Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

Párbeszéd Chilében Az ENSZ főtitkára a népi egység és a kereszténydemokraták között Meggyilkolták Allende haditengerészeti szárny segédjét Santiago (MTI) A kereszténydemokrata párt Chile legnagyobb ellenzéki pártja elfogadta Salvador Al- lende köztársasági elnpk tár­gyalási ajánlatát. Csütörtök este Santiagóban közölték, hogy a népi egység és a ke­reszténydemokraták vezetői közötti dialógus hétfőn meg­kezdődik. Jóllehet a kereszténydemok­raták — egyes értesülések sze­rint — a „megbékélés” ára­ként helyet követelnek a kor­mányban, s továbbra is az állítólagos baloldali fegyveres osztagok lefegyverzése mellett ágálnak, a tárgyalások meg­kezdése a válságos politikai helyzet megoldása felé jelen­tős lépésnek számít. A keresz­ténydemokrata párt az 50 tagú szenátusban 19, a 150 tagú kép­viselőházban pedig 50 mandá­tummal rendelkezik és így a többi ellenzéki párttal együtt a népi egységgel szemben a törvényhozásban többségben van. A baloldali koalíció és az ellenzék esetleges megállapo­dása a chilei haladó vívmá­nyok megszilárdítását és a polgárháború veszélyének el­kerülését jelentené. Chilében csütörtökön 45 ezer tehergépkocsi állt le, ás ezzel megkezdődött a magánfuvaro­zók szervezetének országos sztrájkja. A munkabeszünte­tők magasabb szállítási tari_ fát, új járműveket, valamint az import alkatrészek beszer­zésében kedvezményeket kö­vetelnek. A reakciós sztrájk­szervezők meg akarják béní­tani Cbrtében az élelmiszer­es üzemanyag-ellátást, és akár­csak tavaly az októberi sztrájk idején — nyomást próbálnak gyakorolni a kormányra. Car­los Briones belügyminiszter közölte: a kormány biztosíta­ni fogja a főbb cikkek elosz­tását. akár a leállított teher­gépkocsik elkobzása útján is. A Costa-Rica-i kormány kö­zölte, hogy menedékjogot ad Luis Pobletének, a haza és szabadság elnevezésű fasiszta szervezet egyik vezetőjének, aki a június 29-én meghiúsí­tott zendülés óta az ország santiagói nagykövetségén tar. tózkodik. A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Orlando Millas. a Politikai Bi­zottság tagja a szocialista­kommunista egység erősítését jelölte meg a baloldali koalí­ció megszilárdításának első. rendű céljaként. Hangsúlyoz­ta, hogy nagy mértékben fo­kozódik Chilében a fasiszta­veszély. Égető szükség van a kitűzött gazdaságpolitika sike_ rés megvalósítására, a kor­mány tekintélyének megerősí­tésére, a hadsereg tiszteletben tartására és a szembenálló po­Robbanás Cipruson Nicosia (MTI). Péntekre vir­radóra óriási robbanás rázta meg a Ciprus délnyugati ré­szén fekvő Limassol rendőrka­pitányságát. Levegőbe repült a kapitányság munícióraktára, s a robbanás nyomán tűz ütött ki. Egy rendőrszóvivő közölte, hogy sok rendőr megsebesült. A robbanás oka nem ismere­tes. A hírügynökségek emlékez­tetnek arra, hogy a kapitány­ságot 1970-ben fegyveres tá­madás érte. Limassolban van egyébként a ' Görögországgal való egyesülést hirdető Gri- vasz tábornak ílhadiszállása. litlkai erők közötti párbeszéd megkezdésére — mondotta a chilei kommunista vezető. Pénteken hajnalban a chilei fővárosban jobboldali terro. risták meggyilkolták Arturo Araya Marin fregattkapitányt, Allende elnök haditengerésze­ti szárnysegédjét. A hivatalos közlemény sze­Phnom Penh (MTI). A Phnom Penh-i rezsim alakula­tai kísérletet tettek a főváros­tól 19 kilométerrel délre egyik elszigetelt helyőrségük „fel­mentésére”. A felszabadító erők. amelyek ostrom alatt tartják a helyőrségeket, heves ágyútűzzel fogadták a „fel­mentő sereget”. Lón Nol ka­tonasága ezután felhagyott a kísérlettel, holott az akciót az amerikai légierő is támogatta. Harcokat jelentettek ezen kí­vül Phnom Penhtől északra, valamint Prey Veng tartomá­nyi székhely térségéből is. Az amerikai B—52-es nehéz­bombázók, valamint F—111-es változtatható számyállású és F—4-es vadászbombázók csü­törtökön éjjel és pénteken dél­előtt is folytatták a főváros körül fekvő felszabadított te­rületek bombázását. New York (MTI) Henry Kis- singer elhalasztani készül ter­vezett pekingi látogatását — jelenti a New York Times pénteki száma, meg nem erő­sített washingtoni értesüléseit idézve. A lap hozzáfűzte, hogy az elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója a kambodzsai helyzet miatt halasztotta el útját, s arra most már min­den valószínűség szerint csak augúsztus 15-e után kerül sor. Kissinger — írja a New York Times a kormányhoz közel­álló köröket idézve — meg akarja várni, hogy mi törté­nik augusztus 15-e, az ameri­kai légitámadások megszünte­tésére megszabott kongresszu­si határidő lejárta utátn Kam­bodzsában. Kissinger pekingi látogatá­sának pontos idejét sohasem jelentették be, de mind Wa­shingtonban, mind Pekingben sejteni engedték, hogy au­gusztus elejére tervezik. A pe­kingi látogatás célja a kínai vezetőkkel folytatandó tárgya­lásokon kívül valószínűleg az, hogy Kissinger tanácskozzék Norodom Sziltanukkal, a kam­bodzsai nemzeti egységfront elnökével, akit ugyan 1970 márciusában amerikai segéd­lettel buktattak meg államfői tisztségében, de azóta Wa­shington kénytelen volt rá­jönni — különösen a Szihanuk nevében harcoló kambodzsai partizánok átütő sikerei nyo­mán — hogy a kambodzsai helyzet csak az ottani lakos­ság törvényes és tényleges képviselőjével, ez esetben No­rodom Sziltanukkal folytatott tárgyalások útján rendezhető. A felismerés azonban túl ké­sőn következett azután, hogy Washington többször is vissza­utasította Szihanuk tárgyalási ajánlatát. Most, amikor végül is az amerikai kormány n.ár rint a szélsőjobboldali csoport egyik tagja robbanó szerkezetet hajított a tiszt lakásába. A kapitány a merénylet követ­keztében súlyosan megsebe­sült, és a katonai kórházba szállítás után néhány perccel meghalt. A rendőrség külön­leges osztagai megkezdték a gyilkosok üldözését. Sothene Femandez, a Phnom Penh-i rezsim csapatainak fő- parancsnoka — mint a DPA jelenti — elismerte, hogy ala­kulatai halottakban, sebesül­tekben és eltűntekben heten­ként 800—1200 embert veszíte­nek. A főparancsnok szerint nincs remény arra, hogy csa­patai valamiféle győzelmet csikarjanak ki. A Phnom Penh-i katonai parancsnokság sajtószóvivője is csak abban bízik, hogy a rezsim fegyve­res erői nem fognak teljesen csődöt mondani. A „győzelem” szót ő már meg sem említette. Közölte viszont azokat a Phnom Penh-i becsléseket, amelyek értelmében a felsza­badító fegyveres erők 30 ezer katonája állomásozik a fővá­ros környékén. nem látott más megoldást, Szihanuk volt az, aki vissza­utasította a javaslatot, és Kis­singer eredetileg jelzett pe­kingi látogatásának időpont­jára a KNDK-ba utazott. Feltehető ezenkívül, hogy Kissinger pekingi útjának el­halasztásában szerepet játsza­nak az amerikai belpolitikai élet fejleményei is. KUioríÉ MOSZKVA Andrej Gromiko. szovjet külügyminiszter pénteken Moszkvában megbeszélést folytatott Michel Jobert, fran­cia külügyminiszterrel, aki a szovjet kormány meghívására csütörtökön érkezett a szovjet fővárosba. WELLINGTON Az új-zélandi hadügyminisz­térium közlése szerint a jelek arra mutatnak, hogy Francia- ország újabb nukleáris kísérle­tet készül végrehajtani a Mu­ruroa korallzátony fölött. A készülődésről a Canterbury tiltakozóhajó parancsnoka tá­jékoztatta Wellingtont. Ez a hajó lépett egyébként az Oto- go helyére, amely először adott hírt a szombati nukleáris kísérlet végrehajtásáról. A Canterburi legénysége felfújt léggömböt látott megjelenni a korallzátonyon a föld közelé­ben. A léggömböt, amely a nukleáris szerkezet hordozásá­ra szolgál, még nem engedték fel. Kissinger elhalasztja pekingi látogatását ? Kambodzsában már a kormány sem remél győzelmet hazánkban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára hivatalos látogatásra ma hazánkba érkezik, tárgya­lásokat folytat majd vezető magyar államférfiakkal, és megismerkedik fővárosunk ne­vezetességeivel. Ellátogat Szé­kesfehérvárra és Tihanyba is. Amikor Kurt Waldheim a múlt év nyárutóján megfogal­mazta első beszámolóját az esztendő eseményeiről, rendkí­vül biztató fejleménynek ne­vezte a nagyhatalmaknak azt a törekvését, hogy „megterem­tik a bölcsesség egyensúlyát, csökkentik a konfrontáció ve­szélyét, egymás közötti kap­csolataikban háttérbe szorítják a katonai szemléletet”. Wald- heim kijelentette, hogy a nem­zetek közössége, — tapaszta­lata szerint — általános meg­könnyebbüléssel fogadta a tár­gyalások, a párbeszéd és a kontaktusok korszakának kez­detét. Hozzáfűzte: az ENSZ tagállamainak aligha van más választásuk, mint hogy a jö­vőben még fokozottabban foly­tassák a nemzetközi együtt­működést. Az együttműködés­nek ebben az új korszakában az ENSZ jelentős szerepet játszhat. A magyar diplomáciának szintén ez a véleménye. Ezzel függ össze szerepünk a világ- szervezet fórumán, megbecsül­jük az ENSZ hasznos munká­ját. Ezzel kapcsolatos kormá­nyunknak az a meghívása is, amelynek most az ENSZ főtit­kára eleget tesz. Tudjuk, hogy az ENSZ tevékenységének korlátái vannak, hiszen olyan kormányközi szervezetről van sző, amely nemegyszer heveS nézetellentétek színtere. De a nemzetközi enyhülés új szaka­szában, amely mindinkább érezteti hatását a világpoliti­kában, különösen jelentős sze­repet tölthet be a világszerve­zet, mint politikai fórum, mini a nemzetközi) vita és eszme­csere fontos fóruma. Az ENSZ-főtitkár magyaror^ szági látogatása természetesen felhívja a figyelmet arra a szerepre, amelyet a világszer­vezetben bétöltünk. Magyaror­szág jelenleg az ENSZ 27 kü­lönféle bizottságának tagja. Ä világszervezet apparátusában 16 magyar tisztségviselő dol­gozik. Az ENSZ különböző szakosított szerveiben 30 or­szágban 38 magyar szakértő tevékenykedik. Magyarország ENSZ-tagságát mindig is igyekezett felhasz­nálni arra. hogy elősegítse a fontos nemzetközi kérdések megoldását. Küldötteink ' a közös szocialista álláspontot képviselték és válságos hely­zetekben. a legégetőbb nem­zetközi problémák megtárgya­lásakor nem egy esetben ja­vaslatokkal. különböző kezde­ményezésekkel szolgálták a béke és a haladás ügyét. Reméljük, hogy Kurt Wald­heim magyarországi látogatá­sa gyümölcsöző lesz.. Azzal a meggyőződéssel üdvözöljük ha­zánkban az ENSZ főtitkárát^ hogy budapesti megbeszélései megszilárdítják azokat a kapcsolatokat, amelyek a Magyar Népköztársaságot az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéhez fűzik. Kurt Waldheim élei rajza Kurt Waldheim 1918. decem­ber 21-én született. Egyetemi ta­nulmányait a jogi doktori cím megszerzésével 1944-ben fejezte be a bécsi egyetemen. Elvégez­te az osztrák fővárosban a kon­zuli akadémiát. 1948-tól 1951-ig Ausztria pári­zsi követségén teljesített szolgá­latot I. titkári rangban. Ezt kö­vetően — 1951-től 1955-ig — a külügyminisztérium személyzeti osztályát vezette Bé'csben. 1955- ben kinevezték országa állandó megfigyelőjévé az ENSZ mellé, majd Ausztriának a világszerve­zetbe történt felvételekor az osztrák ENSZ-képviselet vezető­jévé. Kurt Waldheim 1956-tól 1960- ig Kanadában képviselte hazá­ját, 1960-tól 1964-ig az osztrák külügyminisztériumban dolgozott, 1964 és 1968 között Ausztria ál­landó képviselője volt az ENSZ mellett. Ausztria külügyminiszterévé 1968-ban nevezték ki, s e tiszt­séget 1970 áprilisáig töltötte be. 1970 júniusában a nemzetközi atomenergia-ügynökségben egy­hangúlag megválasztották a biz­tosítéki egyezményt kidolgozó bi­zottság elnökévé, 1971 áprilisá­ban egyike volt az Osztrák Köz­társaság elnökének megválasz­tásán induló két jelöltnek. Kurt Waldheim 1972. január 1-e óta az ENSZ főtitkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents