Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

I Befejeződött a műszaki hónap Környezetvédelem a mezőgazdaságban Tegnap délelőtt 10 órai kez­dettel Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban a MTESZ Tolna megyei mű­szaki hónapjának záróakkord­jára került sor. Az egy hóna­pon keresztül tartó ^rendez- vénysorozat több mint száz elő­adásához méltóan igen magas szintű tudományos tanácsko­zással fejeződött be a me­gyénkben első alkalommal rendezett előadássorozat. A művelődési központ színház- termében felállított széksoro­kat megtöltötték a megyéből, és a Dunántúl és Alföld igen sok mezőgazdasági üzeméből, állattenyésztési szakintézetéből a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei szer­vezete állatorvosok szakosztá­lyának rendezvényére érkezett hallgatók. Dr. Kováts Jenőnek, a Tolna megyei Állategészségügyi Állo­más igazgatójának megnyitó szavai után dr. Kovács Ferenc, egyetemi tanár, az Állatorvos­tudományi Egyetem rektora tartotta meg a mezőgazdaság környezetvédelméről szóló elő­adását. Elmondta, hogy a kör­nyezetvédelem mint általános probléma ma már a világ minden részén foglalkoztatja a szakembereket. Az ENSZ is kampányt indított . a víz- és levegőszennyeződés csökkenté­sére és igen komoly intézke­déseket tesznek a nagyvárosok környezetvédelme érdekében. A hathatós intézkedések azon. bán mind ez ideig elkerülték a mezőgazdaságot. Nem volt szó az ott dolgozó emberek, vala­mint a mezőgazdasági termé­kek és a mezőgazdasági üze­mek tisztaságának védelmé­ről. A trágyával és a mezőgaz­dasági üzemekből kikerülő egyéb melléktermékkel renge­teg baktériumot visznek a szántóföldekre. A szakembe­reknek ezenkívül igen nagy gondot jelent, hogy az állat- tenyésztésben ma már szük­ségszerűen igen nagy mennyi­ségű antibiotikumot kell fel­használni, s emiatt kifejlődnek a rezisztens baktériumfajok. A mezőgazdaság legsürgetőbb fel­adata, hogy ezekkel a jelensé­gekkel szemben minél hama­rabb és minél hathatósabban felvegye a küzdelmet.' Az Állatorvostudományi Egyetem rektorának előadása után szünet következett, mi­kor a tudományos ülés részt­vevői megtekintették az elő­adóteremben berendezett két kiállítást, ahol a Philaxia és a Biogal gyógyszergyárak be­mutatták legújabb termékei­ket. Ezt követően a hozzászó­lásokra került 6or. Dr. Nagy Tibor, a Tolna megyei Állat­egészségügyi Állomás igazgató- helyettese a folyékony trágya kezelésének olyan módszereit ismertette, amelyek a környe­zetvédelmi szempontoknak megfelelnek. Elmondta, hogy a gazdaságosság szempontjait fi. gyelembe véve a komplex el­járást tekintik a legmegfele­lőbbnek. Ez magában foglal egy mechanikai és egy bioló­giai tisztító folyamatot. A tech­nikai berendezések elválaszt­ják a szilárd anyagot a folyé­konytól és így már mind a tá­rolás, mind a szállítás keve­sebb gondot okoz. Emellett a szilárd anyagból rakott kaz­lakban végbemehet az igen lé. nyeges komposztálódási folya­mat. A következő felkért hozzá­szóló dr. Kovács Anna, a KÖJÁL felügyelő főorvosa volt. A megyei tapasztalatok alapján elemezte a mezőgaz­daság környezetvédelmi fel­adatait. Elmondta, hogy tele­pülés-egészségügyi szempont­ból előnyösebbek a nagy állat­tartó telepek, azonban itt fo­kozott gondot kell fordítani a higiénés feltételek megterem­tésére. i Petrics Pál, a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság igazgatóhelyet­tese felszólalásának első részé­ben a környezetvédelem és a mezőgazdaság munkaerő-prob. lémáinak kapcsolatáról szólt. — A munkaerő-problémát nem oldotta meg a gépesítés, a korszerű tenyésztési telepek létrehozása, mert az emberek­nek itt is munkaidejük leg­nagyobb részében az állat- tenyésztő telepek szennyezett mikroklímájában kell tartóz­kodni, ami egészségügyi és egyéb szempontokból is káros. Kitért arra a kevesek által ismert tényre, hogy a helyte­len takarmányozás és szerves, trágya-gazdálkodás jelentősen hozzájárul a vetésterületek el- gyomosodásához. Ugyanis a trágyával igen nagy mennyi­ségű csíraképes állapotban lé­vő gyommag kerül a földek­re. A vizsgálatok során meg­állapították, hogy egy mázsa trágyában 10—30 ezer csíra­képes gyommag található, s egy holdra így többször annyi kerül, mint a felhasznált vető. mag mennyisége. A felkért hozzászólók után a több megyéből Szekszárdra érkezett szakemberek saját ta­pasztalataik alapján kihangsú­lyozták. a mezőgazdaság kör­nyezetvédelmének igen nagy fontosságát. • A tegnapi tudományos ta­nácskozással befejeződött a megye, sőt az egész ország ipa­ri, mezőgazdasági, tudományos életének egyik jelentős állo­mását képező műszaki hónap. A száznál több előadás során a szakemberek ezrei cserélték ki tapasztalataikat, bővítették tudásukat. A műszaki hónap befejeződése azonban termé­szetesen nem jelenti azt, hogy véget értek a megyében a szakemberek ismereteinek bő­vítését igen nagy mértékben elősegítő ankétok, tudományos tanácskozások. Ha nem is ilyen koncentráltan, de a jö­vőben is gyakran találkozni fognak megyénk szakemberei, s tanácskozásaik, összejövete­leik során tovább bővíthetik szakmai tudásukat. sz.— 1.— KlSZ-kluhot aratott a dombóvári Unirerzál A dombóvári Uni verzál Szö­vetkezet 4 600 000 forintos, sa­ját kivitelezésű székházát jó­részt már birtokba vették a dolgozók. A szociális létesít­mények közül a fürdő meg­nyitása még várat . magára, mert előbb — rnegköíelítően másfél millió forintért — szenny vízelvezető-csatornát épít többedmagával a szövet­kezet. Tegnap — pénteken — avat­ták a szövetkezet KlSZ-szer- vezetének klubját. A 62 négy­zetméteres helyiség faburkola­tú, rejtett világítású. kényel­mes. módéin bútorzatú. A 'klub létesítéséhez a KISZ Tolna -megyei Bizottsága és a KISZÖV szövetkezeti bizottsá­ga 60.000 forinttal járult, az tini verzál körülbelül három­szor ennyivel. Kész. az orvosi szoba, ahol már ebben a hónapban heti öt alkalommal, esetenként két órában megkezdődik a szövet­kezet 530 tagja és alkalmazott­ja részére a rendelés. Felszere­lésére a szövetkezet 60 000 fo­rintot költ. Mindazt amit eb­ből az összegből nem lehet megvásárolni, a dombóvári kórház nyújtja, dr. Zahorcsek Alfonz igazgatp szívességéből. Sorok között Ismerve rrvagunkat. köny- nyen lelkesedő buzgalmunkat, minden megeshet, még az is, hogy lesz a jövőben egy „dol­gozó” tanács és lesz melette egy „ügyfelekkel foglalkozó” tanács. Az egyik nyugton hagy­ja a másikat. Kísérletezni persze mindig érdemes, főleg ak­kor, ha. várhatóan két légyét üthetünk egy csapásra, s ebben két légyről van szó: egyszerűsödik az ügyintézés, ezen túl­menően a szakelőadóknak több idejük marad elmélyültebb, alaposabb munkára. Sikerrel kecsegtető távlatok, minthogy a zalaegerszegi Városi Tanácsnál a tájékoztató iroda bevált Legalábbis ezt adja hírül a Népszabadság tudósítója. Olvassuk el együtt az első bekezdést és a második be­kezdés első két sorát: „Egy évvel ezelőtt kísérletképpen úgy­nevezett tájékoztató szolgálatot hoztak létre a zalaegerszegi Városi Tanácson a gyorsabb, közvetlenebb ügyintézés, a kul­turált ügyfélfogadás, a tanácsapparátus tehermentesítése vé­gett. Az épület földszintjén elhelyezett iroda, ahol két ta­pasztalt, gyaliorlott tanácsi dolgozó fogadja az ügyfeleket az eddigiek szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket és je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a városi tanácsnál gyorsabb lett az ügyintézés, a szakelőadóknak több idejük maradt el­mélyültebb, alaposabb munkára. Nem egészen egy év alatt az iroda harminchétezer ügy­felet fogadott.’’ A jó hírnek mindenki örül, még akkor is, ha ez a jó hír nem kifejezetten nekünk, hanem a zalaegerszegieknek jó. Eddig minden a legnagyobb rendben. De gondolom nemcsak nekem, másoknak is feltűnt ebben a tudósításban néhány csekélység, apróság. Legkiváltképpen az ügyfélforgalom. Za­laegerszegen harminchétezer állampolgár kereste fel egy esz­tendő leforgása alatt a tájékoztató irodát, s ez még testvérek között is kifejezetten sok. Valamit valóban ki kellett találni, mert ha korábban a tájékoztató iroda előtt ennyien kilincsel­tek. a szakelőadók képtelenek lehettek elmélyült és alapos mun­kára. Valamit tenni kellett, mert a száznál több napi ügyfél- átlag egyenlőtlen elosztásban kereshette fel a tanácsot, s ilyenformán volt amikor csak öten zavarták a szakelőadót, de piaci napokon háromszázan is elözönlötték minden bi­zonnyal a folyosókat, s ilyenkor nemhogy ügyeket intézni, de még mozdulni se lehetett az ügyfelektől. (Tessék eloszta­ni a harminchétezret a munkanapok számával.) Júniua 16—271 Sárközi lakodalom Utolsó ülését tartotta az operatív bizottság A Sárközi lakodalom ope­ratív bizottságának tegnap dél­előtt Decsen megtartott utol­só ülésén már csak részkér­déseket kellett megtárgyalnia, mivel a kétnapos esemény programja jóval korábban el­készült. Most a szervezés köz­ben felmerült problémákat, vitás kérdéseket kellett tisz­tázniuk a rendezőknek. Egyre népszerűbb a Sár­közi lakodalom. Kovács Sán­dor, a decsi Nagyközségi Kö­zös Tanács elnöke, aki egy­ben az operatív bizottság el­nöki tisztét is betölti, beveze­tőjében arról számolt be, hogy a Sárköz népe ismét meg­mozdult. Takarítják az udva­rokat, rendezgetik a házak előtti virágágyásokat, csino­sítják valamennyi sárközi köz­ség közterületeit, parkjait. Volt még egy igerf látványos esemény, mely már kapcsoló­dott a Sárközi lakodalomhoz. Május 26-án ünnepélyes úttö­rő- és kisdobosavatást tartot­tak a háziipari szövetkezet­ben. Az avató felett a szövet­kezet párt- és KlSZ-szerveze- te vállalt védnökséget. A sár­közi tarisznyával ..felszerelt” mintegy százötven fiú és lány közel hatszáz fős nézősereg előtt tett ünnepélyes fogadal­mat. A tanácselnök bevezetője után Izsák Irén. a Tolrfa me­gyei Tanács Szekszárdi járási Hivatalának népművelési fel­ügyelője ismertette a már vég­érvényes programot. Az első eseményre, az»idén is meghif- -detett Megfújom a furulyám című nérfdalénéklési' verseny elődöntőjére 10-én. szombaton kerül sor három községben, Decsen, Öcsényberf és Alsó­nyéken. Június 16-án, szombaton, a lakodalom első napján mind az öt sárközi községben egy időben, este nyolc órai kez­dettel tartanak műsorokat. A szekszárdi riépíáncegyüttes az alsónyéki, a jugoszláviai Gom-' bős község ítéptáncegyüttese pedig az őcsényi művelődési házban lép fel. A Megfújom a furulyám népdaléneklési ver­seny döntőjét az idén a bátai művelődési házban tartják. Sárpilisen népdalestet rendez­nek, a KISZ Központi Mű­vészegyüttese pedig a decsi szabadtéri színpadon lép fel. Június 17-én, a lakodalom második rtapján a Sárköz fal­vaiban zenés ébresztő lesz. Délelőtt tíz órakor kezdődik a decsi szabadtéri színpadon a néptáncbemutató. A „fő szám”, a lakodalmas felvonulás dél­után három órakor kezdődik Decs központjában. Az ifjú párt az idén Decs adja. Egy érdekesség: a decsi járási mű­velődési ház a menyasszonyi és vőlegényi ruhát megvásá­rolta, s a jövőben azt öltik majd magukra a mátkapárt játszó fiúk és lányok. A néptárfebemutató a lako­dalmi menet felvonulása után, délután öt órától folytatódik a szabadtéri színpadon, A lako­dalmat pedig — mely jó idő esetén reggelig is tarthat — nyolc órakor nyitják meg Decs főterén. Nagy vonalakban a Sárközi lakodalom prográmja azonos a tavalyival és az azt meg­előzőkével. Újdonság lesz, hogy a háziipari szövetkezetnél tart­ják a menyasszoríykikérőt és a szövetkezet udvarán 17-én, vasárnap négy pavilont állí­tanak fel. -Egyikben a hímzők, másikban a tojásfestők, har­madikban .a szövők és a ne­gyedikben a három lábú sár­közi baba készítőinek munká­ját figyelhetik az érdeklődők. A több ezres nézősereget a Szekszárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ, -a közel ötszáz fős sze­replőgárdát pedig a decsi ál­talános iskolai diákotthona látja el eríni- és innivalókkal, szállással. — vj. —: Ilyen helyzetben mit lehet csinálni? A hivatalos órák rendszere, ami azt jelenti, hogy nyolctól tizenkettőig ügyfélfo- t gadás, úgy látszik nem vált be. Talán azért nem, mert nyolctól tizenkettőig az ügyfelek a szakelőadókat annyira kiborították, hogy délután Demailgón­nal kúrálták magukat és képtelenek voltak elmélyülten dol­gozni, A harminchétezer ügyfél még egyenletes elosztásban is-sok. még így is száznál több naponta és ezt a mennyisé­get még az sem mérsékli, hogy némelyik állampolgár egyet­len napon esetleg ötször volt ügyfele ugyanannak az irodá­nak. Ez nem enyhítő körülmény, sőt, hiszen az ilyen ember a vége felé indulatokban már megfelelt egymaga hét ügyfél­nek. Bizonyára felvetődött és bizonyos ideig téma lehetett a gyorsabb ügyintézés még egy változata, nevezetesen az egyszerűsítés. Az tehát, hogy az állampolgárnak, ha eddig évente 14 igazolásra, űrlapra, stb-re volt szüksége, akkor néz­zük meg, hogy ebből mennyi a felesleges, a felesleget szün­tessük meg, hátha ettől gyorsabb, közvetlenebb, kulturáltabb lesz’ az ügyintézés, ügyfélfogadás, s hátha tehermentesül a tanácsapparátus, mert esetleg a mostani harminchétezer ügy­félből legfeljebb háromezer-kétszáz marad egy évre. Ezt a változatot a jelek szerint mégis elvetették, vagy azért, mert kézenfekvő, vagy azért, mert nem fér a városi tanács hatás­körébe. esetleg éppen az országgyűlésre tartozik. Maradt a tájékoztató iroda. És a harminchétezer ügyfél egy nem túlságosan nagy vá­rosban, viszont, a szakelőadó végre megszabadul munkája tárgyától az ügyféltől. Nincs aki zavarja. A fejlődés távlatai beláthatatlanok. Eszembe jut, hogy bosszantóan, idegesítöen' nagy a zsúfoltság a kórházakban, a rendelőintézetben. Ha eddig nem tudtuk, végre eszünkbe juthatna, mit kell tenni. Felállítani á kórházak portája, mögött a tájékoztató irodát, sokoldalú betegfogadókkal, hogy bent az osztályokon, a mű­tőkben. a laboratóriumokban a szakorvosok elmélyültebben dolgozhassanak. A betegek ne zavarják őket pitiáner műtét- óhajokkal. Ha a tájékoztató iroda nem győzi a betegellátást, növelni kelj a betegfogadck létszámát, és később bővíteni magát a tájékoztató irodát. Zalaegerszegen már érlelődik a terv, mivel a tudósítás örömmel közli: a jövőben az iroda tevékenységét további igazgatási és tájékoztatási feladatok­kal bővítik. Lesz a régi tanács mellett egy új tanács? Előfordulhat. Hacsak föntről le nem fújják az egész irodát, mielőtt még előszobákra titkárságokra, várakozóhely iségékre dagadna. Sz, P.

Next

/
Thumbnails
Contents