Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-03 / 153. szám

1 Szőlők között Szerény kezdet, de megfelelő pihenőhely a háztetővel ét verandával felszerelt kimustrált autóbusz Noé kezdte. Ha hinni lehet Mózes első könyvének, ahol a 9. rész 20—21-es bekezdései alatt a következők szerepel­nek, nem éppen a legdicsősé- gesebb módon: „Noé pedig ■földmívelő kezde lenni és sző­lőt ültete. És ivek a borból, s megrészegedik és meztelen vala sátra közepén.” A Károli Gáspár szép magyarságával tolmácsolthoz hasonló helyzet az özön vízi hajós óta nem kevesekkel fordult elő, bár hozzáteendő, hogy Noé eléggé érett korban jutott el a ré­szegség állapotába, lévén ak­kortájt éppen hatszáz éves. A sort azóta sokan folytat­ták, bízva abban, ami isme­retes, hogy a bor orvosságnál többet ér, és a szőlővesszein- kert csepegtetett nektár fo­gyasztása holtig való élettel kecsegtet. Felesleges lenne most a szőlészet és borter­mesztés történelmi múltjárt végigmenni vagy akár csak meddő kísérletet is tenni íz­lésbeli igazságtételre. Nem le­het elmondani, hogy annak van-e igaza, aki a somlai tra­minira esküszik, aki az akali muskotályt kedveli, a szek­szárdi kadarkára szavaz, bi­kavér, rizling, siller, sárfehér, kékfrankos, kövidinka, olasz rizling párti, netán rtem tudja felejteni az életében egyszer kóstolt Lacrima Christit? Is­mert tény az is, hogy a borter­melés sokfelé, így Szekszárd ha­tárában is reneszánszát éli. Nagy és kis méretekben egy­aránt Nem jártuk be az egész szekszárdi határt, csak annak egy kis részét. Azt a nyom­vonalat követve, melyet az erózióvédelmi rekonstrukciós munkák alakítottak ki — gépkocsink kilométerórájának tanúbizonysága szerint 6.7 ki­lométeres ívben — a Reme­tétől kezdve egészen Csatá­rig. Más alkalommal már em­lítettük, hogy ez az útvonal nemcsak idegennek, de hely­bélinek is idegenforgalmi lát­ványosságszámba megy. Tu­lajdonképpen egyszerre kétfé­le jellegű kultúrtáj van itt kialakulóban. Az egyik a nagyüzemeké, a termelőszövet­kezetek dombhátra nyomuló hatalmas tábláié, a másik a szorgoskodóktól népes kis par­celláké, melyekről az alábbi­akban bővebben lesz szó. A kettő azonban nemcsak ará­nyaiban, hanem mozgásában is elvált egymástól. A terme­lőszövetkezeti, alább az állami gazdasági szőlőkben csak nagy sokára sikerült sürgő munkásnőkre bukkannunk, akik az elkerülhetetlenül ha­gyományos módon kötözték a szőlőt. A modern elvek sze­rint telepített sorok között há­ti permetezőgép már anakro­nizmusnak tűnt volna, még ha a legfinomabb ködöt szitáló japán masina is az. Itt a száz­holdakon se láttunk többet két traktornál, mely a maga után vontatott gépből széles ívbert, sugárban szórta a per- metlevet. A nagyüzem nagy mennyiséget, egyöntetű minő­séget termel, ez nyilvánvaló. A kisüzem kicsit, mennyiség­ben és minőségben egyaránt változatosat — aminek meg­állapítása mögött persze nem szeretnénk, ha valaki még vé­letlenül is bántás szándékát érezné. Ki, hogyan, milyen körülmények között, milyen áron, mennyit — ezt még a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján is bajos meg­állapítani. Tavaly a városi tanács úgy­nevezett „törzselőírásában” az adótételek között nem keve­sebb mint 2 860 467 forint sze­repéit a „borforgalmi adó” ro­vatban. Ez jóval több. mint egymillióval megelőzi a sor­rendben utána következő álta­lános jövedelemadót, de a mezőgazdasági lakosság jöve­delemadóját, a községiéi leszté. si hozzájárulást és a többi adótételeket is. A nyolc és ne. gyedmillió forintnyi teljes ösz- szegnek pontosan 34,7 százalé­ka. Az illetékesek nem keve­sebb, mint 2268 termelőnél tartottak borkészletfelvétélt. Az utolsó népszámlálás Szek- szárdon 6252 családot regiszt­rált, így a város lakóinak a bortermeléssel való szoros ősz. szefüggését nem kell különö­sebben bizonygatni. Melléke­sen szólva — finoman fogal­mazva — a „bor-eltitkolási kedvet” sem. Idézet a városi tanács pénzügyi osztályvezető­jének június 22-i beszámolójá­ból: „Az ellenőrzések során 1213 termelőnél 50 877 liter fej­tett bor. 43 termelőnél 1464 li­ter törkölybor-többletet, va­lamint 41 személynél 10 924 li. tér be nem jelentett bormeny- nyiséget találtunk.” Ez természetesen a hatósá­gokra tartozik. Mi azt próbál­tuk mérlegelni, amint arra már az előbbiekben is céloz­tunk. hogy mikor, kinek inat szakasztó munka, rabszolgaság a szőlőbe járás, mikor lét- fenntartás és végül mikor tes- tet-lelket üdítő „hobbi”, hasz­nosabb és egészségesebb, mint a kocogómozgalom? A legel­lentétesebb külső jelekkel ta­lálkoztunk. Omladozó préshá­zakkal. fabódékkal, szép. fris­sen vakolt épületekkel és va- gonnyi összegekért emelt kas­télyokkal is. A présházak, de a szőlők ál­lapota, amelyek kedvéért a présházakat emelték, következ­tetni engednék. Következtetni arra. milyen anyagi lehetősé­gekkel bír a tulajdonos, de arra is. milyen célra szánja az épületet, egyszerűen szárnyék csupán, netán bortároló hely, vagy éppen a kirándulást kül­lemével is kellemesebbé tevő, amolyan víkendház. Szélsősé­ges példa, amikor státusszim­bólum — de ilyen is akad. Amikor Batról Baranya völ­gyön át, el Csötönyi-. Porko­láb-. Gyűszű- és Ivánvölgy előtt elérünk az immár Szek- szárd külvárosává lett Csatár falu széléig, az alkalom eleve adott egy egészen más szőlő­hegyet megismerni, mint ami­ben néhápy évvel előbb gyö­nyörködhetett — vagy amiért bosszankodhatott — az erre járó utas. És nemcsak az új útról van szó, meg nem is el­sősorban a nagyüzemi telepí­tésekről. hanem a kisparcellák változtak meg. Parlag — saj­nos — jócskán akad még, de elhanyagolt szőlő már kevés­bé. Meg annál több az új te­lepítés. két-, háromszáz ölön. ritkábban nagyobb parcellá­kon. Az új szőlő többségében gyümölcsös és veteményes kert is egyben, ami nemcsak ren­deltetésére enged következtet­ni. hanem arra is, hogy nem úgynevezett árutermelés fo­lyik itt, hanem a cél: saját szükségletre előállítani a tá­nyérba, meg a pohárba valót. A szőlő sok munkát kíván. A sok munka sok időt kíván, az erőfeszítésről nem is szólva. Mielőtt ezzel kapcsolatos véle­ményünket részletesebben ki­fejtenénk örömteli, de aggo­dalommal is párosult követ­keztetéseket vonnánk le, idéz­zük a városi tanács által ké­szített egy kimutatás egy passzusát. A gazdaságok megoszlása birtokcsoportok szerint 1972- ben a következő volt: 400 négyszögölön aluli birtok 311, 400 öltől egy katasztrális hol­dig 1118, 1—3 hold között 2.31. 3—5 hold között 44. 5-től 8-ig 18 és 8—10 katasztrális hold között 7, Hogy ebből mennyi a szőlő, azt nem tudjuk kimu­tatni. de ismerve a szekszárdi sajátosságokat, feltehetőleg a birtokolt földterület jelentős hányada. Ez viszont érdekes problémát vet fel és aggoda­lommal vegyesült örömünk az itt elmondandó következteté­sekből fakad: Ha széles kategóriákban gondolkodunk, háromfajta sző­lőbirtokot különböztethetünk meg. egyik a mezőgazdaságból élő lakosság általában nem nagy szőlőskertje, másik a rég­ről maradt egyéni gazdák te­rülete, harmadik azoké, akik most vásároltak néhánv száz ölet, szórakozásnak hobbiból, kirándulás, aktív pihenés cél­jára. No de meddig aktív az a pihenés? Ugv véljük négy­száz öl a felső határ ahhoz, hogy valaki valóban élszóra­kozzon szőlejében, kertiében. Ezer ölig még elviselhető, bár kétségbe vonnánk, hogy ez örömteli munkát hoz. abban persze nincs kétség, hogy a belőle származó haszon bár­mely háztartás anyagi színvo­nalát nagyban tudja emelni. És ezer ölön felül — mert ilyen is akad — legfeljebb a főhivatású paraszti családok képesek tisztességesen meg­munkálni. Vagy pedig marad még egy megoldás, bérmunká­sok alkalmazása. ami egy­részt nem is olcsó, másrészt ez már aligha az aktív pihe­nést szolgálja. Szekszárdon, erről már több­ször írtunk, az utóbbi időben hallatlanul megnőtt az igény egy kis szőlőterület birtoklása iránt. Ez jó. (Sőt az volt rossz, amikor rögtön a kétlakiság vádját akasztottuk arra. aki szerelmes lévén a Noé apánk italát megtermő tőkékbe, al­kalomadtán kapát vett a ke­zébe, vagy permetezőgépet a vállára.) De csak addig jó, csak addig kívánatos, amed­dig valóban pihenést, örömet, kikapcsolódást, felfrissülést szolgál, ameddig nem von el ez a művelődéstől, az egyéb szórakozástól, és ameddig nem holtfáradt embereket termel a másnapi üzemi tevékenység számára. Hol tehát a határ? Ki tudja, annyi bizonyos, va­lahol a négyszáz négyszögöl körül. í Szabadjon még egy kellemet­len dolgot is kimondani. Tud­juk, hogy a háztáji gazdaság­nak van bizonyos árutermelő szerepe é* ma még nem lehet kiiktatni a vérkeringésből. Nem is akarjuk ezt javasolni, de óhatatlanul megromlik a szá­junk íze. amikor látjuk és halljuk: ennek már ezer öl fö­lött van a szőlője, amannak nem is lehet tudni mennyi, mert apja. veje. fia, lánya, minden közelben lévő rokon­sága nevén szerepel valameny- nyi, aminek termése egy kád­ban erjed borrá és aminek haszna egy bukszát dagaszt. Ez viszont már nem szórako­zás, nem hobbi, nem aktív pi­henés és nem felfrissülés. Van ilyen? Tanúk vagyunk rá, hogy van. De arra is tanúk merünk lenni, hogy nem ez a jellemző és nem ez határozza meg a szekszárdi hegy arculatát, ha­nem azok a kedves színfoltok; amelyeket a nagyüzemi telepí­tések tövében és mellett a szép kedvtelést szolgáló kis­parcellák, színes és színtelen házikóikkal jelentenek. Úgy hisszük, fejleszteni, for­málni, alakítani és jobbítani ezt érdemes. O. 1. - L. Cv, : Fotó: C. K. Szekszárdi sajtérlelő AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ női és férfi betanított és segédmunkásokat állandó munkára. Jelentkezni a sajtérlelőnél lehet Kadarka u. 38. sz. alatt---------------------ÜL A Faanyagvédelmi és Fa­telítő Vállalat dombóvári üzeme ASZTALOS SZAKMUNKASOKAT FELVESZ Bérezés megegyezés sze­rint. Jelentkezés az üzem munkaügyi előadójánál. (16) GEMENC SZALLŐ felvételt hirdet eladói munkakörbe a presszóba; Jó megjelenésű érettségi­zettek jelentkezhetnek. (34) Szőlőkötözés

Next

/
Thumbnails
Contents