Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

Lakásárak Tolna megyében Ä városokban, a járási szék­helyeken és a fejlődő nagy­községekben drágák az eladó házak, lakások. A kimutatások szerint Tolna megyében ez év első felében átlagosan százezer forintot fizettek egy házért, s összesen hatvanmillió forint értékben vásároltak. A száz­ezer forintos átlagárban har­mincezer és háromszázezer fo­rintos házak is szerepelnek; Az úgynevezett kihaló telepü­léseken, öreg, elavult, bomló­félben lévő házat már har- mincezerért is lehet venni. Öreg házat viszont kevesen vesznek. Vannak községek, ahol sok az üresen álló épület, amelyért — ha egyáltalán el­itéi — úgynevezett eszmei árat fizetnek: telekért a bontási anyagért. Mitől függ egy ház, egy la­kás értéke? Függ attól, hogy hol, melyik településen van, milyen az állaga, a falu, a város központjában, vagy a szélén fekszik, közművesített telken, vagy sem, régen, vagy a közelmúltban épült. így es­het meg, hogy például Kalaz- nón ötvenezerért lehet értéke­síteni egy olyan házat, amiért Szekszárdon háromszázezer fo­rintot is elkérnek. Vannak családok, melyek tulajdonában két ház is lehet. Ez akkor fordul elő, ha egy olyan faluban örököl, vagy olyan településről költözik el valaki, amelyikben vevő hiá­nyában nem tudja értékesíte­ni a házát. Egy megyei tanácsi rendelkezés szerint vannak községek, melyekben köteles, s vannak, amelyekben nem köteles a tulajdonos értékesí­teni „fölösleges” üresen álló, vagy lakott házát. Ezt a ren­delkezést azért kellett hozni, mert a lakástulajdon korláto­zása következtében egy ember, vagy egy család birtokában csupán egy lakóház lehet Mároedig arra senki sem kény­szeríthető, hogy történetesen munkahelyétől távoleső he­lyen, rossz minőségű épület­ben lakjék csupán azért, mert például örökölt, s nem tud túladni a házán, i '* ..y- - 1 Á nagyobb adás-vételi ' for­galom tehát a nagyobb közsé­gekben városokban bonyolódik le. A vásárlások száma évről évre emelkedik. Többen vá­sárolnak, s drágábban is. 1971- ben 4100-an, 1972-ben 4250-en, 1973-ban eddig 2200-an kötöt­tek adás-vételi szerződést ház­ra, házhelyre, mezőgazdasági ingatlanra Tolna megyében. A vásárlások kilencven százalé­kát a ház- és lakásvásárlás tette ki. A városokban az árakat a Városgazdálkodási Vállalat in­gatlanközvetítő osztálya álla­pítja meg. A községekben a tanács az eladó házról adó- és értékesítési bizonyítványt ad, nyilatkozatot arról, hogy a vevőnek nincs több háza, eset­leg ha „megjelölt községben” van, felmentést kér az értéke­sítés alól. A ház árában az el­adó és a vevő megállapodik. Minden településen kialakult egy-egy árszínvonal, amely körül a hasonló jelegű házak Népújság 3 eladási ára mozog. Szekszár­don egy jó minőségű új csalá­di ház szabad forgalmi ára négy-ötszázezer forint között van. Régebbi, a háború előtt épült házat 200—220 ezer fo­rintért lehet venni. Egy két és fél szobás társasházi lakás 280—320 ezer forintba. egy hasonló nagyságú szövetkezeti lakás pedig 260—280 ezer fo­rintba kerülj Á tanácsi értékesítésű és a szövetkezeti lakásokkal nem lehet „machinálni”. Az adás­vétel módját szigorú rendsza­bályok korlátozzák. Annál in­kább lehet a családi házak­kal. Előfordul, hogy az illet­mény és az adó csökkentése miatt az eladó és a vevő más árat tüntet fel a szerződésben, mint amiben maguk között megegyeztek. Feltűnő esetek­ben szakértőkből álló bizott­ság vizsgálja az ügyet, megál­lapítja az ingatlan valódi érté­két. Tehát: a házak magasabb áron kelnek el, mint amit a hatóságoknál bevallanak. Ha mostanában „mesés” kisajátí­tási árakról hallunk, azt mondjuk, hogy jól jár, akit az állam kártalanít. Holott az igazság az, hogy egy hasonló korú, nagyságú kisaiátított, s egy magánszemélynek eladott ház ára megközelítőleg azo­nos, csupán az egyikről tud­juk, hogy mennyit fizetett érte az állam, a másikért fizetett valóságos pénzösszeg mennyi­sége kideríthetetlen. Kétségtelen: az utóbbi esz­tendőkben emelkedett a laká­sok ára. A családi házaké kü­lönösen; meg kell fizetni, ha valaki egyedül akar lenni, a kertet, a telket, a zöld felüle­tet. Az áremelkedés oka; so­kan települnek a fejlődő nagy­községekbe, az ipari üzemek köré, a városokba, közelebb a munkahelyhez, tehát nagy a kereslet, s nőtt az építőanya­gok óra. De nemcsak a kész ház, hanem a telek ára is ma­gas. Központi, minden igkin- tetben kielégítő helyen fekvő telket venni ma már viszony­lag nehéz. Bolgár pártfőiskolai küldöttség Tolna megyében A megyei pártbizottság meg­hívására bolgár pártfőiskolai küldöttség érkezett tegnap Tol­na megyébe. A küldöttség ve­zetője Vaszil Misev, a bolgár pártfőiskola professzorai, a küldöttség tagjai között van három pártfőiskolai tanár és tizenöt végzett hallgató. A vendégeket a délelőtti órákban a megyei pártbizott­ság székházéban Horváth Jó­zsef, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bi­zottságának titkára és István József, a megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztá­lyának vezetője fogadta. Hor­váth József tájékoztatást adott Tolna megye helyzetéről, ered­ményeiről és a pártmunkások előtt álló feladatokról. A küldöttség tagjai ezután meg­tekintették az új megyei párt- székházat, majd városnézés keretében ismerkedtek Szck- szárddal. : ■ i A továbbiakban dr.iSTCalicza Rezsőnek, a megyei fi? pártbi­zottság oktatási igazgatósága vezetőjének kíséretében és kalauzolásával, a küldöttség tagjai ellátogattak, illetve lá­togatnak a szekszárdi Műszer­gyárba és a BVK szekszárdi üzemébe, Gemencbe, Dombo- riba és a Tamási Állami Gaz­daságba. A számítógép: józan szolga Aki a számítógépben bízik, nem csalatkozik — ekkép hangzik korunk közismert mű­szaki-gazdasági háziáldása. De a kérdés lényege alighanem inkább így fogalmazható: mi­lyen módon bízzunk a számí­tógépben, ha nem akarunk csalatkozni? A világ kétségkívül ez utób­bi felismerés korszakát éli. A számítógépek alkalmazásában jócskán előttünk járó országok Jövő tavaszra készülnek Bonyhádon Budapest, Debrecen, Pécs, Párizs, Lipcse A legforróbb nyári napok­ban járunk, mikor a Bonyhá­di Cipőgyárban már a tavasz­ra, a 74-es tavaszra készülnek. A modellőrök asztalairól ko­rábban lekerültek a tervek, 6 az elképzeléseket rögzítő raj­zok nyomán már el is készí­tették a jövő évi modelleket; Ezekben a napokban a ke­reskedelem szakemberei adják egymásnak a kilincset a cipő­gyárban. A három nagy, a debreceni, pécsi és budapesti clpő-nagykereskedelmi válla­lattól a műit héten tekintették meg az új cipőket. Tegnap a Centrum Vállalat vezetőit fo­gadták Bonyhádon. A szak­emberek leginkább érdeklőd­tek a fonott férfi- és női, va­lamint a könnyű gyermekci­pők iránt. A végső döntések még vá­ratnak magukra. Augusztusban rendezik meg ugyanis Buda­pesten a börzét a cipőgyárak, ahol a kereskedelem képvise­lői döntenek majd, melyik gyárak, milyen lábbelijeit teszik ki a boltok, áruházak polcai­ra, kirakataiba; A pesti bemutatót követően a bonyhádi modellek hosszabb útra kelnek. A fonottrámás, színes cipők szeptemberben a hagyományos párizsi bőrhéten képviselik megyénk színeit de akik a hosszú útra vállalkoz­nak, láthatják majd azokat a lipcsei őszi ipari vásáron is. szakmai köreiben is terjed az a mind határozottabb állás­pont, hogy a számítógépet nem szabad — helyesebben: nem kifizetődő — a mindent tudás hatalmával felruházva olyan tevékenység sémájába kénysze. ríteni, amelynek megoldására alkalmatlan. A The Economist, a tekintélyes angol gazdasági lap már ilyen szélsőséges fo­galmazásmódtól sem riad visz- sza egyik szakcikkében: „Sok vezető emlegeti úgy a válla­lat számítógéprendszerét, mint a legrosszabb beruházást. Ügyviteli szervezetek, különö­sen az USA-ban, százmillió dollárokat vesztegetnek el, sokszor a legegyszerűbb ügy­viteli feladat számítógépesíté­sére. Sok drága számítógép egyáltalán nincs kihasználva”. Mindez — a tárgyilagos hely­zetkép miatt tegyük hozzá — természetesen semmit nem von le a számítógép robbanássze­rűen gyors elterjedésének je­lentőségéből. Mindössze arról a nem jelentéktelen problémáról van szó, hogy ez a minőségi változásokat hozó gép. mind­máig keresi kapcsolatát az em„ berrel, a társadalommal. A számítógép gondolata már 1830-ban megfogalmazódott, de az első gép száz évvel később. 1930-ban készült el, s a fel- dolgozási sebességet, illetve a memóriakapacitást • vizsgálva 1940 óta a növekedés tízesz­tendőnként ezerszeres. Ez a szédületes ütem napjainkban 1973. július 30. : H: ' Másfél-két évtizeddel ezelőtt még senki nem figyelt volna erre. Elmúlt szerdán fotóri­porterünk azonnal megállította gépkocsiját Kétyen, amikor feltűnt előtte a már-már elfe­ledett látvány. A meredek domboldalon nem dolgozhatott kombájn, így a hagyományos módon, keresztekből végezték a betakarítást a helyi termelőszövetkezet dolgozói. Fotó: Gottvald is tart; a világ számítógépipar ra évente 20 százalékkal bő­vül, s az előrejelzések, az ez­redfordulóig pásztázó prognó­zisok már-már a fantasztikus; regények hangulatát idézik, amikor a számítógép holnapját körvonalazzák. Ismeretes, hogy nálunk is mostanában terjed mind szé­lesebb körben a számítógépek alkalmazása, s a KGST XXV: ülésszakának határozatai alap.1 ján gyors ütemben folyik az egységes számítógéprendszer kialakítása. A közös rendszer hét egyeztetett programozású gépet egyesít, amelyek a má­sodpercenkénti néhány ezertől a másfél millióig terjedő mű­veleti sebességgel dolgozhat-- nak. A KGST-terv. amely nap. jainkban már a teljes megva­lósuláshoz közelít, azt is elő­segíti, hogy vállalataink, intéz­ményeink számára a korábbi­nál jobb lehetőségek nyíljanak a gépek beszerzésére és üzem. be állítására. Ám éppen azért, mert a sz&~ mítógéoek térhódításának csuj pán a kezdeti szakaszánál tar­tunk, érdemes — a nemzetkö­zi tanulságokból is okulva —» áttekinteni; mi várható ezek­től a rendkívüli hatású konst. rukcióktól, s hol érnek véget lehetőségeik ? A legfontosabb társadalmi-! gazdasági hatás, a lényegre egyszerűsítve, alighanem az, hogy kellő felkészülés esetén a gép üzembe állítása valósággal kikényszeríti a vállalati szer­vezet korszerűsítését, a való­ban szervezett munkát. Tegyük mindjárt hozzá: nem azzal kényszerít erre, hogy varázs­hatással rendelkezik, hanem mert — gép lévén — nem is­meri az elkendőzést, a hibák ilyen-olyan magyarázását; egy­értelműen jelzi a szervezetlen­séget, kimutatja a vállalatirá­nyításának gyengéit. Ebbő] az a nyilvánvaló igazság is kö­vetkezik, hogy a gép csupán jelez, és adataiból, amelyeket emberek tápláltak érzéketlen memória-agyába, az emberek­nek kell olvasni is tudniok. A gondolatsor innen pedig egyenesen vezet ahhoz a fel­ismeréshez, hogy a számító­gépek tömeges alkalmazása sem helyettesíti a társadalom­ban élő és a társadalmat ala­kító ember tudatos tevékeny­ségét. Gyakorlatibb megköze­lítésben: arról van szó, hogy a..m* tágunkban, társadalmi épségünkben a számítógép ki- t ’nő, sőt nélkülözhetetlen esz köze a gazdasági fejlődés gyor" sításának, de nem helyettesíti a o öli ti kai döntéseket. A szá­mítógépek. a mindegyre gya­rapodó adatbankok roppant in­formációmennyisége lehetősé­geket ígér ahhoz, hogy ezek a döntések még megalapozottab- bak. ténvszerűbbek, valóság- közelibhek legyenek, de ma­gát a döntést ezután is a fe­lelős emberek hozzák! Tábori Andris

Next

/
Thumbnails
Contents