Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
Tiszta víz? Szennycsatorna-e a Sárvíz ? — Automatizált l3 Az olyasfajta kifejezések, mint „víztiszta”, vagy „ivott a patak kristálytiszta vizéből” líraiak maradnak ugyan, de hovatovább teljesen értelmetlenekké válnak. Ha jól meggondoljuk, az sem bizonyos, hogy érdemes irigyelni azt, aki „éí, mint hal a vízben”. Lapunk szerdai számában fényképet láthatott az olvasó, mely azt ábrázolta, miként küzdenek a vízügyesek a Dunába jutott olajszennyeződéssel. A Tükör július 24-i számában megjelent cikkében Földes Tamás kollégánk így összegezi nagyon sok helyről nyert tapasztalatait: „Szennyez az ipar, de szennyez a korszerű mosószereket használó lakosság is ... a Rákospatakkal párhuzamos Vizafogó utcának a neve emlékeztet arra. hogy valamikor e tájon vizát is fogtak... A Dunából eltűnt a süllő is, a Balatonban nincs már sügér, mind ritkább a garda, a Tiszán kiveszőben a kecsege. Évente 50 millió forintra tehető a vizeink halállományát érintő kár! __Mah olnap a tiszta víz lesz a legjobb horgászcsali.” Nincs tiszta víz Laikus általában nem tud olyan kérdést feltenni a hozzáértőnek, melyre az a maga szakterületén választ ne adhatna. Haraszti Lajos, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság székesfehérvári központi laboratóriumának vezetője, azonban egy pillanatra megakad;" amikor azt tudakoljuk tőle, hogy: M.VAH ín — Mikor tiszta a víz? — Mérlegelni kell, hogy milyen szempontból vizsgáljuk. Az öntözővíz a mezőgazdaság számára „tiszta”, vagyis pontosan fogalmazva: károsodás nélkül hasznosítható, ha oldott sótartalma és pH-értéke megfelelő, nincs benne olyan mennyiségű nátrium, ami a talaj szíkesítéséhez vezetne. A halászat szempontjából mindezeken kívül az a fontos, hogy — főleg, ha a víz lúgos kémhatású — ne legyen benne ammoniumsó, mert ebből szabad ammónia keletkezik, ami áthatol a halak sejthártyáján és számukra végzetes. Ismét mások az elsősorban fürdőzésre, sportcélokra igénybe , vett vizek megítélésének szabályai. A szakemberek sokáig úgy vélekedtek, hogy a sokszor egyáltalán nem csekély károk elhárítása érdekében a szennyvizek tisztítása a megoldás. Ma már az a kényszerű álláspont, hogy a vizek. szerfnyező- dését nem lehet nullpontra visszaszorítani, így a vízminőség szabályozása a cél. Ahogyan az egyik vízügyi szakemT bér, Pásztó Péter fogalmazott: — Ma már tározni kell a szennyvizeket, tározni kell a tiszta . vizeket és ezeket együttesen, hígítással levezetni. Fadarab a Gajdban A Tolna megyei települések és üzemek viszonylag --kis mértékben szennyezik természetes vizeinket, . ; — Miért érdekel berfnünket mindez? — kérdezhetnénk ennek ismeretében az olvasóval együtt., csakhogy a kérdés merőben szónoki. Éppen elég kártérítési perről, bírósági ítéletről, halpusztulásról adtunk már hírt ezeken a hasábokon ahhoz, hogy ezt ne kelljen különösebben magyarázni. A vizek nem ismernek közigazgatási határokat. Képletes példával élve, ha valaki a Bakony közepén lévő Jásdnál behajít egy fadarabot a Gaja patak vízébe, az szerencsés esetben leladikázhat Székesfehérvárra, alább bejuthat a Sárvízbe, onnan a Sióba, a Dunába. Ugyanez a kísérlet megismételhető a Séddel Herend- nél, a Császár-vízzel — a Velencei-tó közbeiktatásával — Zámolynál, a Kapóssal Kiskorpádnál. Ha egy konzervdoboz utazik ilyesformán, akkor nincsen semmi baj. De ha bármelyik vízbe a növényi, vagy állati szervezetekre káros nagyobb mennyiségű mérgező anyag kerül, akkor annál nagyobb. Például, ha a veszprémi Szervestrágya Vállalat szippantókocsijai szabálytalanul ürítik tartalmukat a Sédbe. annak káros „levét” már megyénkbeli halastavak és öntözött földek is ihatják. — A Nádor csatorna, kis túlzással, szennyvízcsatornának nevezhető. — vélekedik Károlyi Zoltán a Vízügyi Igazgatóság veszprémi szakaszmérnökségéről. Vize hozzánk is eljut különböző csatlakozások révén. — Meddig és milyen mértékben lesznek szennyezettek megyénk vizei? — nagyjából így összegezhető a gondolatkör, vagy kérdéscsoport, amelv- lyel a : Közép-dunántúli Vii-'ügyi Igazgatóság szakembereit Székesfehérvárott felkerestük. iJ&i A A Kártérítésnél jobb a tett Ha nem is mindig igazságosak, de olykor lényegre mú- tatóak a túlzó megállapítások, —; A sok ismétlődő szeny- nyeződés, halpusztulás, pereskedés, bírói ítélet, bíróság nyomán nálunk sokan hajlanak arra a vélekedésre, hogy a százmilliós nagyságrendben gondolkodó üzemek vezetői inkább kifizetik „mellényzsebből” a bírságokat, mintsem hogy drága tisztító berendezésekre költsenek. Mi a valóság? — kérdeztük. Haraszti Lajos, a központi laboratórium vezetője: — Lehet, hogy valamikor volt ilyen szemlélet, de ez nem rám tartozik, csak a jelenlegi tények regisztrálása és az ellenőrzés. A tények biztató változást ígérnek. Balatonfűzfőn a Nitrokémiá- nál jó ideje próbaüzemei az új szennyvíztisztító rendszer és tározó. Idáig a vízügy naptárt bocsátott az érintett gazdaságok rendelkezésére, amelyből kitűnt, hogy öntözésre mikor használható a víz. Ez most érvényét veszti, esetenként küldenek értesítést. A tározók tartalmát idáig kereken három hetenként, hat napon át ürítették. Körülbelül öt napig tartott, amíg a fokozatosan híguló szennyeződés leérkezett a Dunához. Ebben az időben a halastavakra és öntözött kultúrákra egyaránt káros volt, a természetes vízben esetleg még élő halakat pedig említeni se érdemes! Az új rendszer jóvoltából a háromhetes időszak további két héttel megnyúlik, tehát a Sárvíz ennyivel hosz- szabb ideig lesz veszélytelenül használható öntözésre. Kiss István, a KDT VÍZIG vízminőségi felügyeleti osztályának vezetője: — Mezőgazdasági öntözés céljára általában alkalmas á víz, de hajastavak táplálására csak esetenként vehető igénybe.' Sport- és üdülési célokra sem mennyiségileg, sem minőségileg nem megfelelő. A tárózott tiszta vizek szabályozott leeresztése kiegyenlítetté teheti a terhelési ingadozásokat, toxikus jellegű vizek levonulása esetén hígítóvízként a toxi- citási határ fölé javíthatja a vízminőséget, kiegyenlítetté teheti a mederben történő ön- tisztulási folyamatokat és vízbázisa lehet a térség további fejlesztésének. A Nitrokémiánál folyó munkák ezt. a folyamatot segítik, de hatásuk természetesen nem érvényesül máról holnapra. Ez utóbbi kifejezésnél az olvasó esetleg némi „ködösítési” szándékot érezhet, ami természetesen nem célunk. Minden ilyen létesítménynek vannak anyagi összefüggései, valószínűleg nem túlzás a lehetséges határig történő teljes javulás időpontját 1975 utánra helyezni. Bizonyára hozzájárul azonban egy vita eldöntéséhez, melyben idáig a legellentétesebb álláspontok csaptak ösz- sze. Idézet a Veszprém, Fejér, és Tolna megyei vízvédelmi bizottságok 1973. április 11-én tartott üléséről kiadott „Emlé- keztető”-ből: — A szennyvízkérdést annak kell megoldani, aki azt előidézi. (Kovács István, Bo- dakajtori Állami Gazdaság.) — A problémákat csak kompromisszummal, egymás felé való közelítéssel lehet megoldani. Nem helyes, hogy a mezőgazdaság régi nézeteit változtatás nélkül állítja egy rohamosan fejlődő ipar érdekeivel, környezetre való hatásával szembe és továbbra is azt várja, hogy mindent az ipar oldjon meg. (Szabadi Béla, Péti Nitrogénművek.) Szakkérdésekben távol áll az újságírótól az, hogy a döntőbíró félresikerült szerepében próbáljon tetszelegni, de az utóbbi vélemény elfogadására hajlik. Folyamatos ellenőrzés Kedvezőtlen változások óráról órára történhetnek. A vizeket állandóan ellenőrizni, analizálni kell. A vízügy szakemberhálózata, melyről valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy az országban talárt legszervezettebben működő organizmus (ezt jó néhány árvíz elhárítása bizonyítja!), az ellenőrzést folyamatosan végzi. Éjjel-nappali ügyelet, állandó telexszolgálattal működik. A gátőrök a központi laboratóriumból kapják meg az ammónia-gyorsvizsgálat elvégzéséhez szükséges törzsoldatot, de rendBáta egyik büszkesége a termelőszövetkezet irodaházával egybeépült új, modern, minden igéqyt kielégítő művelődési ház. Sikeresen építették át azonban a régi kulíúr- otthont is. A hosszúra nyúlt falu főutcáján itt kapott otthont az ABC-áruház, melynek modern portálja és belső kiképzése még csak sejteni sem engedi, hogy mennyire megviselt, ásatag épület átalakítási révén jött létre. Foto: Gottvald Károly szeresen mérik a vízállás meT-J lett a hőmérsékletet. és a pH- értéket is. A munkába a közeljövőben kapcsolódik be a Fácánkerti Növényvédelmi Állomás öt szakembere. Van ezenkívül úgynevezett tapasztalati ellenőrzés, hiszen a gyakorlott szem a növényanyagon mutatkozó elváltozásokból és sok más jelből is következtethet szennyeződésre. Ebben sokat segített és segíthet a horgászok rtépes tábora. A Nitro- kémia vitathatatlan érdeme, hogy a Séd, a Malom-csatorna és a Nádor—Sárvíz találkozásánál, a Veszprém megyei Ősi községben saját tervezésű és kivitelezésű, vészjelzővel egybekötött automata vízminőségvizsgáló berendezést állított üzembe. A belátható időn belüli fejlődés útja itt egy nagyobb vízminőségmérő állomás létesítése. Ennek építési része már az iején megkezdődik és anyagi terheiből remélhetőleg minden érintett megye részt vállal. Az állomás külön-külön fogadja majd a három irányból érkező vizet, mindegyikből a szükséges időnként automatikusan mintát vesz. így pontosan rögzíthető lesz, hogy melyik irányból, milyen jellegű és mérvű szennyezett víz érkezik. Ha arra alkalmas kezelő személy felvételére is lehetőség nyílik, akkor várhatóan növényélettani (csíráztatási- gátlás mérése) kísérletek folytatására is mód lesz. Ezenkívül nagyobb méretű halasmedence létesül, a víznek a halakra gyakorolt hatása mérésére, vizsgálatára. A Sió A Sárvízhez mérten a Sió szennyezettsége elenyésző. Siófok városánál most épül egy 10 000 nú/nap teljesítményű szennyvíztisztító berendezés. A simontornyai bőrgyár jelenlegi tisztítórendszerének bővítési terveit a Műszaki Egyetem készíti, de például a februári háromnapos vizsgálat azt bizonyította, hogy a gyár által a folyóba juttatott anyagok mennyisége írem számottevő, már Pálfa magasságában sem volt érdemlegesen kimutatható. Jó lenne persze, ha a mezőgazdasági nagyüzemek nemcsak ismernék, hanem be is tartanák azt az OVH—Eü. miniszteri rendeletet, melynek értelmében kétszáz méteres parti sávban nem, vagy csak engedéllyel szabad permetezni és kivétel nélkül, minden esetben kérnének erre engedélyt. Napjainkban ugyanis az a kivétel, amikor kérik. A korábbiakban céloztunk arra, hogy a három megyére kiterjedő vízrendszer szennyezettségének csökkentését szolgáló munka nem olcsó mulatság. A vízvédelmi bizottságok említett ülésükön hetvenhárom- millió forint feletti összegben jelölték meg azt a keretet, amire szükség van. További hárommilliót igényel majd az ősi állomás üzembe helyezése. Mindennek a fnegvalósítása átnyúlik az V. ötéves terv időszakába. Megoldása azonban elodázhatatlan, mert — mint Auszmann László, a Fejér megyei Tanács osztályvezetője, az ottani Vízvédelmi bizottság elnöke mondotta: — Sajnos nem tudunk olyan gyors ütemben fejlődni a vízminőség-védelemmel, ahogy az ipar és a mezőgazdaság, illet e a szennyezők fejlődnek. ORDAS IVÁN 19 ” * -ti is 29.
