Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

Egy igazi munkás vezér az ellenforradalmi Magyarországon Az újságírót olykor beszélni hívják: tartson tájékoztatót különböző időszerű kérdések­ről gyárakban, intézmények­ben, iskolákban. Az ilyenfajta invitálásokban az a jó az új­ságíró számára, hogy a hall­gatók rendszerint kérdeznek is, kifejtik véleményüket az adott témáról, s az eszmecseréből következtetni lehet ötven-hat- van vagy még több ember hangulatára, tájékozottságára Viszont esetenként „kényel­metlen”, hogy ezeken a ta­lálkozókon jó értelemben vett szónoki képességekre is szük­ség lenne, mert egy-egy mon­dat vagy gondolatsor megfo­galmazásakor nem lehet hosz- szasan töprengeni, rágni atoll végét, mint írás közben. Ez jutott eszembe a minap is egy Balaton-parti ifjúsági táborban, miközben verejté­kezve kerestem a helyes ki­fejezéseket a figyelő szempá­rok előtt. Hiába, szónoknak születni kell. de legalább is meg kell tanulni a nyilvános^ ság előtti tartalmas és gördülé­keny beszéd fortélyait, gondol­tam és egyszeriben felötlött bennem egy nemrég olvasott életrajzi regény főhőse, Vági István példája. Mert ő egyéb erényei mellett kitűnő szónok is volt, páratlan tehetségű néptribun, okos és bátor forra­dalmár a két viláháború kö­zötti Magyarországon. Az es­tébe hajló belpolitikai tájé. koztatón ezt hangosan is el­mondtam a fiataloknak és megkérdeztem, hogy hallot­ták-e Vági István hírét, eset­leg tanultak-e róla. Az elöl ülők a fejüket rázták, hátrább meg hallgattak. így hát el­mondtam. amit tudtam erről a kivétele.« képességű munkás­vezérről, aki ha élne, most volna kilencven esztendős. Dáj tűm szerint július 24-én. ( •Gyermekkorában senki sem sejthette, hogy a szegénysorsú — mezőgazdasági cseléd csa- Iádban növekvő és már nyolc­éves korában munkát vállaló Vági Istvánból idővel a ma­gyar munkásmozgalom egyik ■ kitűnő egyénisége lesz. Küz­delmes és hányatott inasévek után építőmunkásként szaba­dult, mint ácssegéd. Szakmájá. bán is kiugró tehetséget árult el, rövidesen pallér, vagyis munkavezető lett, s gondolko- , dó ember lévén, egyszer s J mind érdeklődni kezdett a po- % litika, a haladó mozgalmak 3 iránt is. Tizenkilenc éves ko-'.J rában belépett a Mag.varorszá- ; gi Szociáldemokrata Pártba, az estéket eszmecserékkel, az éj­szakákat lázas olvasással töl­tötte. neve gyorsan ismertté és népszerűvé vált az építő- munkások körében. Az első ; világháborúban behívták kato. nának. A háború után a Ma­gyarországi Ácsmunkások Szakszervezetének vezetőségé­be választották, majd 1919 ta­vaszán tagja lett a MÉMOSZ végrehajtó bizottságának. A Tanácsköztársaság védelmére önként jelentkezett és az épí- -V tőmunkás-zászlóalj politikai biztosaként harcolt a Magyar Vörös Hadseregben. Igazi forradalmárrá mégis a húszas években érett. S ez nem kis szó, mert éppen ez a kor volt a Tanácsköztársaságot követő véres és kíméletlen megtorlás, az ellenforradalmi terror évtizede, a legcsekélyebb haladó megmozdulást is ke­gyetlenül eltiporták. börtön vagy halál várt a forradalma- . rokra. A szociáldemokrata párt 1 vezetői meghunnyászkodtak az ellenforradalmi kormány előtt, megszületett a hírhedt Beth­len—Peyer paktum, amely lé­nyegében semmissé tette a munkásság egyesülési és gyü­lekezési jogát, korlátozta a szakszervezetek működését, lemondást jelentett a me­zőgazdasági munkásság szer­vezéséről. Igaz; a megegyezés t révén több ezer munkás sza­badult ki az internáló tábo- .. rokból, de ugyanakkor a tö­megeket megfosztották elemi J politikai jogaiktól. Ez utóbbi ellen lépett fel > szavakkal és tettekkel Vági István, aki ekkorra már a szo­ciáldemokrata párton belüli el­lenzék vezéralakja volt. S minthogy a párt hivatalos ve­zetői továbbra is a maguk nó­táját fújták a harc feladásáról és Horthyékkai való megegye­zés további lehetőségeiről, majd ki is zárták Vági Istvánt, ő Bécsbe ment, kapcsolatot ke­resett é« talált az osztrák fő­városban élő emigráns kom­munista vezetőkkel. 1925 tava­szán ilyen előzmények után alakult meg vezetésével a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, amely az első és az egyetlen , legális forradalmi párt volt az ellenforradalmi Magyarorszá­gon. Hallatlan személye« bá­torság, sőt vakmerőség, kivé­teles szervezőkészség, taktikai érzék kellett az új párt létre­hozásához és fenntartásához két éven át az intézményesí­tett terror légkörében. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­ról ugyanis nemsokára a poli­tikai rendőrség is tudta, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának legális fedőszerve és eszeveszett hajszába kezd­tek ellene. Vági Istvánt több­ször is letartóztatták, de mind­annyiszor megmenekült a hosz- szabb börtönbüntetéstől. A bí­róságot újra és újra zavarba- hozta ragyogó logikájával, vi­taképességével, cáfolhatatlan érveivel. Amikor végül 1927- ben négy és fél évi fegyházra ítélték, már képzett marxista, a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának tagja volt. Kiszabadulása után a Szov­jetunióba emigrált. A sors fáj­dalmas igazságtalansága, hogy az ácslegényből lett munkás­vezér. a harcos, nagy tudású forradalmár, a harminca« évek végén törvénysértések áldozata lett. Halála elkeserítően értel­metlen volt. de értelmes, har­cos élete példa lehet minden kommunista számára. j. ötvenezren tanulhatnak ősszel a középiskolákban Országszerte befejeződött az idén végzett nyolcadik osztá­lyosok középiskolai továbbta­nulásának elbírálása. Ebben az esztendőben 131069 diák végezte el sikerrel az általá­nos iskolát. (Egy esztendővel korábban 137 912 volt a lét­szám ) A most végzettek kö­zül 58 438-an jelentkeztek kö­zépiskolai továbbtanulásra: gimnáziumokba, szakközép- iskolákba. A tanulók felvételéről a kö­zépiskolák igazgatói döntöttek. A tanulmányi eredmény és a magatartás mérlegelésén kívül figyelemmel kísérték azokat a körülményeket is. amelyek a jobb tanulmányi átlag elérését esetleg gátolták. Ez elsősorban a fizikai dolgozók, á sokgyer­mekes szülők, az egyedülálló anyák továbbtanulásra érde­mes, tehetséges gyermekeire vonatkozott. Végleges számadatok szerint ősszel 55 076 diák folytathatja tanulmányait a középiskolák' nappali tagozatain. Az erről 6zóló értesítést megkapták, a beiratkozások befejeződtek. Kedvező jelenség, hogy bár a demográfiai tényezők miatt esztendőről esztendőre csök­ken a nyolcadikosok létszáma, ezzel egy időben a továbbta­nulók aránya emelkedik. Az el. múlt esztendőben a nyolcadi­kosok 40 százaléka kezdhette meg középiskolai tanulmá­nyait, az idén a végzettek 42 százalékát vették fel gimná­ziumokba, szakközépiskolákba. A közoktatáspolitikai célki- t tűzéseknek megfelelően válto­zatlanul többen tanulhatnak szakközépiskolákban, mint gimnáziumokban. Az előbbi . iskolatípusban ősszel 28 177, az utóbbiban pedig 26 899 el­ső osztályos diákot fogadnak. Figyelemre méltó, hogy to­vább javult a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az új elsősök között: együttvéve 31 653 munkás-paraszt fiatal iratkozott be a gimnáziumok­ba és a szakközépiskolákba. Ez a felvettek 57,5 százalékát jelenti, az elmúlt esztendei 56,3 százalékkal szemben. A jelentkezők sorában a ta­valyihoz képest 3,4 százalék­kal tovább emelkedett azok­nak az aránya, akik kollégiu­mi elhelyezést kapnak. Az . újonnan felvett elsősök közül ‘ 11 285-en lakhatnak középis- * kólái kollégiumban, és ez nagyjából azt jelenti, hogv minden ötödik első osztályos bentlakásos diák lehet. (MTI) Ewens doktor hallgatása... Európából az Amerikai Egyesült Államokba utasokat szállító utasszállító óriásgép fedélzetén utazik Martin Ewens, a tehetséges biológus. Az óceán felett a repülőgépet szerencsétlenség éri, de néhány utassal együtt rejtélyes módon megmenekül Ewens doktor és felesége. Mint kiderül, meg­menekülésüket egy asztronau­ta-expedíciónak köszönhetik, amely a távoli Órain égitestről érkezett azért, hogy kapcsola­tot létesítsen a földi emberek­kel. így kezdődik az „Ewens dok­tor hallgatása” című tudomá­nyos-fantasztikus film, amely­nek forgatását a napokban kezdtek meg a Moszfilm stú­dióban. Az új film nemcsak tartalmánál fogva érdekes, A szerzők felvetik az emberi tár­sadalom fejlődésének, a tudo­mányos haladás és az erkölcsi arculat közötti összefüggés nagy kérdéseit. A film rendezője Budímir Metalnyikov, aki korábban forgatókönyveivel szerzett ma­gának hírnevet a szovjet filmművészetben. Az új film főszerepét Szergej Bondarcsvk. a Szovjetunió népművésze ala­kítja. jr•».■«••>»» • 3V" : ­'■*4r 1. EGY HAJÓ MEGÉRKEZIK A Famin lassan közeledett az iráni kikötőhöz, Pahlevi- hez. Az eső függönye mögött már kirajzolódott a part vo­nulata, amikor a hajó meg­állt; Itt kellett bevárnia az iráni révkalauzt. Néhány éles, köhögésszerű hangot halla­tott, amely egyenletes zúgás­sá csöndesedett. *. : Vihar közelgett, a tenger elszürkült, a sirálycsapatok iz­gatott sikoltozásokkal köröz­tek. A kapitány aggódva te­kintett előre: a hirtelen tá­madt vihar nem akadályoz­za-e a révkalauzt. Aggodalma feleslegesnek bizonyult, szag- ‘ gatott szirénaszó bődült fel, s hol a hullámok taráján, hol annak völgyeiben manőverez­ve feltűnt egy rozzant motor­csónak. Úgy tetszett, hogy a gyönge testet darabokra zúz­zák a hullámok, de a esőn ak sértetlenül odasimult a hajó oldalához. A révkalauz —ma­gas, szikár öregember — fürgén lépkedve a kötélhág- ■ esón, egyenesen a parancsnoki hídra ment. Néhány perc múlva a hajó folytatta útját a kikötő bel­sejébe. -'.'.m V. Jegorov dokumentumregénye: A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin A regény eredeti címe: Cse­kiszt vszegda csekiszt. Megjeleni a „Csekiszti rasszkázivajut” cí­mű kötetben. Szovjetszkaja Rósz* szíja Kiadó, Moszkva, 1570. 200 000 példányban. A Pahlevi-öböl jobb olda- ■ Ián egy városka terült el, ala­csony házakkal' az örökzöld narancsligetek között. Itt-ott. mint toprongyos alakok az ünneplő tömegben, kopott ) őszi ruházatban néhány eper- ? és almafa idétlenkedett. Az ellenkező, kazjanszki oldal előterében raktárépületek és a kikötő szolgálati helyiségei húzódtak, mögöttük néhány ; utcácskát formáló lakóházak, szállodák, szatócsüzletek. A várossal az öblön átívelő szé­les híd kötötte össze őket. A Fomin kikötött a mere­dek kőfal mellett, fedélzetére felsiettek a szolgálatos tiszt­viselők. A formaságok elinté- r zése után az utasok a hajó­lépcsőhöz tódultak. A tömeg­ben is élesen elkülönült az a csoport, mely többnyire sző­ke, civil ruhás, mégis feltűnő­en katonás mozgású fiatalem­berekből állt. Harsány han­gon, németül társalogtak a tengeri út viszontagságairól — éjszaka a hajó ugyancsak meghintáztatta utasait. A Szovjetunión keresztül solc-sok üzletember érkezett Iránba. A lépcsőnél egy tiszt­viselő vámvizsgálatra irányí­totta az utasokat. Egyikük, egy szürkéskék szemű, • szőke harmincöt év körüli férfi kis­sé lemaradva, kíváncsian né­zegette a sürgölődő rakodó- munkásokat, akik bő ruháza­i tukban Repin hajóvontatóira t emélkeztették őt. Í “}- A vámhelyiségben mozgó f szalag továbbította a csoma- gokat a hosszú pultra. Az " utsok sóiban állva várták, hogy a vámosok megvizsgál- . ják . poggyászukat. Gyorsan * végeztek, már csak az iratok . ellenőrzése maradt hátra. ) A rendőrtiszt, átvéve a ra- t kodómunkásokat figyelő utas 4 kezéből a Szovjetunió címeré- vei ékesített útlevelet, félhan- {. gosan olvasta: v — Szergejev Jakov Vaszil- ? jevics,« a Szovjetunió Iráni Kereskedelmi Képviseletének * számviteli alkalmozott.ia — és í mintha habozna, kelletlenül í visszaadta az igazolványt { Szergejevnek. Ha tehette vol­na. bizonnyal vieszaküld min­den utast a halóra, aki a szovjetek országából érkezett. Szergeiev kilépett a városba és elindult a szálloda felé, v hogy taxit keressen. A kis kikötővárosban élénk forgalom zajlott, szakállas ut­cai kereskedők kiáltozva, ri­kácsolva árulták a vadka­csát, halat, narancsot. A hajó érkezésére mintha a város egész lakossága az utcára tó­dult volna felkínálni áru­készletét. Szergejevnek nem kellett a szállodáig mennie, egy bor­zas kölyök kezéből kivette a bőröndöt és egy közelben álló taxihoz cipelte. — Hová, arbab ?*— kérdezte perzsa nyelven egy idősebb 6iheder, a meglehetősen ro­zoga Citroen volánja mellól. — Teheránba. — Üljön be, arbab. épp most jöttem onnan. Elrepítem, akár egy Messerschmittel. A legényke azalatt berakta a bőröndöt a csomagtartóba. Szergejev bizalmatlan mo­sollyal pillantott az öreg Citroenra, de a sofőr maga­biztos kérkedését valahogy rokonszenvesnek találta. Né­hány kránt’ csúsztatott a talpraesett közvetítő markába és beült a kocsiba. „Csak néhány hónapja kez­dődött a háború Európában, s a Messerschmittek híre már ide is eljutott” — gondolta, kényelmesen elhelyezkedve a/, ülésen. 1 arbab 2 krán =- gazda iráni váltópénz A Citroen elindult, s való­ban sebesen közeledett az or­szágúihoz. ■■ Alighogy a gépkocsi rátért az esőtől nedves aszfaltcsíkra, a taxis vidám dalra fakadt. Nem kell üresen vissztérnie. Hamarosan elmaradt Resct városka, s csaknem észrevét­lenül egy hegyszorosba jutot­tak. Az út erdős hasadékban kanyargóit, egyik oldalon a v hegyek a felhőkig látszottak ri emelkedni, a másikon mere­deken a mélybe zuhantak. A szurdok alján hegyi patak zú­gott. * «$**«_■. * i * * * vy<í. Az első teázónál meg kel­lett állniok, a sofőr vizet töl­tött a hűtőbe. Szergejev érdek­lődve nézte a várakozó, na­rancssárga autóbuszokat, ame- ‘ lyek tetejét ugyancsak meg­pakolták csomagokkal, zsákok­kal, hápogó kacsákat kotko- d ácsoló tyúkokat szállító fa­ládákkal. Figyelmét azonban valamiféle szomorú csöngety- tyűszó vonta magára: „siva­tagi hajók” karavánja közele­dett. A vezérteve homlokát toliforgóhoz hasonló, színes gvapjúfonál-bokréta- díszítet­te. nyakán különböző nagysá­gú harangocskák lánca fi­tyegett. Ez hét darabból állt. a leenagyobbik játékvödörból készülhetett. Szergeiev szíve­sen várt volna, amíg a kara­ván odaérkezik, de a sofőr végzett a munkájával, s ráta­posott a gázpedálra. A Citro­en, recsegő karosszériával to­vavágtatott vele. (Folytatjuk) -,-á

Next

/
Thumbnails
Contents