Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

Folytatódik Dél-Vietnamban a fogolycsere A saigoni hatóságok tagadják a harmadik erő létét Dél-Vietnamban hétfőn foly­tatódott a csaknem három hó­napja megszakadt fogolycsere; A szombaton záruló utolsó szakasz első két napjában a saigoni hatóságok 900 polgári foglyot adnák át a DIFK megbiaottainak a ixemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság képviselői jelenlétében. Az első 200 foglyot két C—130-as szállítórepülőgép vitte Bien Hoából, az egykori nagy amerikai támaszpontról az átadás színhelyéül kisze­melt Loc Nenhbe, amely Sai­gontól mintegy 120 kilométer­re fekszik északra. A foglyo­kat különféle táborokból és börtönökből szállították Bien Hoába és csaknem három óra hosszat ácsorogtatták őket az esőben, amíg végre engedé­lyezték, hogy beszálljanak a repülőgépekbe. A várakozás közben három asszonyon epi­lepsziás roham tört ki. A sai­goni orvosok azt mondták, hogy „ennek semmi jelentősé­ge sincs, az asszonyok csak örülnek a szabadon bocsátás­nak”; A kétoldalú katonai vegyes bizottságban részt vevő DIFK- küldöttség as nemzetközi el- . lenőrző és felügyelő bizottság­hoz intézett! jegyzékben tilta­kozott amiatt, hogv a saigoni hatóságok; olyan politikai fog- lyókot is . átadni készülnek a ■ DIFK meabizottaának, akiket nem a DIFK javára kifejtett politikai tevékenység miatt, hanem egyszerűen csak a sai­goni kormányzattal szemben elfoglalt ellenzéki magatartá­suk alap ián / börtönözfék he. A saigoni kormányzat —• ál­lapítja meg' a DIFK-küldött­ség tiltakozó jegyzéké — tó-* vábbr.3 is jtagadni 'próbálja a harmadik f politikai erő létét és szereoát, megakadályozva . hogy ezekf a politikai foglyok ' visszatérjenek a saágoni kor­mányzat ellenőrizte Sjá területen éló családijukhoz. /’-^Vo Dong Giang/ezredes, a kétoldalú katonai vegyes bi­zottságban írészt vevő DIFK- küldöttség? helvettes vezetője mindazonáltal közölte újság­írókkal. hopv a■ DIFK? megbí­zottai természetesen átveszik ; azokat a polgári fogjvok"*' akik nem* tartoznak I a, DIFK polgári személyzetéhez. | A Thieu-rezsim belsőjellen- zékéhez tartozó eavik «.ilyen politikai fogoly S például# Tran Nguv Chau, aki 1969-ig külön­féle kulcsfontosságú tisztsége­ket töltött be a saigoni kor­mányban, sőt egy időben Thieu egyik közeli barátjá­nak számított. Képviselő és Da Nang polgármestere volt a kormányzat őt bízta meg az úgynevezett vidéki pacifikáci- ós program végrehajtásával; Fivérét „a viet kong javára végrehajtott kémkedés” vád­jával bebörtönözték, majd őt magát is letartóztatták és perbe fogták azzal a váddal, hogy kapcsolatot tartott fivé­rével. 1970-ben . egy katonai bíróság — a képviselői men­telmi jog felfüggesztése után — tízévi börtönre ítélte és bár' a legfelsőbb bíróság a kato­nai törvényszék működését al­kotmányellenesnek minősítve elrendelte Tran Ngoc Chau szabadon bocsátását, erre mind­máig nem került sor. ö és több, a fogolycsere utolsó sza­kaszában szabadon bocsátandó politikai fogoly változatlanul hangsúlyozza, hogy nem dol­gozott a DIFK-nek, habár to­vábbra is elenzi Thieu politi­káját. 34 saigoni szenátor és képviselő közleményben ítélte el a Thieu-kormányzat dön­tését, hogy ezeket a foglyokat átadja a DIFK-nek. Elbúcsúztatták Somogyi Erzsit Pályatársak, barátok és tisz­telők sokasága vette körül hétfőn a Farkasréti temetőben Somogyi Erzsi, kétszeres Kos- suth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház elhunyt tag­jának ravatalát, hogy búcsút vegyen a nagy tehetségű mű­vésznőtől, aki csaknem fél évszázadon át szolgálta a Nemzeti Színház tagjaként a magyar színházművészetet A Művelődésügyi Miniszté­rium, valamint a Nemzeti Színház társulatának és párt- szervezetének mély gyászát Marton Endre, a társulat igaz­gató-főrendezője tolmácsolta. Egyiptomban is Kadhafi lemondásának visszavonását követelik Kairó, Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Az egyiptomi vezetés minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy előse­gítse a Kadhafi elnök lemon­dása folytán bekövetkezett lí­biai belpolitikai válság mi­előbbi megoldását. A Líbiában dolgozó egyiptomi állampolgá­rok menete csatlakozott azok­hoz a líbiai tüntetőkhöz, akik az elnöki lemondás visszavo­nását követelik. A menet so­raiban foglal helyet az Arab Szocialista Unió és a parla­ment küldöttsége, amely annak az egyiptomi álláspontnak ad hangot, hogy Kadhafinak ha­talmon kell maradnia a líbiai forradalom folytatása végett. Ilyen értelemben nyilatko­zott Szadat elnök is. amikor szombat este fogadta az öt- venezres líbiai menet vezetőit, s átvette tőlük a két ország egyesítését követelő petíciót. Szadat elfogadta a líbiai ok­mányt, amely szerint hivata­losan szeptember elsején kell életbe lépnie az uniónak, majd hangsúlyozta, hogy Kadhafi­nak és a líbiai parancsnoki tanács tagjainak részt kell ven­niük az egyesített állam veze­tésében. Az Ilmgam értesülése szerint Szadat kész Líbiába utazni avégett, hogy szemé­lyesen fogadtassa el álláspont­ját a líbiai elnökkel és a pa­rancsnoki tanács tagjaival. Kadhafi, mint ismeretes, az­zal indokolta lemondását, hogy ez a lépés az egyesülés meg­valósítását szolgálja, mivel an­nak legfőbb akadálya az álta­la betöltött elnöki poszt. Nyi­latkozata arra utal, hogy az egyiptomi—líbiai tárgyaláso­kon nem sikerült végleges megállapodásra jutni az unió vezető posztjainak elosztásá­ban. Kairói megfigyelők sze­rint a líbiai vezető nem érte be a néki felajánlott pozíció­val. Líbiában nagyszabású tömeg- megmozdulás követeli Kadhafi visszatérését, A kormány le­mondásával tiltakozott az el­nök lemondása ellen, s ugyan­csak lemondással fenyegetőzik a parancsnoki tanács, arra az esetre, ha Kadhafi nem von­ja vissza elhatározását. Egyiptomban érezhető meg­könnyebbülést váltott ki, hogy az azonnali egyesülést sürgető líbiai menet visszatért Líbiába. Ez a fejlemény azonban nem annyira az egyiptomi biztonsá­gi intézkedéseknek köszönhető, mint inkább Kadhafi lemon­dásának. A líbiai menet ugyanis főként azért fordult vissza, hogy tüntetéssel kény­szerítse ki Kadhafinak az el­nöki posztra való visszatérését. A líbiai menet leállítását sür­gető ideges egyiptomi nyi­latkozatokat egycsapásra po­zitív, á menet céljait méltató nyilatkozatok váltották fel. A menet vezető képviselőit a legmagasabb helyeken, az el­nöki hivatalban és az ASZÚ központi bizottságában is fo­gadták. A líbiai menet és a jelenlegi líbiai belpolitikai válság ne­gatív mellékhatásaként érté­kelhető, hogy az egyesülés kö­rül zajló viharos események elterelik a figyelmet a Bizton­sági Tanács újrákézdődött kö­zel-keleti vitájáról, s ez a kö­rülmény kedvező a minden erélyes határozatot'ellenző Iz­rael és 355. Egyesült .Államok számára. Az Egyesült Államok az izraeli agressziót elítélő határozatok, .. megyé,tózásával fenyegetőzik, Izrael pedig az­zal, hogy visszavonja a Biz­tonsági Tanács 242. számú ha­tározatát elfogadó döntését. Kairóban egyébként kedvező fogadtatásra talált az el nem kötelezett államok határozat- tervezete, amely leszögezi, hogy megengedhetetlen a há- ború'útján történő területszer­zés, állást foglal az összes ér­dekelt országok területi in­tegritásának garantálása és a Palesztinái nép jogainak hely­reállítása mellett, továbbá in­dítványozza, hogy tiltsák meg az agresszor gazdasági ,és ka­tonai támogatását Szadat beszéde Irán a Perzsa (Arab)-öböl térségében A közelmúltban . nagy összegű iráni fegyver-vásárlásról érkeztek hírek, amelynek nagyságrendje megközelíti a 3 milliárd dollárt. A nyugati, elsősorban amerikai fegyvergyáraknak feladott hatal­mas megrendelés realizálása után az ország 300 darab nagy hatósu­garú vadászbombázóval, 100 darab csapatszállító repülőgéppel, 700 da­rab csapatszállító és tengeralatt­járó elhárító halikopterrel, vala­mint 1700 darab korszerű harc­kocsival fog rendelkezni. A hírek szerint a haditengerészet erőit is kétszeresére növelik és itt kíván­ják létrehozni a világ legnagyobb siklóhaj ó-flottáját (ezek a hajók fedélzetükön 150 tengerészgyalo­gossal két óra alatt átszelhetik a Perzsa (Arab)-öböl két partja kö­zötti távolságot. Úgy tűnik, Irán jelentős mér­tékben növelni kívánja befolyását a kapitalista világ egyik legfonto­sabb olajkitermelő körzetében. 1972-ben a Perzsa (Arab)-öböl térségéből mintegy 800 millió tonna olajat szállítottak a fejlett tőkés országokba. Nyugat-Európa kőolajszükségletének 60, Japán pedig 90 százalékát szerzi be er­ről a területről. Irán maga is 250 millió tonna kőolajat hozott a fel­színre az elmúlt esztendőben. Az utóbbi időben Irán politiká­jának éie elsősorban Irak. továb­bá a Perzsa (Arab)-öböl déli part­ján fekvő sejkségekben működő felszabadítási szervezetek ellen irányul. Ezzel magvarázhrt.ó töb­bek között, hogy szárazföldi had­V Barrdar AI r---------:— A badan á: 1 £ BA°StexBaí&AtLbas,Xf,l KÁT, v. S Z A Ú D - H" ARÁBIA /?> AESZ • Arab Emirségaki Szöv. 0.» Omán , ® Épülő támaszpont­seregének négyötödé Jelenleg Is az iraki határvidék közelében ál­lomásozik. A Perzsa (Arab)-öböl ellenőrzésének igényiét’' tükrözi vi­szont a légi- és haditengerészeti támaszpontrendszer, amelyet közelmúltban építettek ki ebben a körzetben. Ennek megkönnyítését szolgálta három szigetnek (Tömb I., Tömb II. és Abu Musza szige­tek) 1971 decejmberSsen önként megszállása is. Szadat egyiptomi elnök hét- ^ főn az Arab Szocialista Unió ' központi bizottsága és az V egyiptomi parlament együttes ülésén beszédet mondott Fa­ruk király uralma megdönté­sének 21. évfordulója alkal­mából. A beszédet a kairói rádió és televízió élőben köz­vetítette. Az egyiptomi államfő a kö­zel-keleti helyzet általános vonatkozásaival. Egyiptom és Líbia tervbe vett uniójával és a Biztonsági Tanács közel-ke­leti vitájával foglalkozott. Szadat hangsúlyozta: Egyip­tom el van szánva arra, hogy az Izrael által megszállt terü­leteket felszabadítsa. Emlékez­tetett Nasszer szavaira, hogy „amit erővel vettek el, csak- erővel lehet visszaszerezni” Elmondotta, hogy az 1967-es háború óta Egyiotom 4,4 mil­liárd egyiptomi fontot fordított fegyveres erőinek felkészítésé­re, fegvvervásárol ásókra. Az Izraellel fennálló konf­rontációt és a harc kiúiulásá- nak lehetőségeit elemezve Szadat emlékeztetett arra, hogy a világ olajtermelésének 55 százaléka az arab államok­ból származik és kijelentette, hogy különös tekintettel a nemzetközi energiaválságra „az arab országoknak ezt a rendelkezésükre álló erőt a nemzeti ügy szolgálatába kell állítaniuk”. Az egyiptomi el­nök állást foglalt a palesztin felszabadítási mozgalom mel­lett, hangsúlyozva, hogy Egyiptom támogatja a palesz­tinok ügyét és szembenáll mindazokkal, akik ezt a moz­galmat vissza akarják szorí­tani, illetve fel. akarják szá­molni. Beszédében ismételten visz- szatértaz arab egység problé­májára, aláhúzva az egység jelentőségét a közös ügy szem­pontjából. Ezzel összefüggés­ben elemezte Egyiptom, és Líbia viszonyát.- Támogatásá­ról biztosította a két ország uniójának egyesítésekor tekin­tettel kell lenni bizonyos „re­gionális érzékenységekre” - és arra, hogy' „érzelmi- indítékok” önmagukban nem nyújtanak elegendő aläoot' az egyesülés­hez. „Kellő körültekintés nél­kül-nem gsrantaWatö az unió sikeré "es kártő-ssága — mon­dotta. Szádat elítélőén nyilat- k'wotfc arról az■. “‘ávrégroene*- ről”. arfiélvet a líbiaiak az el­múlt napokban ■ szerveztek ér, ',.PT. rn4!< •' rriocr­nyilvánításának” az ákdiót. minősítette Emlékeztetett arra, hogy St>4 mogyi Erzsi személyében He-f vési Sándor kiemelkedő kor- szakának utolsó képviselője felejthetetlen, nagy színésznő­je távozott az élők sorából: Felejthetetlen szerepek ra­gyogó megformálása, emberi nagysága és tisztasága Somo­gyi Erzsit a legnagyobbak kö­zé emeli. Egész élete, nagy; műve mind a Nemzeti Szín­házhoz kötötte, amelynek 1924-ben lett tagja. Marton Endre megrendüli szavakkal idézte Somogyi Er­zsi nagyszerű emberi jellem­vonásait. Szerette és féltette az embert, környezetét. A máso-1 dik világháború tragikus; drá-’ mai menetében az antifasiszta tábor oldalára állt, és a né­met megszállás pillanatától fogva élete és pályája kockáz­tatásával nagy meggyőződést sei támogatta az illegális kommunista pártot. A pár# tagjait segítette, életüket men­tette. Az 1944-es év elején a Szabad Nép szerkesztősége is az ő. lakásán indította útjára remény tkeltő példányszámait I így vált Somogyi Erzsi érette nagyszerű emberré, aki az an­tifasiszta mozgalmakon ke­resztül jutott el a párthoz, és élete végéig bátor, okos, példa­mutató tagja, maradt. A Színházművészeti Szövet­ség, a Művészeti , Szakszerve­zetek Szövetsége, a pályatárj sak, az egész magyar színész, társadalom búcsúszavait meg­rendült 'gyászát Ruttkai Éva tolmácsolta. Somogyi Erzsi cso­dálatos emberi és színészi lé­nyének kijáró mély tisztelet­tel. , A gyászszertartás végeztével ,a tisztelők sokasága • kísérte utolsó útjára Somogyi ..Erzsi „yitágerdőyül borított koporsó­ját. (MTI). "" ; . j Kuba nemzeti ünnepe Vasárnap valamennyi. fegy-' vernem díszfelvonulásával megkezdődtek a Moncada lak­tanya ostromának 20. évfordu­lója alkalmából . (július 26.) rendezett ünnepi rendezvé­nyek. A dísztribünön ■ Ficiel Castro, a Kubai Kommunista Párt . központi bizottságának el­ső titkára, a Kubai, Köztársa­ság miniszterelnöke. Osvaldo Dorticos államelnök, továbbá több más magasrangú kubai vezető foglalt helyet. Megjelen­tek- a baráti országok küldöttei is. Ugyancsak vasárnap tartot­ták a legfelső hadmérnöki in­tézet végzős növendékeinek: avatását. Az ünnepségen Raul Castro, a kubai . forradalmi fegyveres erők minisztere mon­dott beszédet. Beszédében töb. bek között hangsúlyozta an­nak a segítségnek . az alapve­tő jelentőségét, amelyet a Szov­jetunió nyújtott a kubai fegy­veres erők tökéletesítése érde­kében. A Szovjetunió békepo­litikájával kapcsolatban ki­emelte Leonyid Brezsnyev Egyesült ÁUamok-beli látoga­tását. Felszabadító harcok Kambodzsában A kambodzsai népi felszaba­dító- erők vasárnap is támad­ták á rezsim hadseregének .a főváros, Phnom ■ Penh körül vont védelmi, gyűrűjét. A leg­hevesebb harcokat a főváros­tól'- nyolc és tíz kilométerrel délnyugatra fekvő területről jelentették-. Itt a felszabadító erőknek sikerült körülzárniok a korraánycsapatok egyik ej­tőernyős zászlóalját. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents