Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
Korszakváltás a villamosenergia-termelésben A világ első űrhajósának nevét viselő hőerőmű, amelyet májusban avattak fel. okkal sorolható a szocialista építés jelentős alkotásai közé. Az erőművekben korábban épített legnagyobb gépek teljesítőkéi pessége a Mátravidéki Erőmű 30 megawattos egységétől előbb 50-re, majd 150-re, s a Gagarin Hőerőműben pedig már 200 megawattra nőtt. A kazánok teljesítőképessége — ez ugyancsak lényeges műszaki paraméter — csaknem megtízszereződött; Gyöngyösön több mint 600 tonna óránként a gőztermelésük. Az erőművek nagysága a 100—200 megawat. tos értékről a Gagarin Hőerőmű üzembehelyezésével 800 megawattra emelkedett, s a Dunamenti Hőerőmű a folyamatban levő bővítés során eléri az 1900 megawattot. E számottevő műszaki-technikai haladás gazdasági vetü- äete; az 1 kilowattóra villamos energia előállításához szükséges hőfogyasztás az új erőművekben 40—50 százalékkal alacsonyabb, mint a régiekben. Pedig az új erőművek egy része — példa erre a Gagarin Hőerőmű is — már a leggyengébb minőségű szilárd tüzelőanyagokat fogyasztja. Sőt hogy pontosak legyünk: a visontái lignit világviszonylatban is az egyik leggyengébb minőségű tüzelőanyag, amit erőműben hasznosítanak, ennek ellenére a Gagarin Hőerőmű fajlagos hőfogyasztása kedvezőbb az prszágos átlagnál. z ' A villamosítás, az egy lakos. fa jutó vülamosenergia-termeA helyes közgazdasági gondolkodás és szemlélet kialakításának elősegítésére a Kossuth Kiadó „Közgazdasági ismeretek” címmel sorozatot indított. amelynek füzeteiben a legidőszerűbb közgazdasági, gazdaságpolitikai fogalmakat és témákat a kérdések legjobb szakértői népszerű nyelven, olvasmányos stílusban fejtik ki Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a KB titkára „Népgazdaságunk a szocializmus építésének útján” című sorozatindító munkájában átfogó elemzését adja népgazdaságunk fejlődésének. Külön foglalkozik mostani ötéves tervünk fejlesztési koncepciójával. de vizsgálja a 80- as évtizedben várható hosszútávú fejlődés céljait, irányát, az életkörülmények várható változását. Végezetül vizsgálja a gazda, ságpolitika és gazdaságirányítás kérdéseit, és az MSZMP Központi Bizottságának 1972. lés és -felhasználás mutatója a műszaki-gazdasági haladás és fejlettség egyik legfőbb ismérve. Jellemző, hogy a világ vil- lamosenergia-igénye és -termelése tízévenként megkétszereződik, s évről évre mintegy 7— 8 százalékkal növekszik. Ez a tendencia nálunk is érvényesül, miközben a növekedés évi átlagüteme minimálisan nagyobb a világátlagnál. Villamosén er gia-termelésünk az 1950. évi 3 milliárd kilowattóráról 1970-ig 14,5 milli- árdra emelkedett, 1972-ben pedig meghaladta a 16,3 milliárd kilowattórát. Mindennek villamosítási mutatóban — egy lakosra jutó villamosenergiatermelés — kifejeződő konzekvenciája: 1961-ben elértük a világátlagot, majd szerény mértékben túlhaladtuk, de még mindig elmaradunk az európai országok 1 lakosra jutó átlagos Villamosenergia-fejadagjától. Villamosenergia-termelésünk a tényleges szükségleteket csak mintegy 80 százalékos arányban fedezi, a hiányzó 20 százalékot villamos energia importjával biztosítjuk. Magyar- ország tagja a KGST-országok egyesített energiarendszerének Nagyfeszültségű távvezetékek — 220 és 400 kilovoltosak — kötik össze a szomszéd országokkal, villamos energiát exportál importál, sőt tranzit- szállításokat is végez. (Jugoszlávia Csehszlovákiának. Románia pedig Ausztriának exportál villamos energiát a magyar távvezetékeken.) A nemzetközi villamosenergia-cseré- ben való részvételünk a KGSTnovember 14—15-i ülése alapján értékeli az 1968-ban betervezett reform főbb módsze. reit, tapasztalatait. Ami mindenkit érint és érdekel: mennyi a jövedelme és ezért mit és mennyit vásárolhat — ezzel foglalkozik a sorozat következő kötetének az „Árak és jövedelmék”-nek a szerzője Jávorka Edit. Közérthető módon magyarázza azt. hogy „miért drágul az élet?”, áttekintést ad a fogyasztói árak alakulásáról, s összefoglalja az 1973-as központi bérintézkedések lényegét. A közgazdasági alapismeretekkel nem rendelkezők számára is hasznos sorozat külön kötetet szentel az életszínvonal, a nemzeti jövedelem, az üzem. és munkaszervezés, a szocialista gazdasági integráció a beruházás és népgazdasági egyensúly, a szociálpolitika témáinak. országok energetikai rendszereinek együttműködése kb. 700—800 megawatt kapacitású erőmű megépítése alól mentesíti a magyar népgazdaságot. A villamosenergia-igény folyamatos és gyors növekedésének Magyarországon is döntő tényezője a gazdaság általános fejlődése. Az ipar fogyasztása az energiatermelés növekedését követte, évtizedenként megkétszereződött, Az egyéb gazdasági ágazatok közül előbb a vasúti közlekedés, majd az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság is jelentős fogyasztó lett Az 1962—1972-es időszakot véve alapul, a villamosenergiafogyasztás a legerőteljesebben — öt és félszeresére — a mezőgazdaságban nőtt. a vegyiparban csaknem négyszeresére, a háztartások fogyasztása pedig 3,3-szorosára. A népgazdaság összes villamosenergia- fogyasztásában az ipar részesedésé az 1950. évi 80 százalékról 56—58 százalékra csökkent. A kommunális fogyasztás, — közvilágítás, közművek, kereskedelem, egészségügy, oktatás — részesedése 17—18 százalék, a háztartások részesedése mintegy 14 százalékra emelkedett. A háztartások 1972-ben csaknem annyi — 2,3 milliárd kwó — villamos energiát használtak fel mint 1950- ben az egész magyar ipar. A villamosenergia-ipar fo lyamatos fejlesztését a népgazdaság növekvő igényei indokolják. ugyanakkor a rendelkezésre álló fűtőanyagbázis többé-kevésbé korlátozza. A jeleptági tervidőszakban ösz- szesen 1500—1600 megawatt kapacitással bővül a hazai erőművek 'teljesítőképessége. Meg- leyő erőműveink mintegy 36 százalékos arányban már szénhidrogéneket használnak, s az új kapacitások is nagyobb részt kőolajszármazékokból és földgázból állítják elő a villamos energiát. ' r v -«■ ■' Minden arra vall, hogy a Gagarin Hőerőmű korszakváltást jelez. A folyamatban" levő bővítések és az új erőművek — úgy például az olefinmű mellett épülő Tiszai Erőmű — üzemanyaga a szénhid rögének és az atomerő lesz. Bizonyos, hogy a következő ötéves tervidőszak végén a villamos energia termelésében már a szénhidrogének. lesznek a főszereplők, de az évtized záróesztendejében — várható- ■ an 880 megawatt induló kapacitással — az első magyar atomerőművet is üzembe helyezik. GARAMVÓLGYI ISTVÁN Öreg korsó Előszobánk falán egy téglavörös, ütött-kopott korsó függ. Hatéves fiam néha leveszi, megrázza, érdeklődéssel szemléli — szeretné látni, mi zörög ott belül? A számára alig érdekes csereépedény bennem egészen más asszociációkat kelt életre. "Ügy tudom', nagyapámról maradt ránk, korát nehéz lenne meghatározni. Lehet, hogy ötvenéves, de .az sem kizárt, hogy kétszáz. Valamikor fontos funkciót töltött be a család életében, most viszont már vagy tizenöt éve „nyugalomba vonult”. Mint ereklyét féltve őrzöm, ugyanis ez az egyetlen tulajdonomban levő tárgy, amely egész életemen végigkísért. Közelebbi barátságunk a negyvenes évek második felére esik, amikor már én is részt vettem a mezei munkákban. Amíg édesapám befogta az ökröket, nekem elő kellett készíteni a napi ivóvízszükségletet. A megtöltött korsót egy frisx fűvel bélelt rossz edénybe helyeztem, kint a határban pedig bokrok vagy fák árnyékába tettük. így még a forró délutánokon is kellemesen hűvös vizet ihattunk. Édesapám a felső, beöntő nyíláson nyelt széles kortyokat, édesanyám és mi a fogantyún levő kis „csecsből”, pótoltuk az izzadság miatt elvesztett nedveket. Ha ebéd után kiürült, elballagtam a közeli forráshoz. Nekihasalva nagyot húztam a jéghideg vízből, s csak utána merítettem meg a korsót. Pár évvel később, mikor már én is férfimunkát végeztem. A negyedik ötéves terv egyik fontos feladata az ország energiaszerkezetének átalakítása, a kőolaj és a földgáz szélesebb körű felhasználása energetikai célokra. Az elmúlt'10 évben a földgázkitermelés közel négyszeresére emelkedett az 1970-ben felszínre hozott 3469 köbméterről 1972-re 4086 millió köbméterre nőtt. Az emelkedő belső szükségleteket csak évi 200 millió köbméter földgáz importjával sikerült biztosítani. A felhasználás 8 év alatt 3,3- szeresére emelkedett. A múlt évben elérte a 4269 millió köbmétert. Az ipar 78,4, a lakosság pedig 3.4 százalékban részesedett a földgázfelhasználásból. A gázfogyasztók száma a 60-as évek közepétől 48 százalékkal gyarapodott, a múlt év végén 591 000 volt, a fővárosban 361 500, vidéken pedig 230 000 ' fogyasztót tartottak az öcsémre hárult ez a feladat. Sose felejtem el azt a napot, amikor beteg lettem a víztől. Három oldalról zárt, katlanszerű völgyben vágtuk a földön fekvő, folyondártól összenőtt búzát. Szél sem lebbent, a nap forrón tűzött, szinte megállt az égen. Patakokban folyt rólunk az izzadság, ha megálltunk köszörülni, valóságos tócsa lett alattunk. Nem csoda, ha vizünk minduntalan elfogyott, öcsém ingajáratban volt a forrás és a búzaföld között. Délben nem kellett, az ebéd, akárhogyan unszolták is. Elcsigázott testem csak a hűsítő vizet kívánta. Hányinger, rosszullét kerülgetett, mégis mikor féltő jó anyám azt tanácsolta, hagyjuk estére ezt az embertelen munkát, korai és erőltetett „férfi-hiúságomban” nem akartam hazamenni. Csak magamban örültem, hogy nem hallgattak vám — naplementére fele erővel végeztünk. Aztán mikor apám rájött (kicsit későn), hogy nem kifizetődő az egyéni gazdálkodás, és fele földjétől megválva állami szolgálatba ment. a korsó még több kézen fordult meg. A maradék hat holdat a szomszéd művelte, ellenszolgáltatás, ként mi a nyári szünetekben neki is dolgoztunk. Két kaszával több mint tíz hold gabonát vágtunk le, betakarítottuk és kalákában el is csépeltük. Ekkor már nemcsak az akaraterő dolgozott bennem, hozzáedződtem a nehéz munkához és tudtam, hogy a korsóból csak csínyján szabad inni. nyilván. Széle* körben elterjedt a propán-bután (PB) gáz használata. 1965-ben 292 200 volt a felhasználók száma, 1972 végén 1 383 900 fogyasztót láttak el PB gázzal. Ugyanebben az időszakban az egy főre jutó havi gázfelhasználás 9.3 kg-ról 10,5 kg-ra emelkedett. A földgázfelhasználás egyre nagyobb szerepet játszik a környezetvédelmi feladatok megvalósításában, a levegő- szennyeződé* csökkentésében és a lakásfűtésben. A növekvő ipari és háztartási szükségleteket a hazai föld- gáztermelés fokozása mellett újabb importforrások bekapcsolásával kívánják kielégíteni. A tervidőszak végére évi 6.5 milliárd köbméterre emelkedik a hazai földgázszükséglet. Ebből 1 milliárd köbméter földgázt a „Testvériség” földgáz- vezetéken a Szovjetunióból hozunk be. i f' — TERRA — 9,Közgazdasági ismeretek’' — sorozat Tóth Dénes Félidőhöz érkezett a negyedik ötéves terv földgázprogr amj a--------------------------------------------------——' ■ Jk -mt N aponta 3—4 millió köbméter tíz párolog el a Balatonból A napok óta tartó kánikula tetemes vízmennyiséggel apasztja a Balatont. Ä szakemberek szerint nyáron a napi átlagos párolgás eléri a 3 millió köbmétert. Az elmúlt időszakban azonban naponta, több, mint négymillió köbméterrel apad a Balaton vize. A mostanihoz hasonló időjárásban naponta csaknem egy centiméterrel csökken a majdnem hatszáz négyzetkilométer területű tó vízszintje. Az évi párolgás három évtizedes átlagban eléri a 360 millió köbmétert, ami annyit jelent, hogy az égi ..szivattyú” évenként mintegy hatvan centiméterrel apasztja a tó vízszintjét. A levegőbe szálló hatalmas víztömeg euBnere nem Keletkezik nagyobb zavar a tó víz- háztartásában. A csapadék éves átlagban h nagyjából kiegyenlíti a párolgás okozta veszteséget. A Zala folyó és a beömlő patakok másodpercenként átlag 17 köbméter vízzel táplálják a tavat és az esetleges nyári aszályt kivéve, ebből a mennyiségből jut' a Sió feltöltésére és öntözésére is. Az idei csapadékmennyiségből megfelelő készletet tároltak ■ a tóban, számítva a főidény szárazabb időszakára. <*’*. A nagyarányú vízforgalom-' nak köszönhető, hogy a magyar tenger vize a nyár legmelegebb heteiben is friss és üdítő hatású, (MTI) ^Borso<ínidas4*fÓ*<l'^»Miskolc Ä . CVíe„ \ S XíaUnmviros--^/ClLOrbotfán V., eu 0\ I pAréce,» KápoInísny4k/^vN»y ( Aj la. jTSO: 'jtetfctDfcína« \ Stank i / JL'± y üiiés _ T Fontosabb földgaziermeiff heiy ■ MeqtévíJ ftldgáwMeték tfeúukaniaa n* & / \é>&dÁr,
