Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
muTclés IVép táblákkal Megszokott látvány, ha egy- egy épület falán megpillantjuk a „műemlék” vagy „műemlék jellegű épület” feliratot viselő márványtábíát. Tudjuk, az épület megkülönböztetett figyelmet érdemel, akkor is, ha a külső formája nem hivalkodó; az előttünk ott élők üzenetét őrzi. Azt azonban már csak kévésért tudják, hogy kevés ország jelzi hasonlóképpen műemlékeit. Dr. Dercsényi Dezső, az Országos Műemlék Felügyelőség igazgatóhelyettese, mint mondotta. Bécsben látott hasonló módon „bemutatkozó” épületeket. de azonkívül, nem emlékszik rá, hogy utazásai során máshol is látott volna ilyet. — Mikor és milyen célzattal kerültek a táblák az épületek falára? — 1957 után. amikor a műemlékvédelem fokozottabb anyagi támogatásban részesült, kezdtük el a táblák elhelyezését. Kettős céllal. Részben védettséget szerettünk volna biztosítani az értékes régi épületeknek. Előfordult ugyanis, hogy amikor bevezették a villanyt egy ilyen épületbe, a villanyszerelők munkájuk során komoly kárt okoztak. A felelősségre vonáskor, joggal kérdezték, honnan tudhatták volna, hogy az az épület műemlék? Másik szempontunk a népművelés volt. Igyekeztünk egy-egy ilyen; mondatba sürítve elmondani az épület korára, stílusára, építőjére vonatkozó tudnivalókat, így ezek elolvasása nem vesz hosszabb időt igénybe és mégis tájékoztat. — Az országban ma már minden műemléken rajta van a tábla? — Á műemlékeken#igen. de a műemlék jellegű épületeken még nem. A műemlékvédelem három nagy csoportra oszlik; a műemlékekre, a műemlék jellegű épületekre és a városké- pileg fontos épületek csoportjára. Körülbelül 1860 műemléket tartunk nyilván, ezeket a városrendezők kötelesek a tervekbfe beépíteni és a munkálatok folyamán érintetlenül hagyni. A műemlék jellegű épületek száma körülbelül 5000, ezeket addig lehet fenntartani, amíg a városfejlesztést nem akadályozzák és fenntartásuk gazdaságos. Körülbelül 1000 a városképileg fontos épületek száma, melyeket nem történelmi és művészi értékük, hartem a városkép megszokott látványa miatt védünk. — Az Országos Műemlék Felügyelőség hatáskörének hol van a felső határa? — Az országban 15 olyan védett városrész van, ahol csak a mi engedélyünkkel építkezhetnek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezekben a városrészekben nem épülhetnek modern lakóházak. Sőt. De az építőknek be kell tartaniuk az eredeti beépítési vonalakat és vigyázniuk kell arra, hogy az új épület, tömegében, ne lépje túl a megengedett méretet, templom elé például, ne építsenek toronyházat. Ha harmonikusan illeszkedik az új a régihez, azon belül anyagában, formájában mai lehet. A műemlékeknél a szomszédos telek, tehát a környezet is védett, ott sem lehet az engedélyünk nélkül építeni. Azt hiszem, nem érdemtelen megemlíteni, hogy a városrendezésbe való beleszólási jog is csak kevés országban illeti meg a műemlék-felügyelőséget olyan Beszélgetők Érdi Judit rajza SÁNTHA JULIANNA VERSELI HAJADONOK Leültek Mert nem tudtak állva hazudni Lefeküdtek Hogy álmodni tudjanak ébren Felálltak Mint sok-sok nő És nem éreztek szégyent ANYÁM Kapa törte kérges Kezed simogatása Bársonyérintéssé válik testemen Anyám Szemem fénysugarával láncollak Az élethez És énekelni fognak A kitaposott füvek Átázott sírodon mértékben, mint Magyarországon. — Milyen tényezők akadályozzák mégis munkájukat? — Azt hiszem elvben, mindenütt a világon, műemlékbarát mindert ember. Soha senki nem vonja kétségbe munkánk hasznosságát, csak éppen azt az egyet, amely az ő tulajdonában, szomszédságában található, csak azt hem tartja értéknek. Ez a tény azután nagyon sok csatározásra kényszerít bennünket, különösen a magántulajdonban lévő műemlékek esetében. Egy Ba- laton-parti régi épület tulajdonosával hosszú vitákat folytattunk, aki le akarta bontani házát és nem engedélyeztük. „Könnj'ű maguknak azt mondani ott Pesten, hogy szép, de jöjjenek le lakni ide” — fakadt ki keserűn. Bizonyos szempontból igaza volt. de abban semmi esetre sem, amikor azt állította, hogy neki abban az épületben szégyenkeznie kell a falu többi lakosa előtt. Az emberek a régitől igyekeznek megszabadulni, és arról, ami szemre talán kevésbé látványos, nehéz bebizonyítani, hogy értékes, annak, aki számára csak nyűg és teher ez az érték. — Ilyen vitás esetek hogyan rendeződnek? — Ha más mód nincs, az épület megmentésére, megvásároljuk, de sajnos sok esetben maradnak sorsukra, azaz a pusztulásra. — Hogyan kell értelmeznünk a modern műemlékvédelem ellentmondásosan hangzó jelentését? —■ Régen azt tartották műemléknek, ami szép. Ma a műemlék ennél sokkal többet jelent. Egy-egy épület történelmet, korszakokat jellemez, az értéket nem határozhatja meg csupán az esztikuma. Egy szélsőséges példát említek. Tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok. úgynevezett lakógödröket vájtak a földbe, letakarták faágakkal és abban laktak. Ugye nem Lehetett különösebben szép látvány? De ha lenne egy ilyen lakógödöremlékünk ez a legbecsesebb műemlékértékeink közé tartozna. Ezenkívül, egészen a kilencszázas évek elejéig, a műemlékek helyreállítása alatt, az épület újjáépítését vagy teljes átalakítását értették. Találtak egy gótikus katedrálist, lebontották az oldalékot, mondván, mit keres az ott; és sorra „kijavították” az elődök stílusbeli tévedéseit, jóllehet, az eredeti úgy volt érdekes, hibáival, esetlegességeivel együtt, mert úgy volt jellemző artnak a kornak emberére. A modem műemlék- védelem az eredetinek a megóvását tartja elsődleges feladatának. EASZLÖ ILONA EALIPAP FERENC: HAZA Hazavisznek a vándorútok, hiíjjogó erdők fenyői, füst dobogása, ölelés oka. Hazavisz emlék, sehol másutt-nem-lakható szoba hazahív, haza. Ahol, ki szült édesanya, ahol dolgom az egész maga, ahol szeretek és szeretnek, itt, haza, ahol része vagyok a hazámnak magam is. Népi építészet Sárközben Az épülő, szépülő ország, bán egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk régi épületeinknek, a műemlékeknek, de legalább eny- nyire a népi építészetnek is. Zalaegerszegen, Szentendrén skanzen létesült, szabadtéri múzeum. Talán ezeknél is fontosabbak azonban egy-egy tájegység építészeti emlékei, melyek eredeti helyükön hirdetik a vidék kultúráját Sok más mellett ilyen a Tiszahát, Zemplén az Ormánság, de ilyen a Sárköz is. Utóbbi tájon a Duna szabályozását követő nagy gazdasági fellendülés hozta magával az építészet felvirágzását O. L Báta, Fő utca 107. A múlt század végén kialakuló építészet jellegzetessége a jómódra valló és a régi nemesi kúriákat is utánzó téglaoszlopos tornác. Napmotívum a legrégibb decsi ház homlokzatán. . hBmWLmMóricz Zsigmond is megörökítette egyik riportjában a decsi Öreg utcát. A várkastélyai parasztporták sajátossága a kettős ablaksor és valóságos tobzódás a díszítő- .«‘Jeraekbeft, _ __ Foto: K. Z, "x-J---
