Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
A KB ÜLÉSE UTÁN Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1 oldalról) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára — érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt — felmentette Párdi Imrét, az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből. Lázár Györgyöt felmentette a munkaügyi miniszteri tisztéből és megválasztotta a Minisztertanács elnökhelyettesévé, egyben az Országos A Minisztertanács ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának javaslatára a népgazdaság tervszerű. arányos fejlődésének fokozott elősegítése. a népgazdasági tervezés hatékonyságának növelése és központi irányításának szervezett összehangolása céljából a kormány szerveként állami tervbizottságot hozott létre. A Minisztertanács az állami tervbizottság elnökévé kinevezte Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét, tagjaivá: dr. Ajtai Miklóst. Fehér Laiost. dr. Tímár Mátyást és Vályi Pétert, a Minisztertanács elnökhelyetteseit, valamint dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisztert, dr. Lázár György 1924-ben Isaszegen született. Munkás származású. 1945 óta a párt tagja. Az állami felsőipari iskola elvégzése után 1942-től mint műszaki rajzoló dolgozott 1948-ig. Ezt követően az Országos Tervhivatalba került, ahol főosztályvezető-helyettes, majd 1953-ban főosztályvezetővé nevezték ki. 1958-ban az Országos Tervhivatal elnökhelyettese lett. Főleg közgazda- sági, beruházási, pénzügyi és munkaügyi kérdésekkel foglalKarakas László 1923. bán Debrecenben született. 1945 óta a Párt tagja; 1949-ig mint sütőipari munkás dolgozott. 1949—1963. között az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, majd elnöke, végül pedig főtitkára lett. 1963—1966. között a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára volt. 1971. áprilisában Hajdú-Blhar xneMaróthy László 1942- ben született Szeghalmon, szegényparaszti családban. 1960- tól a KISZ tagja, 1965 óta az MSZMP tagja. Középiskolai tanulmányai után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett 1965-ben; doktori disszertációját is mezőgazdasági témában írta. Az egyetem elvégzése után a KISZ egyetemi bizottságának Tervhivatal elnökévé. Az Elnöki Tanács Karakas Lászlót munkaügyi miniszternek választotta meg és Bálint Józsefet, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét államtitkárrá nevezte ki. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt a Miniszter- tanácsba újonnan megválasztott Karakas László munkaügyi miniszter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Bíró József külkereskedelmi minisztert. Karakas László munkaügyi minisztert és dr. Huszár István államtitkárt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesét. A kormány felmentette dr. Huszár István államtitkárt a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztéből. Karádi Gyulát — miután saját kérésére nyugállományba vonul — érdemei elismerése mellett felmentette az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesi tisztsége alól. A Minisztertanács dr. Huszár István államtitkárt az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé, Bálint Józsefet a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezte ki. kozott: tevékenyen részt vett a tervezés továbbfejlesztésében. Elméleti folyóiratokban több publikációja jelent meg a népgazdasági tervezés és a területi tervezés kérdéseiről. 1970. februárjától munkaügyi miniszter, 1970. decemberétől a?- MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1970. decemberétől az Országos If júságpolitikai és Oktatási Tanács társelnökének tisztét is betölti. gye (6. v. k.) (Hajdúnánás) választói országgyűlési képviselővé választották. 1966. júliusa óta az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára; ugyanabban az évben az MSZMP IX. kongresszusán, majd 1970-ben a párt X. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. titkárává választották, majd 1968—1970. között a KISZ Pest megyei Bizottságának tit. kára volt. E beosztásban agi- tációs és propagandamunkával foglalkozott. 1970-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt szentendrei Városi Bizottságának első titkárává választották, s ugyanakkor a párt megyei végrehajtó bizottságának is tagja lett ___ ( Folytatás az 1. oldalról) már kiszorítják a billenős teherautók, amelyek gyorsabbak, több célra használhatók. Nyers Rezső elmondta, hogy a központi, kormányzati szervek a leggazdaságosabb alternatívát választottak, amikor úgy határoztak, hogy a kispesti gyár kapcsolódjék be a közúti járműgyártásba, azon belül is az autóbuszprogram megvalósításához szükséges hátsó hidak, mellső hidak, alkatrészek gyár. tásába. Az átállás nem megy átmeneti nehézségek nélkül, a jövő azonban tartósan csak igy biztosítható. A fejlesztési előirányzattal tehát két célt szolgálhatunk: a közúti járműprogram megvalósítását és a Vörös Csillag Traktorgyár jövőjének biztosítását. Ez a megoldás egymilliárd forint népgazdasági ráfordítást igényel, ami lényegében három év alatt visszatérői. Az új termelési feladatokkal akkor tud a gyár jól megbirkózni, ha munkáskollektívája együtt marad. Joggal érezheti mindenki, hogy szükség van a munkájára; mindannyian megtalálják számításukat. — Az átállás megköveteli a vezetőktől — hangsúlyozta Nyers Rezső — két fontos követelmény megvalósítását, amit a gazdasági vezetőknek, a pártós szakszervezeti vezetőknek egységesen, együttesen szem előtt kell tartaniuk. Az egyik az, hogy szervezettség és fegyelem legyen a munkában, s ez a munkafeladatok világos és pontos kiadását, számonkérését ég lelkiismeretes elvégzését jelenti. A másik: a szocialista üzemi demokrácia, amelyet mind érdemibben, mind jobban kell érvényesíteni. De. mokratikus légkör legyen a műhelyekben, az üzemekben és az irodákban is. Változatlanul működjenek a társadalmi szervek, hogy a dolgozók nyugodtan fordulhassanak hozzájuk problémáikkal, választ kapjanak rájuk, ha igazuk van, intézzék el az ügyüket, ha pedig nincs, akkor ezt világosan mondják meg és indokolják is meg. Az üzemi demokráciának az átállás sajátos körülményei között sem szabad csorbát szenvednie. Ilyenkor is meg kell tárgyalni a végrehajtást, a megvalósítást, mert az csak így érhető el, hogy mindenki ismerje a helyét, feladatát és mindenkinek meghallgatásra találjon a végrehajtással kapcsolatos véleménye. Szocialista életünknek ezek az alaptörvényei a kispesti gyárban az egyesüléskor Is biztosítva vannak és lesznek • ezután is, a döntés után azonban nincs helyük az öncélú, meddő vitáknak. Egységes cselekvésre következetes végrehajtásra van szükség. A mi rendszerünktől idegen az. hogy a gazdasági vezetők esak parancsokat osztogató, a mások véleményével nem törődő ügyintézők legyenek. De szeretném hangsúlyozni azt is. hogy nem lehet ideálunk az a gazdasági vezető sem, aki csak halogatja a döntéseket, aki jómódú. halk szavú, de erélytelen, aki mindenben elfogadja mások véleményét — akkor is, ha az helytelen —, de nem mer kiállni a saját véleménye mellett, s aki a kollektíva mögé bújtatja a saját felelősségét is. Nagyon fontos, hogy a gazdasági vezetés és a mozgalmi szervek együttműködése megfelelő legyen. Ilyenkor fokozott felelősségre és együttműködésre van szükség. Nyers Rezső ezután részletesen foglalkozott gépiparunk jelenlegi helyzetével, fejlődésének körülményeivel. Nyomatékosan rámutatott arra, hogy a magyar gépipar az elmúlt két és fél évtizedben számottevő fejlődést ért el annak ellenére. hogy viszonylag szűk bázisról indult el. Ehhez a szűk bázishoz tartozott a Vörös Csillag Traktorgyár elődje, a régi Hoff er - gvár. s néhány nagyobb üzemünk. amelyeknek, termelési problémáival jelenleg foglalkozunk. Ezekben a gyárakban — éppen legrégibb gyáraink egy részében — időszerűvé vált az alapos rekonstrukció.' a termékösszetétel, a technológiák megváltoztatása. Ez szükségszerűen megköveteli a munkaerő összetételének bizonyos átalakítását is. Érthető ez, hiszen ezek a gyárak az évszázad elején épültek, s bár hosszú ideig eredményesen tudtak dolgozni, továbbra is a hírnevükhöz méltóan termelni, lépést tartani a műszaki-technikai fejlődéssel a mostani helyzetben csak teljes rekonstrukció után képesek. Ezeknek a gyáraknak a működését illetően két nagyon fontos tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik: a világszerte tapasztalható rendkívül gyors technikai korszerű - (Folytatás a 3. oldalon) A nemzetközi haladás érdekében Mélyreható nemzetközi folyamatok kibontakozása idején foglalt állást a párt vezető szerve Magyarország külpolitikájáról és a világpolitikai helyzetről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szerdai ülése néhány nappal Leonyid Brezsnyev amerikai és franciaországi utazása után és ugyancsak néhány nappal az európai biztonsági értekezlet megnyitása előtt tekintette át a nemzetközi helyzetet, valamint a párt és a kormány nemzetközi tevékenységét. A párt vezető szerve a két világrendszer kapcsolatai és a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése politikájának szempontjából vizsgálta éx értékelte Leonyid Brezsnyev washingtoni és párizsi tárgyalásait. Nagy horderejű események ezek, mert segítik eltorlaszolni a hidegháború visszatérésének útját, növelik a szocialista világrendszer tekintélyét, az életbe ültetik át az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású békeprogramot. A csúcstalálkozókon is kifejezésre jutó politika: a Varsói Szerződés országai egyeztetett tevékenységének, összehangolt fellépésének következménye — a nemzetközi viszonyok általános javítása, a haladás érdekében. Ezt a magyar érdekeket is megtestesítő internacionalista politikát, mint közös erőfeszítést az MSZMP Központi Bizottsága üdvözli és támogatja. A nemzetközi enyhülés egyik legfontosabb feltétele, hogy az erőviszonyok megváltozása és a szocialista országok sikeres fejlődése és tevékenysége révén több tőkésországban reálpolitikai irányzatok kerekednek felül. A jövő héten kezdődő helsinki tanácskozás ennek a tendenciának megtestesít ése. A KB-ülés úgy ítélte meg, hogy ezen a konferencián az érdekelt felek ésszerű kompromisszumának alapján, vagyis az előkészítő tárgyalásokon elért eredmények megerősítésével előbbre lehet majd lépni az európai béke és biztonság ügyében. A magyar küldöttség — erősíti meg a határozat — ebben a konstruktív szellemben fog tevékenykedni Helsinkiben. csakúgy, mint Bécsben a haderő- és fegyverzetcsökkentési megbeszéléseken. A KB-állásfoglalág útmutatást ad a magyar külpolitikai tevékenységhez egy másik európai vonatkozásban is. Miután életbe lépett a két német állam alapszerződése, valamint & müncheni diktátum érvénytelenítésével sikeresen befejeződtek a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások, „elhárulnak az akadályok a Magyar Népköztársaság ég a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezése útjából". Az általános nemzetközi érdeklődésünkön és érdekeltségünkön túl ugyancsak különleges nemzeti vonása is van an~ nak a direktívának, amely az indokínai kérdésre vonatkozik. Hiszen hazánknak, mint a nemzetközi Vietnam-konferencia okmánya aláírójának és a Dél-Vietnamban működő nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagjának becsületbeli feladata közreműködni a béke biztosításában. Az ellenőrző és felügyelő bizottság magyar részlege a legpontosabban eleget tesz vállalt kötelességének és ennek a közhasznú és általánosan nagyra becsült nemzetközi tevékenységnek tudatában „elítéljük és visszautasítjuk azokat a mesterkedéseket, amelyek a bizottság normális tevékenységének akadályozására és meghiúsítására irányulnak”. A nemzetközi, mindenekelőtt az európai helyzetben bekövetkezett enyhülés gyümölcse, hogy erősödik a kapcsolat és esetenként már a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés a szocialista és a tőkés országok gazdaságai között is. A KGST, amely a szocialista országok integrációs programjának megvalósításán tevékenykedik — Prágában éppen a közelmúltban fogadtak el a fejlesztést elősegítő újabb rendszabályokat —, maga is növekvő figyelmet fordít erre az együttműködésre s a lépésről lépésre való előrehaladást ösztönzi. „Ennek soráéi — állapítja meg a Központi Bizottság határozata megteremtődhetnek a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok feltételei is.” A párt vezető szerve a nemzetközi kérdéseket áttekintve joggal vonhatta le azt a fő következtetést, hogy a nemzetközi életben jelenleg a pozitív tényezők és vonások erősödnek. De egyben figyelmeztetett arra is, hogy megfelelő józansággal és minden túlzás nélkül kell ezeket a körülményeket megítélni, hiszen az enyhülési folyamat csak a reakciós, hidegháborús erők ellen folytatott következetes, soha sem lanyhuló harcban érvényesült eddig is és a jövőben is csupán ilyen feltételek közepette erősödhet meg. Az MSZMP és a magyar kormány ennek tudatában és e cél szolgálatában fejti ki a jövőben is tevékenységét a nemzetközi haladás erőivel egyetértésben. A Minisztertanács ülése Lázár György életrajza Karakas László életrajza Maróthy László életrajza
