Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
Közlemény a KGST XXVII. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) 900 000 tonna kapacitású kiem- bajevi azbesztbányászati és -dúsító kombinátnak a Szovjetunió területén történő felépítésében kifejtendő együttműködésről. Figyelembe véve, hogy á komplex program intézkedéseinek megvalósításában milyen nagy jelentőségű a KGST. tagállamok 1970-—80 évi nép- gazdaságfejlesztési terveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST tervezési együttműködési bizottságát és. a tanács más szerveit, hogy az elkövetkező időszakban tevékenységüket a KGST-tagálla- mok főbb energia- és fűtő- anyagfajták (ideértve az atomenergiát is) iránt jelentkező szükségleteinek kielégítését elősegítő gazdasági együttműködési problémák megoldására, valamint az országoknak a nyersanyagágazatok fejlesztésében kifejtett együttműködése elmélyítésére összpontosítsák. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, és megbízza a tanács szerveit, hogy a komplex programnak megfelelően nagyobb mértékben vegyék figyelembe a KGST- tagállamok gazdasági fejlettségi szintjei közelítésével és kiegyenlítésével kapcsolatos problémákat. Intézkedéseket tesznek a tudományos-műszaki együttműködés bővítésére é< elmélyítésére. Meghatározták a tudomány és a technika főbb irányait a KGST-tagállamok X976—1980 évi hosszabb távú együttműködéséhez. A KGST- tagállamok tudományos szervezetei az országok között létrejött megállapodások és a KGST-szervek által elfogadott tudomány os-műszaki együttműködési tervek értelmében végzett közös kutatások területén jelentős eredményeket értek el. Megkezdték a nemzetközi tudományos-műszaki tájékoztatási rendszer és az egyes népgazdasági ágazatokkal foglalkozó tájékoztatási rendszerek létrehozására irányuló munkákat. Mivel a környezetvédelem és a környezet megjavítása, ■valamint ezzel kapcsolatban a természeti kincsek ésszerű fel- használása a KGST-tagállamok egyik legfontosabb feladata, a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésük jelentős kiszélesítését tervezik e területen. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak. hogy fejlesszék továbbra is széles körű _együttműködésüket az érdekelt országokkal és „ a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. A KGST tudományos együttműködési bizottsága megbízást kapott: a környezet- védelmi és a környezet megjavítására irányuló együttműködési intézkedések kidől-' gozása és megvalósítása során Vegye figyelembe, hogy ezeket össze kell hangolni összeurópai alapon megvalósuló intézkedésekkel.' Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak és Jugoszláviának, valamint a KGST-tagállamok nemzetközi szervezeteinek és megbízta a tanács szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az olyan iparágak technológiai folyamatainak tökéletesítése területén folyó együttműködés bővítésére és elmélyítésére, amelyek vállalatai a legnagyobb mértékben szennvezík a levegőt, a vizet és a talajt, s ezáltal a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a káros hulladékanyagok környezetbe jutását, tovább gyorsítsák meg ezen együttműködés^ eredményeinek gyakorlati bevezetését. A KGST-tagállamok jelentős eredményeket értek el a gépipar fejlesztésében és az itt kialakított együttműködés elmélyítésében. Számos új, sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás jött létre. A KGST-tagállamok között a gépipari termékek kölcsönös áruforgalma az 1971— 72-ben 28 százalékkal nőtt. Az ülésszak megbízta a KGST gépipari állandó bizottságát azzal, hogy a komplex program intézkedéseinek megvalósítása során a közeljövőben fejezze be a gyártásszakosítási és kooperációs javaslatok, valamint a KGST-tagállamok főbb gépipari termékfajták iránti igényének kielégítésére vonatkozó olyan javaslatok kidolgozását, amelyek meghatározzák a gépipari ágazatok profiliát és biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását: azzal, hogy e munkák eredményeit vegyék figyelembe az 1976—1980-as évi népgazdasági tervek koordinációié sorén, továbbá azzal, hogy ezeket kétes sokoldalú gyártásszakosítási és koonerációs megállapodások formájában rögzítsék. A KGST gépipari állandó bizottsága megbízást kapott arra is. hogy fordítson nagyobb figyelmet a gyártás összpontosítására. valamint az alkatrészek és részegységek szakosítására. Az utóbbi években a KGST- tagállamok számos, a közszükségleti cikkek gyártásának növelésére irányuló intézkedést tettek: jelentős mértékben nőtt a könnyűioari termékek gyártása és kölcsönös szállítása. 1971—72-ben a közszükségleti iparcikkek KGST-tagállamok közötti forgalma 26,5 százalékkal nőtt. Az ülésszak különös figyelmet fordított a lakosság jó minőségű és új termékfajták iránti igényének minél teljesebb kielégítésére, a kölcsönös szállítások és a könnyűipari termékek választékcseréjének jobb kihasználására, hogy bővüljön a KGST-tagállpmok belső piacain a választék; a könnyűipar jó minőségű, természetes és vegyi nyersanyagokkal, korszerű berendezésekkel történő ellátásának javítására; a közszükségleti cikkek gyártás- szakosításának és kooperációjának fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban az ülésszak az országok simára ajnálásokat fogadott él, és megbízást adott’ a KGST könnyűipari állandó bizottságának. valamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a postai és távközlési állandó bizottság által — a posta és távközlés területére vonatkozóan előterjesztett főbb együttműködési irányokat és feladatokat. továbbá ajánlotta a KGST-tagállamoknak. valamint a tanács illetékes szerveinek. hogy ezeket az együttműködés megvalósítása során tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei több intézkedést tettek a KGST-tagállamok közötti valutáris-pénzügyi kapcsolatok és az együttműködés jogi alapjainak további tökéletesítésére. a KGST-szervek tevékenységének megjavítására, Az ülésszak megállapította,' hogy a KGST-tagállamok államközi szervezetei, többek között a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank, jelentős munkát végeztek a komplex program intézkedéseinek megvalósítása terén. A KGST-tagállamok meghatalmazott bankjai által az NGEB-n keresztül végzett elszámolások összvolumene 1972-ben 1971-hez képest több mint 10 százalékkal nőtt. Bővülték az NGEB hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. A bank és többi országok bankjai közötti műveletek összvo-\ lumene 1972-ben az 1971. évihez viszonyítva 15,2 százalékkal nőtt. Továbbfejlődött a nemzetközi beruházási bankon keresztül eszközölt hosszú- és középtávú hitelezés rendszere. A fejlődő országok népgazdasága fejlesztésének elősegítése, gazdasági függetlenségük meg. szilárdítása és tartós külgazdasági kapcsolataik bővítése céljából a bank tagországainak felhatalmazott kormány- képviselői és a Nemzetközi Beruházási Bank megállapodást írtak alá egy olyan speciális hitelalap létrehozásáról, amely a fejlődő országok gazdasági és műszaki megsegítését szolgálja. Az ülésszak határozatot hozott a KGST ösztöndíjalapjának létrehozására, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szakembereiknek a KGST-tagállamok felsőoktatási intézményeiben történő továbbképzéséhez, olyan szakágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudományos és műszaki fejlődése szempontjából a legjelentősebbek. Az ülésszak az ösztön, díjalap létrehozásában részt vevő KGST-tagállamoknak ajánlotta, a végrehajtó bizottságot pedig megbízta, tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a KGST-ösztöndíjalapja az 1974—75-ös tanévtől felhasználható legyen. Az ülésszak jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25 éves fennállása alkalmából 1974-ben teendő intézkedéseket, amelyeket a KGST végrehajtó bizottsága dolgozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST XXVI. és XXVII. ülésszaka közötti tevékenységét, amelyet a KGST-szerveknék a komplex program és a KGST XXVI. ülésszaka határozatainak megvalósításával kapcsolatos munkája irányításában fejtett'ki, továbbá a megvitatott kérdésekkel kapcsolatiján a komplex, program további megvalósítására irányuló határozatokat fogadott el.. A XXVII, ülésszak munkája a teljes kölcsönös megértés és barátság szellemében folyt. Fock Jenő nyilatkozata Flesch István, az MTI tudóSÍFÍcak]eÍenő,: a Miniszterta- nác^ elnöke, a KGST XXVII. ülésszakán részt vett magyar delegáció vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Milyen kérdésekről tárgyalt a KGST xxvn. ülésszaka? A KGST-országok és a KGST szervei immár két éve a szocialista gazdasági integráció komplex programjának vegre- hajtásán munkálkodnak, amelyet a XXV. ülésszak fogadott el Ez áll figyelmük középpontjában, s így lesz ez az elkövetkező években is. A komplex program megvalósításáról tárgyaltunk A vita alapjául a KGST vegreha - tó bizottságának jelentese szol. gált. A beszámoló egyéves időszakot ölelt fel és számot adptt a tavalyi ülésszak óta megtett útról. **•' eredményekről es gondokról egyaránt. A végrehajtó bizottság jelentését néhány beszámoló egészítette ki. Úgy ítéltük meg ugyanis, hogy a helyzet általános áttekintése mellett egyes kérdésekre célszerű külön is figyelmet fordítani. A tanácsülés négy területről kapott kiegészítő beszámolót: a tervezesd a gépipari, a könnyűipari együttműködés kérdéséiről valamint a környezetvedelmet érintő problémákról. Milyen kérdésekét tart legfori- tosabhnak Fock elvtárs az ülés- szak vitáiból? Nagyon fontos az 1976—1980. as évekre szóló népgazdasági tervek koordinációjának előkészítése. Bár még 1973-at írunk, de a tervek összehangolását már most erőteljesen elő kell készítenünk. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kell különös figyelmet fordítani. amelyek megoldása je- lentősen befolyásolja a KUbi- országok népgazdaságának tervszerű, arányos és biztonságos fejlődését, a gazdasági hatékonyság növelését. A magyar népgazdaság fejlődését jelentősen befolyásolja az alapvető nyers- és fűtőanyagok, az energiaszükségletek ^ kielégítése. Az? csak a baráti országok segítségével, velük szoros együttműködésben tudjuk megoldani. Természetesen hasonló gondjai más KGST-országok- nak is vannak, ezért érthető, hogy a nyersanyag- és energiagondok megoldására minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk már a tervkoordináció előkészítő szakaszában. Kézenfekvő, hogy a közös gond megoldásából minden KGST-országnak ki kell vennie a részét. Azok az országok amelyek jelentős energia- forrásokkal rendelkeznek, segítik a hiánnyal küzdőket, másoknak viszont — amelyek természetes energiaforrásokkal nem, vagy csak kevéssé rendelkeznek — az energiakiter- melés és -szállítás korszerűsítésében kell nagy szerepet vái- lalniok. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a tagországok földgáz- és kőolajellátásának problémáira és megbízást adott arra, hogy a következő hónapokban gyorsított ütemben tisztázzák a felmerül? megoldási lehetőségeket. Mindezek mellett szükség van az atomenergia felhasználására. Nem lehet csak a Szovjetuniótól várni, hogy mindannyiunk számára gyártson és szállítson. Nagyon komolyan még kell vizsgálni nekünk is. mit tudunk szállítani. hogy gyorsabban és több atomerőmű épülhessen. A magyar ipar a gáz- es olajvezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és automati kékből korszerű gyártmányokkal rendelkezik. Bejelentettük, hogy további fejlesztést kívánunk végrehajtani. figyelembe véve a baráti országok szükségleteit is. A nyersanyag- és energiaproblémák mellett ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a tervkoordináció során a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére a feldolgozó iparágakban. amelyek szerkezetének kialakításánál kölcsönösen alkalmazkodnunk kell egymás igényeihez. A tervek koordinációja a KGST-országok gazdasági együttműködésének alapvető módszere, amelyet a változó körülményeknek megfelelően szüntelenül fejlesztenünk kell. Ez vezette az ülésszakot, amikor elhatározta, hogy a nép- gazdasági tervekbe szervesen be kell építeni azokat az intézkedéseket, a közös szállításokból és vállalkozásokból eredő kötelezettségeket, amelyeket a KGST-országok a komplex program értelmében előirányoznak. . , Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari együttműködés fejlesztésének jelentősége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatározó szerepe van az általános gazdasági fejlődésben, döntően befolyásolja valamennyi népgazdasági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST. országok közötti gépinari együttműködés 6l orvhal a d á sá. - val még korántsem lehetünk elégedettek. Kétségtelenül értünk el egyáltalán nem lebecsülendő eredményeket, hí- szén hosszú évek óta széles körű szakosítási tevékenység folyik a gépiparban, de. sajnos. ennék ellenére az országok gépiparában nem csökkent. hanem növekedett a párhuzamosság. Több fontos termék szakosításában nem sikerült megállapodásra jutni, másoknál vontatottan halad az előkészítés. Lassan fejlődik a részegység-kooperáció, holott számos területen ez igen kézenfekvő és hasznos lenne. Gondot okoz az is, hogy a gépipar műszaki színvonala nem fejlődik az egyre növekvő szükségleteknek megfelelően, és sajnos vannak ágazatok, ahol a gépek és berendezésit jó része még elmarad a vámszínvonaltól. Mindezek alapon _ és erre mi is nagy nyomatékkai hívtuk fel a figyelmet — erőfeszítéseinket az elkövetkező időkben az olya" belső és nemzetközi gazdasági feltételek létrehozása összpontosítani, amelyek elősütik hogy a gépipar kor szSrű gépekkel és berendeze- sekkel lássa el a felhasznalokatHogyan összegezné Fock elvtárs az ülésszak vitáit. Az ülésszak eredményes és hasznos volt, bár látványos h atározatok nem születtek. Ez érthető is. hiszen az integrációs komplex ^program megvalósításának első szakaszában vagyunk. A haladas általános iránva jo. Jóllehet a- előrelépés néhol gorsabh « lehetne. Az egeszseges taréi metlehség nyilvánult mieg lamennyi KGST-ország reszé- rőrkifejezésre juttatva art az eltökéltséget, hogy a szocialista gazdasági integráció komplex programjában megfogalmazott céljainkat együttes erővel mihamarább valóra váltjuk. . Az egész ülésszak ™unká- ját mélységes politikai ség hatotta át. Az elmúlt időszakban növekedett a világban az érdeklődés a KGbi iránt Ennek csak egyik meg nyilvánulása a KGST és Finnország között létrejött egyez Zény amelyet az üléssz^c most megerősített. A tanácsülés megelégedéssel vette tu domásul. hogy a végrehajtó bizottság kidolgozta azt ^ eljárási rendet, amely «abalyoz za milyen módozatokban es formákban alakítsák ki kapcsolataikat a KGST-vel a nem tagországok. Ez minden bizonnyal megkönnyíti a továP ^tárgyalásokat. Az érdeklődés ugyanis tovább no. Ebben véleményem szerint két te Sgg-oÄ ™Sve*jd«. léekör A folyamatot tovaoq ken erősíteni, ^ következetesen kell munkálkodni a KGST országok gazdasági együttműködésének fejlesztésen • u ■., ciaüsta gazdasági integráció kibontakoztatásán. Végezetül megemlítem hegv az ülésszak alkalmával lehetőségem nyílott arra >s hoav a hivatalos napirenden kívül megbeszélést folytassak a KGST-országok delegációvá- zetőivel több. az együttműködésünket érintő kérdésről :Igv külön megbeszélést folytattam Koszigin elvtárssal, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökével, valamint Jarosze- wicz elvtárssal, a lengyel kormány elnökével az országaink közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok néhány i^szeru kérdéséről, valamint a KGo í- beli együttműködés egyes problémáiról.
