Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-07 / 157. szám
Véget ért az általános vita (Folytatás az 1. oldalról.) mint a kölcsönös előnyök feltétele mellett kell megvalósulnia. 3. A részt vevő államok abból indulnak ki, hogy ez az együttműködés elvezet közöttük a hosszú távú, szilárd gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kiépítéséhez, a nemzetközi munkamegosztás teljesebb kihasználásához. Ezzel kapcsolatban tekintetbe ve. szik az ENSZ megfelelő szervezeteinek működését gazdasági téren. II. Kereskedelmi együttműködés 1. A részt vevő államok gazdasági és tudományos-műszaki fejlettségének jelenlegi szintje megköveteli a közöttük bonyolódó kereskedelmi csere jelentős bővítését. A részt vevő államok gazdasági növekedésük céljainak és szükségleteinek megfelelően arra fognak törekedni, hogy a legkedvezőbb feltételeket biztosítsák a kölcsönösen előnyös kereskedelem kiépítéséhez, a kereskedelmi üzletkötésnek és a szolgáltatások cseréjének megkönnyítéséhez egyenjogú alapokon. III. Ipari együtt in üköd és, közös érdekeket szolgáló tervek 1. A gazdasági növekedés hatékony előmozdítása, az árucsere-forgalom növelése és .szerkezetének sokoldalúvá tétele céljából kétoldalú és sokoldalú államközi megállapodások alapján ösztönözni fogják a részt vevő államok ipari együttműködésének fejlesztését. ...tanulmányozzák a gazdasági tervek megvalósításának lehetőségét. olyan területeken, mint: — a kelet-európai és nyugateurópai államok közötti kölcsönös villamosenergia-csere, az erőműkapacitások és energiatartalékok ésszerű kihasználása, valamint az európai államok közötti elektromosenergiakereskedelem ösztönzése céljából; — közös intézkedések megvalósítása a fűtőanyag- és energiaprobléma megoldására, beleértve az atomenergia hasz_ nceítása területén, valamint a gépiparban, a vegyiparban és más ágazatokban való együttműködést; — ércdúsító-üzemek építése az Európában lévő vasérclelőhelyek alapján; — a transz-európai konté- nerszálh'tás megszervezése. IV. Tudományos és műszaki együttműködés 1. A tudományos és műszaki együttműködés, figyelembe véve az e téren már létrejött és tervezett együttműködést, arra fog irányulni, hogy megtalálják a kölcsönös érdeklődésre számottartó és az emberek életkörülményeinek javítását érintő kérdések leghatékonyabb megoldását. 2. Ennek az együttműködésnek az lesz a célja, hogy megkönnyítsék valamennyi részt vevő állam hozzájutását a műszaki-tudományos eredmények, hez és lehetőségeket teremtsenek a tudósok és szakemberek közös erőfeszítéseinek teljesebb kihasználásához, a legfontosabb tudományos és műszaki problémák kidolgozásában. Az új chilei kormány Chile továbbhalad a szocialista társadalom építésének útján, megőrzi a többpártrendszert, megvédelmezi a demokráciát és a szabadságjogokat — mondotta Salvador Allende köztársasági elnök, amikor bejelentette az új kabinet össze, tételét. A kormányban az előzőkhöz képest hét új miniszter kapott tárcát, a többi nyolc már az előző kabinetnek is tagja volt. Három kommunista, négy szocialista, három radikális és öt egyéb baloldali áramlatokhoz tartozó politikus kapott miniszteri megbízatást Chile államfőjétől. A kormány kizárólag polgári személyekből áll. Az új chilei kormány 15 minisztere a következő: belügyminiszter: Carlos Briones (szocialista), külügyminiszter: Orlando Letelier (szocialista), gazdaságügyi miniszter: Jósé Cademartori (kommunista), pénzügyminiszteri Fernando Flores (Egységes Népi Akciómozgalom; MAPU), mezőgazdasági földterületek minisztere: Roberto Cuellar (Független Népi Akciómozgalom, .API), hadügyminiszter: Clodomir.o Almeyda Medina (szocialista), közoktatásügyi miniszter: Ed- gardo Henriques (radikális), közmunkaügyi miniszter: Hum- berto Martones (radikális), földművelésügyi miniszter: Eduardo Torrealba (szocialista), igazságügy-miniszter: Ser. gio Insuza (kommunista),, lakásépítés- és városrendezésíigyi miniszter: Lui$ Matte Vsfldes (független), egészségügyi miniszter: Arturo Jiron (MAPU), bányaügyi miniszter: Pedro Felippe Ramirez (kereszténybaloldali), munkaügyi és népjóléti miniszter: Jorge Godoy (kommunista), a kormány főtitkára: Anibal Palma (radikális). Allende bejelentette, hogy a kormány rendkívüli gazdasági intézkedéseket hoz a termelés fokozása és az anyagi javak igazságosabb elosztása céljából. Eszerint fokozzák az állami ap. parátus politikai és gazdasági, , valamint igazgatási jogait, megszigorítják a munkafegyel- ■ met az állami vállalatoknál, t olyan rendszert hoznak létre, 5 amelvben igazságosabban oszt- g hatják el az alapvető fogyasz- \ tási cikkeket.-J. A chilei ellenzék máris meg- \ Indította a támadást az új I kormány ellen, azt állítja, hogy í< Allende politikája polgárhábo- f rúba sodorja az országot. 1 Az AP amerikai hírügynök- j ség jelentéséből kitűnik, hogy , a jobboldali reakciót rendkívül meglepte a dolgozók gyors gyárfoglalása és a népi egység í kormányával való feltétlen szó. lidaritása a múlt heti sikertelen államcsínykísérletkor és közvetlenül utána. Az AFP megjegyzi: A chilei államfő nem bízta meg ismét miniszteri teendők ellátásával Orlando Millas Correa, volt gazdaság- ügvi minisztert, akitől a szenátus jobboldali többsége a közelmúltban megvonta bizalmát. Vita az egyesülésről Mohamed Hasszán Heikal, az A1 Ahram főszerkesztője immár hagyományos pénteki cikkében azt írja, hogy Kadhafi líbiai elnököt a csalódottság érzésével töltötték el azok a tapasztalatok, amelyeket az Egyiptom és Líbia uniójáról folytatott kairói tanácskozásokon szerzett. Az előttem elhangzott beszédekből úgy éreztem — mondotta Kadhafi —, hogy Egyiptom nem akar egyesülni Líbiával. Heikal ennek az ellenkezőjéről igyekszik meggyőzni Kadhafit és a lap olvasóit. Bevezetőben leszögezi, hogy ő személy szerint fenntartás nélkül híve a két ország uniójának, és úgy véli, hogy annak formája nem lehet más, csak a teljes egyesülés. Szerinte az uniónak — ebben a formában — a tervezett időpontban, tehát szeptemberben kell megvalósulnia. Az unióról folytatott tanácskozások sorozata az Arab Szocialista Unió női vezető kádereinek találkozójával ért véget. A Szadat egyiptomi és Kadhafi .líbiai elnök részvételével megtartott vitában ismét többen adtak hangot annak a véleménynek, hogy az egyesülést fokozatosan, szakaszosan kell .megvalósítani, egymáshoz közelítve a két ország sok tekintetben eltérő politikai és társadalmi berendezését. Kadhafi, mint ismeretes, ellenzi a részleges uniót és az azonnali és teljes egyesítés mellett száll síkra. Álláspontját alátámasztva ismételten kijelentette, hogy Líbia kész feláldozni: hatalmas olajvagyonát az egység érdekében. Kadhafi felszólalása bizó^ nyos fokú visszatetszést kelj tett az egyiptomi nők körében, mert a líbiai államfő konzer-, vatív módon, a Korán szellemében próbálta kijelölni a nők! helyét a jövő társadalmában^ a két állam uniójában. Elvetette annak az általános fejlő** dési folyamatnak az eredméJ nyeit, amelynek révén a. nő az ipari társadalmakban a férfivel egyenlő jogot vívott ki magának. A nőnek — Kadhafi szerint — vissza kell térnie „eredeti hivatásához”, le kell mondania á termelésben, a politikai és társadalmi életben játszott, vagy vállalható szerepéről. Kormányküldöttség utazott Mongóliába Fehér Lajos, az MSZMí* Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettesének vezetésével pénteken kormányküldöttség utazott * Mongóliába a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság ülésére. A kormányküldöttség részi vesz a nagy mongol népi forradalom győzelme 52. évfordulójának ünnepségein. A delegáció jelenlétében avatják fel a magyar—mongol együttműködési szerződés keretében a Szonginóban felépített biokombinátot, amely Közép-Ázsia egyik legnagyobb állatgyógyászati, szérum- és állati tápszergyártó üzeme. Torább terjed a tiltakozó hulláin Bordaberry hatalom átvétele ellen A legfontosabb baloldali pár. tokát tömörítő széles front és az ország második legnagyobb polgári politikai csoportosulása, a Nemzed Blanco Párt hatpontos nyilatkozatában követeli Bordaberry elnök azonnali távozását, új ideiglenes kormány megalakítását, azt. hogy írjanak ki általános választásokat. amelyek eredményeképpen életre hívnának egy új alkotmánytervezetet kidolgozó alkotmányozó nemzetgyűlést. udapesttöl Helsinki! 1973. július 3-án Helsinkiben a Finnlandia-palotában megkezdődött az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó összeurópai külügyminiszteri értekezlet. A Szovjetunió és az európai szocialista országok 1966 óta az európai enyhülést segítő politikai eredményekkel párhuza. mosan lehetségesnek és szükségesnek tartották tíz európai biztonsági értekezhet összehívását. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének hazánk fővárosából 1969. március 17-én kiadott „Budapesti Felhívása” együttműködésre, eredményes értekezlet előkészítésére szólította fel Európa országait. Az európai biztonsági rendszer megteremtése kontinensünk 660 millió lakosának legéletbevágóbb érdekeit fejezi ki. Feltételezi, hogy földrészünkön egyetértés jön létre a kialakult helyzettel és a határok megváltozhatat- lanságávai kapcsolatban. A NATO-országok reakciója kezdetben negatív, később halogató volt, amely az „előfeltételek” politikájában jutott kifejezésre. Az összehíváshoz való hozzájárulásukat olyan kérdésekhez kötötték, mint pl. a szőrijét—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet szerződés aláírása, vagy a nyugat-berlini tárgyalások sikeres befejezése. A szocialista országok következetes politikája és hazánk vezetőinek a biztonsági konferencia érdekében népszerű megbeszélései és szervező mun. kája eredményeket hozott. Or. szágunk vezetői — Magyarország a békés egymás mellett élést valló külpolitikájának megfelelően — ,fontos szerepet töltöttek be a különböző országok véleményének mégis, mertetésében, koordinálásában és sokat kezdeményeztek az értekezlet, ügyének eiőbbre vitele érdekében. ( A szocialista*országok'és *9V hazánk erőfeszítéseit segítették azok a reálpcAitikai tényezők és szerződések (így az erőszakról való lemondás, az Odera— Neisse határ elismerése, a két német állam és Nyugast-Ber- lin viszonyámak rendezése), amelyek a múlt év novemberi helsinki előkészítő értekezlet megtartásához vezettek. Eredményesek voltak a szocialista országok kezdeményezései, hazánk vezetőinek azok a Uírgya. lásai, amelyet 30 alkalc mmal folytattak a biztonsági értekezlet érdekében. Enneik néhány jelentősebb állomását foglalja össze a követke:i> ösz. szeállítás: 1969. október 7-én P.i.h Frigyes, a külügyminiszter első helyettese az ENSZ-köttgyűlés 24. ülésszakán kifejtette: „A Magyar Népköztársaság továbbra is aktívan részt kíván venni az európai biztonsági , rendszer létrehozásáért folyó l küzdelemben és támogat minden olyan lépést, amely ennek ; megvalósítását elősegíti.” 1970. március 4. Péter János külügyminiszter beszéde az or- \ szággyűlés tavaszi ülésszakán: „Mi bizalommal várjuk a többi európai ország konkrét javaslatát a konferencia napirendjére, összehívásának módjára és időpontjára vonatkozólag.” 1970. augusztus 19. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a székesfehérvári nagygyűlésen mondotta: „Diplomáciai tevékenységünkkel, magasszintű kölcsönös látogatásunkkal és tárgyalásokkal azon fáradozunk, hogy hozzájáruljunk az államok együttműködéséhez, a népek közeledéséhez és barátságához, az európai biztonság szilárd rendszerének megteremtéséhez.” 1970. október 25. Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkárának beszéde az MSZMP X. kongresszusán: „Kontinensünk népei és a legtöbb ország kormánya egyetért az európai biz. tonsági értekezlet összehívásával. Mint eddig, ezután is ott leszünk azoknak a sorában, akik a siker eléréséért fáradoznak.” 1971. január IS—22. Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke finnországi hivatalos látogatásán kijelentette: „Álláspontunk az, hogy minden módszer, jó amely valamennyire is előre viszi az értekezlet ügyét.” 1971. szeptember 29. Kádár János, az MSZMP KB első titkára mondotta a pálfai falugyűlésen: „A történelem tapasztalatai szerint az európai háború már kétszer világhábo. rúhoz vezetett. Mi, kommunisták, a szocializmus hívei, a szocialista országok, egy szilárdabb, biztonságosabb, békésebb Európa megteremtéséért harcolunk!” 1972. november 14—15. Az MSZMP KB ülésén Kádár János előadói beszédében a következőket mondotta: „Az európai biztonság ügyében haladás van... A Magyar Népköztársaság elvi álláspontunknak megfelelően részt fog venni ebben a munkában.” 1973. június 27. Az MSZMP KB állásfoglalása: „A Magyar Népköztársaság, miként eddig. a jövőben is felelősen, tevékenyen közreműködik az európai népek és államok kölcsönös érdekein nyugvó együttműködéséért." — TERRA — Hírügynökségek jelentése szerint nincs jele annak, hogy Bordaberry elnök rendelete nyomán csillapodna a tíz napja tartó általános sztrájkmozgalom. A dolgozók sok helyütt továbbra is megszállva tartják az üzemeket, gyűléseket szerveznek a lakónegyedekben és a gyárakban. Az AFP úgy tudja, hogy az elnök rendeletéit néhány demokratikusabb érzelmű munkáltató is szabotálja. Montevideóban az illegalitásba kényszerített nagy munkásszakszervezet, a Dolgozók Országos Konventje (CNT) röplapokat terjeszt a dolgozók között, ezeken igyekszik ellensúlyozni a rádióban és televízióban, valamint a sajtóban folyó propagandát. A főváro« számos templomában „illegális miséken” szervezkednek Bordaberry rendszere ellen. BUDAPEST Losonczi Pálnak, a Népköztár. saság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Marien N. Gouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnö-s ke, a Kongói Munkapárt Központi Bizottságának elnöke. SAIGON A saigoni kormányzat a felszabadító erők parancsnokságának figyelmeztetése ellenére folytatja a tűzszünetet sértő akcióit. A pénteki hírügynökségi jelentések szerint Kon- tumtól nyugatra fellángoltak a harcok a saigoni alakulatok és a felszabadító erők között. LA PAZ A bolíviai legfelsőbb bíróság elrendelte, hogy azonnali hatállyal helyezzék szabadlábra Klaus Altmannt, a lyoni Gestapo egykori parancsnokát.
