Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
Tolvaj bandák India templomaiban India régi templomai tele vannak értékes műkincsekkel. Nem csoda, hogy egész tolvajbandák kedvelt vadászte- .rületeivé váltak. Az istenszobrok, a domborművek. a faliképek nincsenek biztonságban. Az idegenforgalmi hatóság az egyik lapban lenyűgözően szép dombormű fényképét közölte a következő aláírással: „Kiraboltak egy gazdagon díszített templomot — amely olyan, mint egy kőbe vésett imádság — hogy egy lelkiismeretlen megtöltse vele a zsebét.” A felirat óvott attól, hogy a gazdag indiai művészeti örökséget átengedjék a vandáloknak. A templomok kirablása súlyos gondokat okoz a rendőrségnek egész Indiában. A tolvajok tudják, hogy a régiségek magas áron kelnek el, hogy az indiai művészi tárgyaknak növekvő árfolyama van, s elsősorban ' Amerikában felyevőkész piacra találnak. Jó okuk van rá tehát, hogy a szent helyeket aranybányának tekintsék, amelyből kedvük szerint és igen kicsiny kockázattal tölthetik meg a zsebüket. A tolvajok elsősorban India távoli vidékeinek templomait és, romjait látogatják, de múzeumokban is megfordulnak. Rajasthan állam múzeumából egyetlen év alatt több, mint 2500 értékes miniatúra tűnt el. Uj-Delhi, a főváros lett időközben az a hely. ahol egész India lopott műkincsei gazdát cserélnek. A külföldi kolóniák és a turisták jelentik a vevőkört. Az illegális műkereskedők egy része bizonyos árengedményt tesz, ha külföldi valutában fizetnek. Ha az eladás megtörtént, a műkincs szinte már azonnal kikerül az országból. Többnyire Bombay az „export”- kikötő. Innen viszik ki az istenek képmásit rendes te- heráruként, s a papírokon másolatnak vagy szuvenírnek tüntetik fel. A legtöbbet bronzszobrokért, kőszobrokért és képekért fizetnek. Nemrégiben i • . *■ v tartóztattak le' egy'' NSZK turistát. aki megkísérelt egy értékes festményt hazavinni. Az ilyen letartóztatások azonban ritkák. A turistáknak újra és újra sikerül a túlterhelt vámtisztviselők orra előtt kicsempészni a műtárgyakat. Az indiai archeológiái kutatóintézet egy közlemény^ rnár három évvel ezelőtt felháborodást keltett a szubkontinens összes műértő embere körében: kereken 500 igen értékes régi műtárgy került ki az országból. Hivatalos szervele, nyíltan elismerik, hogy a műtárgyak illegális exportja azóta még csak növekedett. A rendőrség munkáját különösen az rlehezíti meg, hogy a kulturális javak megőrzésében a régi , templomokban részben, az Uj-Delhibeh lévő központi kormány, részben. a helyi hatóságok illetékesek. A tolvajok üldözésében hiányos az együttműködés. A rendőrség gyakran csak akkor értesül egy-egy lopásról, amikor a tettesek már árkon-bokron túl vannak. „Kék angyalok” vezérlik a turistákat y ------A fgán utak — szovjet segítséggel A Szovjetunió technikai segítséget nyújt Afganisztánnak két autóút: a Shibarghan-Herat és a Kinduz-Faizabad utak tervezésében és megépítésében. A két út hossza körülbelül 900 kilométer, s az iparcentrumokat kötik majd össze a mezőgazdasági területekkel. Afganisztánban — 1500 kilométer hosszúságban — egész sor főútvonal épült fel. A Szovjetunió ezen a területen más ázsiai és afrikai országnak is nyújt segítséget. Többek között nemrégiben készült el ajándékként Nepálban egy autóút. Szövőjét segítséggel Guineában, Szíriában és más fiatal államban is épülnek utak. Felsőfok — Moszkvában Moszkva legnagyobb tere a Vörös tér, körülbelül 75 000 négyzetméter, nagyságú. A legkisebb tér — az innen 200 méternyire levő Kujblsev tér .— területe harmincad része a Vörös térnek.. \ . A képünkön látható jelenet mindennapivá vált az NSZK nagyobb városaiban: Hamburgban, Kölnben, Münchenben, Frankfurtban, Kiéiben stb. Az ingyenes turistaszolgálat újabb segítökészségével találkozunk, amikor helyi ismeretek hiányában útbaigazításra szorulunk. „Kék angyaloknak” nevezik az eltévedt turisták azokat a motorkerékpáron járó hosztesszeket, akik az országos autóklubok megbízásából tanácsot és felvilágosítást adnak. Európa 30 nagyvárosában működik igen nagy sikerrel 'az irányítószolgálat. Víztárolók a hegyekben Az ember és a Moszikvában megjelent „Az Ember és a Világmindenség” című népszerű tudományos sorozat utolsó kötete. A hat műből álló sorozat egyenként 400 oldalas kötetei a tudományos problémák széles körét tárgyalják — közérthető formában. Az „Arfyag és az Ember” című kötet szerkője Mihail Vasziljev, az ismert újságíró, aki részletesen ismerteti az egész anyagi világot, a titokzatos neutron legkisebb elemi részecskéitől kezdve egészen a világmindenségig. A szerző figyelmének középpontjába az került: miként állítja az ember saját gyakorlati szükségletei kielégítésének szolgálatába a természetet. Ugyanez a gondolat jut kifejezésre a többi kötet címében és tartalmában, amelyek az energia és az ember, a fémek és az ember, a rfem fémes elemek és az ember, a növényvilág és az ember, valamint az állatok és az ember közötti viszonyt tárgyalják. Mostanában sok szó esik egyes állatfajták kihalásáról, világmindenség kíméletlen irtásáról. Vasziljev könyve is foglalkozik ezzel a kérdéssel. A szerző szép számmal ismertet pozitív példákat és tényeket az ember környezethez való gondos és tervszerű viszonyával kapcsolatban. Az 1920-as években például a moszkvai egyetem diákjainak az előadásokon bemutatták az utolsó, Moszkva környékén elejtett jávorszarvas trófeáját. Ma a szovjet főváros környékén lévő erdőkben és ligetekben több tízezer erdei óriás tanyázik. 1912-ben egész Szibériában mindössze 25 000 cobolyt tartottak nyilván. Ma számuk sok százezerre becsülhető. A sorozat köteteinek erénye a mondanivaló világos és szemléltető fejtegetése. Még inkább jelentős az a körülmény, hogy a sorokból optimizmus, az emberbe vetett hit. a természet feletti ésszerű hatalmának törvényszerűsége árad. A szovjet főváfos legszélesebb sugárútjá ' a” Leningrad sugárút. Szélessége 120 méter. Moszkva leghosszabb utcája- a 14 kilométeres Lenin sugárút. A legrövidebb — a Venye- cianov utca — mindössze 48 méter hosszú. Moszkva legnagyobb szállodája a Rosszija. Egyszc re 6000 - vendég befogadására alkalmas ■ * A metró leghosszabb föld' alatti csarnoka az Arbatszkpja állomás, — hosszúsága 250 méter. * Moszkva leghosszabb hídja a Moszkva folyót átívelő kétszintes metróhíd, amely Luzs. nyikit köti össze a Lenin- heggyel. A híd hossza két kilométer. Koreát nem. lehef száraz or- , szagnak nevezni, az ország területére sok csapadék hullik. A vízmennyiség eloszlása azonban egyenlőtlen — ' nyaranta olyan hosszan tartó záporok is előfordulnak, amikor egyetlen nap leforgása alatt a természeti egy egész havi csapadék- formát” teljesít, az árvizek után pedig nem ritkán aszályos időszakok köszöntének be. Korea alapvető fontosságú növényi kultúrája, a rizs viszont' rendszeres és bő vizet igényel. Éppen ezért a Koreai. Népi D'emokratikus Köztársaságban különösen' nagy figyelmet fordítanak az öntözőrendszerek fejlesztésére, bővítésére. Az elmúlt évek során az országban több mint másfél ezer nagyobb és kisebb víztároló épült, több ezer kilométer hosszúságú öntözőcsatornát hoztak létre, szivattyúkkal és vízszóró berendezésekkel ellátva. A víztárolók építése nem okoz kárt a mezőgazdasági földeken, mert azok többségükben a hegyekben épülnek. Nemrégiben kezdte meg mű• Új „művészeti ág66 a New York-i metróban A világ legsikerületlenebb földalattija New Yorkban található. Piszkos, végeláthatatlan megállóiban a várakozó emberek újabban csodálkozva bámulják a színes feliratokkal, élénk színű foltokkal és rajzokkal díszített kocsikat. A sokszínű díszítés szinte teljesen eltakarja a sivár valóságot. Nem így látják azonban a New York-i hatóságok. Törvénytervezet készült, amelyben a földalattin alkalmazott díszítő elemeket „elmebeteg elképzelésnek", „vandál tevékenységnek” minősítik. A törvénytervezetben az új „művészeti ág” művelőit három hónapig terjedő börtönbüntetéssel és 500 dollárig terjedő pénzbírsággal kívánják sújtani. A metróf irkálási járvány körülbelül másfél évvel ezelőtt született, amikor egy görög származású fiatal amerikai filctollal mindenüvé felírta saját becenevét és házszámát, A többiek őt utánozták és néhány hónap alatt elterjedt a kór. 1972-ben a földalatti 700 vagonját telefirkálták ismeretlen „művészek". A járvány ellen semmi sem használt. 1562 fiatalembert tartóztattak le, a városnak pedig 10 millió dollárjába került a rajzok eltüntetése. A metrókocsik háromnegyedét még ma is, akárcsak a középkori kódexeket, díszítés bbrítja. Az igazat megvallva, ezeknek a rajzoknak a kivitelezése virtuóz technikát és bátorságot igényel. A rajzokat csak éjszaka, a megállókban, vagy esetleg a garázsban lehet elkészíteni. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a „művészeket” rajtakapják, letartóztatják, vagy pénzbírságra ítélik. A világon mindenfajta művészet a föld alatt kezdődött: a történelem előtti barlangokban, a fáraók sírjában, a keresztény katakombákban. Miért éppen a metró lenne kivétel? kqdését egy új, korszerű öntözőrendszer. A háromlépcsős vízátemelő-objektum Keszon város közelében, a Rimcsingan folyón épült. A vízátemelőrendszer csak az egyik része az öntözőrendszernek. A másik ..lépcső” a mintegy 150 méter magasan levő Csunbinszki víztároló, ahová a hegyekben fúrt 15 alagúton keresztül, a víz- átemelő-berendezések segítségével jut fel az éltető víz. A víztároló 40 kilométer hosszúságú csatornákon keresztül látja- el a rizsföldeket vízzel. Az új öntözőrendszer segítségével több mint 1500 hektár korábban megműveletlen földterületen termesztenek rizst a közös gazdaságok. A romok segítségért kiáltanak Az olasz tudósok az archeológia történetének talán legszokatlanabb kérésével fordultak a közelmúltban a kormányhoz. Arra szólítanak fel: a kormány nyújtson pénzügyi segítséget ahhoz, hogy minél előbb... gyomirtó szereket szerezhessenek be. A dolognak az a lényege, hogy a Vezúv hamujától valamikor megszabadított Herculaneum és Pompei városokat újabb veszélyes ellenség borította el: a gyomnövények. A valaha virágzó római városok romjait ma gaz borítja. A gaz gyökerei elpusztítják a páratlan építmények falait és alapjait. A szakemberek szerint itt sürgős beavatkozásra van szükség: nagyszámú mezőgazdasági helikopternek kell vegyi anyagokat leszórni a gyomnövények kiirtására. A hatóságok azonban, sajnos eddig még nem adtak választ a tudósok kérésére. 1 ' MAGAZIN
