Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

sNéva-parti találkozások Magyar diákok a Szovjetunióban \égynsemköxt a gyermek-id#ggyógyá**%aí... Miért árt a krimi, és miért jó a kalandfilm ? Tv-film vagy matinémüaor ? A gyermekkor sajátos fantá­ziavilága igényli a meseszerű és a kalandokkal teli történe­teket. A Verne-regények és az indián-korszak, cowboyfilmek és útleírások iránti nagy ér­deklődés sokunk emléke. A mai gyerekek? Nem sokban térnek el tőlünk. Szökéseik és csavargásaik oka sok esetben a változatosság keresése. Nyug. talanságuk mögött sem elve­temültség vagy „bűnöző haj­lam” húzódik meg, hanem ka­landvágyukat nem tudták meg­engedhető formában kielégíte­ni. Érthető tehát a krimik és a kalandfilmek iránti érdeklő­désük. A krími és a kalandfilm lát­szólag hasonló műfaj, de a gyermek számára mégis merő­ben mást jelent; a kalandfilm (indiános, cowboyfilm, Zorro stb.) izgalmas, de mégis mese­szerű. A cselekmény vagy egy távoli országban, vagy a rég­múltban vagy éppen az utó­pisztikus jövőben játszódik le. Egyszerre hihető is meg nem is, az viszont biztos, hogy ha­sonló események lejátszódása nálunk szinte lehetetlen. (Pl. az apacsok, vagy az inkák nem fogják az országot megtámad­ni.) A kalandfilm rendszerint a filmszínházak vasárnapi ma­tinéjában vagy délutáni elő­adáson kerül bemutatásra, a tévé is hasonló időpontban ad­ja ezeket. Az előadás tehát nem zavarja meg a gyermek elalvás előtti állapotát: ahogy a gyermekek mondják „utána játszom és kimegy a fejemből”. Felnőtt sem alszik el, ha le­fekvés előtt felizgatja magát valami kellemetlen dologgal. Ez még inkább vonatkozik a gyermekre, akinek az elalvás előtti óra, egy meghitt intim időszak. Ilyenkor a nap öröme­it és apró csalódásait elmond­hatja szüleinek, testvéreinek, Az ipari fejlettség bizonyos szintjén túljutott társadal­makban mindenütt jelentkezik az ellentét a fiatalok biológiai és nemi érésének meggyorsu­lása és a — számukra kívá­natos — nyugodt és rendsze­res szexuális élet anyagi­egzisztenciális feltételeinek késői kialakulása között. Ez az ellentét talán egyetlen ré­tegnél sem okoz akkora fe­szültséget. mint az egyetemre járó, vagy pályakezdő értel­miségieknél. Érthetően, hiszen a közép- és felsőfokú isko­lák, egyetemek elvégzése kö­vetkeztében ez a réteg 6—8 évvel később válik önálló ke­resővé, mint az ipari szak­mákban, vagy a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalság. Hogyan hatott és hat a fent ismertetett ellentmondás értelmiségi ifjúságunk visel­kedésére? Erre kértünk fele­letet Lőcséi Pál szociológus­tól, az MTA Szociológiai Kuta­tó Intézetének munkatársától. — A változtatás lényege — hangzott a válasz — a na­gyobb szabadságban van: a szerelmi élet, a szexuális élét, a párválasztás, a párkapcso­lódás nagyobb szabadságában. A nemek közötti viszonynak talán nincs is olyan területe, ahol ez a megnövekedett sza­badság kisebb-ragyobb mér­tékben ne éreztetné hatását. — Az értelmiségi fiatalok ma sokkal szabadabban is­merkednek, fesztelenebből ba­rátkoznak egymással. Ez egy­aránt vonatkozik a fiúkra és a lányokra, nevelőinek, azok válaszaiban megnyugvást talál, és így kö­vetkezhet a felüdítő alvás. A kalandfilm fejleszti a gyermek morális ítélőképességét, mivel a történet során a jó végül is mindig diadalmaskodik. A go­nosz bűnhődése még akkor sem rendíti meg a gyermeket, há ez izgalmas körülmények kö­zött történik. Egészen más a helyzet a kri­mivel. A tévékrimi rendszerint a híradó után kezdődik. Ez a felnőttek számára is az ellazu­lás, a kikapcsolódás időszaka lenne. Egy neves orvosprofesz- szor mondta, úgy éljünk, hogy egész nap készüljünk a nyu­godt alvásra. Érthető ebből, hogy a krími már az adás idő­pontja miatt sem kedvező a gyermek számára. Van azon­ban más rossz oldala is ennek a műfajnak. A történetek ugyanis valószerűek. A leg­többjük bármikor, bárhol meg is történhet. A filmben szerep­lő tettes nincs tekintettel ar­ra, hogy áldozata öreg. gyer­mek vagy éppen beteg. Családi kötelékek felbontásét látja a gyermek, a törvénybe ütköző cselekedetek, szexuális abnor- mitások a fejlődő lelkivilágát zavarhatják meg, védettség, — illetve biztonségérzését ingat­ják meg. A krimiben nem győz mindig az igazság. A gyermek­ben megmarad az izgalom, ta­pasztalatlanságéval a problé­mákat nem tudja feldolgozni, így feszültség, tartós szorongás formájában megzavarja az idegállapotát. Ez különösen ér­vényes az ideggyengeségre haj­lamos gyermekre, akinél da­dogás, ágybavizelés. fejfájás jelentkezik. Az esti film már csak az alvási idő megrövidí­tésével is ártalmat jelent Ha a gyermek megszokja, hogy a napnak ebben az órájában va­lami élmény éri, akkor olyan­— Az egyetemre járó és a már pályakezdő értelmiségi fiatalok sokkal önállóbban döntenek házastársuk megvá­lasztásáról, és házasságuk idő­pontjáról is, mint régen. Nem arról van szó, hogy a szülői ellenőrzés, a család befolyása a párválasztás tekintetében megszűnt volna. Ez képtelen­ség lenne, különösén azoknak az egyetemistáknak, pályakez­dő értelmiségieknek az eseté­ben. akik számára házasságuk, otthonalapításuk anyagi felté­teleit teljes egészében, vagy túlnyomórészt szüleik terem­tik meg. A szabadság lényege itt a fiatalok döntési jogának elismerése. — Az a kérdés, hogyan él az értelmiségi fiatalság megnöve­kedett szabadságával? — Az összkép erről megle­hetősen tarka. ígéretes, biztató jelenségek és nyugtalanító tü­netek keverednek benne, ör­vendetesnek tartom például azt a természetességet, nyílt­ságot és őszinteséget, amely a mai értelmiségi fiatalok, diák­fiúk és diáklányok kapcsolata­it áthatja. Jó dolog, hogy en­nél a rétegnél a kapcsolatok egyszerűbben, praktikusabban, kevesebb szenvelgés és kép- mutatás közepette, kevesebb rossz konvenciótól terhelten valósulnak meg, mint a mi fiatalságunk idején. Ugyanak­kor értelmiségi fiatalok köré­ben is gyakran találkozik az ember megdöbbentő tudatlan­sággal: például a gyermekgon­dozás, a terhesség, vagy a fő­kor sem fog tudni elaludni, ha történetesen nem néz tévét. Távol áll tőlünk, hogy tévé­ellenesek legyünk általában, de nap nap után látjuk a követ­kezményeit annak, ha gyermek válogatás nélkül minden mű­sort megnéz, ha a késő esti adásokat rendszeresen nézi. Benjamin Spock szavait idé­zem: a szülőknek egyszerűen meg kellene tiltani gyerme­keiknek az olyan műsorok né. zését, amelyekben erőszakot és kegyetlenséget láthatnák, ami egyébként felnőtteknek se használ... Ha a gyermek tudja, hogy a szülei az ilyen műsorok nézé­sét általában nem helyeslik és olykor titokban egy-egy adást ezekből mégis megnéz, az nem olyan veszélyes. Az a tudat, hogy a szülei vagy tanárai ezt megtiltják, bizonyos fokig meg. védi a jelenetek, az egész tör­ténet lelket durvító hatásától. Az a szülő teszi okosan, aki az esti filmek helyett általában olvasásra buzdítja gyermekét és ezen a téren ő maga is jó példát szolgáltat. Az olvasás megszerettetése ott kezdődik, hogy a szülő óvodáskorú gyer­mekének verset, majd mesét olvas fel esténként, később pe. dig a kisebb történetek elolva­sását magára a gyermekre bíz. za. Esti tévéjátékot, színdarabot vagy gyermeknek is való filmet olyankor engedjük megnézni, amikor másnap nem kell ko­rán kelni és a gyermekkel együtt tudjuk nézni a műsort. Ez azért fontos, mert így nyí­lik mód arra, hogy a látotta­kat megmagyarázzuk és ezzel is felkészítsük az életre, saját elveinket adva útravalóul a gyermeknek. DR. PAPP ISTVÁN ) gyermekpszichiáter gyermekszakorvos gamzásgátlás elemi ismeretei­nek a hiányával. :— Emellett az összképet azért is nehéz értékelni, mert az értelmiségi fiatalság is több rétegű, erősen differenciált, en­nek megfelelően különféle a reagálása is a kapcsolatok vál­tozására. Számos külföldi, és néhány hazai felmérés bizo­nyítja. hogy az értelmiségi fiatalok, különösen az egyete­met végzettek, vagy végzők ké­sőbb hozzák létre első szexuális kapcsolatukat, mint a munkás- fiatalok. 1971-ben magam is részt vettem egy hazai szexo­lógiai felmérésben. A vizsgá­latot az egyik budapesti egye­temi kollégiumban végeztem, amelynek lakói túlnyomórészt sokgyermekes vidéki családok­ból származtak. Az eredmény, a fiúk tekintetében egészen meglepő volt. A vizsgált 20—24 éves egyetemista diákfiúk 60 százaléka még egyáltalán nem élt szexuális életet. — Ez az aránvszám persze nem általánosan jellemző. De sok mindent elárul a túlterhe­lésről, a lekötöttség időtarta­máról és intenzitásáról, a bel­ső feszültségről. amivel az egyetemi tanulmányok, a vizs­gák szellemi-idegrendszeri megpróbáltatásai egvütt jár­nak. E tényezőknek bizonyára fontos szereoük van a kapcso­latok elkezdésének késlelteté­sében. — Hasonló tendenciát mutat az egyetemisták és a diplomás értelmiségiek házasodási kor­átlaga is. Miközben a mun­Az a budapesti fiatal, aki Leningrádban folytatja egye­temi tanulmányait, az előadó­termekben szovjet társai mel­lett lengyel, vietnami, cseh­szlovák, kubai, bolgár, egyip­tomi és más országokból érke­zett hallgatókkal találkozik. A diákszállók ugyanis valóságos bábelek, ahol a szovjet diá­kokkal együtt négy kontinens több mint 100 országának fiai élnek együtt. Ezekben a „mini ENSZ"-ekben mintegy 400 magyar fiatal teszi meg első lépéseit a tudomány útján. A leendő tanárok és konstruktő­rök, orvosok és közgazdászok „szakmai életrajzuk” első so­rait írják... A leningrádi diplomának becsülete van — így fogalma­zott Szemenyei István, a mű­egyetem harmadéves hallgató­ja, a kőszegi gépipari techni­kum volt növendéke, aki most a hidraulikai gépek és auto­matikai berendezések szakán tanul. A műszaki felsőoktatási in­tézmények hallgatói egyönte­tűen a szilárdságtant tartják a legnehezebbnek, s az a mon­dás járja körükben, hogy aki ebből a tantárgyból levizsgá­zott, nyugodtan megházasod­hat. — A külföldi ösztöndíjasok­nak különösen az első évfolya­mokon nehéz a dolguk. Ho*zá kell szokniok az egyetem fe­szítettebb oktatási tervéhez, s a hiányos nyelvtudás is nehe­zíti a tanulást. Tanáraink azonban mindent megtesznek, hogy behozzuk a hátrányt, konzultációkat tartanak, s bár. mikor válaszolnak kérdéseink­re. — Hajóépítők leszünk —; mondta Marosi László, a Le­ningrádi Hajóípari Egyetem utolsó éves hallgatója. Diploma előtti gyakorlatát a herszoni, hajógyárban és a Magvar Hajó- és Darugyárban töltötte. Ifjabb kollégája. Fülöp kás- és parasztíiúk zöme 22— 23 éves korban, a lányok 19— 20 évesen kötik első házassá­gukat — a diplomás fiatalok, különösen a férfiak túlnyomó többsége, csak az egyetem, vagy a főiskola elvégzése után, 24—25 éves korban, vagy ennél is később házasodik. Az erős hivatásszeretettől és am­bíciótól vezetett egyetemisták ugyanis nem szívesen oszta­nák meg magukat a tanulás és a házasság, a felkészülés és az otthonépítés Ciladatai kö­zött. Ami pedig magánéletük megalapozását illeti, meggyő­ződésem, hogy a jó házasság­nak, a családi harmóniának nem feltétele, hogy az egyete­mi évek alatt házasodjanak. — Ha már itt tartunk, mi a feltétele a jó házasságnak? — Talán az, hogy mindazok az értékelt, örömök, javak, él­mények. amelyeket a házas­felek egymásnak nyújtanak, legalább nagyjából egyensúly­ban legyenek. A házasság — és ez érvényes a diákok, értel­miségiek házasságára is — ad­dig jó, amíg a partnerek által nvújtott, legkülönbözőbb ér­tékek: érzelmi, és intellektuá­lis, szexuális és esztétikai, gazdasági és társadalmi érté­kek, — nem külön-külön. ha­nem összességükben egyen­súlyban vannak. És akkor, kezd romlani a házasság, ami­kor ez az egyensúly megbil­len, s az egyik. vagv másik fél kezdi mesrövidítettnek, ki­használtnak érezni magát. — De hová lett ebből a teóriából a szerelem? — Benne van... mert a sze­relem nem más. mint a házas­felek által egymás számára nvújtott értékeknek ez a btto- nvo? egyensúlya. Az egyensúly maga a szerelem. szomráky Sándor János még csak másodéves, de vég nélkül tudnak beszélni a hajókról. Szerencséjük van — mondják —, hogy éppen itt. Leningrádban készülhetnek hivatásukra, ahonnan első út­jára indult a Lenin a tóm jég­törő, a Vosztok nevű hatalmas halászhajó, a Jurij Gagarin nevű tudományos kutatóhajó.' Ök is hajókat építenek majd, mint társaik, s büszkén kísérik majd a sólyatérről víz­re bocsátott hatalmas testeket.' A leningrádi évekre azonban — az előadásokra, az ifjúsági építőtáborokra és a műkedvelői előadásokra — mindig emlé­keznek majd. — Érdekes évek — így jel-4 jemzi a már eltelt éveket Ke­nyeres Judit, a mérnök-köz­gazdász egyetem negyedéves hallgatója. Hány feledhetetlent találkozás részese volt. Csáki néhányat sorol fel — a lenin­grádi elektrotechnikai főisko­lán rendezték meg az évfolyam és az NDK-ból, Lengyelország-«! bál érkezett hallgatók talál­kozóját. Az I. számú orvostu-C dományi egyetemen nemzetkö-® zd konferenciát rendeztek aif Szovjetunió megalakulásánál«' 50. évfordulója tiszteletére. A magyar egyetemisták is részti vettek a szocialista országok^ sportolóinak spartaikiádján, Aá Novorosszijszkaja utcában vao- a magyar diákok klubja, itt) jönnék össze az irodalmi szak-i kör tagjai, itt próbál az ama—" tőr táncegyüttes. Évente meg­rendezik a gólyabált is. — Két évvel ezelőtt műsor­ral kerestük fel a kusztanaji területen a szűzföldeket, ma­gyar népdalokkal, táncokkal léptünk fel — mondja Kenye­res Judit. Amikor pedig meg­kezdődött a munka a nyári ön­kéntes ifjúsági építőtáborok­ban, a szovjet fiatalokkal együtt dolgoznak németek és bolgárok, csehszlovákok, len, gyelek, magyarok, kubaiak. — A diákok mozgékony nép. ség. Egyetemi éveink alatt sok földim járt Közép-Azsiában. a Baltikumban, Távol-Keleten. Láttuk a végtelen országot, a sokféle nemzetiségű, de egy­formán remek embereket. Igyekeztünk minél több em­léket megörökíteni, sokat fil­meztünk, s a Szovjetunió fél­évszázados jubileumára külön kis amatőrfilm-fesztivált ren­deztünk, amit akár úgy is ne­vezhetnénk „A szövetséges köztársaságok magyar diák­szemmel.” Kenyeres Judit bonyolult szakmát választott — automa­ta termelésirányítási rendsze­rekkel foglalkozik, s az első magyarországi gyakorlatán jól megállta a helyét a Volán­tröszt számítóközpontjában. — Diákfejjel elért sikerein­ket tanárainknak köszönhetjük — folytatta —. mert a szovjet egyetemeken rendkívül alapos, a világ tudományos vívmá­nyaival lépést tartó képzést kapunk. — Szeretnénk minél jobban megismerni a Szovjetuniót — mondta Posta István, a lenin­grádi KISZ-esek titkára —, hogy a tanulásban, a munká­ban az életben szerzett tapasz­talatainkat hazavihessük. Egyetlen példát szeretnénk említeni: Moszkvában az if­júsági központi tudományos­technikai kiállításon kortársa­ink. köztük sok leningrádi di­ák munkáját láttam. Ezek az újítások 624 millió rubel meg­takarítást hoznak a népgazda­ságnak. Posta István a Togliatti mérnök-közgazdász egyetem harmadéves hallgatója. Már ős-leningrádinak érzi magát, hiszen KISZ-titkárként ő is­merteti meg az elsőévesekkel a Néva-parti várost, amelynek utcái, mint nyitott könyv, tár­iák fel Leningrad páratlan töi-t»’-elmét, hősiességét és mai életét. Kapcsolatok és házasság az értelmiségi fiatalok körében

Next

/
Thumbnails
Contents