Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
Szocializmus ott hazafi säg Legméltóbbak mégis a tettek Kevés olyan, a nép számára becses, sokat jelentő fogalom van, amellyel annyira visszaéltek nemzeti történelmünk során, mint a hazafiság. De kevés olyan nemes, fennkölt emberi érzés van, amelyhez oly sok áldozat, nagyszerű cselekedet kötődik, mint a hazafiság. S éppen azért, mert történelmünk során nemcsak éltek, hanem sokszor vissza is éltek vele, ma is elsőrendű kötelességünk magyarázni, tanítani: mit is értünk az igazi hazafiság alatt. Nincs elvont, a történelem felett álló, a haza társadalmi valóságától elvonatkoztatott hazaszeretet. A haza szeretete — ezer év története a tanúnk — mindig is egyet jelentett a nép boldogabb, gazdagabb jelenéért és jövőjéért folytatott áldozatos munkával, harccal. A nép boldogsága, gazdagabb életé pedig mindenkor egyet jelentett a népnek az elnyomás alóli felszabadításával, a haza függetlenségével. S mert a kizsákmányolás, az elnyomás elleni harc minden időben eggyé fonódott az általános emberi haladásért folytatott küzdelemmel, az igazi hazafiak mindig a nemzeti és az egyetemes emberi haladás él- harcbsai voltak — együtt, egyszerre. így és azért tartjuk igazi' hazafiaknak a feudális önkény, elnyomás ellen lázadó Dózsa Györgyöt és katonáit, a polgári haladásért. a nemzeti önállóságért küzdő 48-as márciusi ifjakat, korunk legprogresszívebb társadalmáért, a szocializmus megvalósításáért küzdő 1919-es forradalmárokat és azokat, akik a fel- szabadulás után és ma is a szocialista társadalomért dolgoznak, küzdenek. A szocializmus generációk küzdelmei során vált nemzeti történelmünk elválaszthatatlan részévé, nemcsak 1945-tel, hanem már jóval korábban is. és így vált nemzeti létünknek nemcsak jelenévé, hanem jövőjévé is. A hazafiság és a szocializmus vállalása, igenlése, egymástól elválaszthatatlan. Nem lehet jó hazafi az, aki nem vállalja a szocialista társadalom céljait, aki csak félszívvel, félkézzel hajlandó dolgozni a szocialista haza felvirágoztatásáért. Nem lehet igazi hazafi, aki miközben naevra tartja 1848. fiainak a haza,' a nép szabadságáért folytatott küzdelmét, nem vállal részt a nép felemeléséért folytatott mai erőfeszítéseinkből. Nem lehet igazi hazafi az, aki bár büszkén tűzi mellére a nemzeti színű kokárdát és büszkén vallja magát 48 örökösének, nem büszke arra, amit népünk a felszabadulás óta alkotott, s arra, hogy népünk elérte azt, amiért a 48-as ifjak küzdöttek: az emberi haladás élvonalába került, s őzzel tekintélyt, megbecsülést vívott ki magának az egész világ előtt. A hazát mindig úgy lehetett szeretni igazán és úgy is szerették a nemzet legjobbjai, hogy küzdöttek azért, hogy ne maradjon le a történej mi haladás útján. És így lehet szeretni igazán ma is: együtt, egyszerre szolgálni a haza sorsát és az emberi haladás ügyét. A melldöngető, a frázisokat puffogtató, a külsőségeknél megtorpanó hazafiság nem a mi hazafiságunk. Azokra emlékeztet, akiknek a múltban mindez csak arra kellett, hogy megtévesszék a népet, hogv hazafiabbnak tűntessék fel magukat azoknál, akik verejtékük hullatásával küzdöttek a nemzet fennmaradásáért, s akik az üldöztetést vállalva, életük kockáztatásával harcoltak a néo. a haza felszabadításáért. Hiába próbálták elhitetni fasiszta rendszer ideológusai, politikusai, hogy a szocializmus eszméje idegen a magyar néptől, a történelem ennek ellenkezőjét bizonyította. Népünk számára nemhogy idegen lenne a szocialista eszme, a szocialista célok, ellenkezőié?: ezt tartia a jelen és a jövő létalapjának, természetes életformájának, mert ebben találta meg a maga személyes boldogulását és a lehetőséget a haza felemelkedésére. Természetszerűen következik ebből, hogy büszkék vagyunk minden, a szocialista építésben elért eredményünkre. Nemzeti büszkeségünk ma elsősorban ezeknek az eredményeknek a vállalásából táplálkozik. Az igazi hazafiság azt is jelenti, hogy ismerjük, értjük nemzeti múltunkat, számon tartjuk honnan indultunk, hová, meddig értünk el, reálisan értékeljük lehetőségeinket, egyszóval történelmien, országos kitekintéssel gondolkodunk a megtett útról és a jelenről. S ha ezt tesszük az eredményeinket lekicsinylő, a csak hiányainkat látó kishitűség épp oly idegen lesz számunkra, mint a sikereinket, a lehetőségeinket túlbecsülő fenn- héjázás, a nemzeti gőg. Legyünk büszkék arra, amit alkottunk, de büszkeségünkben intsenek mértéktartásra megoldatlan feladataink. Nemzeti büszkeségünket át kell hatnia a felelősségtudatnak, amely mindig a jelen és a jövő feladatai felé fordítja figyelmünket és szüntelen önvizsgálatra késztet.: megtettünk-e minden erőnkből, képességeinkből telhetőt a haza. a nép szolgálatáért? Ami pedig a kishitűeket illeti: csak a hibákat, a hiányosságokat észrevenni, emlegetni és közben elfordítani a szemünket az eredményekről, hallgatni róluk — ez nem az igazi hazaszeretet. Hogyan szerethetné igazán a hazáját az, aki nem büszke új városainkra, gyárainkra, lakótelepeinkre — hiszen ezek a haza, a nép alkotásai! A hazafiúi érzéshez méltóak a szeretetről az odaadásról valló szavak épnúgy, mint az ezeket kifejező ünnepi külső- ' ségek. De a legméltóbbák mégis a tettek. Az igazi haza- szeretet minden időben a nép javáért végzett áldozatos munkában kereste, találta meg önmaga leghívebb kifejezését. Erre tanít bennünket nemzeti történelmünk legjobbjainak példája, a 48-as ifjaké, a 19-es proletárforradalom harcosaié, az illegalitásban dolgozó kommunistáké époúgv, mint a fölszabadulás után és azóta is a szocialista haza felvirágozta- ? tásáért dolgozó millióké. I k ' ^ FARAGÓ JENŐ Következik: A haza ügye megköveteli: tartsunk lépést! íj létesítményekkel gazdagodott az ország / Graboplast f rekonstrukció. __I Vasútállomás J- ^Vékonypapírgyár i f f'j Autópálya Qcv°si rendeld^ r rarko/óház. Rendelőintézet yGagarin Hőerőmű^ Thorez külfejtés t 'jOuné Gyár lábatlan Szé’kasfehérvár óösenta' fejÍ ZinkaW-a^ __ BUDAPEST Mártónvásár L ^ r^PMartoi ■ Tiszafüred Nagykanijsa s^,bogard Nagyhid Pe>cs7 ^Ujstást Sialkstentmarton Dlmavacse | ' [N /r/mpab^ ■ / MüvtlSdisi ” 1 j ^ v *" 'I *n ' m_ fxz j vasúu alagút fy. j: Ruhiuzem Az 1973. év első felében ismét sok új létesítmény került fel hazánk gazdasági térképére. Ezek közül egyesek egy- eg£ szűkebb közösség gazdagodását szolgálják mások az ország jólétének emelkedését, a termelési eredmények növekedését biztosítják. A jelentősebbek közül ebben az időszakban adták át a kiskörei víztárolót és az öntözőrendszert, amely az ország legszárazabb vidékének vízellátását oldja meg. Ugyancsak ez év első felétől működnek a Gagarin hőerőmű 800 mW összteljesítményű turbinái, amelyek 5 milliárd kWó elektromos energiát termelnek, fajdnem négyszer annyit, mint amennyi Magyarország villamosenergia-termelése volt 1938-ban. A hozzácsatlakozó Thorez-külfejtés hazánk szén- termelésének egynegyedét szolgáltatja, évente 7 és fél millió tonna szenet ad. Az utóbbi két beruházás kb. 5000 környékbeli családnak nyújt megélhetést. A Graboplast-rekonstruk- ció az ipar növekvő műbőrszükségletét és a külkereskedelem nagy lehetőségeit elégíti ki, növeli hazánk devizabevételét. j A termelő beruházásokon kívül a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi ellátását biztosító új létesítmények egész sora is ebben az időszakban kezdte meg működését. ' — TERRA — Megjelent a Béke és Szocializmus új száma Vezető helyen közli a lap Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának „A szocialista Lengyelország lendületes fejlődésének útja” című cikkét. Gierek elvtárs ismerteti az 1971. decemberében tartott VI. pártkong resz- szus határozatait, és tájékoztatja az olvasókat a kongr.esszusi határozatok végrehajtásában elért eredményekről. A Béke és Szocializmus cikksorozatot közöl ,,A fejlett szocializmus problémáiról”. A sorozat részeként ebben a számon jelent meg Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának „Az új ember nevelése" című cikke, amelyben átfogó képet ad a magyar közoktatás helyzetéről. Rendkívül fontos és időszerű témáról, az állam szerepéről szólt Lubomir Strougalnak, a CSKP KB elnöksége tagjának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének írása. „A szocializmus építésének fő eszköze" című cikkében a csehszlovák miniszterelnök megállapítja, hogy a fejlett szocializmus építésének időszakában napirendre került feladatok megoldása megköveteli, hogy tökéletesítsék a társadalomirányítás mechanizmusát, az államapparátus munkáját, biztosítsák a szocialista demokrácia elmélyítését és hatékony működését. Napjaink egyik előtérben álló problémája a gazdasági integráció. A Béke és Szocializmus általános elméleti problémákkal foglalkozó bizottsága ebben a témakörben több kérdést intézett marxista tudományos kutatóintézetekhez, s a júliusi szóm három intézet válaszait közli. A gazdaságilaq fejlett nyugateurópai országokban összesen több mint 10 millió külföldi munkás és alkalmazott dolgozik. Mi készteti ezt a rengeteg embert, hogy hazáját elhagyva, másutt keressen megélhetést? Milyen a vendégmunkások helyzete az eayes orszáaokban? Milyen munkát kapnak? Milyen iogaik vannak? A Béke és Szocializmus szerkesztősége erről a témáról rendezett eszmecserét, amelyben 10 orszáq kommunista pártjainak képviselői vettek részt. Döntöttek a felvételi csúcsbizottságok Gyorsjelentés az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákról Országszerte befejezéshez közelednek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák. A nappali, esti és a levelező tagozatokon az első összegezések szerint csaknem 64 000-en írták meg írásbeli dolgozataikat. illetve feleltek a szó- beliztető felvételi bizottságok előtt. Nem végleges adatok szerint mindössze néhány százan nem jelentek meg a jelentkezők közül az írásbeli felvételi vizsgákon. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dolgozatot írtak — vagyis az írásbelin nulla pontot értek el — nem bocsátották szóbeli vizsgára. A következő tanévben a nappali tagozatokon mintegy tizenötezren kezdhetik meg felső- oktatási tanulmányaikat. A túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenetlen pályázati megoszlás. Emiatt most is előfordulhat, hogy azokon a karokon és szakokon, amelyekre túl sokan kérték felvételüket, viszonylag magas pontszámmal is el kell utasítani jelentkezőket, míg más karokon és szakokon alacsonyabb pontszámmal is felvételt nyerhetnek a jelentkezők. A szóbeli vizsgák befejeztével országszerte megkezdődött a felvételek elbírálása: a szakemberek jelzése szerint ez a munka befejezéséhez közeledik. A különböző karok felvételi csúcsbizottságai zömében ezekben a napokban döntöttek végérvénye, sen arról, hogy kiket vesznek fel, kiket nem, és kik fellebbezhetnek. Azokat a pályázókat, akik a felvételi vizsgán két elégtelen osztályzatot kaptak, vagy akik 50 százalék alatti teljesítményt nyújtottak, eleve alkalmatlannak tekintették. Természetesen többen feleltek meg, mint amennyit átlagosan felvehetnek az egyetemekre, főiskolákra. A ponthatárok az idén is viszonylag magasak: a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának nappali tagozatán például 16,5, az építészmérnöki karon 16. a vegyészmérnökin 15. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán a magyar—francia szakon például 18 pontban, a magyar—angolon 17,5 pontban, a történelem—oroszon pedig 17 pontban állapították meg a „megfelelt” határvonalat. Szegeden a természettudományi karon „sláger” volt a fizikus szak, itt 18 az idei ponthatár. Változatlanul divatosak a jogi fakultások: a fővárosban és Szegeden 17,5 Pécsett pedig 17 pontnál húzták meg a szakemberek a ponthatárt. Azok a jelöltek, akik a felvételi vizsgákon megfeleltek — tehát elérték a felvételhez szükséges pontszámot —, de felvételt nem nyertek, olyan értesítést kapnak, hogy a következő évben, ha kívánják, ugyanazon a szakon elért pontszámaikkal pályázhatnak, és nem kell új felvételi vizsgát tenniök. Néhányan olyan értesítést kapnak, hogy más, hasonló jellegű műszaki felsőoktatási intézményben úgynevezett „átirányítással” élhetnek a továbbtanulás lehetőségével. A vizsga eredményéről szóló értesítésben a sikeres vizsgát tett, de fel nem vett hallgatókkal közlik, hogy fellebbezhetnek a döntés ellen. A fellebbezés ügyében a minisztérium és az illetékes felső- oktatási intézmény vezetőiből alakult bizottság dönt: ez tölti be a maradék 6 százalék helyet. E bizottság határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye. Ezekben a napokban kapják meg a pályázók a felvételi bizottságok döntéseiről szóló írásos értesítést. A sikeresen vizsgázott, de elutasított pályázók a bizottság elutasító határozata ellen — a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül — az illetékes miniszterhez . címezve — fellebbezhetnek. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezéseket előreláthatóan augusztus végén bírálják el. (MTI) „
