Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
f —tMUÍiWi Plan Van Dong életrajza. v--Pham Van Dong elvtárs, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának elnöke 1906-ban született, 1925 óta vesz részt a forradalmi mozgalomban. 1929 elején a Vietnami Forradalmi Ifjúsági Szövetség regionális végrehajtó bizottságának tagjává választották (a szervezet az Indokínai KP elődje), majd májusban a szövetség központi bizottságának tagja lett. 1929 júliusában letartóztatták és Con Dao szigetére száműzték. i A letartóztatásból 1936 júniusában szabadult, azonban a francia gyarmatosítók továbbra is szigorú rendőri felügyelet alatt tartották. 1910-ben illegálisan Kínába utazott, ahol Ho Sí Minh elvtárs másokkal együtt megbízta, hogy térjen haza a forradalom előkészítésére és a Viet Minh mozgalom ászlóbontására a Kínává; szomszédos tartományokban. A nemzeti kongresszuson, melynek döntenie kellett az általános felkelésről és a nemzeti felszabadítási bizottság megalakításáról, Pham Van Dong elvtársat beválasztották a nemzeti felszabadítási bizottságba, mely később ideiglenes kormánnyá alakult át. Az 1945. évi augusztusi forradalom győzelme, a VDK megalakítása után pénzügyminiszterré nevézték ki. 1946 májusában a vietnami nemzetgyűlés Franciaországba látogató baráti delegációját vezette,, 1946-ban a fontainebleau-i konferencián tárgyaló kormányküldöttség vezetője volt. A nemzeti ellenállás idején Pham Van Dong elvtárs Dél- Vietnambán tartózkodott mint a párt KB és a kormány különleges megbízottja. 1947-ben az Indokínai Kommunista Párt (ma a Vietnami Dolgozók Pártja) Központi Bizottságának póttagjává választották, 1949-ben a párt KB tagja lett. 1949 augusztusában minisztéreVnök-helyettessé nevezték ki. 1951 februárjában, a Vietnami Dolgozók Pártja alapító kongresszusán a Politikai Bizottság tagjává válasz, tották, ezt a tisztségét máig is betölti. 1954 májusában a genfi indokínai konferencián hazája kormányküldöttségének vezetője volt. 1955 szeptembere óta a VDK miniszterelnöke. így látta a hetet hírmagya- rázónk, Pálfy József: M Elmozdul-e a közel-keleti | probléma a holtpontról? — ez ' a kérdés foglalkoztatta a héten a nemzetközi élet megfi- : gyelőit. hiszen nap mint nap egész sor diplomáciai tárgya- . iás, hivatalos és félhivatalos nyilatkozat híre érkezett az érdekelt országom fővárosaiból Az egyiptomi diplomácia volt a legaktívabb. Hafez Iszmail Jzadat elnök nemzetbiztonsági .nácsadója Moszkvába utazott, agy a szovjet—egyiptomi együttműködésről tárgyaljon a szovjet vezetőkkel s egyben tájékoztatást kérjen a Brezs- nyev—Nixon csúcstalálkozón a Közel-Keletről elhangzottakról Az egyiptomi diplomatát — s ezt a tényt érdemes aláhúzni — fogadta Leonyid Brezsnyev is. A kairói küliigyminiszter, El-Zajjat ugyanekkor Belgrád. bán és Becsben folytatott eszmecserét, majd Párizsba utazott. A jugoszláv fővárosban teljes rokonszenvre találhatott Bécsben pedig közvetítői készségre. Az osztrák kormány emlékezetes módon egy úgynevezett „szakaszos” tervei dolgozott ki s ezt ajánlja elfogadásra Izraelnek és az arab országoknak: eszerint a megszállók fokozatosan ürítenék ki az arab területeket, illetve legalábbis ígéretet tennének a kiürítésre. Golda Meir izraeli miniszterelnöknek közismerten jó kapcsolatai vannak Kreisky osztrák kancellárral, legutóbb a Szocialista Internacionálé egy összejövetelén találkoztak Ugyancsak osztrák diploma-- ta, igaz, az ENSZ kék zászlaja alatt Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára ajánlkozott fel még újabb közvetítésre Egy New York-i sajtóebéd díszvendégeként kijelentette hogy a „csendes diplomácia” módszerét eredményesebbnek tartja, mint a Biztonsági Tanács nyilvános vitáit, ezért maga is kész közel-keleti kör. útra indulni. Az arab világ monarchikus és nyugatbarát felében is van mozgolódás. Erre vall Husz- szein jordániai király londoni útja és Fejszál, Szaúd-Arábiai uralkodónak az a feltűnő nyilatkozata. hogy Európa kö^ve- títhetne a közel-keleti válságban. Az arab világ másik feléből idézhetjük Buteflika algériai külügyminiszter véleményét : Izraelnek mindenekelőtt a palesztinokkal kell tárgyalnia. Ügy, mint annak idején Franciaország tette, amikoi megbízottait elküldte az Algé. riai Nemzeti Felszabadítás! Front képviselőihez. (Buteflika ezt a kijelentést Párizsban tette. ahol felújította az utóbbi i években akadozó francia—algériai „párbeszédét” és új alapokra segítette a két ország együttműködését.) A diplomáciai aktivitás an-> nak előjele lenne, hogy a Kö. zel-Keleten valóban a kibontakozás felé indulnak el a válság részvevői ? A magam ré-1 széről ezt kétlem. Visszaem- lékszeim arra a helsinki beszélgetésre, amelynek során a világsajtó egyik legtekintélyesebb közel-keleti szakértője megemlítette, hogy Kissin- _ ger, Nixon elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója és „sztárdiplomiatája” még nem hajlandó kezébe venni a közel- keleti hatosomét... Az említett szakértőnek Kissinger azt mondta, hogy csak ha szabad kezet kapna és mentesülhetne bizonyos amerikai „lobby” nyomásától, akkor látna hozzá ( a közel-keleti kusza szálak ki-i- bogozásához. Ebben pedig búr- koltan, található annak közlése. hogy Washington a legcsekélyebb mértékben is eltávolodjék Izraeltől s közeledjék ,az arab országokhoz-’ __——— v . .. j < A közel-keleti válság annál plasztikusa bban rajzolódik ki a nemzetközi horizonton, mennél jobban látszik az európai enyhülés, mennél inkább mutatkoznak pozitív jelenségek a világ más tájain is. Helsinki visszhangja átterjedt az elmúlt hétre: az európai fővárosokban sorra-rendre elemezték a Finlandia-palotában, a biztonsági és együttműködési értekezlet első szakaszán történteket. Általános volt a vélemény, hogy jó rajtot vett a konferencia. Az együttműködési készség a nézetek különbözősége ellenére is meghatározó jellegű az európai kapcsolatokban. Nem kell már attól tartani hogy a „helsinki szellem” majd csalódéit hoz, minit ahogy egy—másfél évtizede a „genfi szellem”, majd a „Oamp David-i szellem”, az enyhülés ígérete után politikai-diplomáciai összecsapásokhoz vezetett. E sorok írója is ott volt Helsinkiben, s hallgatva a külügyminisztereket, akik egymás után tettek hitet a békés egymás mellett élés elve és gyakorlata mellett, eszembe jutott, hogy 15 éve még a NATO folyosóján Spaak, az akkori NATO-főtit- kár egyenesen „ördögi találmánynak” nevezte a békés egymás mellett élést, amelyet „a szovjetek a Nyugat éberségének elaltatására agyaitok ki...” mekkora változás ment végbe Európában! Ázsia éq az indokínai félsziget problémái kerültek előtérbe a szovjet—vietnami leg. magasabb szintű tárgyalásokon. Le Duan és Pham Van Dong vezetésével vietnami párt- és kormányküldöttség járt Moszkvában. Leonyid Brezsnyev leszögezte, hogy miután a háború idején meggyőzően érvényesült a szovjet— vietnami barátság hatékonysás ga és ereje most. a béke napjaiban tovább erősítik a két nép testvériségét. A Szovjetunió úgy döntött, hogy az egész eddigi segítséget, amit a VDK-nak nyújtott, térítésmentesnek tekinti, azaz ajándékként adja Vietnamnak. A héten a dél-amerikai ese. mények L magukra vonták a világ figyelmét. Uruguayban még tart az erőpróba: Borda, berry elnök és a hadsereg reakciós vezetői megkísérlik megnyirbálni a demokratikus szabadságjogokat, de a dolgozók nagy tömegeivel találják magukat, szemben, akik általános sztrájkot hirdettek és tüntetéseken fejezik ki tilta.kozásukat. A kis Uruguay mellett a hatalmas Argentína is (30-szor akkora, ismétlem, harmincszor akkora —. mint hazánk!) mozgalmas napokat él áh Dr. Hector Campora, az új köztársasági elnök, aki alig két hónapja vonult be a rózsaszín házba, váratlanul bejelentette lemondását, hogy így átadhassa helyét Juan Domingo Perónnak. Argentína volt diktátorának. Most már látszik, hogy valóságos forgatókönyv szerint történik a hatalom átjátszása a 77 esztendős tábornoknak, aki madridi számkivetésében 17 éven át várt erre a pillanatra. A rövidesen kiírandó elnökválasztáson Perón már biztosra mehet azért is mert a korábbi vetélytárs, a ■ Radikális Párt vezetője lesz alelnökként jelölttársa . .. Argentína gazdasági gondjai és társadalmi bajai indokolják hogy „a gondviselés küldöttéhez”, Perónhoz folyamodjék az uralkodó osztály. Egy kissé az ismétlődik meg ami Párizsban 1958-ban De Gaulle hatalomra kerülésével. Magyar szempontból a hét legfontosabb eseménye Kádár János jugoszláviai látogatása, Tito elnökkel folytatott megbeszélés-sorozata volt. Elsősorban a két ország és a két pán. kapcsolatainak továbbfejlesztése adta meg az eszmecsere jelentőségét, különös hangsúlyt kaptak a gazdasági kérdések, de jó alkalom nyílt a külpolitikai és a nemzetközi munkás- mozgalmi helyzet áttekintésére is. A két vezető tévényilatkozatai — a közös közleménnyel együtt — jól tükrözték a megbeszélések baráti, elvtársi, szívélyes jellegétftNORAlti AMMAN ' | Jordánia és Tunézia kölcsö* nősen visszahívták tuniszi, letve ammani diplomáciai kép- viseletűk vezetőit Noha a hi-i -? vatalos indokolás szerint csak „konzultációról” van szó, a megfigyelők rámutatnak, hogy- a két ország a diplomáciai szakítás küszöbén áll azóta, hogy Burgiba tunéziai elnök egy bejrúti lapnak adott nyilatkozatában „mesterséges államnak” „evezte Jordániát Az An Nahar című lapban megjelent interjúban Burgiba egy palesztin állam létrehozását javasolta Jordánia területén. A tunéziai elnök cáfolta ugyan, hogy kijelentése ilyen formában hangzott volna el, az interjú azonban éles tiltakozást váltott ki Jordánia részéről. MADRID Madridban sajtóértekezletet tartott az a spanyol misszionárius-csoport. amely helyszíni szemle után nemrég tért visz- sza Mozambikból. A misszionáriusok elmondták, hogy konkrét adataik vannak további öt olyan esetről is. amikor portugál terrorkülönítmények a wiriyaumi tömegmészárlás-r hoz hasonló vérengzéseket vittek végbe a polgári lakosság között. A spanyol szerzetesek egyike szemtanúja volt a mu. cumburi „akciónak”, melynek során a portugál zsoldosok megöltek hat embert, a házakat felgyújtották és vagy kétszáz állatot is elpusztítottak. WASHINGTON A CBS amerikai tv-társaság értesülése szerint Nixon elnök fontolóra vette, hogy nemzet- biztonsági főtanácsadóját. Henry Kissingert nevezi ki külügyminiszterré. Rogers jelenlegi külügyminiszter állítólag a legfelsőbb bíróság tagja lesz. Az argentin kongresszus elfogadta Campora lemondását Az argentin kongresszus pénteken csaknem, négyórás zajos vita után, de végül is elfogadta Campora elnök és Solano alelnök lemondását. Az alkotmány értelmében ideiglenesen a képviselőház elnöke, Raul Alberto Lastiri vette át az elnöki teendők ellátását és nyomban le is tette az esküt. Az új ideiglenes elnök — az őrségváltás következő lépéseként — kijelölte az új kormányt is. amely gyakorlatilag azonos a régivel, csupán két tárca cserélt gazdát: a külügyminiszteri és a belügyminiszteri. Az új, ideiglenes elnök bejelentette, hogy haladéktalanul kiírja a választásokat. Juan Domingo Perón rádió, és televízió-beszédben köszönte meg Hector Camporának „rendkívüli tettét”, azt, hogy az elnökjelöltséget vállalva, ismét győzelemre juttatta a peronista mozgalmat, majd késznek mutatkozott a tényleges hatalom átadására is. Perón egyértelműen ugyan nem fogadta el az elnökjelöltséget, de egész beszéde ennek az elfogadásnak az óvatos körülírása volt. Kijelentette, hogy mozgalma tiszteletben fogja tartani az alkotmányt. Duna menti fiatalok találkozója (Folytatás az 1. oldalról) A késő esti órákig tartó találkozó elsősorban különféle játé. kokból, vetélkedőkből állt, melyeket nagy hozzáértéssel Takács Miklós, a helybeli 2-es számú általános iskola tanára vezetett. Természetesen a játékok közben időt szakítottak arra is, hogy meghallgassák a „VIT-veteránok” élménybeszá. mólóit. Az ifjúsági klubtalálkozó vidám énekléssel, tánccal ért vé_ get. e Fórum Európa békéje én biztonsága Nyolc megye képviseletében mintegy kétszáz fiatal érkezett tegnap Szekszárdra. hogy részt vegyen azon a fórumon, melyet „Európa békéje és biztonsága” címmel a volt megyeháza dísztermében rendeztek meg. Őket, Ma : a jnegfóteaí ,_si®d«gj&et, köztük Horváth Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkárát, Szerencsés Jánost, a Külügyminisztérium pártbizottságának titkárát, Rúzsa Jánost, az MSZMP Szek- sfcárd városi Bizottságának első titkárát a vendéglátók nevében Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára köszöntötte. A fórum egyre népszerűbb formája a közélet gyakorlásának. A megyeháza dísztermében összegyűlt fiatalok más és más helységekből. más és más munkaterület, ről érkeztek ugyan, de egy va- lamiban közöset akartak. Ahogy a fórum neve is elárulja, őszintén elbeszélgetni Euró. pa békéjéről és biztonságáról. Ezen túl természetesen •— és ez a fórum egyik legfontosabb jellemzője — kérdéseket feltenni azon témakörökből, melyek valamennyiüket a leginkább foglalkoztatják. Vitaindító előadásában Szerencsés János is hangsúlyozta, bagy nem véletlenül..napjaink egyik legnépszerűbb, legizga. több kérdése mindaz, mely Európa — tágabb hazánk — békéjével és biztonságával ősz. szefügg. — Európában élünk. Valamennyiünk számára elengedhe. tetlenek tehát azok a körülmények, melyek lehetővé teszik a békés alkotó munkát — mondotta. Az előadó ezután rövid áttekintést adott azokról az eseményekről, melyek jelentősen hozzájárulhatnak Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Vitaindító előadását írásban és szóban „előterjesztett” kérdések követték. Igen sok fiatal kérdezett a közel-keleti, az indokínai helyzettel kapcsolat, bán. Természetesen a legtöbb kérdés Európa békéjével és biztonságával volt összefüggésben, és valamennyi azt bizonyította. hogy a fiatalokat nagyon is érdekli az, hogyan tovább, végre a béke kontinense lesz-e Európa? — vj •— Ezt hozta a hét a külpolitikában
