Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
Félidőben Hol tart megyénkben a IV. ötéves terv időszakára tervezett egészségügyi fejlesztés munkája A hőgyészi híd A képen látható hidacska valamiképpen a kalandregényekben olvasható őserdei alkotmányhoz hasonló. Mint tudják. azokhoz a hidakhoz, melyek az utolsó átkelő ember alatt már-már leszakadnak, s a véletlen — no meg a szerencse — menti meg az utazót. Mindezt nem mi találtuk ki, hanem a mentősök mondják. akik ha az Arany János utcába mennek, akkor jókorát kénytelenek kerülni. A híd miatt. A főutat az Arany János utcával összekötő utcácskán és hídon valamikor gépkocsik is láttak. De miután a híd már többször leszakadt, s jelenleg két karó tartja, gyalogosoknak sem veszélytelen. A bekötő út lassan ösvénnyé keskenyedett. Mindez Hőgyész belterületén. A címkérdésre a félidő jogán esedékes válasz megyénk lakosságának jelentős hányadát érdekli és teljes joggal, bár ami a közérdeklődést illeti. egyáltalán nem vádolható azzal, hogy figyelme csak az életkörülményeinket befolyásoló területek felé fordul.. Adott esetben legalább olyan heves, ha nem hevesebb éppen a tájékozódásszomj, ha ' az ipar. mezőgazdaság, építőipar, közlekedés,' hírközlés fejlesztésének időarányos végrehajtása kerül vezető testületeink tanácskozásának napirendjére. Hasonlóképpen nem közömbös a lakásellátás, közműfejlesztés, szolgáltatás’és a kereskedelem háza tája sem. A felsorolt területekről számonkérhető in- • formációk rendszerességére igényt tartanak az emberek, s ez jó, mert a fölvetődő, választ váró kérdések a tulajdonosi tudatban gyökereznek: dolgaink számontartásának igényét tartalmazzák. Az elmúlt félév, háromnegyedév során sok alkalommal volt szó lapunk hasábjain is az egészségügyi fejlesztésről. Azért indokolt itt az „is”, mert e tárgyban sokszor ülésezett, az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága, így a rádió, televízió, az országos sajtó jóvoltából elég közismert az a megállapítás, ami ezeken a bizottsági üléseken született meg. Arra a megállapításra gondolunk elsősorban, ami ismételten és újra azt jelzi, hogy baj van, országos méretű baj egészségügvi beruházásainkkal, noha a szakminisztérium. az ÉVM, elég sok intézkedést hozott azzal a céllal. hogy mérséklődjenek ezek a bajok. Sajnos, mi nem nagyon érzékelhettük a mérséklődést. Három jelentős egészségügyi beruházásunk, az egészségügyi szakiskola, a paksi rendelőintézet. a megyei anyás csecsemőotthon nem az eredetileg tervezett határidőre készült el. A kitűnő memóriával rendelkezők még emlékezhetnek arra, hogy az igen népes ellátási területű dombóvári kórház sem akkor nyitott. amikorra azt a beruházók idevonatkozó nyilatkozatait közvetítve a sajtó közölte. Arra is emlékezhetnek igen sokan. hogy míg a kivitelezés közben megejtett, terv- és határidő-módosítások soron követték egymást, .valahány intézmény indulásra készen várt a nyitásra, a dolgozólétszám hónapokkal, félévekkel a nyitás előtt biztosított volt és az egészségügy kényszerű, belső munkaerő-átcsoportosítást voH kénytelen alkalmazni, hogy a valóságos működést nélkülöző „működés” némiképpen igazolva legyen. A megyei fejlesztéspolitika gazdáinak egyik nemrég megtartott rangos fórumán az egészségügy részéről a figyelmet követelő aggodalmaskodás hangján esett szó arról, hogy soron lévő beruházásaink megvalósítása is kifut az időből, ha nem történik hathatós helyi intézkedés. Ez adta az1 ösztönzést ahhoz, hogy körbejárjuk az egészségügyi fejlesztés területét. Kérdéseinkre sajnos nem az egészségügy adott mérvadónak tekinthető válaszokat, hanem a Tolna megyei Tanács VB tervosztálya. (Ha tetszik, ezen a tényen is meditálhat, akinek hivatalból készsége kell lesven az ilven természetű meditációra. ..) Mit hallhatunk 'itt? , Azt, hogy az egészségügy negvedik ötéves tervre tervezett beruházásainak, fejlesztésének időarányos megvalósításával nincs baj. Befejeződött a 200 személyes egészségügyi szakiskola építése, az intézmény munkába állt, ha késedelmesen is. és úttörő.évében már jól szolgálta életre hívásának célját: alapot biztosítva a nemrég még okkal katasztrofálisnak nevezett középkáderhiány megszüntetésének. Szintén késve, de kaput nyitott az anyás csecsemőotthon is 250 férőhelyével, s bár nincs' még teljesen benépesítve a létesítmény, ha ez megtörténik, teljessé válhat az állami gondozásra szoruló gyerekek, megyei intézményhálózata. Mi izgatja akkor hát az embereket? Az, amit a kórházi ágyellátottság javítását célozva célcsoportos beruházásként tart nyilván a megyei fejlesztés középtávú terve: a 300 ágyas terápiás elmepavilon megépítése. Az izgalom nem ok nélküli. Ismeretes, hogy ami érvényes gondunk országosan. az helyileg is nagyon szorító gond; kicsi és korszerűtlen az elme-ágyellátottsá- gunk. A kormányzat éppen ezért is juttat ebben a tervidőszakban annyi pénzt egészségügyi költségvetésünkből az elme-ágyellátottság fejlesztésé, re. Nos, mióta csak erről beszélhetünk, viszonylag igen sokszor publikáltunk olyan híreket, amelyek arról szóltak — illetékesek nyilatkozatai alapján —, hogy mi lesz a sorsa ennék a célcsoportos beruházásnak. Mint ez most kiderült. alapjában véve nem sok minden történhetett. Viszont dönteni kellett és ez a döntés — szerencsére nem helyi okokból — kissé késve született meg. de végül is elhatározást nyert, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi fedezet birtokában egy 300 ágvas terápiás elmetelepet építünk a korszerűtlenné vált palánki telep területén, míg a megyei kórház fejlesztésre kijelölt területén épül föl a 144 ágyas intenzív elmeosztály, hogy az 1880-as évek végén — már az akkori igényeket is szűkmarkúan kielégítő — elmeosztály épületét lebonthassuk. Szabaddá téve így a területet az előkészítés alatt most álló, befejezni a tervidőszak végére ütemezett kórházi gyermekintézmények, az óvoda és bölcsőde számára, már csak azért is, mert a gyermek- intézmények működtetését szabályozó rendtartás nem tűri az elmeosztály szomszédságát! 1 Mint azt Borbás István. a megyei tanács tervosztályának vezetője elmondotta, az elmúlt évben elkészült a 300 ágyas terápiás telep beruházási prog. ramja és megkezdődött a kiviteli terv elkészítése is. A késés nem számottevő: 1975-re a palánki elmetelep újjászületik, méghozzá oly módon. hogy biztosított lesz szükségszerinti további fejlesztése is. A rossz hangulatot eredményező eddigi késedelem oka az volt, hogy az egészségügy helyi vezetői az egészségügyi minisztérium által rendelkezésünkre bocsátott típustervet elvetve, ugyanolyan pavilonrendszerű intézmény tanulmánytervét készítették el. mint amilyen az anyás csecsemőotthon, ezt jelölve meg alkalmasabbnak a kivitelezésre. Az indoklás: a hosszú összekötő folyosóra „felfűzött” pavilonrendszer idővel 300 ágyasról 500 ágyasra fejleszthető, viszonylag kevés ráfordítással. A megvalósuló intézmény kiszolgáló-, ellátórészlegei pedig eleve 500- as ellátásra alkalmasak. A 300 ágvas terápiás elmetelep terveit a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat elkészítette 1973. május 10-re. A Beruházási Vállalat ezt felülvizsgálta, a Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat kivitele-: zőként még ebben az évben munkához lát és az elme-ágv- feilesztésre biztosított 51 millióból az idén 3 milliót épít be. A 144 ágyas aktív elmeosztály beruházási programja ugyancsak elkészült már, jóváhagyása július végéig megtörténik és augusztusra rendelkezésre áll a kiviteli terv nem lesz akadálya a beruházás 1974. évi megkezdésének, is. Mindez azt jelenti. hogy A kérdés már most csak az, hogy sikerül-e az aktív elmeosztály kivitelezésének idejét leszűkíteni. Nagyon kívánatos lenne! Nálunk mind a kulturális, mind az egészségügvi beruházások (hellyel-közzel más beruházások is) nyújtottan történnek. Hosszú az előkészítés (mégsem mindig elég alapos, hiszen ismerjük a módosítások minden hátráltató és árdrágító átkát), még hosszabb a kivitelezés ideje. Lapunk hasábjain az elmúlt években sokat beszéltünk a megyei rendelőintézet zsúfoltságáról, majd arról, hogy a negyedik ötéves terv időszakában sor kerül az intézmény bővítésére. E munka kivitelezési tervei most vannak kézben. s rövidesen elkészülnek. Anyagi eszközök hiányában elmarad azonban a bővítés munkájának azonnali megkezdése. A bővítés korábban jóváhagyott korí-epcióján tehát nem változtattak az illetékesek. átmenetileg a régi kórház épületében nemrég kialakított gondozási központ enyhíteni képes a megyei rendelőintézet zsúfoltságát, hasonlóképpen az is levesz a forgalomból, hogy a paksi rendelőintézet működik és ellátási területén közel ötvenezer ember él. Ez a tömeg már nem a, megyei rendelő- intézetbe özönlik naponta. Folytatódik egyébként a megyei kórház megkezdett rekonstrukciója. hasonlóképpen a bonyhádi járási kórház rekonstrukciója is. Ez utóbbi helyen áz intézmény gazdasági épületeit be kellene fejezni az idén, de úgy néz ki. hogv a nagyközségi tanács költségvetési üzeme — a kivitelező — nem győzi kapacitással a munkát. így a gazdasági épület átadása átcsúszik a jövő év első felére. Pálfán az egészségügyi gyermekotthon mosodájának korszerűsítése jelenti a fejlesztés ez évi munkáját. Szekszárdon. ha sikerül megoldani a még hátramaradottak kiköltöztetését, július 30-ig sor kerülhet az új egészségügvi szakközépiskola építésének megkezdésére. A fentiek olvastán joggal vetődik föl egv újabb kérdés: ha nincs semmi vész az egészségügyi fej’esztés időarányos teljesítésével, milyen jellegű intézkedéseket sürgettek az idézett fórumon és miért, mi a baj tulajdonképpen, ha ná- l"ok r'-*"s senirrii baj? El~? •••'“n kaptunk választ. — lászlő — Telefon a Tartsay lakótelepen Három év múlva! Gyorsan meg kell nyugtatni a kedélyeket: legalább három év szükséges ahhoz, hogy a szekszárdi Tartsay lakótelepen a lakásokba bevezessék a telefont. Nyolc évvel ezelőtt mérges glosszában fejtegettük, hogy milyen helytelen a különféle közművek elhelyezését szakaszosan végezni. Nem találtuk fel a spanyolviaszt, csupán a lakosság véleményét tolmácsoltuk: elkészült a lakótelep, de majd csak később ássák fel a parkot a telefonkábelek elhelyezése érdekében. Akkor még ugyan messze volt a távfűtési probléma, de ma már bele kell nyugodni, hogy a távfűtés miatt is majd újra, meg újra felássák a parkot. A napokban ismét felfigyelhettek a lakótelepen járók, hogy munkához kezdtek a postások. Egyelőre árkot, ásnak, és csak egy árkot. Több bejelentés is érkezett illetékes helyekre: miért túrják fel a parkot? A választ a kérdést feltevő is azonnal megadhatta volna magának. Ugyanis a kábelcsövet csak úgy lehet a mélybe helyezni, ha árkot ásnak. A jelenlegi munka azonban nem tart soká. Az előirányzat szerint ugyanis jelenleg csak a fűtőműhöz szükséges telefonvezetéket helyezik el a csőben, s majd évek múltán a lakótelepet kiszolgáló vezetékrendszert. Birtalan József, a szekszárdi posta vezetője is megszemlélte a munkát, miután egy bejelentést kapott, miszerint sók kárt okoznak ott a postások. A szokásos munkákkal járó kárról van szó csupán. A géppel ásott árok keskeny, az erőgép nyoma alig látszik a gyepen. Ugyanakkor a járdáknál, utaknál nem is ásták ki a kábelcső helyét, hanem majd úgy fúrják, hogy minél kisebb kárt okozzanak a parkban. Várhatóan két év múlva foghatnak majd a postások a lakótelep telefonvezetékének elhelyezéséhez. Akkor azonban sokkal többet kell áéni. Minden ház lépcsőházához kábelcsövet kell vezetni, aknákat kell építeni, és csatlakoztatni a fővezetékhez, amely a telep házsorai között húzódik. Persze azokat a kábeleket sem lehet ásás nélkül a földbe fektetni. Szerencsénkre, körülbelül két év múlva kell a parkot felújítani, a gyepet frissíteni, az utakat újból burkolni. Ugv véljük, a park- felújítás és a kábelfektetés egy időre tevése nem okoz majd gondot — és a városi tanács kötelezővé teszi a munkák koordinálását. Mondani sem kell, így jelentős megtakarítást lehetne elérni. Tehát a telefonvezetékek építése csak most kezdődik a lakótelepen, néhány hét múltán az első szakasz be is fejeződik. S majd csak két év múlva — amikor hozzákezdenek a postahivatal és központ korszerűsítéséhez — kezdik el a lakótelepen a vezetékrendszer kiépítését.- Pj -
