Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

rOLHA HEGYÉI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK I NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIÁLIS KXIII. évfolyam, 157. szám. iwmm rSPART TOLNA M EGYE I B IZQI T.SAGÁKAK LAPJA ' AU A: 90 FILLÉR Szombat, 1973. július 7. HELSINKI Véget ért az általános vita Magyarország és az NDK kosos nyilatkozattervezete Karjalainen finn külügymi. niszter beszédével pénteken délben véget ért az általános Vita Helsinkiben. Néhány perccel délelőtt tíz óra után Phedon Amninosz- Kavalieratosz, görög ügyveze­tő külügyminiszter elnökleté­vel nyílt meg az európai biz­tonsági konferencia 6. plenáris ülése. Előbb rövid zárt ülést tar­tottak. Ezen a különbizottság elnöke beszámolt arról, hogy a bizottságban nem sikerült kon­szenzust elérni a máltai javas­lat kérdésében. A különbizott­ság még nem tudott egységes 'éleményre jutni a koordiná­ciós bizottság megalakításában és a második szakasz időpont, jának kitűzésében sem. Mind­két kérdés továbbra is a kü­lönbizottság előtt marad, amely folyamatosan ülésezik. Ezután a plenáris ülés nyil­vánosan folytatta munkáját. Felszólaltak: Alfred Hübe liechtensteini külügyminiszter; Joannisz Hrisztofidesz ciprusi külügyminiszter; Dominii Min- toff máltai miniszterelnök és külügyminiszter; Van DerStoel holland külügyminiszter; Phe­don Anninosz-Kavalieratosz görög ügyvezető külügyminisz­ter; Agostino Casaroli érsek, aki a vatikáni küldöttséget ve­zeti, és végül Ahti Karjalai­nen, a vendéglátó Finnország külügyminisztere. A délelőtti ülés szünetében a tanácskozóterem előtt közös fénykép készült a külügymi­niszterekről, együttlétük emlé­kének megőrzésére. A szünet után a spanyol külügyminiszter elnökletével folytatódott a plenáris ülés, majd délután zárt ülésen is­mét a különbizottság jelenté­sével foglalkoztak. Péter János magyar külügy­miniszter pénteken találkozott Sir Alec Douglas-Home angol külügyminiszterrel. A megbeszélés során a hel­sinki konferenciával, valamint az európai biztonság egyéb té­máival összefüggő kérdéseket érintették, s szóba kerültek a kétoldalú kapcsolatok kérdései is. Helsinki diolomóciai körök szerint a biztonsági konferen­cia résztvevői pénteken meg­állapodtak abban, hogy a má­sodik szakértői szintű szakaszt Genfben kezdik meg. A máso­dik fordulót előkészítő koordi­nációs bizottság augusztus 29- én ül össze, ugyancsak Genf-' ben. Az MTI helsinki tudósítója megerősítette a Reuternek azt az értesülését, hogy a bizton­sági értekezlet második sza­kasza szeptember 18-án kez­dődik majd Genfben. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége eljuttatta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet titkársá­gához a gazdasági, kereskedel­mi, tudományos és műszaki, valamint környezetvédelmi együttműködésről szóló közös nyilatkozattervezetet. Az okmányból az alábbiak­ban részleteket közlünk. I. Általános rendelkezések 1. A részt vevő államok ke­reskedelmi, gazdasági, tudo­mányos és műszaki, valamint környezetvédelmi együttműkö­désének anyagi tartalommal kell megtöltenie a népek bol­dogulásra és békére való tö­rekvését. 2. Ennek az együttműködés­nek az általános nyilatkozat­ban a gazdasági szférákra vo­natkozóan kifejtett elvei alap­ján és az egyenjogúság, vala­(Folytatás a 2. oldalon.) A szövetkezetek nemzetközi ünnepe-A- szövetkezeti mozgalom fél évszázados hagyománya, hogy minden év július első hetének utolsó napja világszerte a szö­vetkezők, köztük a magyar szö­vetkezetek, szövetkezeti szervek tagjai és dolgozóinak nemzetkö­zi ünnepe. Most az 51. nemzet­közi szövetkezeti napon ünnepi megemlékezések méltatják a nemzetközi és hazai szövetkezeti mozgalom célját, megtett útját, eredményeit, a továbbfejlődés távlatait. A szövetkezés gondolata régi keletű. Vizsgálatát a tudomá­nyos szocializmus tette magáévá. A marxizmus ismerte fel a szö­vetkezésnek a társadalmi fejlő­désben betöltött szerepét, a szö­vetkezeti gondolat pozitív prog­ramja Lenintől származik. A szövetkezeti gondolat az egész világon elterjedt. A szö­vetkezetek, a nagy múlttal ren­delkező, a fejlődő és kialakuló­ban lévő szövetkezeti mozgal­mak gazdag formaváltozatban valósággal behálózzák a viláqot. A Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetségébe tömörülő szövetkezeti szervezetek, földünk 63 országá­nak több mint 600 ezer szövet­kezetét képviselik, negyedmilliárd főt meghaladó taglétszámmal. A nemzetközi szövetkezeti moz­galom e népes és növekvő tábo­rába különböző társadalmi rend­szerben élő és ennek megfelelő politikai felfogású szövetkezeti tagok, nem minden kérdésben azonos elveket valló szövetkezeti szervezetek tartoznak. Ezek az éltérések azonban, miként a múlt­ban volt, a jövőben sem zárják Kállai Gyula fogadta a finn politikai küldöttséget A III. magyar—finn barát­sági hét alkalmából Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke — Szent- istványi Gyuláné és dr. Mol­nár Béla országos titkárok társaságában — pénteken a HNF székházában fogadta az Ulf Sundquist oktatásügyi mi­niszter vezetésével hazánkban tartózkodó finn politikai kül­döttséget. Meleg, baráti és széles körű eszmecserét folytattak a két­oldalú kapcsolatokról, a né­peink között immár hagyomá­nyossá vált barátsági hét je­lentőségéről. Megvitatták az európai béke és biztonság kér­déseinek társadalmi vonatko­zásait, azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek a tár­sadalmi erőkre hárulnak a kontinens békéjének megvaló­sítása érdekében. A fogadáson jelen volt Paul Georg Jyrkän- kallio. a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. ki a közös célok elérésében á szövetkezetmozgalmi és -gazda­sági együttműködést. Mai ünnepünkön örömünket is kifejezésre juttatva, nagy jelen­tőségűnek tartjuk, hogy a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövetsége — melyben a magyar‘'szövetke­zeti mozgalom is képviselve van — ez év őszén hazánkban tart­ja központi bizottsága, végrehaj­tó bizottsága és egyes albizott­ságai ülését, ami szocialista szö­vetkezeti mozgalmunk nemzetkö­zi elismerését jelenti. Hazánk 10 milliós lakosából a mezőgazdasági termelőszövetke­zeti, az ipari, a fogyasztási és a takarékszövetkezeti mozgalomnak közel 3 milliós főt kitevő, társa­dalmilag megbecsült tagja van, megyénk pedig az ország leg- 5zövetkezetibb megyéjeként köz­ismert. A megye szövetkezeti tag­jai és a szövetkezetek eredmé­nyes munkájában érdekelt állam­polgárok kedvező körülmények között emlékezhetnek meg a mai szövetkezeti napról. Az utóbbi évek megyénk szö­vetkezeti mozgalmának kiemelke­dő időszakát jelentették. A nép­gazdaságban, a társadalom po­litikai, gazdasági és állami éle­tében bekövetkezett általános fejlődés keretében, a szövetkeze­tek dinamikusan fejlődtek, a gaz­dálkodásban és , a szövetkezeti életben egyaránt jelentős ered­ményeket értek el. Fejlődésükre ösztönzőleg ha^ tott gazdaságirányítási rendsze­rünk bevezetése, termékenyítő ha­tást gyakorolt a korszerű szövet­kezetpolitikai elvek kialakítása és ezek magas szintű jogszabályok­ba, az egvséges szövetkezeti tör­vénybe való átültetése. Megyénk szövetkezeti mozgal­ma a népgazdaság szerves ré­szeként fejlődik, a szövetkezetek és szerveik tevékenysége pártunk X. kongresszusa által meghatá­rozott célok és a párt Központi Bizottsága 1972 novemberi állás- foglalásában megerősített politi­kai, valamint az abból követke­ző feladatok megvalósítására irá nyúl. A szövetkezetek és területi szövetségeik tevékenységükben szövetkezetmozgalmi és -gazda­sági vonatkozásban egyaránt alapvetően eredményesen reali­zálják a kitűzött célokat. Többek között: (Folytatás a 3. oldalon) Aratják a búzát A hét második felében a megye több tsz-ében, állami gazdaságában megkezdték a búza aratását. A Gerjeni Állami Gazdaság tolnaszigeti kerü­letében (103 hektáron) a korai érésű Libellulát aratják. Az első nap eredményei alapján a gazdaság vezetői hektáronként 48—50 mázsás átlagtermést várnak. G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents