Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-07 / 157. szám
Emberek a számok mögött Dafmand célba ér 2. Nemcsak kiváló minőségű árut értékesítettek a dalman- diak 1972-ben, de áruértékesítésük mennyisége is figyelemre méltó. Csupán ez a gazdaság — valamikor egy járás sem adott sokkal többet — 55 355 mázsa kenyérgabonát, 16 054 mázsa kukoricát, 48 297 mázsa cukorrépát, 1371 mázsa napraforgót, 68 879 mázsa hibrid kukoricát, 45 601 mázsa zöldtakarmány-lisztet. 5210 mázsa vágómarhát. 23 646 mázsa sertést, 3255 mázsa halat, 3 100 000 liter tejet adott el a népgazdaságnak, vagyis ennyit dalmandiák. A IJ^lmándi Állami Gazdaság adja a dombóvári járás, számosállát-létszá- mának 47;? százalékát; Ebbén a gazdaságsán dolgozik a járás mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosságának 38,4 százaléka, de itt termelik a járás bruttó jövedelmének .44,5 százalékát is. Árbevételük a járás mezőgazdasági üzemei árbevételének 54,6, összes eszközállományuk 56. fejlesztési alapjuk 54 százaléka a járásinak. Az intenzívebb gazdálkodás nemcsak a már leírt eredmények elérését tette. lehetővé, hanem azt is. hogy Jelenleg a gazdaság dolgozóinak csaknem a fele munkás, technikus, vagy mérnök. száktett a fogyasztók asztalára, a külföldiekére is, a mienkéreis. A gazdaság ugyanis termékeinek nagy részét exportálta és ezzel jelentősen hozzájárult a népgazdaság valutah'eiyzetének javításához. A gazdaságbeliek külön örülnek annak, hogy az elmúlt évben nagy mennyiségű sertést értékesítettek közvetlenül, mind a tőkés, mind a szocialista országokba. Ilyen nagymérvű árutermelésükkel hozzájárultak népgazdaságunk árualapjának növeléséhez is. Mindezek után érdemes egy pillantást vetni a Dalmandi Állami Gazdaság helyére, szerepére, most már nem az ország állami gazdaságai, hanem a megye állami gazdaságai között. A Tolna megyei állami gazdaságok területének 15 százalékán gazdálkodnak a dal- mandiak. Dolgozóik részaránya 19,1. halmozatlan termelési értékarányuk 25,6 árbevétel-arányuk 24,8, vállalati eredményarányuk 5Ö,6. R-alap arányuk 34,1. nyereségből képzett fejlesztési alap arányuk 70,3. összes beruházási arányuk 23,8, személyes jövedelem az átlaghoz viszonyított százaléka 105.02. A számok azt mutatják, hogy területi arányukhoz képest mindenben meghaladják a Tolna megyei állami gazdaságok arányait. Még abban is. hogy míg a megyei összberu- házásból 21,4 százalékot tett ki a hitel, mint beruházási forrás, addig a dalmandiak egv fillért sem vettek fel ilyen célra. Dalmand nemcsak az ország, a megye állami gazdaságai között foglal el előkelő helyet, hanem a szűkebb környezetében, a dombóvári járásban is. A járás mezőgazdaságilag hasznosított területének 29.5 százalékán gazdálkodnak a ma már ä Dalmandi" Állami Gazdaság dolgozóinak jövedelme a járás szövetkezeti jövedelme fölé emelkedett — 28,8 százalékkal haladja meg azt.,- Hogyair jértákr fcl-rezdKet az eredményeket? : .c A dfdrnenslíafcrg* ,e«|,B0Últ évtizedben több mint 300 millió forintot fordítottak gazdaságuk fejlesztésére és további 200 milliót a meglévő eszközök fenntartására. E viszonylag nagy. összegű fejlesztésekkel és fenntartási ráfordításokkal sikerült a korszerű nagyüzemi termeléshez szükséges eszközöket beszerezni és jelentős mértékben korszerűsíteni az állattenyésztési épületeket. Ma a gazdaságban lényegében minden növénytermesztési folyamat gépesített, de jelentős az állattenyésztés, szállítás, anyagmozgatás gépesítése is. Nemcsak a pénzzel, a gépekkel. az épületekkel gazdálkodtak okosan. de a termelés legfőbb mozgatójával, az emberrel is. Nagymértékben nőtt a mérnökök, technikusok és szakmunkások aránya.' Jelenleg, a gazdaság dolgozóinak Népújság 3 csaknem a fele' szakmunkás, technikus vagy mérnök. Egy főiskolai végzettségű szakemberre 290 hold szántó jut, de ha a technikusokat is hozzájuk számítjuk, akkor ez a terület csak 218 holdat tesz ki. Ezek, az arányok nemcsak azt mutatják: nagy gondot fordítottak ebben a gazdaságban az emberek képzésére, hanem azt is, hogy e képzéssel lehetővé tették a termelés átalakítását ipari jellegűvé. A gazdaság dolgozóinak nagy része régóta viseli a dalmandi „színeket”. 709 törzsgárda- tagjuk van. Közülük 274 a bronz, 239 az ezüst, 96 pedig az arany fokozatú törzsgárda- jelvényt viseli. Az eredmények fő hordozója volt és jelenleg is az a munkásgárda. amely hosszú idő óta magáénak vallja a gazdaságot és mindig képes volt a vezetés által meghatározott feladatok végrehajtására. Dalmandon nemcsak a szakmai képzésre fordítanak nagy gondot, de a politikaira is. Az elmúlt években 20 dolgozójuk végezte el a marxista—leninista esti egyetemet. 24 a marxista—leninista középiskolát. Ebben a gazdaságban is megváltozott és egyre inkább megváltozik az emberek környezete. Korszerűsödtek a munkahelyek, új lakótelepeké) építenek és évről évre fokozott mértékben támogatják? dolgozóik lakásépítését. Aí idén például 20 szolgálati la-^ kast.építenek és 20 dolgozó kapott a gazdaságtól hozzájárulást' családi háza felépítéséhez. •A szövetkezetek nemzetközi ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) — a szövetkezetek és szövetkezeti szerveik önkormányzati rendszerének, önálló demokratikus működésének fejlesztésében, — a szövetkezeti demokrácia kiszélesítése és elmélyítésében, a szövetkezetek közösségi életének kibontakoztatásában, — a szövetkezeti tagság szocialista tudatának szakmai, politikai műveltségének fokozásában és a szocialista munkaversenybe való bekapcsolódásában, — a gazdálkodás hatékonyságának növelésében és a korszerű üzem- és munkaszervezés kialakításában, — a népgazdasági, szövetkezeti és tagsági érdekek egyeztetésében, — a szocialista törvényesség megerősítésében. A megye összes mezőgazdasági területének több, mint 70 százalékán gazdájkodó termelőszövetkezetek — a természeti tényezők esetenkénti kedvezőtlen hatásának ellenére is — növelik a nagyüzem! termelés eredményeit, melyet az elmúlt évek tapasztalatai is igazolnak. Egyre szélesebb körben alkalmazzák a tudomány eredményeit, emelik c termelés anyagi, műszaki színvonalát. A szövetkezetekben megjelentek és terjednek a nagy hozamokat biztosító zárt termelési rendszerek. Eredményesen kapcsolódtak be a meghirdetett termelési-tenyésztési programok végrehajtásába (pl. a cukorrépa-, a dohány- és zöldségtermesztés, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésébe.) Termelő tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak áz ország élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez, tagjaik életkörülményeinek állandó javításához, államunk központosított jövedelmének növeléséhez. A megyében működő ipari szövetkezetek a megye ipari termelésének jelentős hányadát állítják elő. Termelő, javító és szolgáltató tevékenységükkel, exportra is történő értékesítésükkel társadalmi igényeket elégítenek ki. A megye lakosságának ellátásában nélkülözhetetlen az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek sokoldalú tevékenysége. Ezek a szövetkezetek bonyolítják le a megye kiskereskedelmi forgalmának 60, vendéglátóipari forgalmának 58 százalékát. Eredményesen működnek közre a háztáji termelés, értékesítés megszervezésében, a lakosság szolqáltatási igényeinek kielégítésében. A takarékszövetkezetek köre a megye településeinek csaknem egészére kiterjed. 1972-ben a szövetkezetek betétállománya elérte a 316,7 millió forintot és 134 millió forint kölcsönt folyósítottak tagjaiknak. A fogyasztási szövetkezeti mozgalomhoz tartozó és fejlődőben lévő lakásszövetkezeti mozgalom pedig a lakáshelyzet megjavítását és a lakáskultúra terjesztését segíti elő. A megye szövetkezeti mozgalmának a fentiekben vázolt eredményei azért jöhettek létre, mert a szövetkezetek, szövetkezeti szervek vezetői és tagjai együttes munkájukban mindvégig igyekeztek megvalósítani pártunk bevált szövetkezetpolitikai elveit. Lakos József, a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke tiU Eredményes bérpolitika, szakmai fejlődés Oktatási feladatok — Ülésezett az SZMT elnöksége Ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége. Első napirendi pontként Egyed Dezső politikai munkatárs jelentését vitatták meg arról, hogy milyen bérpolitikai intézkedések történtek az MSZMP KB tavaly november 14—15-i ülésén meghatározott teendőkből. Amint a jelentésből kitűnik, a vállalatok előzetes számítások alapján alakították ki a differenciálás elveit. A széles körű, demokratikus viták során formálódott ki vezetők és vezetettek közös álláspontja; így hajtották végre a bérfejlesztést. A bérrendezés megyénkben 21 870 dolgozót érintett, tízhó1973. július Idén húsz szolgálati lakást építenek és húsz dolgozó kapott a gazdaságtól hozzájárulást családi háza felépítéséhez. Képünkön: az új szolgálati lakások. napra vetítve 41 és fél millió forint erejéig. A betanított és segédmunkások bére átlagosan 7,5 százalékkal, a szakmunkásoké 11,4 százalékkal, a közvetlen termelésirányítóké 10,6 százalékkal emelkedett. Sok nő, nehéz fizikai, valamint több. műszakban dolgozó sze- ' mély keresete az átlagosnál jobban nőtt. A bérfejlesztés a bedolgozókra is kiterjedt. A bérrendezés az elégedettség érzésén kívül más politikai haszonnal is járt. Eredményeként munkások ezréi termeltek többet és jobbat; százai figyelmeztettek arra, hogy a jövőben az is kívánatos lenne, ha a fegyelmezetlenek, a termelés kerékkötői nem részesülnének — megjavulásukig — az efféle intézkedések előnyeiben. Az elnökség a továbbiakban Paksi Andrásnak, a kulturális •bizottság vezetőjének tájékoztatása alapján a különféle tanfolyamokon részt vevő tisztségviselők politikai és szak- szervezeti ismeretszerzésével, a káderoktatás színvonalának emelésével, az érdeklődés növe- ’^sének lehetőségeivel foglalkozott. Az eredmények elismerésre méltóak. A legutóbbi oktatási évben — például,— a tervezett kétszáz tisztségviselő helyett háromszáznál több, a tervezett ötven szocialista brigád vezető helyett száztizenegv gyarapította tudását tanfolyamokon. Az alapszervezeti oktatás igen iól sikerült a Szekszárdi és a Gerieni Állami Gazdaságban, a Bőrdíszmű Vállalatnál — de gyengén a Dombóvári Kesztyűgyárban. Az 1973—74. évi oktatásban vehető szerenet. kan az MSZMP KB 1972. november 14—15-i határozatának, valamint a szakszervezetek XXII. kongresszusa állásfoglalásainak további feldolgozása; a IV. ötéves terv aktuális feladataival kapcsolatos tennivalók ismertetése; a szakszervezetek nemzetközi tevékenységének ismertetése. Hasznosnak ígérkeznek azok az újszerű tanfolyamok is. amelyeken oktatási és üdül. tetési felelősöket képez á szak- szervezet. A dolgozók általános és szakmai továbbképzéséről kialakult vita azzal az állásfoglalással Zárult, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az iskolázottság növeléséért. Az a tény, hogy 1960-hoz képest 1970-re a nyolc általános osztályt kijárt személyek aránya az iskolát be nem fejezettekhez képest 25,9 százalékról 42,9 százalékra javult, biztatás a további munkához. Sajnos, akad vállalat, amelynek vezetői számára közömbös a munkás műveltsége. Eredményes eszköznek ígérkeznek az úgynevezett osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamok. Ezeket az 1970^-71-es tanévben 68. az 1972—73-as tanévben 604 felnőtt látogatta. Nagyon örvendetes, hogy számos vállalat — például a GELKA, az állami gazdaságok, a Tolna megvei Tejipari Vállalat — a dolgozók szakmai továbbképzését nem csupán tanfolyamok szervezésével biztosítja, de erkölcsi és anvagi buzdítással is. A Népbolt Vállalat korrepetálásra nvújt lehetőséget, a Dalmandi Állami Gazdaság állandó kapcsolatot ánol az iskolával. Az SZMT-nek és elnökségének ez évi második félévi munkatervét Soponvai János, a szervezési és káderbizottság vezetője ismertette. B. Z.
