Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Munkásgyfilésék a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésének 25. évfordulóján

(Folytatás a 2. oldalról)

játosság volt, hanem egy progresszív nemzetközi folyamat része.

A háború utáni Európában sok országban volt együttműködés szociáldemokraták és kommunisták között, kormányokon belül és kormányokon kívül. Ez a tény európai méretű fejlődést sejtetett egy népi és szocialista jövő irányába. A szociáldemokrácia jobboldala azonban a hidegháború kezdetén, szinte azonnal Churchill fultoni beszéde után. szembefordult az egységpolitikával és a kommunistákkal való szakítás útjára lépett. Milyen elmélet alapján tette ezt? Három egymással szorosan összefüggő elvre épült koncepció szerint. Az első elv a politikai hatalom megszerzése volt reformok céljából, a kapitalizmus meghagyása mellett. A második élv azt hirdette. Hogy a reakció útja és a kommunisták útja nem járható, keresni kell egy harmadik utat és ezen járva a szociáldemokrácia maga mögé gyűjtheti a társadalom többségét. A harmadik elv arról szólt, hogy a világpolitikában Nyugat-Euró- .pára kell orjentálódni, nem pedig a Szovjetunióval való szövetségre.

— A szociáldemokrácia baloldala viszont mindinkább világosan látta, hogy mindhárom tételnek az ellenkezője igaz és a helyes. Azt vallotta. hogy

nincs harmadik út, hogy

a haladásért a szovjetunióval szövetségben lenet

és kell harcolni, hogy a

kapitalizmus társadalmi rendje megszüntethető — mondotta, majd kiemelte:

— Hangsúlyozni szeretnem az egyesülésnek azt a döntő fontosságú jellemzőjét, hogy a magyar kommunisták nemcsak a szociáldemokrata bal- szárnnyal egyesültek, nanem magával a Szociáldemokrata Párttal, melynek tagsága, kévés Kivétene!, magaeva tette az egyesülést. A baloldali szociáldemokraták tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy a ■ Szociáldemokrata Párt sajat kongresszusán megszavazta a marxista-leninista alapon történő irányvételt • a népi demokráciára. Ebben is kilejezödött az (a tény, hogy az. üzemben dolgozó szociáldemokrata munkás nem a párt egyik vagy másik szárnyához, hanem magához a párthoz tartozott.

1— Ha feltesszük magunknak a kérdést — folytatta az előadó —. hogy milyen gyümölcsöt hozott népünknek a munkásegység, nagy politikai hozamot regisztrálhatunk. Már 1945—48 között ennek bázisán valósult meg a földreform, a stabilizáció, a nagyipar és a bankok köztulajdonba vétele, az üzemi demokrácia' alapjainak megteremtése, az egységes állami iskolarendszer. Majd 1948 után ez volt a politikai hajtóerő a szocialista iparosításban, a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a tervgazdálkodás kiépülésében, abban . a dinamikus fejlődésben, mely társadalmi viszonyainkat, gazdaságunkat és kultúránkat jellemzi.

Ezen a bázison teremthettük meg az egész magyar nép szoros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetünket biztonságossá teszi, fejlődésünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt. S' ha ehhez hozzávesz- szük azt a milliónyi tényt, amit a munkás-szolidaritás mindennapokban való érvényesülése jelent a munkában,

az emberi kapcsolatokban, a szocialista embertípus formálódásában. akkor valóban nyugodt lélekkel mondhatjuk: sok a gyümölcse és szép a gyümölcse az egyesülésnek — mondotta, majd részletesen szólt a mai feladatokról.

Győr

A győri munkásgyűlést Bittmann Ernő, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Pintér István, a győri Gárdonyi Általános Iskola igazgatója, és Gede Ferenc, a Győr- Sopron megyei Építőipari Vállalat épületgép-szerelője.

Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta :

— Marx és Engels több mint egy évszázaddal ezelőtt azt a szükségszerű követelményt fogalmazták meg: a munkásosztálynak ahhoz, hogy megvéd- hesse érdekeit, meg tudja valósítani célját, a tőkés társadalom megdöntését és a szocializmus a kommunizmus felépítését, — önálló és egységes forradalmi pártra van szüksége, amely a tőke elleni forradalmi harcra, osztályöntudatra neveli és szervezi a munkásságot, és fellép a burzsoáziával megalkuvó kispolgári nézetek «ellen.

Apró Antal áttekintette az önálló és egységes forradalmi párt megteremtéséért folytatott harc magyarországi állomásait. majd . ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1930-as években, a munkásegységért, a két munkáspárt együttműködéséért folytatott . harcban jelentős változás következett be. Hitler hatalomrajutása után egész Európában kiéleződött a nemzetközi helyzet, előretört a német és az olasz fasizmus, meggyorsult a fegyverkezési verseny. Darányi itt. Győrben hirdette meg a háborús előkészületeket, és az egy- milliárd pengő«; katonai programot. Mindez kihatott a magyar dolgozók hangulatára is. Á magyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország további fa. sizálódásától. Hitler terjeszkedésétől, attól, hogy alig másfél évtizeddel az első világháború után újabb háború fenyeget.

A kommunista párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban lévő párt volt, a szociáldemokrata, a szakszervezeti és az ifjúmunkás mozgalomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megteremtésére törekedett a horthysta rendszer, a fenyegető háborús veszély elleni közös harcban.

— Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe kovácsolódása a marxizmus—leninizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkáspárt sokirányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkás jellegének megőrzését, a munkás- osztály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka, és életkörülményeinek megjaví-' tását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megvalósítsuk hazánkban a szocialista társadalom felépítését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék álmát, a szocialista Magyarországot, Egységes munkásosztályunk, egységes pártunk teljesíti nagyszerű történelmi küldetését.

— Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalomból KISZ-fiataljainkhoz, dolgozó ifjúságunkhoz — mondotta. — Az ő aktív részvételük nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat. De ahhoz, hogy a mai ifjúság megértse a szocializmus építésének céljait, meg kell ismernie az előző évtizedek forradalmár nemzedékének harcait, küzdelmeit a kizsákmányolás ellen, a felszabadításért.

— Fiataljaink tanuljanak népünk nehéz küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az ország függetlenségéért, nemzeti létünkért folytatott. Tanuljanak az egymást követő munkásgenerációk harcaiból, a dicsőséges 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalataiból, munkás- osztályunknak, pártunknak a Horthy-fasizmus elleni negyed- százados küzdelmeiből, és tanuljanak annak a generációnak munkájából, amely 1945 óta sok áldozatot hozott azért, hogy a magyar ifjúság ma már nem kizsákmányolt, nem elnyomott, hanem a .felnőtt nemzedékkel együtt építi saját jövőjét, a szocializmust, a felnőtt nemzedékkel együtt harcol a társadalmi haladásért. Ifjúságunk számára a szocializmus sikeres építése során évről év. re kedvezőbb feltételek jönnek létre a munkához, a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez.

Ezért fontos kötelessége

ifjúságunknak, hogy Ismerje és vállalja a párt

eszméit, céljait, lpgyen szocialista hazánk hű polgára, szorgalmasan tanuljon,

becsületesen dolgozzon és

védelmezze társadalmi rendünket.

— A mai, ünnepi évforduló alkalmából nemcsak a történelmi múltból kell tanulnunk, nemcsak az idősebb generáció eredményes harcáról kell megemlékezni, hanem előre is kell nézni. Pártunk, munkásosztályunk. fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új sikereket érjünk el a gazdasági építőmunkában, a kulturális életben, a közélet további demokratizálásában; hogy a szocialista életforma minél gyorsabban-, minél jobban kiteljesedjen, hogy egész dolgozó népünk munka- és élet- körülményei tovább javuljanak.

A szónok ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvéleménye megemlékezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfordulójáról, Bécsben a magyar jobboldali szociáldemokraták úgynevezett kongresszust tartottak. Olyan személyek gyülekeztek össze — mondotta —, akik a magyar munkás- osztály érdekeit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egyesülését annak idején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szemben állnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlődés vívmányait, eredményeit, a Magyar Nép- köztársaság növekvő nemzetközi tekintélyét. De azért _

s

zerintük — Magyarországon mégis csak bajok vannak. — Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók tudomásul vennék — mondta a szónok —. hogy az élet. szocialista fejlődésünk tőlük függetlenül előremegy.

Beszéde befejező részében Apró Antal a Központi Bizottság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt munkájukhoz, a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének szolgálatában.

Könyvheti mérleg

Bontják a könyvheti pavilonokat. készülnek az összesítések. befejeződött az idei ünnepi könyvhét.

Vadócz Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója elégedett a rendezvények sikerével:

— Tizenkilenc rendezvényünk volt: öt gyermekrendezvény. négy nagyobb kiállítás. A paksi járásban ezenkívül is számos rendezvényt szerveztek.

Valamennyi alkalommal jelentős volt az olvasók érdeklő- - dése. és mindenütt felkészültek az írók fogadására. Ismerték az írók alkotásait. értő kérdéseket tettek fel. Kiemelkedő rendezvényei voltak az ünnepi könyvhétnek a Szép magyar könyv és a Magvető- kiállítás. — hadd említsük meg itt. hogy a kiállítás esztétikus környezete. Molnár M. György érdeme —. a könyvutca működése és a nagvon színvonalas záróest. A záróesten majd kétszáz érdeklődő gyűlt össz.e, és nem csalódtak. A madrigálkórus rövid műsora után Czine Mihály irodalomtörténész beszélt a mai magyar irodalomról. különös tekintettel Nagy László és Sán.tha Ferenc munkásságára. Nagyon jólesett, hogy megemlékezett a közelmúltban megielent Sebestyén Ádám-könyvről, úgy is mint értékes könyvről és megjelentetéséről mint értékes kezdeményezésről. Czine Mihály után Sántha Ferenc beszélt írói hitvallásáról, majd Nagy László mondta el Petőfi-versét. Az íróktól az előadóművészek vették át a szót. Molnár Piroska. Galkó Balázs és Diny- nyés József egyaránt igen színvonalasan tolmácsolta a verseket. Sánta elbeszélését.

Hadd ejtsünk néhány szót a paksi járás „gvermekkönyv- heteiről” is. A kiváló járási könyvtárról igen sokszor _ írtunk. sohasem fogynak ki' á munkakedvből, ötletekből dolgozói. Fontos és hasznos ügv. aminek érdekében legkisebb könyvtáraikban is író-olv«asó találkozót rendeztek a gyermekeknek: a jövendő olvasóinak nevelése: Megszerettetni

velük a könyveket, közelebb hozni hozzájuk az irodalmat.

27 előadó járt a megyében. 3440 hallgatója volt a találkozónak. Nagvdorogon például május 30-án Bakó Ágnes írónővel 260 gverek, június 5-én D. Major Klára írónővel 280 gverek találkozott. A könyvtár természetesen nem önerejéből rendezte meg az eseménysorozatot. a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek. a TIT és a szak- szervezet vállalta a finanszírozást.

Jól zárta a könyvhetet a könyvkereskedelem is.

— vi —

Hétfői kérdésünk:

Lesz-e új gázcsereíelep Szekszárdon?

•’1' Kotnlócii János'osztály vezető-helyettes, Tolna megyei Tanács VB kereskedelmi osztálya:

— A kérdés indokolt. Áz elmúlt évek 6orán megsokszorozódott a pb-gázt használó szekszárdiak száma, de a Bogyiszlói úti Népbolt-cseretele- pen semmiféle változás nem történt. Az igények kinőtték tehát a korszerűtlen épületet. Uj gázoseretelepre már évekkel ezelőtt igényt tartott a város lakossága. És hogy teljesül-e a kívánság? Nos, ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy már 1970 decemberében járt nálunk a Dél-dunántúli Gázgyártó ás Szolgáltató Vállalat néhány vezetője..' Elmondották, hogy a vállalat — az Országos Kőolaj, és Gázipari Tröszt terveivel összhangban — 1971 iés 1975 között 4,2 millió forintos beruházási keretet irányoz elő Tolna megyérfe. Ebből az ösz- szegből szeretnének felépíteni Pakson és Szekszárdon egy- egy cseretelepet. A paksi már elkészült. Megállapodtunk abban is, hogy a megyei tanács a tervet támogatja és Szekszárdon területet és bekötő utat biztosít az új létesítményhez.

A következő alkalommal

1971. március 9-én a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésen is napirendre került a kérdés. A vállalat igazgatója hivatalosan is bejelentette, hogy a vállalat új, modern gázcseretelepet épít Szekszárdon. Ezt követően 1971 augusztusában a Dél- dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnál megbeszélést tartottunk. Ott bejelentették, hogy a vállalat 1972-re négymillió forintot irányoz elő a létesítendő szekszárdi cseretelep építéséré. Azóta nem történt semmi, a vállalat nem jelentkezett.

Go4i Ottó, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat beruházási osztályának vezetője:

— Jelenleg nincs pénzünk a szekszárdi cseretelep megépítésére, mivel az elmúlt érben

jelentősen csökkent a beruhá-, zási keretünk. De — ismerve a szekszárdi helyzetet —- a közeljövőben irányító szervünkhöz, az Országos Kőoiaj- és Gázipari Tröszthöz fordulunk segítségért. Terveink szerint a Bogyiszlói úton lévő tejüzem mellett épülne mega cseretelep. Ebben helyet kap-, na még egy szervizállomás is. Biztosat mondani sajnos nem tudok. Egy azonban tény, ha már ebben az ötéves tervben nem is, de a következőben egészen biztos felépül a modern gázcseretelep.

Steindl István, a Tolna megyei Népbolt Vállalat főosztályvezetője :

— A Bogyiszlói úti cseretelepünkkel semmiféle tervünk, nincs, legalább is ami jelenlegi helyét illeti. Évek óta meglévő gondunk á cseretelep. Nemcsak hogy az igények kinőtték, de a tűzi endé- széti hatóság is állandóan talál ott kifogásolnivalót. Tény, hogy a mostani körülmények között, azután az 1970-oen napvilágot látott gáztörvény miatt ott nem maradhatunk. Egy éven belül tervezzük a Bogyiszlói úti cseretelep megszüntetését, mivel jelenleg a Keselyűsi úton lévő gázraktárunknál a szociális létesítmények építése tart. Ha az építkezés befejeződik, akkor a gázcserét ott fogjuk lebonyolítani. Ez ugyan jóval messzebb' lesz a mostaninál, de vállalatunk különféle terveket készített a várható problémák megoldására. A gázpalackok házhoz szállítására több autót fogunk beállítani, azután szeretnénk úgynevezett mozgó cseretelepeket is létesíteni.

Egy bizonyos, hogy egy éven belül változás történik, melynek eredményeként véleményem szerint — a mostaninál sokkal jobb lesz a lakosság : gázellátása.

Eddig tehát a válaszok, melyek javarészt feltételes módban fogalmazódtak. Mindenesetre várjuk a tervek mielőbbi megvalósulását!