Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

Korszerű műtrágyagyárak, több új növényvédő szer Elegendő vetőmag a másod- és tarlóvetéshez A mezőgazdaság kemizálásának fejlődéséről nyilatkozik Gór Nagy Sándor, nehézipari miniszterhelyettes Mezőgazdaságunk kemizálá. sának fejlődésére jellemző, hogy az idén hektáronként 190 kiló műtrágyát alkalmaznak a mezőgazdasági üzemek. A nö­vény védőszer-felhasználásban is megközelítettük a fejlett or­szágok színvonalát, a hektá- Tonkénti 9 dolláros vegyszer­értékkel. Ez a figyelemre mél­tó növekedés megteremtette a mezőgazdasági termelés továb­bi korszerűsítésének alapjait is. A kemizálás jelenéről és jövő terveiről nyilatkozott Gór Nagy Sándor, a nehézipari mi­niszter helyettese. A mezőgazdaság kemizálása a vegyipar függvénye. Hogyan bixtosít- já ez a dinamikusan fejlődő iparág napjainkban a korszerű agrotechni­kához elengedhetetlenül szükséges kémiai anyagokat? — Műtrágyagyártásunk mennyiségét és a technológiai színvonalat tekintve jónak mondható. A szükséges nitro­gén hatóanyag - mintegy 90 százaléka, a foszfor hatóanyag­nak pedig 70 százaléka a ma­gyar gyárakban készül. A káli­műtrágyából azonban teljes egészében behozatalra szoru­lunk. Az elmúlt években je­lentősen bővítettük az alap- ányagbázist, új ammóniaszin­tézis-üzem létesült a Porsoil Vegyi Kombinátnál, a Tiszai Vegyi Kombinátnál 45 ezer tonna kapacitású salétromsav- üzeme»! építettünk. Szolnokon pedig 200 ezer tonna évi ter­melésű kénsavgyár kezdte meg az üzemelést. Idén legfonto­sabb feladatunk a választék- bővítés. A PéU Nitrogénmű­veknél, a Tiszai Vegyi Kom­binátnál. valamint a Peremar. toni Vegyipari Vállalatnál megkezdték a korszerű, össze­tett műtrágyák gyártását. — Bár a növénvvédőszer- felhasználásurlk megközelíti a fejlett ipari országok szintjét, az e körbe tartozó vegvületek- nek alig több. mint 50 száza­lékát állítjuk elő itthon. Az import csökkentésére és a vá­laszték bővítésére a Nehézipari Minisztérium kidolgoztatta azt a célprogramot, amelynek alap­ján Magyarországon is meg­teremthetjük a korszerű nö- vényvédőszer-kutatást és ipari termelést. Több új hatóanyagú növényvédő szer kerül forga­lomba, a gyógyszeripar is be­kapcsolódott a növényvédö- szer-gvártási programba. 1972- ben 10, az. idén pedig már 17 új hazai növényvédő szert ad­nak át a fogyasztóknak. A fej­lett ipari országok szintjét te­kintve bizonyos elmaradás mu­tatkozik az állattenyésztés ke- mizálásában és ugyancsak ala­csonynak mondható a mező- gazdaság műanyag felhasználá­sa is. Milyen o kapcsold' a termelők és a felhasználók között? — A mezőgazdasági üzemek­nek a kemikáliák gyártása mellett segítséget adunk a fel­használásban is. A Magyar Vegyipari Egyesülés számító­gép-központjában például kom. puter segítségével határozzák meg az egves talajtípusok op­timális műtrágyaigényét és a műtrágyaféleségek arányait. Létrehoztuk a műanyag-alkal­mazástechnikai, valamint a mezőgazdasági kemizálási köz­pontot. Ezeknél bemutatjuk a vegyipar újdonságait, ismertet­jük annak felhasználási terü­leteit és módjait. A választék bővítését szolgálják még a KGST-n belüli együttműködés. Részt veszünk az INTERCHIM munkájában, Bulgáriával, NDK-val és a Szovjetunióval négyoldalú megállapodást kö­töttünk a kemikáliák kutatá­sával, fejlesztésével kapcsola­tos együttműködésre. A Nehézipari Minisztérium, a Me- zőpazdasági és Élelmezésügyi Minisz- tériummal közösen elkészítette a me- zögazdasáq kemizálásának távlati tervét. Milyen változásokat tartalmaz ez a naayszabású program? — Megállapítottuk, hogy 1985-re a vegyiparnak és at külkereskedelemnek összesen 2,4 millió »tonna vegyes mű­trágya-hatóanyagot kell a me­zőgazdaságnak átadni. Ennek feltételeként 19H5-ig három­szorosára kell növelnünk a nitrogén- és foszforműtrágva- ipnri kapacitásunkat. Ma már nem beszélhetünk külön nit­rogén- és foszforműtrágya­gyártásról. Olyan üzemeket kell létesítenünk. amelyek nyersanyagként földgázt, nyers­foszfátot és kálisót használnak fél és a különböző összetételű műtrágyák igen széles válasz­tékát állítják elő. A magyar műtrágyaiparban először a Pé­ti Nitrogénműveknél építünk ilyen korszerű műtrágyagyárat, amely 1975-ben már évenként 260 ezer tonna nitrogén. 110 ezer tonna foszfor és ugvan- annyi kálium hatóanyaggal nö­veli a hazai műtrágyaipar ter­melését. Az új üzem azonban meg nem elégíti ki a szükségleteket sem mennyiségben, sem pedig választékban — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. — A péti beruházást követően olyan foszformű trágya-gyártásra van szükség, amely egyedik műtrágya és kálisó bekeveré­sével korszerű hármas ható­anyagú műtrágya előállítását teszi lehetővé. Egy ilyen mű­trágyagyár építését tervezzük 1976 és 1980 között. Mindezek a bővítések és beruházások le­hetőséget adnak arra, hogy a mezőgazdaság 1975-ben 260 ki­lóra. 19!!0-ban 300 kilóra. 1985-ben pedig csaknem 400 kilóra emelje a hektáronkénti műtrágya-hatóanyag felhaszná­lását. Etltőpzelhetö-e, hoay a lövőben ön­ellátóak teszünk növényvédő széfből? — A növényvédőszer-gvártás és -felhasználás jellegéből adó­dik, hogv sem most. sem pe­dig a távoli jövőben teljes Egy. a közelmúltban hozott megyei tanácsi utasításra kez­dődött el helyi tanácsaink por­táján az a felmérés, amelynek célja:számba venni, hogy egv- egv településünkön hánv nagy család él, milyenek ezeknek a családoknak lakás- és szociá­lis körülményei, miben szo­rulnak támogatásra. Bátaszé- ken ez a felmérés befejező­dött. Tapasztalatairól Hegedűs Jánossal, a nagyközségi közös tanács elnökével beszélgettünk. Mint elmondotta, a nagv családok problémáit, gondjait állandóan napirenden tartják. Mostani felmérésük célja — többek között — az is volt. hogy választ kapjanak arra. milyen eredménnyel járt ed­digi munkájuk, és milyen fel­adataik lesznek a jövőben. — Felmérésünk alapján — mondotta — megállapíthatjuk, hogy jelentősen javult a köz- igazgatási területünkön élő na,gy családok szociális hely­zete. Ezen belül egyik legfőbb célkitűzésünk, hogy javítsuk a gyerekek óvodai, bölcsődei el­helyezését. Az elmúlt évek so­rán nagyközségünkben — a helyi vállalatok támogatásá­val — hatvan hellyel növeltük a gyermekintézmények befo­gadó képességét. Ennek ered­ményeként a nagv családos édesanyák is munkát vállal­hattak. ezáltal nőtt a család jövedelme, következésképpen növekedett a családok élet- színvonala is. Az érvényben lévő jogszabályolt: szerint a nagy családosok gvermekei az óvodákban, bölcsődékben a minimális térítési díjat fize­tik, ‘ egészében önellátásra nem tu­dunk berendezkedni: Ezen a területen igen komoly nemzet­közi együ.(működést kell ki­alakítanunk a KGST-országok­kal. Ezek megvalósításával a tervek szerint 1980 után a ha­zai ellátásunknak már 70—75 százalékát tudja majd vegy­iparunk itthoni termeléssel, illetve szocialista termékcseré­vel kielégíteni. A folyamatban lévő kutatás és fejlesztés ered­ményeképpen a közeljövőben 15 új növényvédő szer gyártá­sát kezdik meg és ezzel 1970- hez viszonyítva 1975-ig meg­duplázódik a magyar - növény^ védőszer-ipar termelése. Új kirándulóhely a Mecsekben Pécs egyik legszebb, legkor­szerűbb kirándulóhelyének ki­alakítását kezdték meg a Me­csekben, a 602 méter magas Jakabhegy lábánál elterülő Égervölgyben. Az új turiszti­kai körzetet úgy formálják; hogy mindenki kedve szerint pihenhessen majd. A városi tanács megvásárolta a pécsi termelőszövetkezet hatvanöt hektáros erdejét jóléti célokra, és így az eddigi üzemi erdő most az egész lakosság javát szolgálja. Körülbelül 250 mé­ter magasságban erdei torna- pályát épít a Pécsi Kertészeti Vállalat. Az Égervölgyön át­folyó patak vizét völgyzáró gáttá duzzasztják és ilymódon félhektáros hegyi tavacska képződik. A vízparton séta- utakat alakítanak ki, s esöhá- zakat állítanak fel. A Pécsről és távolabbról érkező autósok számára öti'en gépkocsis par­kolóhelyet nyitnak a pihenő- helytől távolabb. Az új mecse­ki turisztikai körzet ősszel már fogadja a kirándulókat. — Hány nagv család él köz­igazgatási területükön? — A négynél több gyerme­kes családokat tekintjük nagy. családnak, melyeknek száma mostani felmérésünk alapján tizenkettő. Ezen kívül még ti­zenhárom ilyen családot tar­tunk számon, de ók már nem szorulnak a tanács támogatá­sára. Éppen az elmúlt három év során sikerült őket olyan szociális körülményekhez jut­tatni. — az ide vonatkozó ren­deletek alapján — melyek a korábbi helyzetüket alapvető­en mégválto'ztatt.ák. Ezek a családok az elmúlt három év során — külterületi telepek felszámolásáról szóló minisz­teri rendelet alapján — két­szobás családi házakat építet­tek. A házhelyek biztosításán túl a tanács soron kívüli építé­si engedélyt adott, de jelentős segítséget nyújtott az építési anvagok biztosításában és a kivitelezésben is. Mind a ti­zenhárom család igénybe vet­te az. 'engedélyezhető 90 szá­zalékos építési kölcsönt — Eddig a már révbe jutott nagy családokról volt szó. Rajtuk kívül, ahogy» mondta is. még tizenkét nagv család él a nagyközségi közös tanács közigazgatási területén. Ve­lük mi van, hogyan élnek? — Sajnos, ezzel, a tizenkét családdal lényegesen több a gondunk, mint az előzőekkel. Arról van szó ugyanis, hogy ők nem szanálásra ítélt tele­peken laknak. Évente azonban így is lehetőségünk van —ha csökkentett számban ugyan — A Vetőmagtetmeltető és Ér­tékesítő Vállalat az. idén ta­vasszal hárommillió hektár be­vetéséhez elegendő vetőmagot értékesített. Felkészültek a másod- és tarlóvetemények vetőmagszükségletének kielégí­tésére. s mér nagyobb szállít- .Hiányokat küldtek a termelők­nek. A silókukorica- é> a csa lámádé vetéshez elegendő hibrid vetőmag áll ren­delkezésre. A vetőmag tíz­ezer hektár területre ele­gendő. A takarmány és a zöldtrágya termesztéséhez ki­válóan alkalmas a napraforgó: a jó táperőben lévő talajokra az Iregi fajtát ajánlják a szak­emberek. míg az enyhén sa­vanyú homokon a Kisvárdái fajták jöhetnek számításba. Az oktatásügyi intézmények­ben dolgozó többgyermekes, vagy gyermeküket egyedül ne­velő anyák életkörülményeiről és gondjainak enyhítéséről tár­gyalt csütörtöki ülésén a pe­dagógusok szakszervezetének elnöksége. A megyék jelentései és a ta­pasztalatok alapján megálla­pítható: a többgyermekes pe­dagógusnők is lelkiismerete­sen. becsületesen végzik mun­kájukat Sajnálatos azonban, hogy nagyon kevés intézmény­ben adtak a vezetők jutalom- szabadságot főként az óvónők­nek, a technikai és az admi­nisztratív dolgozóknak. Azt is megállapították, hogy kevés helyen kapják meg a he­a kedvezmények biztosítására, de nem olvan mértékben, mint o telepen lakók esetében. A közelmúltban végzett felmérés­sorún elbeszélgettünk mind a tizenkét nagy családdal, töb­bek között arra voltunk kí­váncsiak, hogy a jövőben igényt tartanak-e a kedvez* ménves lakásépítésre. Ezen kívül természetesen tájékoz - láttuk őket arról is. hogv a tanács miben tud segítségükre lenni. El kell mondanom, hogy passztvitást tapas»/:taItunk. — Ezek a családok — húr körülményeik korántsem megfelelőek — ragaszkodnak rnifstnnl lakóhelyükhöz. Eb- ben bizonyára közrejátszik az. is. hogy a családfenntartók tartanak az építkezéssel járó anyagi terhektől is. Hogyan juthatnánk itt előbbre? Meg kell értetnünk az érdekeltek­kel, hogv a társadalom segít­ségén túl az, ő kötelességük, hogv gyermekeik érdekében változtassanak mostani hely­zetükön. A tanács szociális állandó bizottsága a közeljö­vőben felkeresi az érintett szülök munkahelyi kollektívá­it. azzal a céllal, hogv a rr/n- knhelvi közösség lehetőségei­hez. mérten s'zlntén segítsen a rászorulóknak. Az elmon­dottakból kitűnik, hogy lát­ványos változásokra a közel­jövőben nem számíthatunk. De minden okunk megvan arra, hogv az elkövetkező né­hány esztendőben ezt a ti­zenkét családot is a többihez hasonlóan, megfelelő szociális körülményekhez juttassuk. — vJ ­Tizenötezer hektárra jut jó minőségű kölesvetómag és bő­ven van a raktáron a rövid tenvészideje miatt igen kelen­dő mohar is. Bőségesek a kész­letek fehér mustárból, valamint kölesből. A zöldségnövények fajta- választéka az egy évvel korúb- b»hoz képest tovább bővült. Ahol öntözésre van lehetőség, ott jó jövedelmet ad a cse­megeuborka, elsősorban a De- licates fajtát ajánlja a válla­lat. Javasolják még a cseme­ge- és a rajnai-fürtöst is, ezek szintén meghálálják az öntö­zést. Korlátlanul ki tudják elé­gíteni a megrendeléseket zöld­babból, céklából is bőven jut, és a fajtaválaszték is meg­felelő. (MTI) tenkénti teljes szabadnapot. Kedvező viszont, hogy a leg­több iskolában már sikerült olyan órarendet összeállítani, amely szerint óráikat folyama­tosan tarthatják meg. Mente­sítették őket a helyettesítés, a tanítási órán kívüli elfoglalt­ság és a tanítási szünetek al­kalmával a különböző beosz­tások alól. Több megyében segélyezés­sel igyekeznek csökkenteni az eltérő 'szociális helyzetből fa­kadó különbségeket. Legutóbb Vas megyében 162 pedagógus­család részére 79 000 forint munkáltatói segélyt utaltak ki. míg a szakszervezeti segély összege csaknem 48 000 forint volt. Somogy megyében az el­múlt tanévben 39 család kapott segélyt, Szabolcs megyében pe­dig 45 000 forint volt a mun­káltatói és a szakszervezeti se­gély együttes összege. Az elnökség megállapítottat a nevelőtestületek elnőiesedé­se önmagában is komoly aka­dály e rétegek munka- és élet- körülményeinek javításában. Azokban az oktatási intézmé­nyekben ugyanis, ahol zömmel nők dolgoznak, az egyes nők­nek nyújtott kedvezmény a többgyermekes, egy edü Iái ló, idős szüleit gondozó nőket sújtja. Gyakorta előfordul, hogy a rossz tantestületi lég­kör az elsődleges akadálya a határozatok megvalósításának. A kedvezmények biztosítása az alsóíokú oktatási intézmé­nyek közül az óvodákban old­ható meg a legnehezebben. Középfokú oktatási intéz­ményeinkben — a matematika, a fizika és a kémia szakosok kivételével — a kedvezmények biztosítása viszonylag a leg­jobban keresztülvihető. A megvalósítás lehetőségei­ben eltérő a helyzet a váro­sok és a vidéki települések között. Kis községekben és osz­tatlan iskolákban szinte meg­oldhatatlan. és általában is nehezebb vidéken a kedvez­ményeket garantálni, mint a központibb fekvésű és jobban ellátott városokban. A pedagógusok szakszerveze­tének elnöksége aláhúzta: szorgalmazni kell. hogv az ál­lami lakások juttatásakor a nagycsaládosok éc a gyerme­küket egyedül nevelő pedagó­gusnők előnyben részesülje­nek. Fontos, hogy a nagycsalá­dosok és a gyermeküket egye­dül nevelő anyák nagyobb arányban részesüljenek segé­lyezésben és a SZOT családos üdültetésében. Nagy esaládoh ISáiasséhen Egy felmérés tapasztalatai Napirenden : a többgyermekes pedagógusnők helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents