Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
1 Szőlők között Szerény kezdet, de megfelelő pihenőhely a háztetővel ét verandával felszerelt kimustrált autóbusz Noé kezdte. Ha hinni lehet Mózes első könyvének, ahol a 9. rész 20—21-es bekezdései alatt a következők szerepelnek, nem éppen a legdicsősé- gesebb módon: „Noé pedig ■földmívelő kezde lenni és szőlőt ültete. És ivek a borból, s megrészegedik és meztelen vala sátra közepén.” A Károli Gáspár szép magyarságával tolmácsolthoz hasonló helyzet az özön vízi hajós óta nem kevesekkel fordult elő, bár hozzáteendő, hogy Noé eléggé érett korban jutott el a részegség állapotába, lévén akkortájt éppen hatszáz éves. A sort azóta sokan folytatták, bízva abban, ami ismeretes, hogy a bor orvosságnál többet ér, és a szőlővesszein- kert csepegtetett nektár fogyasztása holtig való élettel kecsegtet. Felesleges lenne most a szőlészet és bortermesztés történelmi múltjárt végigmenni vagy akár csak meddő kísérletet is tenni ízlésbeli igazságtételre. Nem lehet elmondani, hogy annak van-e igaza, aki a somlai traminira esküszik, aki az akali muskotályt kedveli, a szekszárdi kadarkára szavaz, bikavér, rizling, siller, sárfehér, kékfrankos, kövidinka, olasz rizling párti, netán rtem tudja felejteni az életében egyszer kóstolt Lacrima Christit? Ismert tény az is, hogy a bortermelés sokfelé, így Szekszárd határában is reneszánszát éli. Nagy és kis méretekben egyaránt Nem jártuk be az egész szekszárdi határt, csak annak egy kis részét. Azt a nyomvonalat követve, melyet az erózióvédelmi rekonstrukciós munkák alakítottak ki — gépkocsink kilométerórájának tanúbizonysága szerint 6.7 kilométeres ívben — a Remetétől kezdve egészen Csatárig. Más alkalommal már említettük, hogy ez az útvonal nemcsak idegennek, de helybélinek is idegenforgalmi látványosságszámba megy. Tulajdonképpen egyszerre kétféle jellegű kultúrtáj van itt kialakulóban. Az egyik a nagyüzemeké, a termelőszövetkezetek dombhátra nyomuló hatalmas tábláié, a másik a szorgoskodóktól népes kis parcelláké, melyekről az alábbiakban bővebben lesz szó. A kettő azonban nemcsak arányaiban, hanem mozgásában is elvált egymástól. A termelőszövetkezeti, alább az állami gazdasági szőlőkben csak nagy sokára sikerült sürgő munkásnőkre bukkannunk, akik az elkerülhetetlenül hagyományos módon kötözték a szőlőt. A modern elvek szerint telepített sorok között háti permetezőgép már anakronizmusnak tűnt volna, még ha a legfinomabb ködöt szitáló japán masina is az. Itt a százholdakon se láttunk többet két traktornál, mely a maga után vontatott gépből széles ívbert, sugárban szórta a per- metlevet. A nagyüzem nagy mennyiséget, egyöntetű minőséget termel, ez nyilvánvaló. A kisüzem kicsit, mennyiségben és minőségben egyaránt változatosat — aminek megállapítása mögött persze nem szeretnénk, ha valaki még véletlenül is bántás szándékát érezné. Ki, hogyan, milyen körülmények között, milyen áron, mennyit — ezt még a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján is bajos megállapítani. Tavaly a városi tanács úgynevezett „törzselőírásában” az adótételek között nem kevesebb mint 2 860 467 forint szerepéit a „borforgalmi adó” rovatban. Ez jóval több. mint egymillióval megelőzi a sorrendben utána következő általános jövedelemadót, de a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját, a községiéi leszté. si hozzájárulást és a többi adótételeket is. A nyolc és ne. gyedmillió forintnyi teljes ösz- szegnek pontosan 34,7 százaléka. Az illetékesek nem kevesebb, mint 2268 termelőnél tartottak borkészletfelvétélt. Az utolsó népszámlálás Szek- szárdon 6252 családot regisztrált, így a város lakóinak a bortermeléssel való szoros ősz. szefüggését nem kell különösebben bizonygatni. Mellékesen szólva — finoman fogalmazva — a „bor-eltitkolási kedvet” sem. Idézet a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjének június 22-i beszámolójából: „Az ellenőrzések során 1213 termelőnél 50 877 liter fejtett bor. 43 termelőnél 1464 liter törkölybor-többletet, valamint 41 személynél 10 924 li. tér be nem jelentett bormeny- nyiséget találtunk.” Ez természetesen a hatóságokra tartozik. Mi azt próbáltuk mérlegelni, amint arra már az előbbiekben is céloztunk. hogy mikor, kinek inat szakasztó munka, rabszolgaság a szőlőbe járás, mikor lét- fenntartás és végül mikor tes- tet-lelket üdítő „hobbi”, hasznosabb és egészségesebb, mint a kocogómozgalom? A legellentétesebb külső jelekkel találkoztunk. Omladozó présházakkal. fabódékkal, szép. frissen vakolt épületekkel és va- gonnyi összegekért emelt kastélyokkal is. A présházak, de a szőlők állapota, amelyek kedvéért a présházakat emelték, következtetni engednék. Következtetni arra. milyen anyagi lehetőségekkel bír a tulajdonos, de arra is. milyen célra szánja az épületet, egyszerűen szárnyék csupán, netán bortároló hely, vagy éppen a kirándulást küllemével is kellemesebbé tevő, amolyan víkendház. Szélsőséges példa, amikor státusszimbólum — de ilyen is akad. Amikor Batról Baranya völgyön át, el Csötönyi-. Porkoláb-. Gyűszű- és Ivánvölgy előtt elérünk az immár Szek- szárd külvárosává lett Csatár falu széléig, az alkalom eleve adott egy egészen más szőlőhegyet megismerni, mint amiben néhápy évvel előbb gyönyörködhetett — vagy amiért bosszankodhatott — az erre járó utas. És nemcsak az új útról van szó, meg nem is elsősorban a nagyüzemi telepítésekről. hanem a kisparcellák változtak meg. Parlag — sajnos — jócskán akad még, de elhanyagolt szőlő már kevésbé. Meg annál több az új telepítés. két-, háromszáz ölön. ritkábban nagyobb parcellákon. Az új szőlő többségében gyümölcsös és veteményes kert is egyben, ami nemcsak rendeltetésére enged következtetni. hanem arra is, hogy nem úgynevezett árutermelés folyik itt, hanem a cél: saját szükségletre előállítani a tányérba, meg a pohárba valót. A szőlő sok munkát kíván. A sok munka sok időt kíván, az erőfeszítésről nem is szólva. Mielőtt ezzel kapcsolatos véleményünket részletesebben kifejtenénk örömteli, de aggodalommal is párosult következtetéseket vonnánk le, idézzük a városi tanács által készített egy kimutatás egy passzusát. A gazdaságok megoszlása birtokcsoportok szerint 1972- ben a következő volt: 400 négyszögölön aluli birtok 311, 400 öltől egy katasztrális holdig 1118, 1—3 hold között 2.31. 3—5 hold között 44. 5-től 8-ig 18 és 8—10 katasztrális hold között 7, Hogy ebből mennyi a szőlő, azt nem tudjuk kimutatni. de ismerve a szekszárdi sajátosságokat, feltehetőleg a birtokolt földterület jelentős hányada. Ez viszont érdekes problémát vet fel és aggodalommal vegyesült örömünk az itt elmondandó következtetésekből fakad: Ha széles kategóriákban gondolkodunk, háromfajta szőlőbirtokot különböztethetünk meg. egyik a mezőgazdaságból élő lakosság általában nem nagy szőlőskertje, másik a régről maradt egyéni gazdák területe, harmadik azoké, akik most vásároltak néhánv száz ölet, szórakozásnak hobbiból, kirándulás, aktív pihenés céljára. No de meddig aktív az a pihenés? Ugv véljük négyszáz öl a felső határ ahhoz, hogy valaki valóban élszórakozzon szőlejében, kertiében. Ezer ölig még elviselhető, bár kétségbe vonnánk, hogy ez örömteli munkát hoz. abban persze nincs kétség, hogy a belőle származó haszon bármely háztartás anyagi színvonalát nagyban tudja emelni. És ezer ölön felül — mert ilyen is akad — legfeljebb a főhivatású paraszti családok képesek tisztességesen megmunkálni. Vagy pedig marad még egy megoldás, bérmunkások alkalmazása. ami egyrészt nem is olcsó, másrészt ez már aligha az aktív pihenést szolgálja. Szekszárdon, erről már többször írtunk, az utóbbi időben hallatlanul megnőtt az igény egy kis szőlőterület birtoklása iránt. Ez jó. (Sőt az volt rossz, amikor rögtön a kétlakiság vádját akasztottuk arra. aki szerelmes lévén a Noé apánk italát megtermő tőkékbe, alkalomadtán kapát vett a kezébe, vagy permetezőgépet a vállára.) De csak addig jó, csak addig kívánatos, ameddig valóban pihenést, örömet, kikapcsolódást, felfrissülést szolgál, ameddig nem von el ez a művelődéstől, az egyéb szórakozástól, és ameddig nem holtfáradt embereket termel a másnapi üzemi tevékenység számára. Hol tehát a határ? Ki tudja, annyi bizonyos, valahol a négyszáz négyszögöl körül. í Szabadjon még egy kellemetlen dolgot is kimondani. Tudjuk, hogy a háztáji gazdaságnak van bizonyos árutermelő szerepe é* ma még nem lehet kiiktatni a vérkeringésből. Nem is akarjuk ezt javasolni, de óhatatlanul megromlik a szájunk íze. amikor látjuk és halljuk: ennek már ezer öl fölött van a szőlője, amannak nem is lehet tudni mennyi, mert apja. veje. fia, lánya, minden közelben lévő rokonsága nevén szerepel valameny- nyi, aminek termése egy kádban erjed borrá és aminek haszna egy bukszát dagaszt. Ez viszont már nem szórakozás, nem hobbi, nem aktív pihenés és nem felfrissülés. Van ilyen? Tanúk vagyunk rá, hogy van. De arra is tanúk merünk lenni, hogy nem ez a jellemző és nem ez határozza meg a szekszárdi hegy arculatát, hanem azok a kedves színfoltok; amelyeket a nagyüzemi telepítések tövében és mellett a szép kedvtelést szolgáló kisparcellák, színes és színtelen házikóikkal jelentenek. Úgy hisszük, fejleszteni, formálni, alakítani és jobbítani ezt érdemes. O. 1. - L. Cv, : Fotó: C. K. Szekszárdi sajtérlelő AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ női és férfi betanított és segédmunkásokat állandó munkára. Jelentkezni a sajtérlelőnél lehet Kadarka u. 38. sz. alatt---------------------ÜL A Faanyagvédelmi és Fatelítő Vállalat dombóvári üzeme ASZTALOS SZAKMUNKASOKAT FELVESZ Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés az üzem munkaügyi előadójánál. (16) GEMENC SZALLŐ felvételt hirdet eladói munkakörbe a presszóba; Jó megjelenésű érettségizettek jelentkezhetnek. (34) Szőlőkötözés
