Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
sNéva-parti találkozások Magyar diákok a Szovjetunióban \égynsemköxt a gyermek-id#ggyógyá**%aí... Miért árt a krimi, és miért jó a kalandfilm ? Tv-film vagy matinémüaor ? A gyermekkor sajátos fantáziavilága igényli a meseszerű és a kalandokkal teli történeteket. A Verne-regények és az indián-korszak, cowboyfilmek és útleírások iránti nagy érdeklődés sokunk emléke. A mai gyerekek? Nem sokban térnek el tőlünk. Szökéseik és csavargásaik oka sok esetben a változatosság keresése. Nyug. talanságuk mögött sem elvetemültség vagy „bűnöző hajlam” húzódik meg, hanem kalandvágyukat nem tudták megengedhető formában kielégíteni. Érthető tehát a krimik és a kalandfilmek iránti érdeklődésük. A krími és a kalandfilm látszólag hasonló műfaj, de a gyermek számára mégis merőben mást jelent; a kalandfilm (indiános, cowboyfilm, Zorro stb.) izgalmas, de mégis meseszerű. A cselekmény vagy egy távoli országban, vagy a régmúltban vagy éppen az utópisztikus jövőben játszódik le. Egyszerre hihető is meg nem is, az viszont biztos, hogy hasonló események lejátszódása nálunk szinte lehetetlen. (Pl. az apacsok, vagy az inkák nem fogják az országot megtámadni.) A kalandfilm rendszerint a filmszínházak vasárnapi matinéjában vagy délutáni előadáson kerül bemutatásra, a tévé is hasonló időpontban adja ezeket. Az előadás tehát nem zavarja meg a gyermek elalvás előtti állapotát: ahogy a gyermekek mondják „utána játszom és kimegy a fejemből”. Felnőtt sem alszik el, ha lefekvés előtt felizgatja magát valami kellemetlen dologgal. Ez még inkább vonatkozik a gyermekre, akinek az elalvás előtti óra, egy meghitt intim időszak. Ilyenkor a nap örömeit és apró csalódásait elmondhatja szüleinek, testvéreinek, Az ipari fejlettség bizonyos szintjén túljutott társadalmakban mindenütt jelentkezik az ellentét a fiatalok biológiai és nemi érésének meggyorsulása és a — számukra kívánatos — nyugodt és rendszeres szexuális élet anyagiegzisztenciális feltételeinek késői kialakulása között. Ez az ellentét talán egyetlen rétegnél sem okoz akkora feszültséget. mint az egyetemre járó, vagy pályakezdő értelmiségieknél. Érthetően, hiszen a közép- és felsőfokú iskolák, egyetemek elvégzése következtében ez a réteg 6—8 évvel később válik önálló keresővé, mint az ipari szakmákban, vagy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalság. Hogyan hatott és hat a fent ismertetett ellentmondás értelmiségi ifjúságunk viselkedésére? Erre kértünk feleletet Lőcséi Pál szociológustól, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársától. — A változtatás lényege — hangzott a válasz — a nagyobb szabadságban van: a szerelmi élet, a szexuális élét, a párválasztás, a párkapcsolódás nagyobb szabadságában. A nemek közötti viszonynak talán nincs is olyan területe, ahol ez a megnövekedett szabadság kisebb-ragyobb mértékben ne éreztetné hatását. — Az értelmiségi fiatalok ma sokkal szabadabban ismerkednek, fesztelenebből barátkoznak egymással. Ez egyaránt vonatkozik a fiúkra és a lányokra, nevelőinek, azok válaszaiban megnyugvást talál, és így következhet a felüdítő alvás. A kalandfilm fejleszti a gyermek morális ítélőképességét, mivel a történet során a jó végül is mindig diadalmaskodik. A gonosz bűnhődése még akkor sem rendíti meg a gyermeket, há ez izgalmas körülmények között történik. Egészen más a helyzet a krimivel. A tévékrimi rendszerint a híradó után kezdődik. Ez a felnőttek számára is az ellazulás, a kikapcsolódás időszaka lenne. Egy neves orvosprofesz- szor mondta, úgy éljünk, hogy egész nap készüljünk a nyugodt alvásra. Érthető ebből, hogy a krími már az adás időpontja miatt sem kedvező a gyermek számára. Van azonban más rossz oldala is ennek a műfajnak. A történetek ugyanis valószerűek. A legtöbbjük bármikor, bárhol meg is történhet. A filmben szereplő tettes nincs tekintettel arra, hogy áldozata öreg. gyermek vagy éppen beteg. Családi kötelékek felbontásét látja a gyermek, a törvénybe ütköző cselekedetek, szexuális abnor- mitások a fejlődő lelkivilágát zavarhatják meg, védettség, — illetve biztonségérzését ingatják meg. A krimiben nem győz mindig az igazság. A gyermekben megmarad az izgalom, tapasztalatlanságéval a problémákat nem tudja feldolgozni, így feszültség, tartós szorongás formájában megzavarja az idegállapotát. Ez különösen érvényes az ideggyengeségre hajlamos gyermekre, akinél dadogás, ágybavizelés. fejfájás jelentkezik. Az esti film már csak az alvási idő megrövidítésével is ártalmat jelent Ha a gyermek megszokja, hogy a napnak ebben az órájában valami élmény éri, akkor olyan— Az egyetemre járó és a már pályakezdő értelmiségi fiatalok sokkal önállóbban döntenek házastársuk megválasztásáról, és házasságuk időpontjáról is, mint régen. Nem arról van szó, hogy a szülői ellenőrzés, a család befolyása a párválasztás tekintetében megszűnt volna. Ez képtelenség lenne, különösén azoknak az egyetemistáknak, pályakezdő értelmiségieknek az esetében. akik számára házasságuk, otthonalapításuk anyagi feltételeit teljes egészében, vagy túlnyomórészt szüleik teremtik meg. A szabadság lényege itt a fiatalok döntési jogának elismerése. — Az a kérdés, hogyan él az értelmiségi fiatalság megnövekedett szabadságával? — Az összkép erről meglehetősen tarka. ígéretes, biztató jelenségek és nyugtalanító tünetek keverednek benne, örvendetesnek tartom például azt a természetességet, nyíltságot és őszinteséget, amely a mai értelmiségi fiatalok, diákfiúk és diáklányok kapcsolatait áthatja. Jó dolog, hogy ennél a rétegnél a kapcsolatok egyszerűbben, praktikusabban, kevesebb szenvelgés és kép- mutatás közepette, kevesebb rossz konvenciótól terhelten valósulnak meg, mint a mi fiatalságunk idején. Ugyanakkor értelmiségi fiatalok körében is gyakran találkozik az ember megdöbbentő tudatlansággal: például a gyermekgondozás, a terhesség, vagy a főkor sem fog tudni elaludni, ha történetesen nem néz tévét. Távol áll tőlünk, hogy tévéellenesek legyünk általában, de nap nap után látjuk a következményeit annak, ha gyermek válogatás nélkül minden műsort megnéz, ha a késő esti adásokat rendszeresen nézi. Benjamin Spock szavait idézem: a szülőknek egyszerűen meg kellene tiltani gyermekeiknek az olyan műsorok né. zését, amelyekben erőszakot és kegyetlenséget láthatnák, ami egyébként felnőtteknek se használ... Ha a gyermek tudja, hogy a szülei az ilyen műsorok nézését általában nem helyeslik és olykor titokban egy-egy adást ezekből mégis megnéz, az nem olyan veszélyes. Az a tudat, hogy a szülei vagy tanárai ezt megtiltják, bizonyos fokig meg. védi a jelenetek, az egész történet lelket durvító hatásától. Az a szülő teszi okosan, aki az esti filmek helyett általában olvasásra buzdítja gyermekét és ezen a téren ő maga is jó példát szolgáltat. Az olvasás megszerettetése ott kezdődik, hogy a szülő óvodáskorú gyermekének verset, majd mesét olvas fel esténként, később pe. dig a kisebb történetek elolvasását magára a gyermekre bíz. za. Esti tévéjátékot, színdarabot vagy gyermeknek is való filmet olyankor engedjük megnézni, amikor másnap nem kell korán kelni és a gyermekkel együtt tudjuk nézni a műsort. Ez azért fontos, mert így nyílik mód arra, hogy a látottakat megmagyarázzuk és ezzel is felkészítsük az életre, saját elveinket adva útravalóul a gyermeknek. DR. PAPP ISTVÁN ) gyermekpszichiáter gyermekszakorvos gamzásgátlás elemi ismereteinek a hiányával. :— Emellett az összképet azért is nehéz értékelni, mert az értelmiségi fiatalság is több rétegű, erősen differenciált, ennek megfelelően különféle a reagálása is a kapcsolatok változására. Számos külföldi, és néhány hazai felmérés bizonyítja. hogy az értelmiségi fiatalok, különösen az egyetemet végzettek, vagy végzők később hozzák létre első szexuális kapcsolatukat, mint a munkás- fiatalok. 1971-ben magam is részt vettem egy hazai szexológiai felmérésben. A vizsgálatot az egyik budapesti egyetemi kollégiumban végeztem, amelynek lakói túlnyomórészt sokgyermekes vidéki családokból származtak. Az eredmény, a fiúk tekintetében egészen meglepő volt. A vizsgált 20—24 éves egyetemista diákfiúk 60 százaléka még egyáltalán nem élt szexuális életet. — Ez az aránvszám persze nem általánosan jellemző. De sok mindent elárul a túlterhelésről, a lekötöttség időtartamáról és intenzitásáról, a belső feszültségről. amivel az egyetemi tanulmányok, a vizsgák szellemi-idegrendszeri megpróbáltatásai egvütt járnak. E tényezőknek bizonyára fontos szereoük van a kapcsolatok elkezdésének késleltetésében. — Hasonló tendenciát mutat az egyetemisták és a diplomás értelmiségiek házasodási korátlaga is. Miközben a munAz a budapesti fiatal, aki Leningrádban folytatja egyetemi tanulmányait, az előadótermekben szovjet társai mellett lengyel, vietnami, csehszlovák, kubai, bolgár, egyiptomi és más országokból érkezett hallgatókkal találkozik. A diákszállók ugyanis valóságos bábelek, ahol a szovjet diákokkal együtt négy kontinens több mint 100 országának fiai élnek együtt. Ezekben a „mini ENSZ"-ekben mintegy 400 magyar fiatal teszi meg első lépéseit a tudomány útján. A leendő tanárok és konstruktőrök, orvosok és közgazdászok „szakmai életrajzuk” első sorait írják... A leningrádi diplomának becsülete van — így fogalmazott Szemenyei István, a műegyetem harmadéves hallgatója, a kőszegi gépipari technikum volt növendéke, aki most a hidraulikai gépek és automatikai berendezések szakán tanul. A műszaki felsőoktatási intézmények hallgatói egyöntetűen a szilárdságtant tartják a legnehezebbnek, s az a mondás járja körükben, hogy aki ebből a tantárgyból levizsgázott, nyugodtan megházasodhat. — A külföldi ösztöndíjasoknak különösen az első évfolyamokon nehéz a dolguk. Ho*zá kell szokniok az egyetem feszítettebb oktatási tervéhez, s a hiányos nyelvtudás is nehezíti a tanulást. Tanáraink azonban mindent megtesznek, hogy behozzuk a hátrányt, konzultációkat tartanak, s bár. mikor válaszolnak kérdéseinkre. — Hajóépítők leszünk —; mondta Marosi László, a Leningrádi Hajóípari Egyetem utolsó éves hallgatója. Diploma előtti gyakorlatát a herszoni, hajógyárban és a Magvar Hajó- és Darugyárban töltötte. Ifjabb kollégája. Fülöp kás- és parasztíiúk zöme 22— 23 éves korban, a lányok 19— 20 évesen kötik első házasságukat — a diplomás fiatalok, különösen a férfiak túlnyomó többsége, csak az egyetem, vagy a főiskola elvégzése után, 24—25 éves korban, vagy ennél is később házasodik. Az erős hivatásszeretettől és ambíciótól vezetett egyetemisták ugyanis nem szívesen osztanák meg magukat a tanulás és a házasság, a felkészülés és az otthonépítés Ciladatai között. Ami pedig magánéletük megalapozását illeti, meggyőződésem, hogy a jó házasságnak, a családi harmóniának nem feltétele, hogy az egyetemi évek alatt házasodjanak. — Ha már itt tartunk, mi a feltétele a jó házasságnak? — Talán az, hogy mindazok az értékelt, örömök, javak, élmények. amelyeket a házasfelek egymásnak nyújtanak, legalább nagyjából egyensúlyban legyenek. A házasság — és ez érvényes a diákok, értelmiségiek házasságára is — addig jó, amíg a partnerek által nvújtott, legkülönbözőbb értékek: érzelmi, és intellektuális, szexuális és esztétikai, gazdasági és társadalmi értékek, — nem külön-külön. hanem összességükben egyensúlyban vannak. És akkor, kezd romlani a házasság, amikor ez az egyensúly megbillen, s az egyik. vagv másik fél kezdi mesrövidítettnek, kihasználtnak érezni magát. — De hová lett ebből a teóriából a szerelem? — Benne van... mert a szerelem nem más. mint a házasfelek által egymás számára nvújtott értékeknek ez a btto- nvo? egyensúlya. Az egyensúly maga a szerelem. szomráky Sándor János még csak másodéves, de vég nélkül tudnak beszélni a hajókról. Szerencséjük van — mondják —, hogy éppen itt. Leningrádban készülhetnek hivatásukra, ahonnan első útjára indult a Lenin a tóm jégtörő, a Vosztok nevű hatalmas halászhajó, a Jurij Gagarin nevű tudományos kutatóhajó.' Ök is hajókat építenek majd, mint társaik, s büszkén kísérik majd a sólyatérről vízre bocsátott hatalmas testeket.' A leningrádi évekre azonban — az előadásokra, az ifjúsági építőtáborokra és a műkedvelői előadásokra — mindig emlékeznek majd. — Érdekes évek — így jel-4 jemzi a már eltelt éveket Kenyeres Judit, a mérnök-közgazdász egyetem negyedéves hallgatója. Hány feledhetetlent találkozás részese volt. Csáki néhányat sorol fel — a leningrádi elektrotechnikai főiskolán rendezték meg az évfolyam és az NDK-ból, Lengyelország-«! bál érkezett hallgatók találkozóját. Az I. számú orvostu-C dományi egyetemen nemzetkö-® zd konferenciát rendeztek aif Szovjetunió megalakulásánál«' 50. évfordulója tiszteletére. A magyar egyetemisták is részti vettek a szocialista országok^ sportolóinak spartaikiádján, Aá Novorosszijszkaja utcában vao- a magyar diákok klubja, itt) jönnék össze az irodalmi szak-i kör tagjai, itt próbál az ama—" tőr táncegyüttes. Évente megrendezik a gólyabált is. — Két évvel ezelőtt műsorral kerestük fel a kusztanaji területen a szűzföldeket, magyar népdalokkal, táncokkal léptünk fel — mondja Kenyeres Judit. Amikor pedig megkezdődött a munka a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborokban, a szovjet fiatalokkal együtt dolgoznak németek és bolgárok, csehszlovákok, len, gyelek, magyarok, kubaiak. — A diákok mozgékony nép. ség. Egyetemi éveink alatt sok földim járt Közép-Azsiában. a Baltikumban, Távol-Keleten. Láttuk a végtelen országot, a sokféle nemzetiségű, de egyformán remek embereket. Igyekeztünk minél több emléket megörökíteni, sokat filmeztünk, s a Szovjetunió félévszázados jubileumára külön kis amatőrfilm-fesztivált rendeztünk, amit akár úgy is nevezhetnénk „A szövetséges köztársaságok magyar diákszemmel.” Kenyeres Judit bonyolult szakmát választott — automata termelésirányítási rendszerekkel foglalkozik, s az első magyarországi gyakorlatán jól megállta a helyét a Volántröszt számítóközpontjában. — Diákfejjel elért sikereinket tanárainknak köszönhetjük — folytatta —. mert a szovjet egyetemeken rendkívül alapos, a világ tudományos vívmányaival lépést tartó képzést kapunk. — Szeretnénk minél jobban megismerni a Szovjetuniót — mondta Posta István, a leningrádi KISZ-esek titkára —, hogy a tanulásban, a munkában az életben szerzett tapasztalatainkat hazavihessük. Egyetlen példát szeretnénk említeni: Moszkvában az ifjúsági központi tudományostechnikai kiállításon kortársaink. köztük sok leningrádi diák munkáját láttam. Ezek az újítások 624 millió rubel megtakarítást hoznak a népgazdaságnak. Posta István a Togliatti mérnök-közgazdász egyetem harmadéves hallgatója. Már ős-leningrádinak érzi magát, hiszen KISZ-titkárként ő ismerteti meg az elsőévesekkel a Néva-parti várost, amelynek utcái, mint nyitott könyv, táriák fel Leningrad páratlan töi-t»’-elmét, hősiességét és mai életét. Kapcsolatok és házasság az értelmiségi fiatalok körében