokat akkor juttatja szabad időhöz, ha nagy a választék mélyhűtött árukban, ha az ún. hűtőlánc nem szakad meg, van elegendő hűtőkocsi a szál­lításhoz, hűtőpult az üzletek­ben. s olyan csomagolás, amely a hazaérkezésig nem engedi felmelegedni az árut... Mosógép. A modern automa­tához vezetékes víz kell; ma az összes település 36 száza­léka rendelkezik vízművel... Gáz. Az országban 600 ezer háztartásban élvezik a veze­tékes. 1,3 rpillióban a palackos gáz előnyeit. Hasznos eszköz? Persze. Ám a palackcsere bo­nyodalmai ma még sűrűn ür­möt kevernek az örömbe, „el­lopják” azt az időt, amelyet a\ tűzrakás, begyújtás elmaradá­sával nyert a család. Egy évtized alatt kétezerrel bővült a vendéglátóhelyek száma, de az ételforgalom nö­vekedése jócskán elmarad az italokétól... Az élelmiszerbol­toknak ma már fele önkiszol­gáló rendszerű, de az áruki­választásnál megtakarított idő sokszor elvész a pénztárnál való sorban álláskor. 1969-ben és 1970-ben — amikor az ipar­ban és áz építőiparban beve­zették a szabad szombatot — ugrásszerűen gyarapodott a strandok látogatóinak tábora. Egyszeriben kevés lett a ka­bin, a szekrény, olykor még a víz, a fű is... Ahhoz, hogy a szabad idő valóban szaba­don eltölthető legyen, kettős háttérre van szükség. A közös, azaz társadalmi méretű igye­kezetre, s az egyéni, otthoni törekvések egészséges irányai­nak meglel ésére. MÉSZÁROS OTTÓ Következik: KÖZÖS KERINGŐ s a németek akcióját is meg­hiúsítsa” MOSZKVA IGENT MOND A háború mindenre rá­nyomta sötét bélyegét, még Kulijevék lakására is. Iránba utazása előtt Szergejev gyak­ran megfordult itt — az egy­kor kedves-vidám szobák most szomorúan hallgattak. A fekete papírral bevont abla­kok sötét üregeknek tetszet­tek, a lámpák is halványabb fénnyel világítottak. Az ott­honban csend honolt, hiány­zott Szura csilingelő hangja, akit Zakatáliba vittek a nagymamájához. Szergejev belépett a ven­dégszobába, ahol Rumjancev és Kuli.iev már javában be­szélgettek valamiről. — Bemutatom Jakov Va- sziljevicset — mondta Kulijev Rumjancevnek. — Sokat hallottam magról, Jakov Vasziljevies. Foglaljon helyet, ismerkedjünk meg kö­zelebbről. Örömmel közölhe­tem. hogy Moszkva jóváhagy­ta javaslatunkat: nemsokára ismét a biztonsági szolgálat­ban dolgozhat. Előbb termé­szetesen be kell fejeznünk azt az ügyet, amellyel foglalkozik Egyetértünk? — Hogyne, Szergej Vlagyi- mirovics. Adja át köszönete- met a népbiztosnak. , Szergej erősen megszorítot­ta Kulijev karját. Tudta, hogy jelentős része van az ügyben. Az utóbbi években az állam lényegesen bővítette a gyer­mekes családok pénzbeni és természetbeni támogatását. Ez­előtt hat évvel a gyermekne­velés költségeinek még 29 szá­zalékát viselte, jelenleg 36—38 százalékát vállalja a társada­lom, amely egy-egy gyermek felnevelését ■— 18 éves koráig — több mint 100 ezer forint­tal segíti. A gyermeknevelés azonban — különösen a nagycsaládosok számára — így is nagy kiadásokkal jár. Egy-egy gyerek eltartására és képzésére 14 éves koráig átlagosan 211 ezer, 18 éves koráig 315 ezer forintot költ a szülő és az állam — állapítot­ta meg felmérésében a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Mindez természetesen csupán átlag, mert a gyermekekre költött összeg erősen függ a családok nagyságától, jövedel­métől, a társadalmi juttatások mértéke pedig aszerint váltó" zik, hogy az adott gyermek kap-e bölcsődei, óvodai, kol­légiumi ellátást, ösztöndíjat, stb. A gyermekek száma jelen­tősen befolyásolja a családok életszínvonalát. A gyermekte­len munkás és szellemi dol­gozók családjában 2120 forint jövedelem jut egy családtag­ra, egygyermekeseknél már csak 1700, kétgyermekeseknél 1400, a három- és többgyer­mekeseknél pedig már csak 1130 forintot költhetnek egy- egy családtagra havonta. A paraszti háztartásokban csak­nem ugyanilyen az arány. A megfigyelések szerint a gyermekek igényei légalább azonos, vagy még nagyobb mértékben nőnek, mint a fel­nőtteké, ezért eltartásuk egy­re többe kerül. 1965-ben havi átlagban 660, 1972-ben 1060 forintot költöttek átlagosan a szülők egy-egy 15 évén aluli gyermekre- A 19 éven aluliak a szülőknek 1230 forintba ke­rülnek. Ez is csupán átlag, mert a kétgyermekes csalá­dokban 17, a három- és több­Kopogtattak az ajtón, Kuli­jev felesége, egy fiatalos, csi­nos asszony teát hozott a vendégeknek. Hangtalanul kö­szöntötte őket. s a tálcát az asztalra helyezve, azonnal tá­vozott, hogy ne zavarja a hi­vatalos beszélgetést. Kulijev leemelte a csészéket, s mente­getőzve elmosolyodott: — Cukor nincs. — A szállítmányokat — nemcsak cukrot — lefoglalták a hadseregnek — jegyezte meg Rumjancev. — Ezentúl első a front. Nos. először azt beszéljük meg, hogy állunk a Schönhausen-problémával. Mi legyen a következő lépésünk? A vita több, mint egy óra hosszáig tartott. Végiggondol­tak minden lehetőséget, az­után Jakov javaslatát fogad­ták el. — Nekem mennem kell — zárta be a tanácskozást Szer­gej Vlagyimirovics — várnak a népbiztosságon. Sok sikert kívánok! Mehtyi kikísérte Rumjan- cevet. Amikor visszatért. Jako- vot ráncolt homlokkal, gon­dolataiba mélyedve találta. — Miért ez a nagy szomo­rúság. Jakov? — Az bánt, Mehtyi, hogy Lidát a kérése ellenére sem engedték haza. Pedig én is mindent megtettem az ügy­ben. — Ugyan Jakov, minden rendbe jön. Egy-két hónap gyermekesekben 31 száza* lékkai kevesebbet tudnak egy- egy gyerekre áldozni, mint az egy gyerekesek. (Az utóbbi években az {illám lényegesen bővítette a gyerme­kes családok támogatását. 1966-ban emelték a családi pótlékot, 1968-ban a tsz-tagok családi pótlékát emelték és a jogosultak körét is bővítették, tavaly a három- és többgyer­mekesek családi pótlékát emelték. A, gyermeknevelés költségeinek az 1965. évi 7t százalékkal szemben jelenleg 62—64 százalékát viseli a szü­lő. További 12—14 százalékát a társadalom pénzben (csalá­di pótlék, gyermekgondozási segély stb.), 24 százalékát pe­dig természetben juttat. Az öt éven aluliak átlagosan 310, a 19 évnél fiatalabbak 340 fo­rint értékű természetbeni jut­tatást kapnak havonta a tár­sadalomtól. a szóródás azon­ban igen nagy, aszerint, hogy melyik gyereknek tudtak he­lyet biztosítani bölcsődében, óvodában, napköziben, ki Hap kollégiumi ellátást, kedvezmé­nyes üdülést stb- Azok, akik bölcsődei, óvodai, napközi és kollégiumi ellátásban is ré­szesülnek, 18 éves korukig természetben 143 ezer forintot kapnak a társadalomtól, azok viszont, akik az említett gyer­mekintézményeket egyáltalán nem vették igénybe. 40 ezer forint természetbeni juttatás­ban részesülnek. A pórt- és kormányhatáro­zatok a gyermekes családok további fokozott segítségét szorgalmazzák, a tervek is arra utalnak, hogy — min­denekelőtt egyes pénzbeni juttatások növelésével — to­vább javítják e családok hely" zetét. Minden jel-arra mutat, hogy az eddigi tendenciának megfelelően további eltolódá­sok lesznek a gyermeknevelési költségek viselésének arányai­ban, vagyis az állam a lehető­ségekhez mérten egyre na­gyobb terheket vállal ót a szülőktől. (MTI) múlva hazajön a te ládád: Addig bírd ki valahogy! Jakov tudta, hogy bízhat Kulijevban, sosem fecseg alaptalanul. Kissé megnyugod­va mondta: — Akkor hát búcsúzom. Mehtyi. Egy óra múlva küldik az újabb rádióüzenetet Tehe­ránból. IVADÉK AKCIÓBA LÉP Jakov és Ivadék kidolgozták az akció tervét. Az olajfino­mító klubját Peszcov Nyíl Tyimofejevics vezette. aki egykor jó embere volt Mon- fasevnak, a gyár régi tulaj­donosának. Montasev azóta sem szakította meg a kapcso­latot ve] e, bőkezű ajándéko­kat küldött neki a határon túlról. Ivadék arra számított, hogy Peszcov segítségével be­juthat az üzembe. Ehhez azonban fel kellett őt keresnie a klubban. A diverzáns éppen azon a napon ment el a klubba, ami­kor ott gyári aktívaülést tar­tottak. Ivadék belopódzott az előcsarnokba, sárga bronz­szemeivel nyugtalan pillantá­sokat vetett maga körül, nem szívesen találkozott az ott gyülekező emberekkel. Az előcsarnokban fel-alá sétálgattak a gyűlés részvevői. Voltak itt ősz hajú mesterek, akik évtizedeket töltöttek el az oljaiparban, fiatal mérnö­kök, akik már a szovjet ha­talom éveiben szerezték meg képesítésüket és sokan a leg­jobb munkások közül. Az ülés- napirendje egyaránt fon­tos volt mindnyájuknak: ho­gyan növelhetik termelésüket a haza védelme számára alap­vető termékből. (Folytatjuk) V. Jegorov dokumentumregénye: A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents