Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
Pártsxervexés — pártirányitás Munkahely és lakóterület a la- munGazdag tapasztalataink vannak arra, hogyan lehet az üzemi, területi pártszervezetek erejét bizonyos célok elérésére összpontosítani. Bár minden pártszervezetnek megvan a sajátos feladata, a gyárkerítés. a lakóterület nem zárhatja el egymástól az azonos elvek alapján dolgozó szervezeteket. Különösen a társadalmi problémák megoldásában gyakori a különböző pártszervezetek együttműködése. Ezer szállal kötődik össze tehát a munkahelyi és kóterületi pártszervezet kaja. A KÖZÖS CÉL ÉRDEKÉBEN A kölcsönhatás is nyilvánvaló. Elég, ha az egyik helyen nem mennek rendjén a dolgok. máris érződik a másikon. Mert az emberek viszik-hoz- zák a gond iaikat, örömeiket, munkahelyről otthonukba, és vissza. Együttes érdek tehát, hogy munkában és otthon egyaránt jól érezzék magukat az emberek. Hatékony helyi politika' kialakítása, nem is oldható meg másként. A politikai összefüggések felismerése azonban önmagában kevés. Sok jelenség arra figyelmeztet: .korántsem tettünk meg mindent a jó együttműködésért. Több helyütt ez még nem egyéb, mint valamiféle szívesség a1 gyengébb számára. Kétségtelen, hogy a területi pártszervezetek bizonyos értelemben valóban segítségre szorulnak. A tagság általában az idősebb korosztályból tevődik össze: Közöttük gyakoribb a betegség is. A feladatok így többnyire meghaladják a tagság erejét..: Az együttműködést mégsem helyes csupán szívességként felfogni. mé'T kevésbé ..segélyakcióként” egy-egy eseményre korlátozni. A közös érdek állandó, rendszeres kapcsolatot igényel a pártszervezetek között. Annyi bizonyos, hogy esetenként, átmenetileg ez többletmunkát jelent az üzemi pártszervezeteknek, de hosszabb távon és tágabb értelemben már nem. Ahol ezt érzékelni tudják, könnyebben megtalálják az együttműködés olyan Útjait, amely több mint alVa'^ni se^its-5" tfd'b mint az erősebb—gyengébb kapcsolata. A TAPASZTALATOK HASZNOSÍTÁSA A jobb együttműködést a párttagok személyes érdeke is sürgeti. Ma az átjelentkezés az üzemi pártszervezetből a területi pártszervezetbe szinte válságos helyzetet idéz elő egyeseknél. Egyszerűen azért, mert korábban szinte semmilyen kapcsolatuk nem volt, az üzemiek nem ismerik a lakó- területi munkát, egymást sem igen. S új embernek lenni ötven-hatvanéves korban? Emberileg tehát érthető a szorongás. Ténylegesen kellemetlen. ha akkor kell tjemu- fotkn-'n; amikre már kérth°o az átjelentkezőlap. Apróság ez? Látszatra igen, de a beilleszkedést ilyen ..csekélységek” segítik, vagy hátráltatják. Sőt. nem egyszer elhamarkodott döntéshez, a pártból való kilépéshez is vezetnek. A politikai tevékenység hatékonysága mellett tehát a lakóterületi oártéletre „szoktatás” is igényli a munkahelyi és lakóterületi Pártszervezetek kapcsolatainak fejlesztését. bővítését. Ez utóbbinak feltétele az is. hogy az átjelentkező párttag mór ismerősként menien a körzet^“. Tudjanak érkezéséről, s arról: milyen pártmunkával bízható meg. Ha a törődés erre irányul, akkor a párttag nem érzi feleslegesnek magát, nem a „kiközösítés” gondolata gyöt- ri, hanem az a belátás, hogy az új helyzet, a nyugdíjas évek másfajta pártmunkát igényelnek tőle. A KAPCSOLAT FORMAI Számos útja-módja van annak, hogy az üzemi pártszervezetek megismerjék a lakó- területi pártmunkát és fordítva. Mind gyakoribb például a jobb kifejezés híján patro- nálásnak nevezett együttműködés. Ez ma már tervszerű politikai kapcsolatot jelent elsősorban. Több helyütt külön program készült az együttműködésre, amely az üzemi párt- bizottság munkatervének része. Ebben megtervezik: mikor tartanak közös politikai rendezvényt, pártnapot, politikai vitaköröket, miben segítik egymást. Gyakori az is, hogy a pártbizottságok egy tagja feladatul kapja a körzettel való kapcsolat segítését, fejlesztését. Jó dolog, hosv a megbízatást gyakorta ellenőrzik. Azzal is segítik a területi pártszervezetet, hogy havonta információt kér a végrehajtó bizottság: milyen politikai feladatok, akciók vannak a lakóterületen, s ehhez milyen segítséget adhat az üzem. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a forma még főleg a kiemelkedő feladatoknál érezteti hatását, legutóbb például a tanácstagi választásoknál. Most az szükséges, hogy állandósítsák ezt a módszert: mind több párttagot bízzanak meg azzal, hogy vegyen részt a lakóterületi pártmunkában. Sem a pártszervezetnek, sem a párttagnak nem lehet közömbös, mi lesz a nyugdíjasok sok évtizedes tapasztalatával: megőrzik-e szép emlékként, vagy átadják az újabb generációknak, hasznosítják a mindennapok munkájában. , Kapcsolatot jelent az is, hogy az üzemi pártszervezet meghívja a körzeti vezetőséget arra a taggyűlésre, ahol a nyugdíjas párttag munkáját értékelik, ahol a volt munkatársak elköszönnek egymástól- Ez újfajta „búcsú” lesz, ahol már a lakóterületi feladatokról is szót válthatnak. A párt- munkából ugyanis nem lehet mmgdíiba mmT''. Csupán nr. ról van szó, hogy a párt. tag más alapszervezetbe kerül. S hogy ez ilyen természetes legven a valóságban is, sokoldalú kapcsolatot kell teremteni a munkahelyi és területi pártszervezetek között. Nemzetközi elismerés a magyar biokémiának Magyar tudós lett a Nemzetközi Biokémiai Unió alelnöke A közelmúltban Stockholmban tartotta kongresszusát a Nemzetközi Biokémiai Unió. Ezen a jelentős tudományos összejövetelen nagy elismerés érte a magyar tudományt: az unió alelnökévé Straub F. Brúnó akadémikust, a szegedi biológiai központ főigazgatóját választották. Straub F. Brúnó aki a napokban érkezett haza, a következőket mondta dr. Ma- jercsik Sándornak, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársá. nak a biokémikusok nagy seregszemléjéről : — A Nemzetközi Biokémiai Unió a 17 nagy nemzetközi természettudományos egyesület egyike. Jelenleg körülbelül 28 ezerre becsülik a biokémikusok számát. Magyarországon mint. egy 200-an működnek. — Korábban meglehetősen szerény szerepet játszottunk ezeknek a nagy nemzetközi egyesületeknek a vezetőségében. Az utóbbi időben azonban a magyar tudományos élet egyre növekvő súlyt kap a nemzetközi porondon. Ezt mutatja. hogy a Nemzetközi Fizikai Unió Pál Lénárd, a Nemzetközi Élettani Társaság pedig Lissák Kálmán akadémikust, egyik alelnökévé választotta. — A mostani stockholmi váA kertbarátok, a »«abad idő és a túltápláltság ■' • . .. .. w >q . yfrr irv* ‘ i • viviM*» •,>;;* i ;• Az önellátás ösvényein Nem árulunk zsákbamacskát: a zöldség, és gyümölcsellátás megjavítása szempontjából beszélünk a túltáplált- ságról. bár látszólag a kettőt lehetetlen közös nevezőre hozni. A végén kiderül. Annyit tudunk, hogy a paradicsom és a paprika hosszú hetekig méregdrága. Erre még majd visz. szatérünk, most inkább firtassuk kicsit a túltápláltság elleni hadjáratot, amiről nincs nap, hogy ne hallana, olvasna az ember. A „hárommillió elhízott ember országában” élünk, s lassan már a könyökünkön jön ki a szünet nélküli oktatás arról; hogyan tornásszunk, kocogjunk, együnk és igyunk. A magyarság biológiai erejének csökkenése legalább olyan gyakori téma mostanában. mint a tanya- rendszer, vagy a népszaporodás aggasztó csökkenése. Szó ami szó, tényleg jól né. zünk ki, s valóban a huszonnegyedik órában figyel fel az emberiség a túltápláltság veszélyeire. A túltápláltság ellen azonban nem az a legjobb orvosság. hogy kevesebbet kell enni. Hisz például a bányász napi szükséglete nyolcezer kalória, tehát neki enni kell, ugyanakkor a hivatalnok napi öt tortaszelettel is jól dolgozhat. Ha viszont a hivatalnok nemcsak ül, hanem rendszere, sen fizikai munkát is végez nyugodtan pusztíthatja a nagy .zelet rántott húsokat, szalonnát ehet, sörözhet. És nem kell Amolett keksz után sóhajtoznia. amiből már-már nagyszabású országos ügy lett. „Szállj ki és kocogj” — és még ki tudja hány jelmondat röppent fe; az elmúlt esztendőben. mikor elismerésre méltó szándékkal, de kevés eredménnyel mindennapos kocogásra akartak rábírni bennünket. Arról viszont megfeledkeztek. hogv ami természetes, magától értetődő például Finn. országban, végtelenül komikus és nevetsége, nálunk. Egyszerűen bolondnak néznék, aki mondjuk Szakcson, vagy Kis- dorogon esténként keresztül- kasul száguldaná a falut. A rádió kocogónapján viszont háromezren köszönhették meg a szervezőknek, hogy nyilvánosan futhattak egy keveset. Futott apa gyermekével, nyolcvanöt éves bácsi, futottak utcai ruhában és magassarkú cipőben. Vajon ott lettek volna-e. ha például felásnak egy darabka földet, ami három kilométeres távolságú futással is felér. Kell-e annak á férfinak „bi- cepszezni” súlyzóval a törzs- döntésben egykezes felhúzást gyakorolni, aki munka után, hét végét dolgozva pihen, s pihenve dolgozik. A nőkről nem is beszélve: újabban struccál- lást. „VU” arcizomtornát. tíz perces tomagyakorlatokat ajánlanak, hogy megőrizzék fiatalságukat, hogy karcsúak és üdék legyenek. Ritkán jut eszünkbe, hogy a céltudatos táplálkozás, az étkezési fegyelem betartása, a rendszeres testedzés helyett, az egészséges életmód kialakításának má, formája is létezik. Ez pedig nem más, mint a földművelés. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy egyre több embernek van kisebb-na- gyobb, úgynevezett hétvégi telke, viszont a túltápláltsági mutatók szerint még mindig keveseknek. Persze meglehet, hogy akadnak olyanok is. akik megveszik ugyan a „birtokot”, de nem maguk művelik, hanem másokkal dolgoztatják. Az viszont kétségtelen, hogy a felesleges kilóktól itt is rneg lehet szabadulni, nemcsak a diétás éttermekben. S bizonyos, hogy a 3—400 négyszögölön gazdálkodó hivatalnok, értelmiségi és munkásember nem panaszkodik étkezési ártalmak- ról. A városok, községek határában több száz holdas terüle- teic vannak, melyek nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. Dombos, hegyes, régóta műveletlen részek, vagy művelésbe még soha nem fogott földterületek. A lejtő, területeket gépesíteni nem lehet, tehát a mezőgazdasági nagyüzemek nem tudják hasznosítani, ugyanakkor fizetik érte a közadót. Ezek a termelőszö vetkezetek tulajdonában lévő, vagy tanácsi rendelkezésű állami tartalékföldek szinte maguktól kínálják a lehetőséget a sokat emlegetett aktív pihenésre. a munkára, az ésszerű időtöltésre. Számos község ben. városban néhány esztendeje megkezdték ezeknek ; tartalékföldeknek a parcellázá sát. Csak elkezdeni nehéz; a parcellázás híre rövid idő alatt körbegyűrűzött, a példa ragadós. s egyre növekszik az igénylők száma. Mondják: ha valaki egyszer megérezte a földszagot, nem bír szabadulni tőle. A munkáját, a verítéket, az elképzeléseit nem tudja otthagyni, másokra átruházni. Ritka mint a fehér holló, aki új telepítését eladja — ha csak valami súlyos oka ninc, erre. A kertbarátok, az újgazdák, a birtokosok — nevezhetjük őket bárhogy is —, nem panaszkodnak az egészségi állapotukra- Az orvosi rendelők várótermeiben kevésszer páciensek. Expanderre, kézi súlyzóra. 36 darabból álló teniszfelszerelésre nem vásárlók, kapára, ásóra, gereblyére, növényvédő szerekre költenek. Gyepet nyírnak, szőlőt csonkáznak, másodvetésű zöldségeket vetnek, gyümölcsöt szüretelnek, s nem kiabálnak szabványminőségű áru után a pénzükért. S főleg: nem panaszkodnak a felesleges kilók okozta kényelmetlenségről, a cukor- betegségről; hisz köztudott, hogy a kétszázezer cukorbeteg jó része az elhízottak közül kerül ki. Elhízás, kocogómozgalom. karcsúsító menü, egészségtelen életmód, hárommillió túltápláU ember a mérleg egyik oldalán. (Folytatjuk) V. M. — Szp. lasztást a hazai biokémia fokozódó nemzetközi megbecsülésének jeleként értékelhetjük, annyival is inkább, mivel ennek az uniónak a vezetősége mindössze négytagú és közülük az elnöki tisztet O. Hayas- hi japán biokémikussal, az al- elnök tisztét velem töltötték be, míg a főtitkár egy amerikai tudós lett. Megválasztásunk egyébként hat évre szól. — A stockholmi kongresz, szuson több ezer biokémikus vett részt. Maga ez a nagy létszám is jelzi a biokémia óriási fejlődését. Ezt igazolták az előadásokban ismertetett éred. ménvek. kezdve bizonyos rákfajták vírusos eredetének be- igazolásától — ami a biokémia eredményein alapszik — a biokémia sokoldalú és egyre növekvő méretű ipari alkalmazásáig. — Az ilyen nagy létszámú kongresszusok lebonyolítása már hosszú évek óta nagy gondot okozott a rendezőknek, hiszen a hagyományos módszer szerint csak úgy lehetett lebonyolítani a sok száz előadásból összetevődő programokat, hogy párhuzamosan 10—15 előadóteremben peregtek le a tíz perc időtartamra maximált előadások és vajmi kevés idő jutott vitára. A mostani kongresszuson különösen nagy sikerrel alkalmazták azt a néhány éve elkezdett módszert, hogy az előadásokat, helyesebben közléseket kettéválasztották és a mintegy 2400 tudományos közlés nagyobbik felet, mintegy 1600-at úgynevezett plakát formában, plakát .előtti vitában bonyolították le. Az előadók egy nagy teremben a falon két négyzetmétert kaptak Plakátjuk felragasztására, amelyen szemléltethették ku_ tatásaik eredményeit, a különböző adatokat, görbéket és rövid magyarázó szöveggel sűrítve tájékoztatást adhattak a látogatóknak terveikről, következtetéseikről. Az egyes plakátok előtt aztán mintegy kétórás szabad vitára került sor. Minden résztvevő az őt legjobban érdeklő előadást, illetőleg plakátot kereshette föl ilyen módon és eszmét cserélhetett az előadóval. — Ami a magyar biokémia részvételét illeti, határozottap megállapítható, hogy különböző kutatóhelyeink nagyon jól képviselték a hazai biokémiát. Talán első helyen említhetem Szabolcsi Gertrud. Dévényi Tibor és Sajgó Mihálv közös előadását. amelyben Állami-díjjal elismert enzimkutatásaikról számoltak be és olyan eredményeket ismertettek, amelyekkel amerikai kollégáikat is megelőzték. Magam egy munkatársammal közös plakáton ugyancsak egvik enzimkutatási munkánkat ismertettem. Végül még annyit, hogv jóleső érzéssel nyugtázhattuk a biológiai oktatásunk fejlettségéről megnyilvánuló elismeréseket és különösképpen annak örülünk, hogv az unió európai szervezete, az Európai Biokémiai Társaságok Szövete jövő év augusztus végén hazánkban rendezi kongresszusát, előreláthatólag mintegy 280f) európai és tengeren túli résztvevővel — fejezte be nyilatko^ zatát Straub F. Brúnó. (MTI) BT' na 3 1973. július 21.
