Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Munkásgyfilésék a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésének 25. évfordulóján (Folytatás a 2. oldalról) játosság volt, hanem egy prog­resszív nemzetközi folyamat része. A háború utáni Európában sok országban volt együttmű­ködés szociáldemokraták és kommunisták között, kormá­nyokon belül és kormányokon kívül. Ez a tény európai mé­retű fejlődést sejtetett egy né­pi és szocialista jövő irányá­ba. A szociáldemokrácia jobb­oldala azonban a hidegháború kezdetén, szinte azonnal Chur­chill fultoni beszéde után. szembefordult az egységpoliti­kával és a kommunistákkal való szakítás útjára lépett. Mi­lyen elmélet alapján tette ezt? Három egymással szorosan összefüggő elvre épült kon­cepció szerint. Az első elv a politikai hatalom megszerzése volt reformok céljából, a ka­pitalizmus meghagyása mellett. A második élv azt hirdette. Hogy a reakció útja és a kom­munisták útja nem járható, keresni kell egy harmadik utat és ezen járva a szociáldemok­rácia maga mögé gyűjtheti a társadalom többségét. A har­madik elv arról szólt, hogy a világpolitikában Nyugat-Euró- .pára kell orjentálódni, nem pedig a Szovjetunióval való szövetségre. — A szociáldemokrácia bal­oldala viszont mindinkább vi­lágosan látta, hogy mindhá­rom tételnek az ellenkezője igaz és a helyes. Azt vallot­ta. hogy nincs harmadik út, hogy a haladásért a szovjet­unióval szövetségben lenet és kell harcolni, hogy a kapitalizmus társadalmi rendje megszüntethető — mondotta, majd kiemelte: — Hangsúlyozni szeretnem az egyesülésnek azt a döntő fontosságú jellemzőjét, hogy a magyar kommunisták nem­csak a szociáldemokrata bal- szárnnyal egyesültek, nanem magával a Szociáldemokrata Párttal, melynek tagsága, ké­vés Kivétene!, magaeva tette az egyesülést. A baloldali szo­ciáldemokraták tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy a ■ Szociáldemokrata Párt sajat kongresszusán megsza­vazta a marxista-leninista alapon történő irányvételt • a népi demokráciára. Ebben is kilejezödött az (a tény, hogy az. üzemben dolgozó szociálde­mokrata munkás nem a párt egyik vagy másik szárnyához, hanem magához a párthoz tar­tozott. 1— Ha feltesszük magunk­nak a kérdést — folytatta az előadó —. hogy milyen gyü­mölcsöt hozott népünknek a munkásegység, nagy politikai hozamot regisztrálhatunk. Már 1945—48 között ennek bázi­sán valósult meg a földreform, a stabilizáció, a nagyipar és a bankok köztulajdonba vé­tele, az üzemi demokrácia' alapjainak megteremtése, az egységes állami iskolarend­szer. Majd 1948 után ez volt a politikai hajtóerő a szocia­lista iparosításban, a mezőgaz­daság szocialista átalakításá­ban, a tervgazdálkodás kiépü­lésében, abban . a dinamikus fejlődésben, mely társadalmi viszonyainkat, gazdaságunkat és kultúránkat jellemzi. Ezen a bázison teremthettük meg az egész magyar nép szo­ros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal, ami nem­zetközi helyzetünket bizton­ságossá teszi, fejlődésünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt. S' ha ehhez hozzávesz- szük azt a milliónyi tényt, amit a munkás-szolidaritás mindennapokban való érvé­nyesülése jelent a munkában, az emberi kapcsolatokban, a szocialista embertípus formá­lódásában. akkor valóban nyu­godt lélekkel mondhatjuk: sok a gyümölcse és szép a gyü­mölcse az egyesülésnek — mondotta, majd részletesen szólt a mai feladatokról. Győr A győri munkásgyűlést Bittmann Ernő, a munkásmoz­galom régi harcosa nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Pintér István, a győri Gárdo­nyi Általános Iskola igazgató­ja, és Gede Ferenc, a Győr- Sopron megyei Építőipari Vállalat épületgép-szerelője. Apró Antal, a Politikai Bi­zottság tagja, az országgyűlés elnöke beszédében hangsú­lyozta : — Marx és Engels több mint egy évszázaddal ezelőtt azt a szükségszerű követelményt fo­galmazták meg: a munkásosz­tálynak ahhoz, hogy megvéd- hesse érdekeit, meg tudja va­lósítani célját, a tőkés társa­dalom megdöntését és a szo­cializmus a kommunizmus felépítését, — önálló és egy­séges forradalmi pártra van szüksége, amely a tőke elleni forradalmi harcra, osztályön­tudatra neveli és szervezi a munkásságot, és fellép a bur­zsoáziával megalkuvó kispol­gári nézetek «ellen. Apró Antal áttekintette az önálló és egységes forradalmi párt megteremtéséért folyta­tott harc magyarországi állo­másait. majd . ezzel kapcsolat­ban kiemelte, hogy az 1930-as években, a munkásegységért, a két munkáspárt együttmű­ködéséért folytatott . harcban jelentős változás következett be. Hitler hatalomrajutása után egész Európában kiéle­ződött a nemzetközi helyzet, előretört a német és az olasz fasizmus, meggyorsult a fegy­verkezési verseny. Darányi itt. Győrben hirdette meg a hábo­rús előkészületeket, és az egy- milliárd pengő«; katonai prog­ramot. Mindez kihatott a ma­gyar dolgozók hangulatára is. Á magyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország további fa. sizálódásától. Hitler terjeszke­désétől, attól, hogy alig más­fél évtizeddel az első világ­háború után újabb háború fe­nyeget. A kommunista párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban lévő párt volt, a szociáldemokrata, a szakszervezeti és az ifjú­munkás mozgalomban, a társadalom minden terüle­tén mindig az egységfront megteremtésére törekedett a horthysta rendszer, a fe­nyegető háborús veszély elleni közös harcban. — Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végig­tekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociál­demokraták és a kommunisták egységbe kovácsolódása a marxizmus—leninizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkás­párt sokirányú tevékenységé­ben mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkás jellegé­nek megőrzését, a munkás- osztály vezető szerepének erő­sítését, a dolgozók munka, és életkörülményeinek megjaví-' tását. Nekünk, a mi generá­ciónknak jutott az a megtisz­telő feladat, hogy megvalósít­suk hazánkban a szocialista társadalom felépítését, meg­valósítsuk sok munkásnemze­dék álmát, a szocialista Ma­gyarországot, Egységes mun­kásosztályunk, egységes pár­tunk teljesíti nagyszerű törté­nelmi küldetését. — Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalomból KISZ-fiataljainkhoz, dolgozó ifjúságunkhoz — mondotta. — Az ő aktív részvételük nélkül nem tudnánk megoldani fel­adatainkat. De ahhoz, hogy a mai ifjúság megértse a szo­cializmus építésének céljait, meg kell ismernie az előző év­tizedek forradalmár nemzedé­kének harcait, küzdelmeit a kizsákmányolás ellen, a fel­szabadításért. — Fiataljaink tanuljanak né­pünk nehéz küzdelmeiből, ame­lyeket évszázadokon át az ország függetlenségéért, nemzeti lé­tünkért folytatott. Tanuljanak az egymást követő munkás­generációk harcaiból, a dicső­séges 1919-es Tanácsköztársa­ság tapasztalataiból, munkás- osztályunknak, pártunknak a Horthy-fasizmus elleni negyed- százados küzdelmeiből, és ta­nuljanak annak a generáció­nak munkájából, amely 1945 óta sok áldozatot hozott azért, hogy a magyar ifjúság ma már nem kizsákmányolt, nem el­nyomott, hanem a .felnőtt nemzedékkel együtt építi saját jövőjét, a szocializmust, a fel­nőtt nemzedékkel együtt harcol a társadalmi haladásért. Ifjúsá­gunk számára a szocializmus sikeres építése során évről év. re kedvezőbb feltételek jönnek létre a munkához, a tanulás­hoz, a művelődéshez, a pihe­néshez. Ezért fontos kötelessége ifjúságunknak, hogy Is­merje és vállalja a párt eszméit, céljait, lpgyen szo­cialista hazánk hű polgá­ra, szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgozzon és védelmezze társadalmi ren­dünket. — A mai, ünnepi évforduló alkalmából nemcsak a törté­nelmi múltból kell tanulnunk, nemcsak az idősebb generáció eredményes harcáról kell meg­emlékezni, hanem előre is kell nézni. Pártunk, munkásosztá­lyunk. fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új sikereket érjünk el a gazda­sági építőmunkában, a kultu­rális életben, a közélet továb­bi demokratizálásában; hogy a szocialista életforma minél gyorsabban-, minél jobban ki­teljesedjen, hogy egész dolgo­zó népünk munka- és élet- körülményei tovább javulja­nak. A szónok ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvélemé­nye megemlékezik a két mun­káspárt egyesülésének 25. év­fordulójáról, Bécsben a ma­gyar jobboldali szociáldemok­raták úgynevezett kongresszust tartottak. Olyan személyek gyülekeztek össze — mondot­ta —, akik a magyar munkás- osztály érdekeit nem először árulták el, akik a két munkás­párt egyesülését annak idején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szemben állnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyed­század alatt végbement szo­cialista fejlődés vívmányait, eredményeit, a Magyar Nép- köztársaság növekvő nemzet­közi tekintélyét. De azért _ s zerintük — Magyarországon mégis csak bajok vannak. — Jó lenne, ha a Bécsben ta­nácskozók tudomásul vennék — mondta a szónok —. hogy az élet. szocialista fejlődésünk tőlük függetlenül előremegy. Beszéde befejező részében Apró Antal a Központi Bizott­ság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt munkájukhoz, a mun­kásosztály, a dolgozó nép ügyének szolgálatában. Könyvheti mérleg Bontják a könyvheti pavilo­nokat. készülnek az összesíté­sek. befejeződött az idei ünne­pi könyvhét. Vadócz Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója elégedett a rendezvények sikerével: — Tizenkilenc rendezvé­nyünk volt: öt gyermekrendez­vény. négy nagyobb kiállítás. A paksi járásban ezenkívül is számos rendezvényt szervez­tek. Valamennyi alkalommal je­lentős volt az olvasók érdeklő- - dése. és mindenütt felkészül­tek az írók fogadására. Ismer­ték az írók alkotásait. értő kérdéseket tettek fel. Kiemel­kedő rendezvényei voltak az ünnepi könyvhétnek a Szép magyar könyv és a Magvető- kiállítás. — hadd említsük meg itt. hogy a kiállítás esztétikus környezete. Molnár M. György érdeme —. a könyvutca mű­ködése és a nagvon színvona­las záróest. A záróesten majd kétszáz érdeklődő gyűlt össz.e, és nem csalódtak. A madrigál­kórus rövid műsora után Czine Mihály irodalomtörténész be­szélt a mai magyar irodalom­ról. különös tekintettel Nagy László és Sán.tha Ferenc mun­kásságára. Nagyon jólesett, hogy megemlékezett a közel­múltban megielent Sebestyén Ádám-könyvről, úgy is mint ér­tékes könyvről és megjelen­tetéséről mint értékes kezde­ményezésről. Czine Mihály után Sántha Ferenc beszélt írói hitvallásáról, majd Nagy László mondta el Petőfi-versét. Az íróktól az előadóművészek vették át a szót. Molnár Pi­roska. Galkó Balázs és Diny- nyés József egyaránt igen színvonalasan tolmácsolta a verseket. Sánta elbeszélését. Hadd ejtsünk néhány szót a paksi járás „gvermekkönyv- heteiről” is. A kiváló járási könyvtárról igen sokszor _ ír­tunk. sohasem fogynak ki' á munkakedvből, ötletekből dol­gozói. Fontos és hasznos ügv. aminek érdekében legkisebb könyvtáraikban is író-olv«asó találkozót rendeztek a gyer­mekeknek: a jövendő olvasói­nak nevelése: Megszerettetni velük a könyveket, közelebb hozni hozzájuk az irodalmat. 27 előadó járt a megyében. 3440 hallgatója volt a talál­kozónak. Nagvdorogon például május 30-án Bakó Ágnes író­nővel 260 gverek, június 5-én D. Major Klára írónővel 280 gverek találkozott. A könyvtár természetesen nem önerejéből rendezte meg az eseménysoro­zatot. a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek. a TIT és a szak- szervezet vállalta a finanszíro­zást. Jól zárta a könyvhetet a könyvkereskedelem is. — vi — Hétfői kérdésünk: Lesz-e új gázcsereíelep Szekszárdon? •’1' Kotnlócii János'osztály ve­zető-helyettes, Tolna megyei Tanács VB kereskedelmi osz­tálya: — A kérdés indokolt. Áz el­múlt évek 6orán megsokszoro­zódott a pb-gázt használó szekszárdiak száma, de a Bo­gyiszlói úti Népbolt-cseretele- pen semmiféle változás nem történt. Az igények kinőtték tehát a korszerűtlen épületet. Uj gázoseretelepre már évek­kel ezelőtt igényt tartott a vá­ros lakossága. És hogy telje­sül-e a kívánság? Nos, ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy már 1970 decemberében járt nálunk a Dél-dunántúli Gázgyártó ás Szolgáltató Vál­lalat néhány vezetője..' El­mondották, hogy a vállalat — az Országos Kőolaj, és Gáz­ipari Tröszt terveivel össz­hangban — 1971 iés 1975 kö­zött 4,2 millió forintos beru­házási keretet irányoz elő Tolna megyérfe. Ebből az ösz- szegből szeretnének felépíteni Pakson és Szekszárdon egy- egy cseretelepet. A paksi már elkészült. Megállapodtunk ab­ban is, hogy a megyei tanács a tervet támogatja és Szek­szárdon területet és bekötő utat biztosít az új létesítmény­hez. A következő alkalommal 1971. március 9-én a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának ülésen is napi­rendre került a kérdés. A vál­lalat igazgatója hivatalosan is bejelentette, hogy a vállalat új, modern gázcseretelepet épít Szekszárdon. Ezt követően 1971 augusztusában a Dél- dunántúli Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalatnál megbeszé­lést tartottunk. Ott bejelentet­ték, hogy a vállalat 1972-re négymillió forintot irányoz elő a létesítendő szekszárdi csere­telep építéséré. Azóta nem történt semmi, a vállalat nem jelentkezett. Go4i Ottó, a Dél-dunán­túli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat beruházási osztályá­nak vezetője: — Jelenleg nincs pénzünk a szekszárdi cseretelep megépí­tésére, mivel az elmúlt érben jelentősen csökkent a beruhá-, zási keretünk. De — ismerve a szekszárdi helyzetet —- a közeljövőben irányító szer­vünkhöz, az Országos Kőoiaj- és Gázipari Tröszthöz fordu­lunk segítségért. Terveink sze­rint a Bogyiszlói úton lévő tejüzem mellett épülne mega cseretelep. Ebben helyet kap-, na még egy szervizállomás is. Biztosat mondani sajnos nem tudok. Egy azonban tény, ha már ebben az ötéves tervben nem is, de a következőben egészen biztos felépül a mo­dern gázcseretelep. Steindl István, a Tolna megyei Népbolt Vállalat fő­osztályvezetője : — A Bogyiszlói úti csere­telepünkkel semmiféle ter­vünk, nincs, legalább is ami jelenlegi helyét illeti. Évek óta meglévő gondunk á csere­telep. Nemcsak hogy az igé­nyek kinőtték, de a tűzi endé- széti hatóság is állandóan ta­lál ott kifogásolnivalót. Tény, hogy a mostani körülmények között, azután az 1970-oen napvilágot látott gáztörvény miatt ott nem maradhatunk. Egy éven belül tervezzük a Bogyiszlói úti cseretelep meg­szüntetését, mivel jelenleg a Keselyűsi úton lévő gázraktá­runknál a szociális létesítmé­nyek építése tart. Ha az épít­kezés befejeződik, akkor a gáz­cserét ott fogjuk lebonyolíta­ni. Ez ugyan jóval messzebb' lesz a mostaninál, de vállala­tunk különféle terveket készí­tett a várható problémák meg­oldására. A gázpalackok ház­hoz szállítására több autót fo­gunk beállítani, azután sze­retnénk úgynevezett mozgó cseretelepeket is létesíteni. Egy bizonyos, hogy egy éven belül változás történik, mely­nek eredményeként vélemé­nyem szerint — a mostaninál sokkal jobb lesz a lakosság : gázellátása. Eddig tehát a válaszok, me­lyek javarészt feltételes mód­ban fogalmazódtak. Minden­esetre várjuk a tervek mi­előbbi megvalósulását!

Next

/
Thumbnails
Contents