Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
0 ÉRDI JUDIT RAJZA Tolnában aratnak Gabonabetakarítás az ötvenes években Hogyan arattunk az ötvenes években? Elfeledjük lassan. A Tolna megyei Népújság tíz év. folyamát kellett átlapozni, hogy felidézzük, felelevenítsük ezeket a nem • túl régi, mégis nagyon régi „kenyér- csatákat”. 1949 „Nemrég Szakoson vállalta el a pártszervezet tagsága, hogy brigádban dolgozva learatja egy hadirokkant gabonáját, el is csépeli, meg be is takarítja. Most Majoson határozta el a DÉFOSZ és az EPOSZ, hogy a hadiözvegyek földjén elvégzik a nagy munkákat.” 1950 „Vándorzászló a jól dolgozó állami gazdaság cséplömunká. sainak... Azokat, akik a cséplőgép teljesítményét és a csép- lés idejét figyelembe véve a legjobb eredményt érik el, ötszáz forint pénzjutalomban részesítem és az „1950. legjobb cséplőmunkásai” vándorzászlót a következő év csépléséig véglegesen odaítélem.’ 1951 l „Cséplőbrigádot alakított ak a bátaszéki vasutasdolgozók. A vasutasdolgozók a jövő évi kenyér biztosítása érdekéTejtermelés, feldolgozás, fogyasztás Fél évvel az árintézkedések után Január nyolcadikén — mint azt tavaly novemberben az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása már jóelőre hírül adta — emelkedett a tej és tejtermékek ára. Az intézkedések szükségessége mindenki előtt ismert. Szükségessé tette azokat a tejellátás biztosítása, ugyanis a mezőgazdaságot magasabb felvásárlási ár bevezetésével kellett ösztönözni a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű tej termelésére. Sokan úgy vélték hirtelen emelkedni fog a felvásárlásra kínált tej mennyisége és ezzel egyidőben csökkenik a tejipari termékek iránt a kereslet. A gazdasági intézkedések óta fél év telt el. Hatásuk ma már mérhető: Több, jobb tej Á Tolna megyei Tejipari Vállalat a napokban tartotta féléves műszaki értekezletét, ahol részletesen ismertették a felvásárlás és az értékesítés adatait. A beszámolóban elhangzott, hogy a megyében valóban nőtt a felvásárolt tej mennyisége. A félév során 5,3 százalékkal, 1 millió 847 ezer literrel több tejet adott a tejiparnak a mezőgazdaság, mint a tavalyi év hasonló időszakában. £s ez a szám folyamatosan növekvő mennyiségek átlaga. Az első negyedévben csak 1,4 százalék voltazemle- kedés. a második három hónapban pedig 8,9 százalék. Ha kiragadjuk a júniusi eredményt. még erőteljesebb a változás. Ebben a hónapban ugyanis 12,7 százalékkal több tejet adtak át, mint tavaly júniusban. Nagyon érdekes összefüggések olvashatók ki a beszámolóból, ha a tejet eladók szerinti felosztást nézzük. Kitűnik ugyanis ezekből, hogy az állami gazdaságok csak 2,8 százalékkal növelték a tejtermelést. a termelőszövetkezetek 6 százalékkal, s a háztáji magángazdaságokból felvásárolt tej mennyisége 340,3 százalékra, majdnem három és félszeresére emelkedett. A ssarvasmarhaállomány alakulását figyelemmel kísérve pedig megállapítható. hogy mindez nem az állatállomány növelésének eredménye, hanem annak, hogy a magasabb felvásárlási árak lehetővé tették a drágább, de jobb tápszerek. takarmányok felhasználását. Mutatkozik ez abban is. hogy nem csupán mennyiségi növekedésről beszélhetünk, hanem minőségi javulás is bekövetkezett. Javult a tej zsírtartalma. Erre egyébként ösztönözte a gazdákat az. hogy a felvásárlási árban a korábbinál nagyobb a minőségi szempontok szerinti differenciálási lehetőség. I Végezetül még egy: javult a gazdaságokban a hűtőberendezések állapota, és ha ezt szakszerűbb tejkezelési is követi. jobban ügyelnek majd a higiéniai feltételekre, ezen a téren is a pozitív változás várható. Differenciálódtak az igények A másik oldalt, a feldolgozott tej értékesítését vizsgálva látni, hogy a tények megcáfolták a korábbi jóslatokat. Bár tagadhatatlan tény, a kannatej forgalmában tapasztalható volt néhány százalékos csökkenés, de a lakosság igénye ez év eleje óta itt is fokozatosan nő. Ha a történeteket vizsgáljuk, így summázhatunk: a tejtermékek vásárlásában minőségi változás következett be. A korábbiakhoz viszonyítva nőtt az igény az egyéb tejtermékek iránt. így 77 százalékkal több kakaót vásároltunk, mint egy évvel korábban. Hetvenöt százalékkal több kefir fogyott el a boltokban. Az aludttej forgalma 36 százalékkal emelkedett és 1,9 százalékkal több tejfölt használtak fel a háziasszonyok. Ha a sajtfélék értékesítését nézzük. itt is felfelé mutat a grafikon görbéje. A natúr, ömlesztett és ízesített sajtféleségekből fél év alatt hat százalékkal több fogyott. mint 1972-ben, januártól júliusig. Pedig elmondhatjuk. hogy megyénkben még nincs kihasználva minden lehetőség, a savanyított tej készítmények értékesítése szempontjából. Az igény ugyanis a kívántnál magasabb. Ez annak következménye, hogy a Tolna megyei vállalat még nem gyártja ezeket a készítményeket, hanem a szomszédos társvállalatoktól szerzi be. Ennek megváltoztatására azonban már történtek intézkedések. Van már Szekszárdon megfelelő csomagológép, ugyanúgy rendelkezésre áll elegendő mennyiségben csomagolóanyag. Jelenleg a gyártás előkészületei folynak, és a tervek szerint a jövő év első hónapjaiban mór megyénkben gyártják ezeket a termékeket A kereskedelmen is sok múlik Áz értékesítési adatok csupán a tényeket rögzítik. Még csak nem is utalnak arra, hogy magasabbak lehettek volna ezek a számok, ha a kereskedelem másképpen dolgozik. A vásárló kizárólag a boltokban jut a tejipari termékekhez. Ha jut. Mert még néha előfordul, hogy a kiszolgáló sokatmondóan tárja szét karját, mondván, elfogyott. És ez még a becsületesebb dolog. Ugyanis az is előfordul, hogy kijelenti: a tejipar nem szállított. Pedig, a tejipar ma már egyre többet tesz a jobb kiszolgálás érdekében. Sok boltba naponta kétszer szállít árut, és egy grammal sem kevesebbet, mint ameny- nyi a megrendelésen szerepel. Sőt, ha többet rendel a boltvezető, mint amennyi aznap elfogy, akkor azt másnap minden kártérítési igény nélkül visszaviszik. SZEPESI LÁSZLÓ ben a munkás-paraszt szövet, ség még szilárdabbá kovácsolása végett segítséget nyújtanak a mezőgazdaság dolgozóinak. Megalakítottak egy cséplőbrigádot, amely az állami gazdaság egy cséplőgépét a cséplési idény alatt ki fogja szolgálni. Ugyanakkor :i többi vasutasdolgozó vállalja a hiányzó és a cséplőgépnél dolgozók helyett a fokozottabb szolgálatot, hogy a vonatok késést ne szenvedjenek és fennakadás ne legyen emiatt.’; 1952 '„Aratnak Závodon.'.: A termelőszövetkezetnek két bri. gádja van, egy női brigád á „Villám”, amelynek vezetője Jäger Éva, az ifi brigád vezetője pedig Zsók Imre. Ezt a két brigádot az aratásra úgy Szervezték be, hogy négy arató munkacsapat működik. Minden munkacsapatnak, van négy kaszása, négy m’arok- rakója és két kévekötője, valamint két kötélrakója. Buzá- si András, Szász Vilmos, Szántó Sándor és Füller András jó példát mutatnak munkájukkal és az aratócsoport szemvesztc. $ég nélkül és gyorsan végzi munkáját,* 1953 „Nem segítik a gerjeni kul- túrmunkások az aratást, csáp- lést... Gerjenben csütörtökön befejezték az őszi árpa aratását. Utána hamarosan hozzáláttak a búza aratásához is. Az állami gazdaság kultúrcsoport- ja kint a földeken köszönti majd a példamutató gazdákat. s a'gazdaság élenjáró brigádjait De a községi tanács nem tesz semmit annak érdekében, hogy a község kultúr- munkásai is bekapcsolódjanak a köszöntésekbe. Ma tus Mária DISZ-titkár foglalkozik a kul- túrügyekkel, mégis csak tétlenkedés, semmittevés tapasztalható ezen a területen. Szabad föld Vasárnapok nincsenek megtartva, szemléltető agi_ táció nincs a községben, néha. napján köszönti csupán r. mozi hangoshíradója az élenjárókat. Az úttörők nem kapcsolódnak be sem a kultúr- munkába, sem a termelésbe, mert itt is, mint Dunaszent- györgyön elfoglaltak a nevelők. Azok nélkül pedig itt sem képesek semmit sem csinálni.” katársunknak, hogy a járás 27* termelőszövetkezete közül Síben már befejeződött az őszi árpa aratása. Jónak mondható a termés, hiszen egy holdról 14—15 mázsa őszi árpát takarítottak be. Lakos elvtárs beszámolt továbbá arról is, hogy több termelőszövetkezetben^ így például a paksi Vörös Sugár, a bölcskei Vörös Október ^Termelőszövetkezetekben kombájnnal végezték az őszi árpa aratását, így azonnal lehetővé vált a tarlóhántás elvégzése tés a tarlóvetés.”, 1957 „Egyéni gazdák is igényel^ tek aratógépet... Az egyénileg gazdálkodók közül sokan keresték fel az idén a szedrest gépállomást. Látták, hogy a földjeik mellett, a szocialista szektorokban jó munkát végeznek az aratógépek. Harc községben 14 egyénileg" gazdálkodónak kévekötőaratógéppel, háromnak pedig kombájnnal vágták le a gabonáját. Ebben a községben volt még húsz gazda ezen kívül, akik szintén szerették volna igénybe venni a gépállomási gépeit, de nekik a szocialista szektorokban folyó munka sürgősségére való tekintettel mán nem tudtak segíteni. Tengelicen 30 egyéni gazda akarta a gépállomás gépeit igénybe Venni,,.’*, 1958 „A kereskedelem is fel-» készült a nyári nagy munkák, ra. 120 mozgóboltos járja a. határt..: A nyári nagy munkák minden évben fokozott figyelmet követelnek meg a kereskedelmi dolgozók íól is. Gondoskod niok kell a többi között arról, hogy az arató-és cséplőmunkásokat közvetlenül a munkahelyen lássák el cigarettával, hűsítő italokkal és aratópálinkával. Ennek biztosítására jól bevált módszer a mozgóboltok szervezése, ami már szinte hozzátartozik ilyen, kor a határ képéhez. Mozgóboltos ebben az évben is mintegy 120 járja naponta a határt... Ami a sört illeti, abból előreláthatólag nem lesz hiány a megyében. Aratópálinkából és aratószalonnából pedig szinte korlátlan mennyi- 1 ség van.” 1954 i,Lapunk július 10-i számában a ,Sikerül-e a gabonát időben learatni Nagydorog környékén?” című cikk arról adojt hírt az újság olvasóinak, hogy a nagydorogi gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetek nem akarják megengedni, hogy kombájnnal arassák le gabonáikat. Ez volt a helyzet a nagydorogi Szabadság Termelőszövetkezetben is. A gabona rohamosan érett, s emellett nagyszerűen alkalmas volt kom'pájnaratásra, nem volt dőlt, meg a terep is sík volt. Ennek ellenére a Szabadság Termelőszövetkezet vezetői semmi áron sem akar. ták megengedni a kombájnaratást...” 1955 „A palánki tangazdaság cséplőcsapata, a Bagosi munkacsapat mindent elkövet, hogy vállalását teljesítse. Július 26-án 1070-es cséplőgépükkel 233,69 mázsa terményt csépeltek el.” 1956 „Jól fizet az őszi árpa a paksi járásban... Lako6 József elvtárs. a paliéi járási tanács mezőgazdasági osztályának ve. zetője arról számolt be műn1959 „A kombájnosok versenyében Marosi János, az arató- gép-kezelők versenyéoen pedig Pálfi István vezet. . A gépállomások megyei igazgatósága értékelte a komb.íjnvezetők és aratógépkezelök közti versenyt is. Eszerint: / a kombájnosok közül Marosi János, a Nagydorogi Gépállomás dolgozója az első. aki 256 holdról 371 tonna gabonát takarított be. Második Müller Ádám Gyönk, harmadik Kishonti Béla Nagydorog, negyedik Lőrincz Aladár, a Bonyhádi Gépállomás traktorosa. Az aratógép-kezelők versenyében Pálfi István, a Bonyhádi Gépállomás traktorosa az első, aki 268 hold gabonát aratott le kévekötő-aratógépével. Nem messze maradt el tőle Szőcs Lázár, a Gyönki Gépállomás traktorosa, akinek a te’j?sít- ménye 255 hold. Harmadik Gyalog János várdombi, negyedik Benke István szedres! traktoros,” ,
