Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
i*BVILÁG PROLETÁRJAI, EGYSSOLJETEKI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 133. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1973. június 9. Hazaérkezett a magyar küldöttség a KGST prágai ülésszakáról Pénteken délután hazaérkezett Prágából a magyar küldöttség, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. XXVII. ülésszakán vett részt. A delegációt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezette. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Csanádi György, közlekedésés postaügyi miniszter, dr, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Marjai József külügyminiszter-helyettes, valamint Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Közlemény a KGST XXVII. ülésszakáról 1973. június 5—S. között Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXVII. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei Sz. Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke; Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; H. Sindermann, az NDK minisztertanácsának első elnök- helyettese; C. R. Rodriguez, a Kubai Köztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettese; J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke; P. Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke; I. G. Maurer, a Román Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizottsága és állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke; A. N. Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke; L. Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetésével. A KGST és a Jugószláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény alapján az ülésen részt vett Jugoszlávia küldöttsége is A. Vratusának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Fagyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tag- államok több nemzetközi szervezetének képviselői. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Duong Dúc Ha, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Ri Von Bőm, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Csehszlovákiában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszakon L. Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak résztvevői részletesen megvitatták az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tag- államok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését szolgáló komplex program megvalósításának kérdéseit, megvizsgálták a végrehajtó bizottság beszámolóját, amely a KGST-nek a XXVI. és XXVII. ülésszak között kifejtett tevékenységével foglalkozott. A beszámolót F. Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese ismertette. Az ülésszak ezenkívül megvitatta a KGST tervezési együttműködési bizottságának korreferátumát, valamint a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának és a KGST gépipari és könnyűipari állandó bizottságának beszámolóit a komplex programban szereplő számos intézkedés megvalósításáról. Sz ülésszak megállapítottal ' hogy a KGST-tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a szocialista államok összeforrottságának növelésére. a sokoldalú testvéri v* kapcsolatok erősítésére és bővítésére. A KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének úgy kell fejlődnie, hogy maximálisan kihasználják a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit. Ez biztosítja a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki potenciáljának és védelmi képességének további megerősítését. Hasonlóan az előző évekhez; Í972-ben a KGST-tagállamok — kommunista és munkáspártjaik vezetésével, a dolgozó tömegek erőfeszítései. a széles körű gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés eredményeképpen — a népgazdasági tervek sikeres megvalósítása során új sikereket értek el népgazdaságuk további fejlesztésében. a KGST-tagállamok gazdasági erejének és politikai egységének megerősítésében: Ä KGST-tagállamokbari elárt sikerek bizonyítéka a nemzeti jövedelem dinamikus növekedése. amely 1972-ben a KGST-tagállamok összességére vonatkoztatva — 1970-hez képest 11.6 százalékot ért el. Az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése a KGST-tagállamok összességében meghaladta a 15 százalékot, ugyanakkor a fejlett tőkésországokban 8,8 százalékot tett ki. Növekedett a KGST-tagállamok népeinek életszínvonala. Emelkedett az egy főre jutó reáljövedelem. a kiskereskedelmi áruforgalom volumene, továbbá bővült a lakásépítés. A KGST-tagállamok jelentős sikereket értek el a közoktatás további szélesítésében és a lakosság orvosi ellátásának javításában. Az országokban és a KGST- szervekben a komplex program, valamint a KGST XXVI. ülésszaka határozatának teljesítésére hozott intézkedések eredményeképpen tovább mélyült és tökéletesedett a KGST-tagállamok együttműködése és fejlődött szocialista gazdasági integrációjuk. A komplex program megvalósítása ezen országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének alapjává vált. A KGST-tagállamok, valamint illetékes szerveik és szervezeteik megkezdték azoknak a két- és sokoldalú megállapodásoknak végrehajtását, amelyeket az együttes tervezéssel. objektumoknak közös erőfeszítéssel történő felépítésével, a gyártásszakosítással és kooperációval, a tudományos-műszaki együttműködéssel. a tengeri hajók gyártása terén folyó együttműködéssel kapcsolatban kötöttek. Tovább erősödtek a közvetlen kapcsolatok a KGST-tagállamok minisztériumai és főhatóságai tudományos-kutató. gazdálkodó és más szervezetei közötti Az országok és a tanács szervei további intézkedéseket tettek a gazdaság, a tudomány és a technika a Mongol Nép- köztársaságban való gyorsabb ütemű fejlesztésére és hatékonyságának növelésére. A Kubai Köztársaság, amely 1972-ben lépett be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába. aktívan bekapcsolódott a komplex program intézkedéseinek megvalósításába. Tovább fejlődött és bővült a KGST-tagállamoknak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal kialakított sokoldalú együttműködése, amelyet a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket szolgáló kérdésekben valósítanak meg. Tovább fejlődött a KGST- tagállamok kölcsönös kereskedelme, valamint a világ más országaival való gazdasági kapcsolata. 1972-ben a KGST- tagállamok összes külkereskedelmi forgalma 68,40 milliárd rubelt ért el. A KGST-tagállamoknak a világ összes országaival folytatott külkereskedelmi forgal. ma _ 1971-hez képest 10 százalékkal, a kölcsönös áruforgalom pedig 10,2 százalékkal emelkedett. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST- tagállamoknak az az aktív békeszerető politikája, ameiy a nemzetközi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati megvalósítására, a nemzetközi feszültség csökkentésére irányul, megteremti a feltételeket a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű államok közötti, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok további szélesítéséhez, különösen Európában. A KGST-tagállamok ismételten megerősítik, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat a többi országokkal, függetlenül társadalmi és állami rendszerüktől, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. A tanács ülésszaka megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttműködésről szóló, ez év május 16- án aláírt egyezményt. 1972—1973-ban továbbfejlői- dött a KGST-tagállamok együttműködése a tervező tevékenység területén; a jóváhagyott programnak megfelelően megkezdődtek a KGST- tagállamok 1976—1980 évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálására irányuló munkák, a főbb gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatban kölcsönös konzultációkat tartottak a KGST-szervekben, bővült az együttműködés a prognosztizálás területén: együttes tervezési munkák folytak; tapasztalatcserét tartottak a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről. Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtőanyag-, az energetikai és a nyersanyagágazatokban, a feldolgozóipari. mezőgazdasági, közlekedési és más ágazatokban. További javaslatokat dolgoztak ki több jelentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös részvételével történő felépítésére. Az ülésszak munkája során a bolgár, magyar, NDK, lengyel, román, szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá az évi (Folytatás a 2. oldalon.) Hátrányos helyzetű szövetkezetek a megyei tanács meső-, élelmisser- és vízgasdasági bizottsága ülésének napirendjén Alakuló ülését tartotta tegnap a megyei tanács mező-, élelmiszer-, és vízgazdasági bizottsága, Horváth József megyei elnökhelyettes elnökletével. A megyei tanács már korábban megválasztotta Horváth Józsefet a bizottság elnökévé, Uhrin Vendel dunaköm- lődi tsz-elnököt a természetvédelmi. Kerekes Ferenc apar- hanti tsz-elnököt a vízgazdálkodási albizottság elnökévé. A huszonnégy tagú mező-, élelr miszer- és vízgazdálkodási bizottság ezúttal elnökhelyettessé választotta Scheidl Lajos madocsai tsz-elnököt. T Az alakuló ülés elfogadta az idei munkatervet, és az 1973— 76. évekre szóló munkaprogramot. Ezután Somorjai Sándor, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetőié adott, tájékoztatót a kedvezőtlen adottságú. és gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek helyzetéről. Mint elmondotta; Tolna megye mezőgazdaságának eredményei. mellett nehéz kedvezőtlen adottságú szövetkezetekről beszélni, mert a földek aranykorona-értéke, a tagság jövedelme meghaladja a szintet. Tizenkilenc termelőszövetkezetet vizsgált meg egy-egy bizottság, részletes elemzést készítve a tapasztaltakról. A gazdálkodásra ható tényezők egyike a földterület fekvése. , ... . . Amíg a megye termelőszövetkezeteiben a földterület 56,1 százaléka sík terület, a vizsgált termelőszövetkezetekben 26 százalék. A 17 százalék feletti lejtők nem alkalmasak a nagyüzemi művelésre — amíg a megyében 12 százalék ez az arány, addig a gyenge szövetkezeteknél 28 százalék. így érthetően több a munkaráfordítás. hamarabb használódnak el a gépek, a közúti közlekedés hátrányai, a vasúti hálózattól való távolság a szállítási költségeket növelik. Egyszóval: ezeknél a termelőszövetkezeteknél elmarad a különbözeti földjáradék, a tőke- szegénység csak az egyszerű újratermelést engedi meg. Emiatt az utóbbi évek tapasztalata az. hogy a termelőszövetkezetek között nőtt a differenciálódás — a felsorolt okok miatt egyre jobban lemaradnak. Még az állami támogatás igénybevételénél is hátrányos helyzetben vannak — különösen az állattenyésztés fejlesztését szolgáló beruházásoknál. a koncentrált telepek építésénél. A meglevő különbséget csökkenteni csak együttes, összetett intézkedésekkel lehet: az ágazatok arányának módosításával, ahol indokolt, a művelési ágak megváltoztatásával, a vezetés színvonalának javításával. Vannak gyen- . ge tsz-ek, ahol viszont megvan a feltétel a szarvasmarha-tenyésztés fokozásához, bővítéséhez. építési beruházással és az évelő takarmánynövények területének növelésével — ezzel az erózió ellen is védekezni lehet —. viszont a beruházás- fejlesztéshez megkülönböztetett állami támogatásra .van szükség. Somorjai Sándor tájékoztatóját kiegészítették Scheidl Lajosnak, a nagydorogi Uj Barázda, és Kerekes Ferencnek. a kisvejkei termelőszövetkezetben szerzett tapasztalatai. i Bár közel nyolcezer holdas gazdaság a nagydoresj, mégsem tud a kívánt mértékben fejlődni. Nagyon sok a gyenge minőségű földje, alacsonyak a termésátlagok, hasonló az állattenyésztés, a géppark elöregedett, két év óta nem tudták fizetni a százszázalékos munkabért. Az eredménytelenség kihat a munkafegyelemre, és félő. hogy a múlt évben kialakult új vezetés — legjobb szándéka ellenére sem lesz képes úrrá leríni a nehézségeken. Több hozzászólás után Horváth József foglalta össze a mező-, élelmiszer- és vízgazdálkodási bizottság alakuló ülésén elhangzottakat. Ezután a bizottság a vizsgált termelő- szövetkezetek helyzetének javítását célzó kérdésekben hozott határozatot. ^ T B. t------t
