Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

Eladó a pince

Az örepúr

. kicsit nagyot hall. Ő persze úgy tesz, mintha éles hallása volna, mint a nyúlnak. Kemény-simára kopott a tarisznya, a bal oldalához, csípőn aiul simul. A jobb kezét, mellmagasságban elöl a szíjba akasztja. Pihenteti. Mint Napóleon. Söprűbajsza az orra alatt előre mered. Mindig frissen borotvált.

Itt a birtokon nem. Itt más a helyzet. itt otthon van. Nincs házikabátja. papucsa, így abban a ruhában ül az ajtóban. s fogadja vendégét, amelyik a kimenő, amelyikben feszít, amikor átvizsgálja a piacot, a büfé környékét, meg a Béla téri söntés-alag- sort. A birtokon úr, gazda. Usv viselkedik, s él mint más a Munkácsi utcai villában: rá 6em hederít generációs problémákra. nem idegesíti a vietnami helyzet, hidegen hagyja, hogy a birtok fölött a szőlő- gubacsatka harmincszázalékos kárt tett.

Megállók a Benedek-szurdik elején, ott, ahol a szakcsoport pincéjéhez mutat a nyíl — „Háromszáz méter, termelői borok” — adja tud túl az írás és egy rajz is bátorít: nyalka huszár évődik a bort kínáló menyecskével... Az épület nádtetős, fehérre meszelt tanya, arra is jó. hogy a táblát ráakasszák, tisztes kanmuriknak ad alkalmat —mindennap. Itt ritkán nyugszik le úgy a Nap, hogy három-négy autó álmos sofőrökkel ne vesztegelne, és a környék kutyáit ne csábítaná ide a pörkölt, meg a halászlé illata. A Be- nedek-szurdik szájából betekintek a szurdik gyomrába.

Néhány hete.

tízméternyi területre futotta a kőből-pénzből. Azon túl por. Pia esik akkor sár. A jobb oldali háztulajdonos. meg a bal oldali kanmuri-pincetulaj- donos is jól járt: kikövezték a házak ereszalját, nem kell félni, hogy elhordja a víz. A házon túl a szurdik elején, a bokor tövében rozsdás konzervdoboz, Hypós flakon, zománclábas hordóabroncs, meg egy kutyakolonc. Balra itt van az első pince, ha jól emlékezem százhetvenes a szám. Balra a százhatvankilences. zöld léckerítés képezi az „előteret”, a, százhatvannyolcas ..hallja” lilára meszelt, a százhatvan- hetes pirosra. E fölött egy lyuk nyílik a pincéből, a kéményt helyettesíti, És itt. jobbra, a szurdik közepe táján „ELADÓ PINCE”, nagybetűvel íródott <1 kockás füzetlapra. Az L-betű fordított állásban, úgyszintén a Z-betű is, tükörből látnák Csák helyesen. A nagy cédula mellett még ott a kicsi, amelyen apróbb, szálkás betűkkel a pontosabb információ: „fön- ti pincében vagyunk”. Ez any- nvit jelent, hogy aki érdeklődik az eladó pince ügyében az kocogjon fel a szurdikon még ötven métert, ott az út jobbra kanyarog, és meredek, löszbe vágott lépcsőn lehet feljutni a „fönti pincébe”, ahol is egy asszony a placcon sütteti magát a május végi bőrpirító nappal.

A léptek zajára felül. Ötven körüli lehet szemüvegét nagy- uj ja-mutatóujja közé fogva dörgöli. Kifogástalan tiszta kék köpeny van rajta — éppen a vasalót nélkülözte csupán.

— A pinceügyben? — hát kérem, az eladó. Hogy menynyiért, azt az édesapám tudja, de most éppen a városban van. Jöjjenek később. Én csak annyit mondhatok, hogy volt már érdeklődő, nem is ezy. Maguk is venni akarják. Hát csak jöjjenek. Különben én nem itt lakom ám. hanem a Remetén, ott van egv házam, szoba meg konyhás. De tudják a papát' semmi pénzért nem lehetne innen a szurdikhól levinni. tudják nyolcvankét éves. És a fiam sem nagvon szereti. Mert ven ám nékem két fiam is. Én meg tudják itt vagyok a papám mellett, mert neve re •'"sem lehet magára hagyni. Itt volt a feleségfélé- jo. de ugye az az ősszel meghalt. No, majd jöjjenek csak vissza, talán délután már itt le— a nana.

üticélunk

vissza is erre vesszük az iránvt. A szurdokban már itt hfisöl, vagv három fényes autó. a kfmrm>ri ma korán kezdődik. Kiállunk a cédu- lás pince előtt.

A rombolás nyomai kézenfekvők: több köbméternyi

földdarabok lógnak a magasból. karvastagságú akácgyökér vélt fatörzzsé, az ajtón ott a cédula, az öre"úr a küszöbön ül. Tarisznyája az ölében. Egykedvű szótlansággal figyeli a szembenlévő löszfalat, sárga végű cigaretta ragad bajsza alá a szája szélére. A oincebeiáró tisztára söpörve, baloldalt ott a lomtár: valamikor volt petrofor tartálya, egv demizson fűzfavessző váza. két Ultra-flakon, meg egv füstös lábas. Jobbra a löszben kutvaól-lyuk volt valamikor bevágva, de mióta tanácsi határozatra n munkásőrök szétrobbantották a szurdíklakáso- kat. ez is az enyészeté: eeve"v eső. zápor szűkíti. fo- pvn<;-/1 ín mint a szekszárdi hegvet. amely természeti csapást eróziónak neveztek el a tudósok. és e természeti csapás ellen aüg-alig tudunk védekezni, holott, egy új városra való pénzt emészt már fel, amit évente, immár egv évtizede erre a nemes vállalkozásra költenek.

Szóval az öre“űr ott ül a küszöbön, az ajtófélfába kapaszkodva. nyögve föláll:

— Hát maguk azok? A lányom mondta. Gvüjjenek.

Átlépi a küszöböt.

— Tudia. a feleségem vágta az ajtót derékba, egyszer amíg a városban voltam, szegény a kígyóktól félt. aztán be is sá- rozta az ajtó alját, meg aztán ü vágta ki az ablakhelyit is, én meg szegtem rá a nájlont, hogy a szél ne járjon be.

Átemeli lábát a derékba vágott ajtón, csörtet a mélységbe.

— Tizenkét méter. tudja, nincs ám leszakadva sehol.

Amint nyomakszik beliebb. lábaival hol jobbra, hol balra az ágv alá rúg paplant, csizmát. edényt, kabátot. Aztán a Pince közepén, mint a szobát elválasztó deszkaalkalmatosságot mozdítja el. Sötétség ásít ránk. doh, gané. rothadt hús szorítja össze a torkunkat.

— Na. ez az. Gyüijenek bátran. Kicsit ugyan fölfordult a világ, de hát nem vártunk látogatót. Nincs ám leszakadva. Na. gyerünk beljebb.

Az öreg törtet befelé, már nem is látjuk, de csak mondja, azt hiszi nyomában vagyunk. Gyufát sercint. sárga fény lobban.

kafalat. visszaigazítja. aztán mondja:

— Négyezer.

— Az sok.

— Akkor vegye meg a fontit. Az másfél ezer. Akkor itt lakunk, ha azt veszi meg.

— Át lehet írni?

— Át. Az asszony nevén van. én vagyok az egyedüli örökös. Át lehet írni.

— No, majd visszajövünk.

Szikár ember- vonul fölfelé

a szurdikon. Vállán vasvilla, meg egy lazsnak. Fűért megy.

— Magukat is fűzi? Négyet kér? ígérjenek érte ezret, azért is odaadja, aztán másik kétezret meg azért fizethetnek. hogy a napszámosok kita- karíjják, meg még fertőtleníteni is kellene...

— Az vele jár az ilyen üzlettel.

— Vele jár. Tudja maga... — mérgesen legyint. — én nem bánom, maga pénze. A.zt mondja a lánya, hogy érdeklődtek? Senki. Senki nem volt itt. Itt lakom szemben. ígérjen ezret.

Az ember a derékba fűrészelt ajtónál merőn áll. néz bennünket, próbálja szánkról leolvasni, miről is folyhat itt a beszéd. Meglódítia tarisznyáját és visszabújik a birtokba. amely neki négyezer forintot ér.

Az utolsó szurdiklakó várja a vevőt.

PÄLKOVÄCS JENŐ

Mozis-ajánlatok nyárra

Délelőtti előadás — Éjszakai vetítés — Sorozatok

Amikor hűvös szél fúj, esik az eső, szinte menekülünk a moziba. Nyáron — meggondolja az ember, hogy betelepedjen egy terembe, még ha olyan vonzó is a film, amit láthatna.

így aztán az okos mozisok sorra veszik a „csábítás trükkjeit” különleges v ajánlatokkal kecsegtetve a nézőket.

A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat egyébkor sem szűkölködik ötletekben. Nyárra számos újítást vezetnek be..

Az első — talán leglényegesebb —, hogy rendszeresítik a délelőtti előadásokat Szek- szárdon. a Nagyvilág moziban. Mivel a „művészben” hetente általában két filmet vetítenek, két napon, szerdán és szombaton lesz délelőtti előadás. így nem panaszolhatják a két műszakban dolgozók, hogy vannak filmek, amelyeket nem nézhetnek meg. Nem véletlenül választotta a mozi vezetősége a szerdát és a szombatot sem: piacnap lévén sok vidéki érkezik a megye- székhelyre. akik busz- vagy vonatinduláshoz lévén kötve, szívesen töltenék a várakozás ideiét filmnézéssel.

Míg a Nagyvilág délelőtti adásain a délutáni program filmieit vetítik, a Panoráma moziban csütörtökön — szintén tíz órakor — önálló sorozat kerül bemutatásra: a vakációzó diákok számára állították össze kalandfilmekből.

Ez a sorozat egyébként Bonyhádon. Dombóváron. Tamásiban i<5 vetítésre kerül, de a délutáni órákban.

Míg az ifjak délelőtt élvezhetik a különvetítéseket, a felnőttek számára éjszakai vetítéseket rendeznek Szekszár- don, Bonyhádon, Pakson. Tamásiban és Tolnán. Szombaton, . az esti előadás után kerül majd bemutatásra néhány, korábban már nagy sikerrel játszott játékfilm, az érettebb korúak számára.

Azokon a településeken, ahol keskenyíilmvetítő berendezés van, hétfőn este — tévé-szünnap — láthatnak rendkívüli előadáson filmeket az« érdeklődök. Az első hétfői vetítésre június 11-én, Bátán kerül majd sor.

Végül még egy újdonságról^ amelynek elsősorban a szekszárdiak örülhetnek: mivel a Nagyvilág mozi az országos művészmozi-hálózat része, kedvezményekben részesül.

A hivatalos bemutató előtt vetítenek néhány jelentős filmalkotást: június 8-tól a

Megalkuvók című olasz—francia filmet, amely Moravia regényéből készült1 és Bernardo Bertolucci rendezte; július 2- től Az utolsó mozielőadáq című amerikai filmet; augusztusban a Valery című angol és az Érintés című svéd- amerikai filmet, amelyet Ingmar Bergman rendezett.

Levetítik azokat a filmeket is. amelyeknek lejár a bérleti idejük, tehát többet hazánkban nem lesznek megtekinthetők: utolsó alkalom lesz megnézni a Makrancos hölgyet, Vittorio de Sica. A nő hétszer című filmjét, az Apácát, a Tom Jon es-1,

— (7

Játszóteret a gyerekeknek!

A felnövekvő ifjúságról való gondoskodás a felnőttek egyik legszebb kötelessége. Tegyük hozzá — komoly gondja is egyben.

Egy igazán jól felszerelt, korszerű játszótér napjainkban 350—500 ezer forintba kerül, s a kisebbekhez is legalább 60— 80 ezer forint fedezet szükséges. Ez csak az egyszerű beruházás összege, ehhez járul még az évenkénti felújítás, a karbantartás, a játékok javítása, ami ugyancsak tetemes összeget igényel. Mégis: a városi és falusi gyermekeknek egyaránt szükségük van a játékra, a parkokra, a mini sportpályákra, vagy az azokat helyettesítő grundokra. Városaink egyre inkább mérges kipufogó gázokat lehelő aszfaltpokollá válnak, a parkokból egyre több helyet hasítunk ki útpályának, port fogó füves területnek, de a városok mellett a falvakban is hódít az . urbanizáció. A természetes környezet világméretekben csökken, az udvarok és útrészek parkolóhelyekké válnak, egyre több területet építünk be, miközben gyermekeink beszorulnak a lakásba, jóformán a négy fal között, vagy éppen az aszfalton nőnek fel.

A gyermek, számára a játék összetett öröm: a társakkal

való együttlét, s a mozgás öröme. A gyermek játék közben viselkedési módokat tanul, szükségleteket bontakoztat ki és szabályoz, a maga módján valamit megvalósít és egyben levetkőz olyan tulajdonságokat, amelyek a négy fal kö6 fény lobban.

Derékmagasban

1973, június 10.

tartja a

gyertyát, pókhálók közepette nyomul vissza, átlépi a deszCsepelen a nagyarányú építkezések miatt egyre csökken a zöldövezet — ezért az építkezéseknél már megtervezik a játszóterek, parkok helyét is. — Csepel városközpontjában szinte minden háznak saját játszótere van.

(MTI foto: Fehér József felvétele — KS)

zött. vagy a felnőtt-társaságban óhatatlanul kialakulnak benne. A játszótereken minderre ideális lehetőség nyílik; teremtsünk hát a szó szoros értelmében még tcibb 'térét gyermekeinknek.

Mit lehet tenni? Vegyük számba egy játszótér kialakításának feltételeit. Először területre van szükségünk. A lakótelepek, az új városrészek, de még az új falusi utcasorok • tervezésénél is az eddiginél sokkal inkább számolnunk kell a játszótérre alkalmas terület kialakításával. Ha ez adott, következik a gond: ki építs" meg és miből? Ha nincs mód állami támogatásra, maguk a szüjők, a tanácstagok, a: lakosa ság is sokat tehet. Nem beszélve arról, hogy gyermekeink, kicsik és nagyok egyaránt — milyen szívesen vállallfozr nának az ilyenfajta társadalmi munkára. Annyi mindent össze tudunk már varázsolni, sok esetben szinte a semmiből], joggal vetődik fel a gondolat’; a gyermekek érdekében is találékonyabbak lehelnénk.

Miért ne lehetnének úttörőparkok egyes iskolák udvarán] vagy az új lakótelepeken, és a községekben egyaránt?! Ne felejtsük: aki játszik, nem tör fel autót, nem csen az ön- kiszolgáló boltban, nem keres pótcselekvést, és főleg, riení magányos, mert már gyermekkorában élvezi az emberi le tezéshez oly fontos társas kapcsolatot. Emlékezzünk csak gyermekkorunkra, milyen nagyszerű volt futkározm. csúszkálni, bujkálni, homokvárat építeni és azt büszkén ledönteni és mindezt megun- hatatlanul és naponta újrakezdeni. Az iskolai órák mozgáshiányát valahol ma is pótolnunk kell. Gyermekeink egészsége érdekében is szükség van a játszóterekre, hisz'ellerí- állóbb az a gyermek a betegségekkel szemben is, aki természetesen. s nem örökös korlátozások közepette éli gyermekéveit.

KOCSIS ÉVA