Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

Csók István-emlékmúzeum — Cece c Módosították a nemzetiségi gimnáziumok óratervét A Szekszárdról Simontornya felé tartók, vagy azok akik Dunaföldvár felől a Balatonra igyekeznek gépjárműveikkel, kivétel nélkül elérik a 62-es út elágazásánál Cecén azt a hangulatos, ma már kissé ütött-kopott házat, melyben évtizedeken át Csók István lakott. Kastélynak nem lehet nevezni, kúriának csak jó­akarattal, nagyobb, ha úgy tetszik „rangosabb” vidéki ház csupán. A határainkon jóval túl terjedő hírű, matuzsálemi kort megélt, kétszeres Kossuth- díjas festőművész házában a székesfehérvári István király Múzeum emlékmúzeumot ren­dezett be öt szobában. Nem veszít, csak nyer az, aki útját negyedórányira meg­szakítja, hogy felkeresse a mű­vész lakhelyét. Sajnos csak kívülről tudjuk bemutatni ol­vasóinknak, mert a gondnok­nő még attól is elzárkózott, hogy az újság számára készít­hessünk felvételeket a szobák belsejéről, egyik-másik kiállí­tott alkotásról. Igaz, a képek nem tartoznak a művész ke­reken hétévtizedes alkotó te­vékenysége eredményeinek él­vonalába, de azért jó néhány van köztük, melyeket szíve­sen bemutatnánk. Az „öcsényi keresztelő” itt őrzött változa­ta nagyon szép, ugyanígy szü­lei. felesége és lánya arc­képe, vagy a „Dolce far nien- te”. Szépek a lánya által a múzeumnak adományozott régi bútorok és érdekesek a bel­földi és külföldi sikerek emlé­két őrző írásos dokumentu­mok, köztük a Munka Vörös Zászló Érdemrend adományo­zásáról szóló okirat, vagy az, amelyben Sáregres község bí­rája tudtul adja, hogy a falu „méltóságos Csók István urat” díszpolgárává választotta, Csók István méltóságát természete­id Jegorov dokumentumregénye: A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 9. — Feljegyezte a szükséges információkat? — Természetesen. von Schönhausen úr. Már érdek­lődtem Berlinben is. — Ennek ellenére, Szerge­jevet alaposan próbára kell tenni. s — Egyetértek. Amikor meg­érkezik a követségre, egy órácskára átadom Fritznek, vigye le magával a pincébe. Bármit forgat is a fejében, Fritz kiszedi belőle. — Magának elment az esze, Heckert! Szergejev beteg em­ber, az első percben belehal, ha az a gorilla megüti őt. De ha túl is éli: hogyan tekintene ránk ilyen „ellenőrzés” után? Hogyan működne együtt ve­lünk?! — Megmagyarázom neki, hogy ez elengedhetetlen pro­cedura — a haza érdekében. Nem ostoba ember, megérti. — Nem, nem Heckert... — Nem tartaná szükséges­nek excellenciád, hogy Berlint tájékoztassuk Szergejevről? — szakította félbe ismét a főnö­két, nehogy újabb történetbe kezdjen. Schönhausen szinte bele­pirult a gondolatba: milyen viharos tetszést arat majd a hír az Abwehrben, egy szov­jet tisztviselő beszervezéséről. Nagy csábítást érzett a jelen­tés azonnali elküldésére, dé óvatossága felülkerekedett. —• Ne siessük el a dolgot. Előbb magam is találkozom vele, azután összeállítjuk a jelentést. Másnap este Heckert elment Szergej évért. Az utcák népte- lenek voltak: a teherániak es­te nem szívesen mozdulnak ki az otthonukból. Tíz óra fe­lé már álomba merül a város. A világosszürke Opel a sarok mögött várakozott. Heckert a volánhoz ült, s egy szőnyeget dobva a hátsó ülé­sen elhelyezkedő Szergejev lá­ba alá, figyelmeztette őt: — Szergejev úr, úgy kell ülnie, hogy kívülről ne láthas­sák meg. Ne haragudjon a ké­nyelmetlenségért, de az ön ér­dekében történik. Szergejev lejjebb csúszott az ülésen és mélyen előre­hajolt. Tíz perc múlva a gép­kocsi már a Doule-Allén járt, vagyis a „követség útján” — így nevezték ezt a árnyas­zöld utcát, amelyen a diplo­máciai képviseletek többsége összpontosult. A német követ­ség épülete előtt Heckert meg­nyomta a kürtöt. A kapu zaj­talanul kitárult, mintha a kürtjei egy rejtett mechaniz­must működtetett volna. 'A gépkocsi behajtott az épületet övező parkba és megállt egy oldalbejárat előtt. Heckert kiszállt a gépkocsi­ból, saját kulcsával ajtót nyit­va betessékelte Szergejevet. Amikor a késői vendégek át­lépték a szoba küszöbét, Schönhausen fölállt hatalmas íróasztala mögül. A szoba ko­mornak és zsúfoltnak tetszett. Az idős ember — nem nevez­ve meg magát — kezet nyúj­tott Szergejevnek és hellyel kínálta. Heckert a mellettük lévő díványra ült. — Örülök, hogy megismer­tem, Szergejev úr. Heckert őrnagy már említést tett ha­zafias érzelmeiről. Ez dicsé­retes dolog. 'Mi németek, bár­hol éljünk is, mindig készen állunk a haza szolgálatára, amely most történelmi külde­tést teljesít. A Führer vezeté­sével Németország átformálja a világot. — Schönhausen egy fél fordulattal a háta mögött függő Hitler-portréra tekin­tett. Heckert felugrott a he­lyéről, karját előrelendítette és elrikkantotta magát: „Heil Hit­ler!” Szergejev zavartan feállt a helyéről. Schönhausen tanácstalan mozdulatot téve. rászólt: — Üljön csak le Szergejev úr. Von Schönhausen folytatta volna a beszélgetést, de Heckert ízetlenkedése elvágta benne az előre kigondolt mon­datok fonalát.- A beállt szü­netben sehogyan sem sikerült összeszednie a gondolatait. „öreg bútordarab, megérett az ócskáspiacra” — mondaná Hodzsa Ali — gondolta Hac­kert gondoszkodva. — Herr.. Herr..; — próbálta megtörni a csendet Szergejev, de nem tudta, hogyan szólítsa meg Schönhausent. — Von Schönhausen — szólt közbe az öreg örömmel, azt remélve, hogy a társalgás kedvező fordulatot vesz. — Von Schönhausen úr, el kell mondanom, hogy betegsé­gem miatt nem vállalhatom el a megbízást. — Ó, ez nem akadály, tisz­telt Szergejev úr. Amíg ön Iránban tartózkodik, megbí­zunk egy tapasztalt orvost a felügyeletével. — Ez gyakorlatilag megva­lósíthatatlan. — Ugyan már. Az orvos Heckert úrhoz jár majd, ön­nek csak át kell mennie a szomszédos lakásba. Ez nem tűnhet fel senkinek. Hívja csak ide a doktort — fordult Heckerthez — használjuk ki az alkalmat, hogy Szergejev úr nálunk tartózkodik. Az őrnagy felemelte a kagy­lót és egy Zeich nevű urat kért a telefonhoz. — Hadd vizsgálja meg önt a mi kiváló belgyógyászunk, aztán, majd visszatérünk az ügyre — mondta Schönhausen. (Folytatjuk.) Népújság 4 1913. augusztus 3. Összegyűjtik Baranya földrajzi neveit A nemzetiségi tanítási nyel­vű gimnáziumok óratervét újonnan szabályozta a művelő­désügyi miniszter. Az utasítás értelmében ezekben a gimná­ziumokban osztályonként 34 a heti kötelező óraszám. Ameny. nyiben 22-nél nagyobb az osz­tálylétszám, lehetőség van ar­ra, hogy a nemzetiségi nyelv és irodalom óráit is két cso­portban tanítsák. Az utasítás tartalmazza azo­kat a tárgyakat is, amelyeket ezekben a gimnáziumokban a nemzetiségi anyanyelven kell tanítani: közöttük . az anya­nyelvet és irodalmat, a világ­nézetünk alapjait, az orosz nyelvet, a földrajzot, a rajzot. a testnevelést és az osztályfő­nöki órát. A gimnáziumok személyi fejlesztése során az igazgatóknak, el kell érniük, hogy — ha jelenleg még a világnézetünk alapjait, az orosz nyelvet, a rajzot, illetve a testnevelést olyan tanár ok­tatja, aki a nemzetiségi nyelvet nem beszéli — valamennyi, az óratervben megjelölt tantár­gyat megfelelő nyelvtudású tanár tanítsa. Az utasítás hatályba lépett, rendelkezéseit a nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumok és tagozatok valamennyi évfo­lyamán szeptember l-től kell alkalmazni. (MTI). , 1975 végéig összegyűjtik Baranya földrajzi neveit, még­pedig — a megye több nem­zetiségű voltára tekintettel — a magyar, német és délszláv névanyagot együttesen. A me­zőgazdaság fejlődése és az ur­banizáció gyorsulása következ­tében ugyanis gyökeresen meg­változnak a tájak. A dűlők összeszántásaí a települések megszűnése, az új építkezések során elvész sok tájrészlet ne­ve. s lassan kihull az emberek emlékezetéből. Ily módon & nevekhez kapcsolódó topográ­fiai, gazdasági és néprajzi ‘ megfigyelések is elvesznek a [ jövő számára. A megyei ta» 1 nács végrehajtó bizottsága ezért határozott úgy, hogy in­tézményesen megkezdik a föld-» rajzi nevek összegyűjtését. ^ Kalocsai népművészei öt világrészben Á világ minden tájára el­jutnak a kalocsai népművé­szek remekei: a fantáziadús, élénk színösszeállítású hímzé­sek, lakberendezési tárgyak. Az idén több mint húszmillió forint értékű megrendelésen dolgoznak a népművészet mű­velői. Kalocsán és a környék falvaiban 1500 asszony és leány foglalkozik az, ősi mesterséggel. Uj termékük a hímzett papucs, a pingált tapéta, s ismét divat a bútorfestés. A legnagyobb érdeklődés azonban a pompás hímzésű alátétek, asztalterítők, ágyneműk iránt mutatkozik. Különösen kedvelt a í,szomo­rú' színnel, a lilával varrt te­rítő. Újabban a kalocsai nép­viseleti ruha is exportcikk. Kalocsa népművészetének újraéledésében nagy részük van a pingálóasszonyoknak, akik a világot járva — a ma­gyar hetek rendezvényein — népszerűsítik a sajátos díszítő- művészetet. Az érdeklődőket a helyszín is vonzza: az idén először bonyolít le szervezett idegenforgalmat Kalocsa. A2 úticél a kalocsai népművésze­ti ház. ...ihr*-" •< «■»" '«f'fQ# ■ ! sen nem ez a félfeudális titu­lus cjdta, hanem művészi al­kotómunkája. A Horthy-kor kezdeteire azonban mégis em. lékeztet valami a művész há­zának falán és ennek sajnos Tolna megyei vonatkozása is van. Egy ide magát bekvárté- lyozott fehérterrorista különít­mény itt kínozta meg, majd innen hurcolta kivégzésre a Cséby testvéreket. Néhány szót a művészről. Csók István két évvel a ki­egyezés előtt, 1865-ben szüle­tett. Festőművészi pályája Münchenben kezdődött, itt lett Hollósy Simon barátja. A ki­lencvenes évek első felében Bastien-Lepage követője volt, majd átmenetileg a híres nagybányai iskolához is kap­csolódott. A múlt század vé­géről származik híres képe az „Ezt cselekedjétek az én em­lékezetemre” és a „Széna­gyűjtők”. Plein-air korszaka — mely munkássága túlnyomó többségére jellemző — derű­sebb, napsugarasabb a művé­szeti irány francia követőinél is. 1903 és 1910 között élt Pá­rizsban, ebből az időből szár­maznak „Cserényben”, „Teknő­vájó cigányok” című képei és egy sorozat, melyet a rend­kívül színes népviseletű sokác asszonyokról festett. Ismert képe a „Keresztapám” és a „Züzü”-sorozat, melynek mo. delije lánya volt. A nem mély, de mindig üde színekkel dol­gozó művész hosszú ideig volt főiskolai tanár és mint ilyen, festőnemzedékeket nevelt. 1961-ben halt meg.' O. I. Foto: G. K. A TOLNAKEU Vállalat raktározás céljára 50—100 m2 ALAPTERÜLETŰ, gépkocsival megközelít­hető HELYISÉGET KERES Szekszárd belterületén. A bérbeadási szándékot Szekszárd, Széchenyi u. 62. sz. alatt ipar-kisker. osztályon kérjük bejelen­teni. (43)

Next

/
Thumbnails
Contents