Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

Hátrányban a kedvező lehetőségek ellenére is Új , szabályzat a kórházak 'és rendelőintézeti egységek számára A közelmúltban bizottságok vizsgálták a megye tizenkilenc termelőszövetkezetének hely­zetét.' Olyanokét, amelyek sa­játos helyzetben vannak: talaj­adottságaik miatt eleve hát­rányban, de még azon a kate­góriahatáron felül, hogy a ked­vezőtlen adottságú szövetkeze­tek közé lehetne őket soröl­ni. Ennek érzékeltetéséhez csak egy adatot idézünk: gyakorla­tilag a 17 százalék feletti lej­tők nem alkalmasak szántó­földi művelésre. Amíg a me­gye termelőszövetkezeteiben 12 százalék ezeknek a terüle­teknek aránya, a vizsgált ti­zenkilenc szövetkezetben 28 százalék, elsősorban a bonvhá. di járás déli részén és Gyünk környékén. Ezeken a területe­ken a termelésre jóval több élő- és gépi munkát kell for­dítani^ mint a kedvezőbb fek­vésű területeken. Ennek elle­nére is kisebb a jövedelmük, és nemcsak hogy lépést nem tudnak tartani, hanem egyre inkább lemaradnak a kedvező adottságukat jól kiaknázó gaz­daságok mögött. Annak ellené­re, hogy a részesedési-fejlesz-' tési alap aránya az,előbbi ja­vára tér el az átlagtól, az egy tagra jutó jövedelem nem fej­lődött úgy, mint a megyei át­lag, de ha ezen az arányon a fejlesztési alap javára módosL tanának, akkor is alig képe­sek nagyobb összegű beruhá­zásra. így, ilyen körülmények között rendkívül elismerásre- és tiszteletreméltónk azok az erőfeszítések, amelyeket a ter­melés fejlesztésére, korszerű­sítésére tesznek. A kedvezőtlen területi adott­ságú szövetkezetek közüt ta­lán modellként lehetne ki­emelni a gyiinki Petőfit — az­zal. hogy az elsősorban a szántóföldi termelésre vonat­kozik. Szarvasmarha-tenyész- tésre viszont kimondottan jó lehetősége van — csak éppen a tőkéje kevés hozzá. — Háromezer-háromszázhu- szonnyolc hektár területünk­ből 4G0 hektár az erdő, 455 a legelő és 195 a rét — mond­ja Zengő Könrád, a szövetke­zet elnöke. — Szántóterüle­tünk fekvésére jellemző, hogy tán két táblánk van, amelyik ötven hektárosnál nagyobb, vi­szont a legtöbb ‘Öt-harminc hektár közötti. Azt hiszem, ehhez nem kell sok magyará­zat; még az egyetemről most kikerült, kezdő szakember is megérti, hogy ilyen nagyságú táblákkal szinte lehetetlen a jelenlegi fogalmak szerinti, korszerű gazdálkodást folytat­ni. Ha még azt is hozzáteszem, hogy mennyi a tizenkét-tizenöt százalékos lejtő, a kedvezőbb terepadottságokkal rendelkező gazdaságokkal összehasonlítva: dupla munka, fele haszon. — A jelenlegi gazdaság két gyenge és egy közepes szövet­kezet egyesülése után alakult ki. Az azóta eltelt hat-hét év alatt , megkétszereztük a gabo­na, a kukorica terméseredmé­nyét, még így, ilyen körülmé­nyek között is, viszont ha a -jövőt nézzük, arra kell jut­nunk, hogy csak a növényter­mesztésből nem tudunk meg­élni. nem tudjuk a gazdaságot stabilizálni. Az állattenyésztést, elsősorban a szarvasmarha­tenyésztést kell fő ágazattá tennünk — amelyhez igen kedvezőek az adottságaink. — 450 hold legelőnk kimon. dottan jó, úgymond, hegyi le­gelő, kedvező csapadékviszo­nyok között valóságos kis Svájc. Minősége olyan, hogy a jószágnak szükséges, szinte va­lamennyi ásványi anyagot tar­talmazza — tehát olcsón lehet tartani a jószágot május ele­jétől novemberig,. tehát jó fél éven keresztül. — Hogyan próbálják hasz­nosítani ezt a lehetőséget? — Már az, elmúlt években megkezdtük a szarvasmarha­ágazat fejlesztését, bár nagyon alacsony szintről kellett indul­nunk: a régi, kis szövetkeze­tek istállóiból, és olyan ala­csony tejtermelésről, hogy nem is szabadna mondani — a műit évben is csak 1365 li­ter volt az átlag. Középtávú tervünk, szerint 1975-re érjük el a 2300 litert. Még ez is ala­csony. de ez már olyan szintet és bevételt jelent, hogy abból fizetni tudjuk a tagság munka­bérét. A termel rjszövetkezc Iben végzett-revizort vizsgálat egyik megállapítása: a rendelkezésre álló 865 ezarvasmarha-férő- helvből 214 már érték nélküli épületekben van. — Igen, épületeink egy része elavult, ennek olyan formában is éreztük a hatását, hogy a kiképzett szakmunkásunk a háromezer forintos kereset el­lenére is elment a tűszelep- üzembe nyolcszázért... — Viszont 1971-ben feléoült egv korszerű, 250 férőhelyes istálló Szárazd,on, a meglévő százas mellé. Mit mondjak ró­la? Részben dunaújvárosi pa­nelekből épült, tetővilágítással, szellőztetéssel, gumi- és rács- padlózattal. tej vezetékes f-iő- rendszerrel. Közvetlenül az is­tálló mellett építettünk betör­ni jnzatú palánksilót — mist épül egy másik — amelyben már 90 vagon takarmányt tá­rolunk. A takarmányt adagoló­kocsikkal közvetlenül az istái, lóba szállítjuk. A tárolókban összegyűlt híg trágvát két szip. pantőkocsivnl szállítjuk ki a földekre és permetezzük szét. — A vízellátást rendkívül kedvezően tudjuk megoldani: forrásvízzel. Nyolcvan 'köbmé­teres víztárolót építettünk, eb­ből nemcsak az itatást, hanem az épületek takarítását is el­látjuk. — Mennyibe került ez az istálló?-— Négymillió-háromszázezer forintba, férőhelyenként alig tizenötezerbe. Azt hiszem, ilyen ofcsón nem építettek még" is­tállót. mióta a tehenészeti te­lepek építése megkezdődött. A gondozóknak eleinte nem tét- szélt egy és más, de most már rájöttek: ugyanazt a munkát feleannyi energiával elvégzik, mint korábban. — Azt is el kell mondanom, högv amint az istálló elkészült a következő évben betelepítet­tük. Minden üszőt befedeztet­tünk, leellettünk, így a száz tehénre jutó szaporulatunk 02—93. Bevezettük a házi törzskönyvezést — segít az ál­lattenyésztési felügyelőség is — vannak már 16—18 literre befejt egyedeink. Az a törek­vésünk, hogy minél több le­gyen a borjú, két év óta nem adtunk el egyetlen üszőt sem. — Megjegyezzük: a közép­távú terv szerénynek tűnik a mostani adottságokhoz, de az állományhoz is. — Ez így van, de csak a saját, korábbi állományunkra alapozhatunk, annak "szelek, ciójárn. Arra nincs pénzünk, hogy mint például Aparhant, importáljunk tenyészállatokat. Ezért táblázhattuk be eddig a tejtermelés szerényebb növe­lését, annak ellenére, hogy nincs vezetőségi ülés, amelyen ne kerülne szóba. Hizlalásban például gyorsabban tudtunk lépni: 11—12 hónapos korban 550—600 kilós súlyban adtuk el exportra a növendék bikákat. Ezt a súlyt korábban 18 hónap alatt értük el. — Meglepő lehet viszont, hogy rosszabbul állunk a ser­téstartásban. Annak ellenére, hogy nagyon jók az eredmé­nyeink; malacelhullás nincs, 25—28 kilós a választási átlag­súly, 6—7 hónap alatt elérjük a megfelelő hfzósúlyt, rosszul -állunk — épületekkel. Hat épületben van a 128 fiaztató- férőhelyünk, tizenkét épület­ben folyik a nevelés, hizlalás. — Az állattenyésztés közép­távú terve nyilván a korábbi években készült. Van-e elkép­zelés. a tavalyi kormányhatá­rozat után, hogv a területi le­hetőségeket jobban kihasznál­ják, a gazdaság termelésszer­kezetét úgy átalakítsák, hogy a szarvasmarha-tenyésztés lé­pvén a fő ágazat, a nagyobb jövede'em érdekében? — Elképzelésünk van, de évente legalább tizenkót- tizennéev millió forint kelle­ne, négy-öt éven keresztül, hogv ezt megvalósítsuk. Arról már beszéltünk, megvan a jó legelőnk, a rétünk, tehát ol­csón tudunk takarmányózni, Viszont a jelenlegi állományt minőségileg gyorsabban fej­leszthetnénk. A növényter­mesztés szerkezetét úgv vál­toztatnánk meg, hogy leg­alább huszonöt százalékra nö­velnénk a pillangós takarmá­nyok arányát, 30 százalékon tartanánk a gabonáét, a többi területen pedig kukoricát és egyéb zöldtakarmányt termel­nénk. Ehhez kellene kialakíta­ni az optimális géprendszert — azt is figyelembe véve, hogy egyre csökken a kézi erő. Saj­nos. a magunk erejéből kevés­re telik, jelenleg be kell ér­nünk szerényebb fejlesztési cél lókkal, tudomásul véve, hogy nehezen tudunk a jókkal lépést tartani. .ni. 'Elkészült a kórházak és ren­delőintézeti egységek új szer­vezeti. és működési szabály­zatának tervezete. Erről tájé­koztatták. az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztéri­umban. Elmondották: kidolgozását azt tette szükségessé, hogy a jelenleg érvényben lévő 1950- ben kiadott szabályozás el­avult, feltétlenül szükség van a Jkdns^ílégrft ‘ S . .Az új szlríezltj és műkiv dési szabályzat magáiban fog­lalta mindazokat a tudnivaló­kat. emelvefk a már egységben működő fekvő- és járóbef es­el Iá tó intézmények’ szervezeti felépítésire é»> működésérevo- natkoz-nak.., . . •U.j vonás, hogv a szabály­zót .előírja 'D-éldáu.l a ' _ beteg osztályra történő .felvételének, elhelyezéséi)ék rendjét, vizs­gálatának. általános szabálya­it. a bent fekvő betegek, űgv- nevez.ett házi rendiét, jogait és kötelességéit. Intézkedj*1 -a szabályzat a konzfliumi .eljá­rásról is. kftér a 'betegek, hozk 1 zó tartozóit/ lérintő kérdésekre, például a beteg' állapotával kaneselptós. tájékoztatásra, ér­tesítőd kötelezettségre, rögzíti a kórházi osztályok munka­rendjét. Ugyancsak új vonás a sza­bályzatban a szakmai 'ellenőr­zésre vonatkozó rendelkezés, prrelv a vezetők fokozott ön­állósága mellett növeli fele­lősségüket is a szocialista egészségügy jellegéből fakadó, magas színvonalú betegellá­tásért.. A szabályzat előírja to­vábbá 'azt is. högv az intéz­mény igazgatója időközönként köteles szemé'#esen‘•e11 on z­--------------------------------------i---------------­n i a különböző kórházi, klini­kai osztályok működését. Az osztályvezető főorvos felelős azért, hogy a fekvő- és járó- beteg-elLátásban egyaránt szak­mailag egységes sz/empontok érvényesüljenek. A járóbeteg-e)látással kap­csolatban szabályozza a beuta- . lásnak, a beteg fogadásának, vizsgálatának és a konzílium­nak a rendjét, a lakosság ér- dekelnek szem ejő.tt tartásá­val. figyelembe kell venni á terület közlekedési lehetősége­it, továbbá azt. hogy a Hét legtöbb napján lehetőleg dél­után is elérhetők legyenek a szakrendelések. . Közölték a minisztériumban/ hogy a tervezet kidolgozásánál messzemenően tekintettel vol­tak azokra az észrevételekre, hiányosságokra, amelyeket az ellenőrzések során a szakem­berek a kórházakban, kliniká­kon tapasztaltak, valamint a lakosság részéről a miniszté- • riumhoz érkezett jelzésekre,' javaslatokra is. A tervezet, el­készítéséhez értékes segítséget nyújtottak a Magvak Kórház Szövetség különböző munkabi­zottságai. Az év második felé­ben a tervezetet egészségügyi szakemberek széles körével vi­tatják meg. Egyidejűleg az Or­vos -Égés zség ü gvi Do 1 gőzök Szakszervezete szakmapolitikai tanácskozásokon gyűjti össze az él-intett egészségügyi intéz­mény ek ben dolgozók vélemé­nyét. észrevételeit a tervezet-’ ben foglaltakról. Ezt követően dolgozzák .majd ki a végleges szöveget. Az új szervezeti és működési szabályzat előrelát­hatólag 1974 első negyedében lép életbe. (MTI) Sajnos volt olyan időszakunk, amikor járműhiány miatt aka­dozott a kiszállítás, de ezt az akadályt már elhárítottuk. A rendszeres túrajáratoktól füg­getlenül, minden soron kívül beérkezett egyedi igényt is fél nap leforgása alatt tu­dunk elégíteni. Csak jöjjenek a megrendelők és a megren­delések! — Pepsi-Cola? — Kilencszáz hektó a havi tervünk, ezt teljesítjük is. A Szesz- és Üdítőitala pari Vállalatnál nem annyira a tér. vek, mint az időjárás-grafi­kon diktál. — Két műszakban naponta közel huszonnyolcezer üveg jaffát termelünk, a rendelé­sek arányában. Ebből minden igényt ki tudunk elégíteni. A Kecskeméti Univerzál Szövet­kezet telepein kívül egyedül csők itt gyártott Unicola elő­állítása bonyolultabb. A tizen­nyolc fokos vizet 4—5 fokosra kell léhűteritink. a 25 nétnet keménysegi fokot ugyanilyen arányban lágyítanunk. Az Uni- cola bevezetése, megkeni ve He­tese egyelőre még csak kezde­ti stádiumban van. Szódát na­ponta 40—60 hektoliternyit szállítunk ki az ellátásunk kö­rébe lartozó. negyvenkét tele­pülésre. Az elhangzott ígéretek tehát mindkét helyen biztatóak, sőt egészen olyan hangvételűéit, amilyenekhez, minden áldott esztendőben hozzászoktunk. Ez azonban természetesen mit sem csökkenti az ígéreteket tevőkbe, de főleg az előállí­tókba. és forgalmazókba vetett bizalmat. Bizalmat aziránt, hogy az idén a sör- és üdítő­ital-ellátás valóban olyan ki­fogástalan lesz. mint azt vala­mennyien szeretnénk, O. I. fotó: G. K. Kirándulás kánikulában — ital-tájon Az időjárás nem csapta be a meteorológusokat, csütörtö­kön valóban beköszöntött az ígért kánikula. Volt, ahol a hőmérő a harmincfokos határt is túllépte. Búr ennek az egészségügyiek nem tapsolnak túlságosan, melegben az em­bere!: többet isznak. Ha van miből. — Lesz-e? — ezt kérdeztük a Pécsi Sörgyár szekszárdi ki- rendeltségénél éppúgy, mint a Szesz,- és Uditőitalipai'i Vál­lalatnál. A válaszok: — Összesen -tizenháromezer, hektoliternyi világos. Kinizsi, barna és hordós világos sör niegv ki ‘ tőlünk júniusban. üi

Next

/
Thumbnails
Contents