Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-02 / 179. szám
Félévi eredmények a megye ipari sxovetkexeteiben Tanácstalan 11 százalékkal nőtt a termelés Keresni kell a szolgáltatást Tovább fokozódik az export Az elmúlt hat hónap eredményeit most összegezik a KIÖSZ megyei elnökségén. Készülnek a kimutatások, statisztikák. amik egyértelműen dokumentálják majd, milyen munkát végeztek Tolnában az ipari szövetkezetek. Eredményeik nem kis jelentőségűek a megye szemppntjából. Hisz Dunántúlon legnagyobb mértékben itt alakult ki a szövetkezeti ipar. S az egész megyei ipar több mint negyedét ez jelenti. Érthető is. hiszen 11 700-an, dolgoznak a megye ipari szövetkezeteiben. A részletes kimutatások még csak hetek múlva készülnek el. A beérkezett adatok alapján már mégis . kialakult egy átlágos kép. A teljes termelési volumen 11 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év első félévében volt Az árbevétel 8 százalékkal nőtt. a nyereség a tervezett 21 százalék helyett 23-mal emelkedett W A SZOLGÁLTATÁS [ FEJLESZTÉSE F CSÖKKENT Az adatok, szerint a szolgáltatás fejlesztésénél az ipari ' szövetkezetek nem tudták tartani a tavalyi ütemet. A bázisévnél egy százalékkal kiÄ Kapos—Koppány völgye Tsz-ek Területi Szövetsége és a jugoszláviai Agroruma mezőgazdasági és ipari kombinát között létrejött együttműködési szerződés keretében a szövetséghez tartozó termelő- szövetkezeteinknél — regölyi Népakarat Tsz, pincehelyi Vörösmarty Tsz, dombóvári Alkotmány Tsz és a belecskai Szabadság Tsz — tapasztalatsebb mértékben növekedett ennek a mértéke. De mielőtt ezt negatívumként emelnénk ki, el kell mondani, hogy a korábbi két év során igen intenzív fejlődésnek voltunk . tanúi, s az igények nem fokozódtak tovább. Jelenleg a felmerülő igényeket mind kielégítették. a további feladat: keresni a lehetőséget a szolgáltatások fejlesztésére. Idén fokozni fogják a reklámtevékenységet, s így feltehetően tovább nő a szolgáltatás iránti igény. UJ TERMÉKEK — KÜLFÖLDI MEGRENDELÉSEK • : . r; t. íc'u.j Az egyes szövetkezetek.ered- . menyei között nagy a szóródás. Talán legjobban' sikerült a féléve a Tamási Vegyesipari Szövetkezetnek. Sikerült jelentősen növelniük a szolgáltatás volumenét, és jók a termelést eredményeik is. Bevált termékük lett • a fából készített falburkoló elem, . amit főleg exportra -készítenek. s elmondhatjuk, hogy a külföldi.megrendelő igen elismerően nyilatkozott munkájukról. • ■■■■■■■ A Szekszárdi Szabó Szövetkezet kétharmadával növelte cserén vesz részt 16 fős delegáció. A tapasztalatcsere alkalmával a termelőszövetkezeteknél bemutatják a különböző rendszerű növénytermesztési technológiákat, állattenyésztési telepeket és egyéb mezőgazdasági termelési lehetőségeket, berendezéseket. A delegáció július 29-től augusztus 4-ig tartózkodik a szövetséghez tartozó termelő- szövetkezeteknél. termelését. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a létszám mindössze két százalékkal emelkedett. A termelékenység emelkedésében nagy jelentősége van az üzemszervezési osztály munkájának. Az anyagellátás, értékesítés koordinálása, a munkafolyamatok ésszerűsítése nagyrészt kompenzálta a szövetkezet igen nagy területen elhelyezkedő, sok üzemegységből adódó hátrányait. Jelentősen nőtt a külföldi piac igénye, s a hagyományos megrendelőik közé feliratkozott Svájc, Belgium, s új partner jelentkezett Hollandiából is. Szintén eredménnyel zárta a félévet a simontomyai SIMO- VILL, a tolnai GÉM, a Báta- széki Fémipari Szövetkezet. Rajtuk kívül többek között a Tolnai Építőipari, a Dunaföld- vári Faipari Szövetkezet is sokat tett abban, hogy a szövetkezeti ipar megismételhette a tavalyi ugrást, ami az exportpiac növekedésében jelentkezett. Az elmúlt évben 37 százalékkal fokozták az export- tevékenységet a megye ipari szövetkezetei, s várhatóan az évet idén is hasonlóan jó eredménnyel zárhatják. AMIN MÉG JAVÍTANI KELL Kimondottan rossz, gyenge eredményt produkáló ipari szövetkezetét a legszigorúbb szemmel sem találhatnánk a megyében. Csupán a rangsorolás könyörtelen szabályai utasítanak néhányat a sor végére. Sok helyen a javítás, szolgáltatás volumenét kellene növelni, másutt a munka hátéjfónS’ságát 'fokozhatnák. Az utóbbi segíthetné a Dombóvári Univerzál Szövetkezetét a pillanatnyi hullámvölgyben, s a Tolna megyei Festő és I.alcáskarbantartó Ipari Szövetkezet nyereségét is növelné. ha javítanák a munka hatékonyságát. Jugoszlár mezőgazdasági delegáció a megyében A szekszárdi zsinagóga sorsa Tanulmány készült a tervezett Technika Házáról Szekszárd szívében gyakorlatilag a második világháború befejezése óta kihasználatlanul áll a zsinagóga épülete. Az itteni izraelita hitközség a millenniumkor kezdte meg a 350 négyzetméter alapterületű, rendkívül masszív szerkezetű imaház építését. Lapelődünk, a Tolna megyei Közlöny 1897. szeptember 28-án adott hírt a munka befejezéséről. A két tervezőmérnök, Raiss József és Goldberger Arnold, maradandót alkotott. A hetven centiméteres falak, a kitűnő tetőszerkezet kifogástalan állapotban vészelt át viharos, sőt nagyon kegyetlen esztendőket. Ami felületi hibát a járókelő láthat, az csak a bádogosmunkák. ereszcsatornák romlásából származik — ezek kijavítása a legsürgetőbb állagmegóvó feladat. A zsinagóga a közelmúltban tanácsi tulajdonba került és a Tanácsi Tervező Vállalat két mérnöke, Váczi Imre és Erdélyi Tibor társadalmi munkában két változatú tanulmányt készített megfelelő hasznosításáról. A zsinagóga városképi jelentőségű épület. Ha nem lenne, úgy szemet sértően zavarná a város központjának képét a Gemenc Szállá kiszolgáló részének ottléte. amit most eltakar. Az elképzelések szériát az 1975-ben meginduló átépítés után itt a MTESZ és tizennégy rétegszervezete, valamint a TIT székháza kap helyet, ami egyáltalán nem csak megyei, hanem országos érdek is. A tanulmányt mindkét szervezet főtitkára jóváhagyta, a kiviteli terveket jövőre készíti el a Tervező Vállalat. Miért országos érdek ez? A fővárosban egyre nehezebb tudományos tanácskozásokat. konferenciákat rendezni. Szűkös a szállodai kapacitás és van idő. amikor bajos előadótermeket találni. Éppen ezért ilyen célra vonzókká váltak a vidéki városok. Szek- , szárd adottságai kifogástalanok. Nincs messze a fővárostól, a művelődési központban nagy létszámú összejövetelekre is van megfelelő hely, a Gemenc Szálló pedig európai szintű elhelyezést tud biztosítani a vendégeknek. A zsinagóga csendes parkban van, átépítésének anyagi terhein könnyítenek a már említett falak, tetőszerkezet és a kitűnő közműellátottság, melletMETez&r. »= 1S-&0. tanácskozások Nyitó mondat egy termelési tanácskozáson: „Kérem, hogy a felszólalásában mindenki legyen tömör, hogy hamar végezhessünk.” Ugyanennek az összejövetelnek előadói záró- mondata: „Köszönöm, hogy kibírták a másfél órát...” Az alaphangot megütő bevezetés és a maliciózus zárómondat önmagában is sejteti, hogy ez a tanácskozás az egymástól alig különböző rutin- összejövetelek sorát gyarapította. Pedig abban mindenki egyetért, hogy a rendszeres időközönként megtartandó termelési tanácskozások az üzemi demokrácia gyakorlásának legfontosabb eszközei, fórumai közé tartoznak. De akörül sincs túlzott vita. hogy ezek a tanácskozások az évek során sok helyen annyira ellaposodtak. hogy aligha tölthetik be az eredetileg meghatározott funkciójukat, amelyet a kormány és a SZOT 1001/65. sz. határozatában így fogalmaztak meg: „ ... a tennivalók ismertetésének és megvitatásának, a szocialista vezetési módszereknek éx az üzemi demokratizmus érvényesítésének fontos fórumai a termelési tanácskozások.” A közelmúltban, egy nagy élelmiszeripari vállalat üzemszociológusai, több mint húsz termelési tanácskozást ele. meztek. s első megállapításuk az volt, hogy a szükségesnél jóval kisebb érdeklődés kíséri ezeket az összejöveteleket; aki csak teheti, kibújik a megjelenés alól. De ez is csak okozat, s könnyen belátható, hogy senki sem megy szívesen olyan tanácskozásra, ahol többnyire üres szócsépléssel töltik az időt. Az említett vizsgálat egyik lényeges megállapítása, a termelési tanácskozásokon rendszerint különböző nyelveken beszélnek a vezetők és a munkások. Vagyis: az előadók és hozzászólók. Aki valóban tájékozódni akar és figyelemmel kíséri, a beszámolókat az teljes képet kap az üzem helyzetéről, de — s ez rendre bebizonyosodik, ifiajd minden tanácskozáson — az emberek te húzódik a távfűtés vezetéke. Váci és Erdélyi mérnökök két elképzelést dolgoztak ki. Az egyik szerint a tíz és fél méter magas hasznos belső tér két-, a másik szerint háromszintesen lenne kihasználható. Utóbbi variáns nyerte meg a jóváhagyó főtitkárok tetszését. Mellékelt képünk a főbejárat felőli oldalról, metszetben mutatja a teret. A földszintre száznyolcvan férőhelyes, vetítőberendezéssel felszerelt előadói terem kerül olyan elrendezésben, hogy az apszisban elhelyezendő szink- ron-tolmácsberendezés kezelői ráláthassanak az előadókra. A terem a földszintről és az első emeletről egyaránt megközelíthető lesz, mert a széksorok lejtős elrendezésben, auditórium-szerűen kapnak helyet; A múzeum felőli oldalon egy-egy kisebb tantermet alakítanak ki, melyek szükség esetén egybenyithatóak. Ügyanez ismétlődik az első emeleten, azzal a különbséggel, hogy itt a nagyteremben nem lesz tolmácsberendezés. Kisebb összejövetelek céljait itt két kisebb tárgyalóterem szolgálja. A harmadik emelet az ügyviteli részé, a titkári irodáké és egy további, harmincöt férőhelyes kis tárgyalóteremé. A jelenlegi árakat alapul véve a tervezők az átépítés költségeit nem egészen nyolcmillió forintban jelölték meg. ORDAS IVÁN nem mennek ilyen „nyitott fülekkel” ezekre a megbeszélésekre. A vállalat általános gazdasági helyzetének, statisztikai adathalmazokkal teletűzdelt értékelésére éppen a szűkebb munkacsoportok összejövetelei látszanak a legalkalmatlanabb helynek. S voltaképpen groteszk dolog, hogy amíg az elő. adók a vállalati élet nagyobb, általánosabb összefüggéseibe engednek bepillantást, addig a hallgatóságot egészen más dolgok, a közvetlen munkahely gondjai, eredményei, feladatai érdeklik. Kíváncsiságuk azonban rendre kielégítetlen marad. s mert másról van szó, az emberek többsége inkább hallgat, nem nyilvánít véleményt. Érthető módon, hiszen a lakatos, vagy a szövőnő aligha ért. teszem azt, a vállalati üzletpolitikához, s nem. igen érdeklődik a fejlesztési stratégia számára felfoghatatlan összefüggései iránt. Persze nem kell ahhoz feltétlenül szervezett fórumokat teremteni, hogy egy műhely, vagy adminisztratív osztály dolgozói választ kapjanak kérdéseikre, hogy aktívan közreműködhessenek saját munkahelyük életének alakításában. Ehhez azonban információk kellenének, az emberek folyamatos tájékoztatására lenne szükség. S éppen ez hiányzik! Nem azért, mintha a munkahelyi vezetők titkolódznának. vágy nem tartanák arra érdemeseknek a beosztottaikat, hogy a munkahely gondját- baját. megoldandó problémáit megosszák velük. Bármilyen ' furcsa: gyakran maguk a munkahelyi vezetők is tájékozatta, nők. Gondoljunk csak a művezetők évek óta ismételgetett panaszaira: többet szeretnének tudni, jobban be akarnak kapcsolódni a vállalat irányításába, mert csak ily módon kapcsolhatják be a munkásokat is. Ugyanez áll a műszaki és adminisztratív részlegek vezetőire is. Magyarán: a demokratikus módszerek érvényesítésével már a vezetők körében is bajok vannak. A termelési tanácskozásokat elemző kutatók például megállapították, hogy az összejövetelek rendszerint a legfontosabb kérdésekben válnak tanácstalanná. Többnyire azért, mert a jelen lévő vezetők — informáltságuk, vagy döntési hatáskörük korlátái miatt — csak névleg tudják képviselni a vállalat vezetőségét. saját magukat csak köz. vetíllínek érzik a munkások és a felső vezetés között. Ily módon szükségszerűen a „süketek párbeszédéhez” hasonlítanak a tanácskozások. Pedig minden alkalom — legyen az termelési tanácskozás. vagy egyéb, az üzemi demokrácia érvényesítésére alkalmas fórum, kiváló lehetőség lenne arra. hogy fontos döntések előtt felmérjék a lehetséges alternatívák közvéleményre gyakorolt hatását. Azokon a munkahelyeken lehet valóban demokratikus légkörről beszélni, ahol eleve eldöntött tények helyett, nyitott, még megoldatlan kérdésekkel is a dolgozók elé állnak, nem azért, hogy végűi is a beosztottak döntsenek lényeges, vállalatgazdasági kérdésekben, hanem, hogy véleményük, reagálásuk ismeretében még alaposabban. még körültekintőbben tudjanak a vezetők dönteni. A demokratikus módszerek alkalmazása nem valamiféle politikai kényszer, hanem riagyon is célravezető irányítási eszköz, aminek mellőzése egy sor fontos. a reális döntéshez nélkülözhetetlen információtól fosztja meg a veze. tőket. V. Cs,