Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-20 / 168. szám
Lakásárak Tolna megyében Ä városokban, a járási székhelyeken és a fejlődő nagyközségekben drágák az eladó házak, lakások. A kimutatások szerint Tolna megyében ez év első felében átlagosan százezer forintot fizettek egy házért, s összesen hatvanmillió forint értékben vásároltak. A százezer forintos átlagárban harmincezer és háromszázezer forintos házak is szerepelnek; Az úgynevezett kihaló településeken, öreg, elavult, bomlófélben lévő házat már har- mincezerért is lehet venni. Öreg házat viszont kevesen vesznek. Vannak községek, ahol sok az üresen álló épület, amelyért — ha egyáltalán elitéi — úgynevezett eszmei árat fizetnek: telekért a bontási anyagért. Mitől függ egy ház, egy lakás értéke? Függ attól, hogy hol, melyik településen van, milyen az állaga, a falu, a város központjában, vagy a szélén fekszik, közművesített telken, vagy sem, régen, vagy a közelmúltban épült. így eshet meg, hogy például Kalaz- nón ötvenezerért lehet értékesíteni egy olyan házat, amiért Szekszárdon háromszázezer forintot is elkérnek. Vannak családok, melyek tulajdonában két ház is lehet. Ez akkor fordul elő, ha egy olyan faluban örököl, vagy olyan településről költözik el valaki, amelyikben vevő hiányában nem tudja értékesíteni a házát. Egy megyei tanácsi rendelkezés szerint vannak községek, melyekben köteles, s vannak, amelyekben nem köteles a tulajdonos értékesíteni „fölösleges” üresen álló, vagy lakott házát. Ezt a rendelkezést azért kellett hozni, mert a lakástulajdon korlátozása következtében egy ember, vagy egy család birtokában csupán egy lakóház lehet Mároedig arra senki sem kényszeríthető, hogy történetesen munkahelyétől távoleső helyen, rossz minőségű épületben lakjék csupán azért, mert például örökölt, s nem tud túladni a házán, i '* ..y- - 1 Á nagyobb adás-vételi ' forgalom tehát a nagyobb községekben városokban bonyolódik le. A vásárlások száma évről évre emelkedik. Többen vásárolnak, s drágábban is. 1971- ben 4100-an, 1972-ben 4250-en, 1973-ban eddig 2200-an kötöttek adás-vételi szerződést házra, házhelyre, mezőgazdasági ingatlanra Tolna megyében. A vásárlások kilencven százalékát a ház- és lakásvásárlás tette ki. A városokban az árakat a Városgazdálkodási Vállalat ingatlanközvetítő osztálya állapítja meg. A községekben a tanács az eladó házról adó- és értékesítési bizonyítványt ad, nyilatkozatot arról, hogy a vevőnek nincs több háza, esetleg ha „megjelölt községben” van, felmentést kér az értékesítés alól. A ház árában az eladó és a vevő megállapodik. Minden településen kialakult egy-egy árszínvonal, amely körül a hasonló jelegű házak Népújság 3 eladási ára mozog. Szekszárdon egy jó minőségű új családi ház szabad forgalmi ára négy-ötszázezer forint között van. Régebbi, a háború előtt épült házat 200—220 ezer forintért lehet venni. Egy két és fél szobás társasházi lakás 280—320 ezer forintba. egy hasonló nagyságú szövetkezeti lakás pedig 260—280 ezer forintba kerülj Á tanácsi értékesítésű és a szövetkezeti lakásokkal nem lehet „machinálni”. Az adásvétel módját szigorú rendszabályok korlátozzák. Annál inkább lehet a családi házakkal. Előfordul, hogy az illetmény és az adó csökkentése miatt az eladó és a vevő más árat tüntet fel a szerződésben, mint amiben maguk között megegyeztek. Feltűnő esetekben szakértőkből álló bizottság vizsgálja az ügyet, megállapítja az ingatlan valódi értékét. Tehát: a házak magasabb áron kelnek el, mint amit a hatóságoknál bevallanak. Ha mostanában „mesés” kisajátítási árakról hallunk, azt mondjuk, hogy jól jár, akit az állam kártalanít. Holott az igazság az, hogy egy hasonló korú, nagyságú kisaiátított, s egy magánszemélynek eladott ház ára megközelítőleg azonos, csupán az egyikről tudjuk, hogy mennyit fizetett érte az állam, a másikért fizetett valóságos pénzösszeg mennyisége kideríthetetlen. Kétségtelen: az utóbbi esztendőkben emelkedett a lakások ára. A családi házaké különösen; meg kell fizetni, ha valaki egyedül akar lenni, a kertet, a telket, a zöld felületet. Az áremelkedés oka; sokan települnek a fejlődő nagyközségekbe, az ipari üzemek köré, a városokba, közelebb a munkahelyhez, tehát nagy a kereslet, s nőtt az építőanyagok óra. De nemcsak a kész ház, hanem a telek ára is magas. Központi, minden igkin- tetben kielégítő helyen fekvő telket venni ma már viszonylag nehéz. Bolgár pártfőiskolai küldöttség Tolna megyében A megyei pártbizottság meghívására bolgár pártfőiskolai küldöttség érkezett tegnap Tolna megyébe. A küldöttség vezetője Vaszil Misev, a bolgár pártfőiskola professzorai, a küldöttség tagjai között van három pártfőiskolai tanár és tizenöt végzett hallgató. A vendégeket a délelőtti órákban a megyei pártbizottság székházéban Horváth József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának titkára és István József, a megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője fogadta. Horváth József tájékoztatást adott Tolna megye helyzetéről, eredményeiről és a pártmunkások előtt álló feladatokról. A küldöttség tagjai ezután megtekintették az új megyei párt- székházat, majd városnézés keretében ismerkedtek Szck- szárddal. : ■ i A továbbiakban dr.iSTCalicza Rezsőnek, a megyei fi? pártbizottság oktatási igazgatósága vezetőjének kíséretében és kalauzolásával, a küldöttség tagjai ellátogattak, illetve látogatnak a szekszárdi Műszergyárba és a BVK szekszárdi üzemébe, Gemencbe, Dombo- riba és a Tamási Állami Gazdaságba. A számítógép: józan szolga Aki a számítógépben bízik, nem csalatkozik — ekkép hangzik korunk közismert műszaki-gazdasági háziáldása. De a kérdés lényege alighanem inkább így fogalmazható: milyen módon bízzunk a számítógépben, ha nem akarunk csalatkozni? A világ kétségkívül ez utóbbi felismerés korszakát éli. A számítógépek alkalmazásában jócskán előttünk járó országok Jövő tavaszra készülnek Bonyhádon Budapest, Debrecen, Pécs, Párizs, Lipcse A legforróbb nyári napokban járunk, mikor a Bonyhádi Cipőgyárban már a tavaszra, a 74-es tavaszra készülnek. A modellőrök asztalairól korábban lekerültek a tervek, 6 az elképzeléseket rögzítő rajzok nyomán már el is készítették a jövő évi modelleket; Ezekben a napokban a kereskedelem szakemberei adják egymásnak a kilincset a cipőgyárban. A három nagy, a debreceni, pécsi és budapesti clpő-nagykereskedelmi vállalattól a műit héten tekintették meg az új cipőket. Tegnap a Centrum Vállalat vezetőit fogadták Bonyhádon. A szakemberek leginkább érdeklődtek a fonott férfi- és női, valamint a könnyű gyermekcipők iránt. A végső döntések még váratnak magukra. Augusztusban rendezik meg ugyanis Budapesten a börzét a cipőgyárak, ahol a kereskedelem képviselői döntenek majd, melyik gyárak, milyen lábbelijeit teszik ki a boltok, áruházak polcaira, kirakataiba; A pesti bemutatót követően a bonyhádi modellek hosszabb útra kelnek. A fonottrámás, színes cipők szeptemberben a hagyományos párizsi bőrhéten képviselik megyénk színeit de akik a hosszú útra vállalkoznak, láthatják majd azokat a lipcsei őszi ipari vásáron is. szakmai köreiben is terjed az a mind határozottabb álláspont, hogy a számítógépet nem szabad — helyesebben: nem kifizetődő — a mindent tudás hatalmával felruházva olyan tevékenység sémájába kénysze. ríteni, amelynek megoldására alkalmatlan. A The Economist, a tekintélyes angol gazdasági lap már ilyen szélsőséges fogalmazásmódtól sem riad visz- sza egyik szakcikkében: „Sok vezető emlegeti úgy a vállalat számítógéprendszerét, mint a legrosszabb beruházást. Ügyviteli szervezetek, különösen az USA-ban, százmillió dollárokat vesztegetnek el, sokszor a legegyszerűbb ügyviteli feladat számítógépesítésére. Sok drága számítógép egyáltalán nincs kihasználva”. Mindez — a tárgyilagos helyzetkép miatt tegyük hozzá — természetesen semmit nem von le a számítógép robbanásszerűen gyors elterjedésének jelentőségéből. Mindössze arról a nem jelentéktelen problémáról van szó, hogy ez a minőségi változásokat hozó gép. mindmáig keresi kapcsolatát az em„ berrel, a társadalommal. A számítógép gondolata már 1830-ban megfogalmazódott, de az első gép száz évvel később. 1930-ban készült el, s a fel- dolgozási sebességet, illetve a memóriakapacitást • vizsgálva 1940 óta a növekedés tízesztendőnként ezerszeres. Ez a szédületes ütem napjainkban 1973. július 30. : H: ' Másfél-két évtizeddel ezelőtt még senki nem figyelt volna erre. Elmúlt szerdán fotóriporterünk azonnal megállította gépkocsiját Kétyen, amikor feltűnt előtte a már-már elfeledett látvány. A meredek domboldalon nem dolgozhatott kombájn, így a hagyományos módon, keresztekből végezték a betakarítást a helyi termelőszövetkezet dolgozói. Fotó: Gottvald is tart; a világ számítógépipar ra évente 20 százalékkal bővül, s az előrejelzések, az ezredfordulóig pásztázó prognózisok már-már a fantasztikus; regények hangulatát idézik, amikor a számítógép holnapját körvonalazzák. Ismeretes, hogy nálunk is mostanában terjed mind szélesebb körben a számítógépek alkalmazása, s a KGST XXV: ülésszakának határozatai alap.1 ján gyors ütemben folyik az egységes számítógéprendszer kialakítása. A közös rendszer hét egyeztetett programozású gépet egyesít, amelyek a másodpercenkénti néhány ezertől a másfél millióig terjedő műveleti sebességgel dolgozhat-- nak. A KGST-terv. amely nap. jainkban már a teljes megvalósuláshoz közelít, azt is elősegíti, hogy vállalataink, intézményeink számára a korábbinál jobb lehetőségek nyíljanak a gépek beszerzésére és üzem. be állítására. Ám éppen azért, mert a sz&~ mítógéoek térhódításának csuj pán a kezdeti szakaszánál tartunk, érdemes — a nemzetközi tanulságokból is okulva —» áttekinteni; mi várható ezektől a rendkívüli hatású konst. rukcióktól, s hol érnek véget lehetőségeik ? A legfontosabb társadalmi-! gazdasági hatás, a lényegre egyszerűsítve, alighanem az, hogy kellő felkészülés esetén a gép üzembe állítása valósággal kikényszeríti a vállalati szervezet korszerűsítését, a valóban szervezett munkát. Tegyük mindjárt hozzá: nem azzal kényszerít erre, hogy varázshatással rendelkezik, hanem mert — gép lévén — nem ismeri az elkendőzést, a hibák ilyen-olyan magyarázását; egyértelműen jelzi a szervezetlenséget, kimutatja a vállalatirányításának gyengéit. Ebbő] az a nyilvánvaló igazság is következik, hogy a gép csupán jelez, és adataiból, amelyeket emberek tápláltak érzéketlen memória-agyába, az embereknek kell olvasni is tudniok. A gondolatsor innen pedig egyenesen vezet ahhoz a felismeréshez, hogy a számítógépek tömeges alkalmazása sem helyettesíti a társadalomban élő és a társadalmat alakító ember tudatos tevékenységét. Gyakorlatibb megközelítésben: arról van szó, hogy a..m* tágunkban, társadalmi épségünkben a számítógép ki- t ’nő, sőt nélkülözhetetlen esz köze a gazdasági fejlődés gyor" sításának, de nem helyettesíti a o öli ti kai döntéseket. A számítógépek. a mindegyre gyarapodó adatbankok roppant információmennyisége lehetőségeket ígér ahhoz, hogy ezek a döntések még megalapozottab- bak. ténvszerűbbek, valóság- közelibhek legyenek, de magát a döntést ezután is a felelős emberek hozzák! Tábori Andris
