Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

A népfrontaktíva a gyakorlati munkában is partnere a tanácstagnak Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára, az új tanácstagok munkájáról Az eltelt idő még kevés ah­hoz, hogy megalapozottan ér­tékelhessük az új területi ta­nácsok és tanácstagok munká­ját, bizonyos tapasztalatokat azonban máris szereztek a mozgalmi és népképviseleti szervek, s a tapasztalatok bir­tokában látják már a további teendőket is. Kérdéseinkkel Csaj bók Kálmánhoz, a Haza­fias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkárához for­dultunk. A Hazafias Népfront szerepe ugyanis nem szűkül ,i,e a jelöltek állítására és a választás szervezeti lebonyolí­tására. hanem jelentős szere­pet tölt be az előkészítő mun­kában. a kiválasztásban, a vá­lasztópolgárokkal való min­dennapos találkozásban, a vé­lemények összegezésében és összehangolásában, a további­akban pedig feladata a taná­csok támogatása, segítése, eset­leges bírálata, a párt politiká­jának a legszélesebb tömegek­ben való terjesztése, megérte­tése és elmélyítése. A választások előkészítéséből ■ kiemelkedtek a tanácstagi beszá- .. mólók, falugyűlések, jelölű gyű­lések és választói gyűlések. Ho­gyan értékeli Csajbók elvtárs, mennyiben szolgálták ezek a rendezvények a szocialista de­mokratizmus elmélyítését, kiszé­lesítését? Ezek a rendezvények való­ban azt bizonyították, hogy ha­zánkban a szocialista demok­ratizmus nagyot fejlődött. Ma ínár tény — a többi között a Választások előkészítése, azok lebonyolítása, majd az azóta jfiért eredmények is bizonysá­gai erinék — megyénk lákossá- ■g* tud élni a szocialista de­mokratizmus adta lehetőségek, kel és feladatokkal. Az igények és a lehetőségek okos mérle­gelésével, .a közös érdekek fi­gyelembevételével. az állandó fejlődés irányát követve, közös .Cselekvésre ösztönöz a tenni­valók felismerése és a célok elfogadása. A kérdésben emlí­tett fórumok biztosították a közéleti szereplést, a bátor vé­leménynyilvánítást. Szocialista detnokratizmusunk megteremti azt a légkört, amely feloldja az emberek feszültségét és ki­alakítja felelősségérzetüket. Gyűléseinket az őszinte szó­kimondás jellemezte és ennek örülünk, ezért munkálkodtunk. Ugyanakkor azonban szüksé­gesnek tartom azt is hangsú­lyozni, hogy nagyon keli vi­gyáznunk a demagógiából táp­lálkozó vadhajtásokra, azokat időben nyesegetni kell. A jö­vőben is arra törekszünk, ha kevesebb formai elemmel is, de annál több tartalmi mun­kával. hogy szélesítsük a szo- szocialista demokratizmust. Hogyan szolgálta a Hazafias . Népfront kiválasztó tevékenysé­ge. hogy a jelölés találkozzék a választópolgárok véleményével? Talán ez volt a legfontosabb tevékenységünk. Széles körű, felelősségteljes, lelkiismeretes munkát igényelt. Hogy ezt mennyire jól végeztük, arról már a választás napján meg­győződhettünk. Általában elé­gedettek lehetünk. azonban előfordult, hogy a választópol­gárok véleménye más volt mint a népfrontszerveké. A Népújság 3 jövőben még alaposabban, kö. rültekintóbben kell ezt a mun­kát végeznünk, többször kell véleményt cserélni a legszé­lesebb tömegekkel, * akkor még eredményesebb lehet a munkánk. Hogyan alakult a nők és a fia­talok aránya az újonnan meg­választott tanácstagok között? A községi, városi és megyei tanácstagok összetételében a nők és fiatalok aránya javult. Például a községi tanácsok­ban a nők aránya 21,3 száza­lékról 23,3 százalékra emelke­dett. a fiatalok aránya azon­ban ebben a kategóriában 13,9 százalékról 13,7 százalékra csökkent. A megyei tanácsta­gok körében a nők aránya 1,8,6 százalékról 21,3 százalékra, a fiatalok aránya 12,9 százalékról 13,7 százalékra növekedett. A nők aránya jobb, fnint a fiata­loké. Társadalmunk összetéte­lét azonban még ez a javulás utáni helyzet sem tükrözi megfelelően. A jövőben szeret­nénk, ha az arányok, mindkét esetben jobban megközelíte­nék a valóságot. Ez azotíban nemcsak rajtunk múlik, ha­nem a választópolgárokon el­sősorban, akiknek szemlélet- módján kell változtatni, hogy a helytelen előítéleteket a bi­zalom váltsa fel. Hogyan értékeli Csajbók elvtárs az új tanácstagok munkáját? Még nem alakulhatott ki ér­tékelő' véleményem, ~de' az a tény, hogy sikerült újítani, fiatalítani a tanácstagságot — egyetértésben a válaszfőpölgá- rokkai —, bizakodóssal 'tfíít el. hiszem, hpgy nem csalódunk bennük, hiszem, hogy jó váltó­társaink lesznek és gyakorlati tetteikkel biztosítják a kitű­zött feladatok megvalósítását. Erre a kérdésre, érdemben, csak a választási ciklus lejár­tával tudok válaszolni. Mit tesz a Hazafias Népfront az új tanácstagok segítésére, hogy hatékonyabban tudják ki­venni részüket a népképviseleti munkából? Célunk és feladatunk a se­gítés. A múlt hónapban a me. ‘ gyei tanáccsal és a KlSZ-bi- zottsággal három napra Dom- boriba hívtuk az új tanácsta­gokat. Ott előadásokat hallgat­tak meg, tanácsokkal, tapasz­talatok átadásával voltunk se­gítségükre. Gqndolom. ez is segíti majd munkájukat. Sze­retnénk. ha az új tanácstagok, de valamennyi tanácstag érez- né, hogy nemcsak megválasz­tásukért, de' munkájukért is felelősséget érzünk. Természe­tesen igyekszünk á választó- polgároktól is türelmet és tá­mogatást kérni, mert a biza­lom egymagában még nem garantálja az eredményt is. Ez csak feltétele és ösztönzője le­het a jő tanácstagi munká­nak. A népfrontaktívákra min­dig számíthatnak a tanácsta­gok. Hangsúlyozni szeretném, hogy a népfrontaktíva nem­csak a jelölésnél és a válasz­tásnál volt partnere a tanács­tagnak. hanem' tanácstagi te­vékenysége során ‘ is az. A jó népképviselet csak úgy alakul­hat kt, ,ha a tanácstag JKg- fel élő . tájékoztatást kap? ben is'1 igyekszünk tanácstag- jaiiikat^segíteni., & <-•- -rj A világ Berlinre figyel Ma nyílik Berlinben a vilógifjúsági találkozó. Közel harminc­ezer külfödi és — két-háromnapos turnusokban egymást váltó — 300 ezer NDK-beli fiatal részvételével az ifjúság eddigi legna­gyobb nemzetközi megmozdulásának ad mától kezdve otthont az NDK fővárosa. A szóra, hogy fesztivál, az ember azt a szót asszo­ciálja: virág. Nemcsak a jelképes embléma-virágok miatt. Bár ezek is megtalálhatók — a szivárvány színeiben pompázva — az NDK városainak, nagyobb községeinek utcáin, terein. Berlin szívében nyílik a leghatalmasabb: 13 méter magas, 26 tonna sy- lyú, éjszaka kivilágított jelvény. De valódi virágok is színesítik most a parkokat, utcákat. Újonnan ültetett virágok. Csak Berlin lakói palánták százezreit ültették el — társadalmi munkában. Ez a „virágos vendéglátás" kicsit jellemző lehet arra a fogadtatásra, amelyben a világ minden részéből idegyülekezett fiatalok részesül­nek. A Berliner Zeitung szerint minden család úgy gondosko­dik vendégeiről, hogy azok „otthon, szüleiknél” érezzék magukat. Némi túlzással azt mondhatjuk, nincs Berlinnek olyan családja, amely ne adna otthont egy-kéí vendégnek. Foglaltak a diákottho­nok, az új lakótelepek újonnan épült házai is. A hivatalos program szerint számtalan lehetőség lesz a spor­tolásra, a szórakozásra — nagy utcabálokra készülnek országszer­te —, a kultúra minden területét képviselő fiatalok műsorainak megtekintésére. A VIT persze nemcsak virágos-énekes hatalmas karnevál. 1947 óta — amikor Prágában megnyílt ai első nagy, találkozó — a fesztivál elsősorban politikai esemény. A fiatalság hatalmas politikai vitafóruma. így lesz ez most is. Ebből a szempontból — a politikai párbeszéd szempontjából — a tizedik világifjúsági találkozó gyökeresen más légkörben kezdődhet, mint bármely korábbi. A fesztivál szervező irodája pél­dául az utolsó hetekben valóságos ostrom alatt állott. Egyre- másra jelentkeztek olyan országok, olyan szervezetek, amelyek korábban semmiféle kapcsolatra sem voltqk hajlandók a szocia­lista országokkal, azok ifjúsági mozgalmaival. Most távirati úton, vagy küldöttek útján kérték: hadd lehessenek jelen Berlinben. Minden kérés teljesült. A program szerint 1500 politikai rendezvény zajlik majd a VIT napjaiban. Sokféle ifjúsági szervezet — legkülönbözőbb vi­lágnézetet valló — képviselője lesz jelen. Konzervatívok, katoli­kusok, szocialisták, evangélikusok, mohamedánok — és termé­szetesen a kommunista fiatalok is. Régi VIT-hagyomány az élénk, pezsgő vita, a politikai véleménycsere. A különbség idén az, hogy — szerencsére — a világifjúsági találkozó nem számít majd rendhagyó kivételnek, ahol józanul, értelmesen lehet tisztázni az álláspontokat: azt ami elválaszt, s azt, ami összeköt. Mától kezdve nyolc napon ót megfiatalodik az NDK fővá­rosa. A fiatalok városa lesz Berlin: külső képe is megváltozik. Miként a VIT-eken szokás, ilyenkor szinte az utcára költözik min­denki, a fő események itt zajlanak. A közlekedés megkönnyítésé­re például ezen a nyolc napon a fesztiváligazolványokkal ren­delkezők számára ingyenes lesz az autóbusz, a metró, a gyors­vasát. A világ ifjúságának tizedik nagy találkozója: ünnep, lát­ványosság, fiatalos karnevál — ugyanakkor pedig tükrözője is azoknak a nagy píjli^kai változásoknak, amelyek napjainkban .végbemenngk. A televízió segítségével valamennyien jelen lehe­tünk' a fesztiválon, s erre a nyolc napra igazán joggal mond Jiatjtjlc: a világ —^Berlinre figyel. ^ Beszélgetés egy téglagyári szocialista brigád vezetőjével 1973, július 28. ?. — Miért tarvják spekuláció­nak? — Mert addig, amíg egy tég­lagyári dolgozó, vagy egy munkás dolgozik, ő harácsol, hisz azért a pénzért, amit a szobákért kap, nem dolgozik, s talán egy év alatt meg is térül az építkezés ára. — Maga szerint az ilyen ember anyagias? —- Szerintem az ő szemszö­géből nézve anyagias, viszont másokkal szemben harácsoló. Olyan ember, aki mindig csak azt nézi, hogy a maga számá­ra honnan, mit teremtsen elő. — Az is lényeges, hogy mi­lyen áron. Maga szerint mun­kával szerzi ezt a jövedel­met? — Ez az, amit nem tudhat az ember. Senkinek sem lehet a veséjébe látni, hogy mi van neki és mi nincs, s ha van. honnan veszi. — Hány téglagyári munkás­nak van autója? — Négynek. — Villáj-a, üdülője? — Egynek sem. Mi először házat szeretnénk, nem pedig villát. Mi például hat eszten­deje már vállalati lakásban lakunk. — Nem könnyű téglagyári keresetből egy ház, vagy egy nyaraló árát összeszedni. — Nem bizony. Nagyon ne­héz. — Akiknek autójuk van. a keresetükből vették? — Nem hiszem. Többek kö­zött mi is az autótulajdonosok közé tartozunk. A gyári mun­ka mellé még nagyon sok ma­szek munkát vállaltunk. Jószágokkal foglalkoztunk.! s foglalkozunk ma is. Míg idáig eljutottunk, sokat kellett dol­gozni. Mi tulajdonképpen nem is autót akartunk venni, ha­nem házat, aztán mikor tiz-ti- zenkét év alatt a hatvanezer •forintunk összejött, addigra annyira felmentek a házárak, hogy nem tudtunk venni. S ha már házra nem futotta, kéz alól vettünk egy kocsit. Ezt mind munkával, és tizenkét év alatt tudtuk megszerezni. — Hol vállaltak munkát? — Vagont raktunk az állo­máson. Disznóink vannak, baromfit tartunk. Eljárók nap­számba, kukoricát vállalók és négyszáz forintért megkapálok egy holdat. Ez bizony nagyon keserves kereset. Bizony, fo­lyik az emberről a víz, mert odaállok én is a szívlapát mellé, nem szégyellem. Még a 16 éves lányom is. — Maguk munkával szerzik meg mindazt, ami szebbé, ké­nyelmesebbé teszj az életüket. Éppen ezért a brigádtagoknak is van véleményük az ügyeske­désről, az anyagiasságról, a harácsolásról. Maga kit nevez­ne anyagias embernek? — Azokat az embereket, akik úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy nem dolgoznak, hanem egyszerűen csak felve­szik a pénzt. Ha ezt jól ér­telmezem, én legalábbis ezt tartom anyagiasságnak. A tég- lakupecokról hallottak már? Megvásárolják a TÜZÉP-nél a téglát és néhány száz forint­tal többért eladják. A fuvaro­sok a TÜZÉP-től megkapják a téglapapírt, kilencszáz forintért megveszik az ezer téglát, és fuvarral együtt ezern »gy-ezer- ötszáz forintért eladják. Ott van nekik a tiszta haszon, amiért jóformán serrimit sem dolgoztak. — Akinek tégla kell. miért nem a TÜZÉP-től vesz? — Mert egy egyszerű mun­kásnak nincs arra ideje, hogy tégla után szaladgáljon. Lehet, hogy ma van tégla, holnap nincs, és megunja a TÜZÉP-re való járkálást. A fuvarosnak meg kocsija van, mindennap ott van a TÜZÉP-telepen, meg­vásárolja a téglát és tovább­adja. — Maguk ezt tudják, látják? — Hát persze. Itt vagyunk köztük. Sajnos köztünk van­nak. És tudja az ember. de mégsem szólhat bele. Pedig a fuvarosok nem csinálnak tit­kot belőle, előttünk beszélik meg, hogy ki mennyiért adja a téglát. A vásárló se tehet semmit, mert a fuvaros oda- viszi a téglát, és azt mondja, kérem ennek ennyi az ára. Hogy aztán ebből mennyi a fuvar és mennyi a tégla, rajta kívül senki sem tudja. — Mennyi a tégla hivatalos ára? — Ezer darab első osztályú tégláé 914 forint. — Tehát ezer téglán négy­ötszáz forintot lehet keresni. — Ez attól függ. hogy mi­lyen messzire szállítják. — Mit szól ehhez a tégla­gyári munkás, aki ezt látja és tudja? — A téglagyári munkás azt mondja, hogy míg ő keservesen izzad a 80—90 forintjáért, ad­dig a fuvaros kényelmesen megkeresi a négy-ötszáz fo­rintot. Szóval a munkás fel van háborodva. — Mennyi egy téglagyári munkás havi keresete? — Különböző, háromezer, háromezerkétszáz körül. A kazalozók négy és fél ezret is megkeresnek. — Kik élnek könnyen, mit mondanak a mukások. kik ke­resnek kevés munkával, sok pénzt? — Erre nem tudnék konkrét választ adni. De tény, hogy a könnyen keresőket én a ma­gam részéről elítélem, mert a forintomat én is nehezen ke­resem meg. És tudom, hogv bizony vannak, akik nem dol­goznak, csak felveszik a nagy pénzt. — Ismer maga ilyen embe­reket? — A téglagyári munkások között ilyen emberek nincse­nek. De akármerre néz az ember látja, hogy ilyen embe­rek bizony vannak. És tudjuk: van aki nem dolgozik, hanem otthon van és a munkát nap­számossal végezteti, és megté­rül neki, hogy napszámost fo­gad. Én főleg ezeket a fuva­rosokat ismerem. Nem is egy van közöttük, amelyiknek au­tója is és lovas kocsija is van. A lovas kocsira napszámost fo­gad, száz forintot ad neki és kosztot. Ö meg autóval jár az üzlet után. Sajnos ezt nagyok nyíltan csinálják. Gondolom máshol is van ilyen, de az a helyzet, hogy előfordul, hogy én két hétig se megyek -be a városba. Itt élek a téglagyár­ban. és csak arról tudok be­szélni, amit magam körül lá­tok. (Folytatjuk.) Sz. P. — V. M,

Next

/
Thumbnails
Contents