Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

Mestermunka így fogták el a szakcsi Hetvenkét kemény óra gyilkosokat Holmes ma is él Tragikus véget ért március 13-án Szakos egyik legnépsze­rűbb polgára, az életvidám, vendégszerető, segítőkész Ilia István. A 78 éves férfit Baki­hegyi présházában ismeretlen . tettesek kegyetlen módon, sző­lőkarókkal agyonverték. Hogyan fogták el a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság , nyomozói a tetteseket? Ezt követtük nyomon — a Tolna megyei Főügyészség vádiratá­nak ismeretében — Szakoson, Koppányszántón, Kaposváron • és másutt. Március 14-én délelőtt Ilia János, az említett présház lép­csőjén vérbe fagyva, fejjel le- . felé feküdve holtan találta test­vérét, Ilia Istvánt. Ilia János a szakcsi rendőrségi körzeti •megbízott irodájába sietett. A tiszthelyettes hivatalos ügyben Dombóváron volt; így felesé­ge értesítette a Dombóvári Vá­rosi és Járási Rendőrkapi­tányságot. A nyomozók elé táruló helyszín első pillantás­ra balesetet sejtetett. Tüzete­sebb vizsgálódás során mutat­kozott több apró vérfolt a falón, ekkor került elő két véres szőlőkaró. Vaku villo­gott, írógép kopogott hajnalig. Minden á jegyzőkönyvbe ke­rült, még az is. hogy a halot­tat megvizsgáló orvos puszta kézzel emelt fel a földről egy borosüveget. A daktiloszkópus részére lehet ez fontos adat. ha ujjnyomokat talál a palac­kon. A bűnjelek között $orol- \ tak fel egy viharvert szaty­rot. benne írkalapokba cso­magolt malachússal. A bort — szeszfokának megállapítása végett — a pénzügyőrökhöz küldték, a halottból vett vér­mintát a karókkal az Országos Rendőr-fpkapjtány-ság .bűnügyi technikai laboratóriumába. Az epvik nyomozó állatorvost hí­vott a helyszínre. — Döghús. — állapította meg dr. Fehér János —. ki nem vérzett állat maradvá­nya. Logika, verziók i Három emberöltővel ezelőtt teremtette meg Conan Doyle híres detektívalakját, Sher­lock Holmest. Holmes azóta is nyomozóideál, mivel elsősor­ban vaslogikával, másodsorban az általa jól ismert — bár a maga korában alacsony szín­vonalú technika minden elő­nyét kihasználva dolgozott. Doyle egyik-másik műve hi­vatalosan is tankönyv néme­lyik tőkés állam rendőrtiszt­jei számára. . . Korunk kiváló bűnüldözői Holmesnál kedve­zőbb helyzetben vannak, hi­szen őket hatalmas, modem technikai apparátus és — a szocialista államokban — a la­kosság segíti. A mi nyomozó­inknak, például, kézi nagyító helyett összehasonlító mik­roszkóp áll rendelkezésére... Miről tanácskoztak a főka­pitányság. valamint a dombó­vári rendőrkapitányság nyo­mozói. arra csupán következ­tethetünk a nyomozás meneté­ből. A helyszín alapos ismere­tén kívül bízvást támaszkod­hattak azokra a fontos adatok­ra, amlyeket Szakcson és kör­nyékén gyűjtöttek össze a hi­vatásos és az önkéntes rend­őrök. Úgy tűnik, a nyomozók három verziót alakítottak ki. Az első verzió szerint Ilia István féltékenység áldozata lett; a második szerint régeb­bi nőismerőseinek egyike állt rajta valamiért bosszút. A harmadik verzió szerint — döghús! — cigány a tettes. A gyilkosság indítéka sem ke­vés töprengést okozott, hiszen a helyszínelő bizottság Ilia István zsebében több mint két­ezer forintot talált. Hamis nyomon Kora délután tért vissza Szakosra a körzeti megbízott. Idősebb és ifjabb Kerpács Já­nos arról tájékoztatta. hogy egy hosszú hajú. kormos ké­pű fiatalember járt náluk, és pénzt, élelmet követelt. A két Kerpács Dömötör János nevű rokonával, a főtörzsőrmester­rel és a hozzájuk csatlakozó idősebb Huszár Béla tsz-tag­gal kutatta át a környéket és a temetőt. Nem találtak sehol senkit.,. A nyomozók egyik csoportja több személyt hallgatott ki arra vonatkozóan, kit, s mi­lyen öltözetben láttak a bűn- cselekmény feltételezett idő­pontjában a Baki-hegyen. A személyleírások egyike külö­nösen precíz volt; egy fiatal- asszonytól származott. Az asz- szony férje tudni vélte, hogy a felesége által leírt személv a cigánytelepen lakik. Csak ké­Az iskolaév végével sorra nyitják kapuikat az úttörő­táborok. A Fővárosi Közúti Balesetelhárítási Tanács szerve­zésében közel 300 budapesti úttörő-„rendőr'' táborozik a ta­tai „úttörővárosban”. A táborozás idején gyakorlatban is megismerkednek a KRESZ szabályaival, de lesz idejük já­tékra, sportolásra is. Képünkön: Az ifjú „közlekedési rendőröket" megláto­gatta táborukban dr. Vörös Balogh István, a Budapesti Rendőr-főkapitányság helyettes veaetóje. sőbb derült ki. hogy az állí­tólagos kormos képű látogató Kerpácsék fantáziájának cél­tudatos szüleménye. Továbbá az, hogy ifjabb Kerpács János elégette azt a tornacipőt, ami­ben Ilia István tanyáján járt. s hogy társa ugyanezt tette gumicsizmájával. terlyster nadrágjával. Ez alatt a rendőr-főkapi­tányság írásszakértője fáradt­ságtól égő szemekkel vizsgált, át száz és száz iskolai füzetet. Előtte ott voltak a helyszínen talált irkalapok. Az ezekre rótt sorokkal hasonlított össze a szakértő rengeteg írást, amíg végre megtalálta a keresettet. A.z írás G. S. nagykónyi kis­diák kezétől származott.. A nyomozók másik csoport­ja tisztázta Ilia István nőisme­rőseinek és ezek hozzátarto­zóinak alibijét Kaposvártól Dombóvárig, Szakcstól egy Baja környéki településig. Senkire nem vetődött a gyanú árnyéka sem. Ismét mások Nagykónyiba hajtattak. Rátaláltak G. S. nagyanyjára, „Begyára”. ö csent a dögkútba való malac­maradványból, ő csomagolt belőle unokája tavalyi füzeté­nek két lapjába rokonai, Ker­pácsék számára. Mivel az idős asszony legfeljebb egy sza­bálysértési bírságra számított, aránylag készségesen beszélt a hús eredetéről, sorsáról. »Lebuktam ••• Persze, Szakcson sem állt ez alatt a munka. A gondos adatgyűjtés egyik eredménye az volt, hagy akadt tanú, aki a helyszínen talált szatyrot Szarkali Lászlónál látta. Meg­kezdődött a fiú kihallgatása. Szarkali ellen ekkor még az említett vallomáson kívül csak az szólt, hogy egyre-másra különbözőképp felelt arra a kérdésre, merre járt 13-án és 14-én. Ahhoz mindenesetre elég volt a gyanú, hogy őrizet­be vegyék. Értesítjük kedves vevőinket, hogy Szekszórdon az Otthon Áruház lakástextilosztályát JÚLIUS 2-től 6-ig LELTÁR MIATT ZARVA TARTJUK. Az áruház többi osztályán az árusítás zavartalanul fo­lyik. Otthon Áruház Szekszárd (520) A Faanyagvédelmi és Fa­telítő Vállalat dombóvári üzeme ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT FELVESZ. Bérezés: megegyezés sze­rint. Jelentkezés az üzem munkaügyi előadójánál. (4Ó3) ___Ön ­h irdetése is Szarkali persze nem sejtet­te. hogy néhány helyiséggel odább már több mint két órá­ja faggatják a nyomozók ifjú Kerpács Jánost. Ez a fiú „sem tudott” semmiről... Előbb csak tagadott, aztán makacs hallgatásba burkolózott. — Sebaj, fiam, beszél he­lyetted ez a „pecsenye”. — tette váratlanul a nyomozást veze­tő alezredes a helyszínen ta­lált húst az asztalra. — Lebuktam, beszélek ma­gam is..., — hagyott föl az oktalan tagadással Kerpács. — Szarkali Lacival ütöttük agyon István bácsit. Ha kívánják, a szemébe is mondom..; A beismerést követő szem­besítés éppoly eredményes volt, mint az, amelyiknél Ker­pács János és Kerpács Zoltán ismerte be, hogy az utóbbi hamis alibit igyekezett sze­rezni unokatestvére részére. A kör bezárult. A tettesek elfogása sikerekben gazdag rendőri pálya mestermunkája volt. Az érdem mtndazoké, akik keményen megdolgoznak azért, hogy rengeteg össze­gyűjtött adat helyes értékelése alapián hetvenkét óra alatt megtalálják, elfogják a tette­seket. A nyomozás anyagát — és a bűnözőket —Sülé József, immár nyugdíjas, rendőr alez­redes jól végzett munka jogos örömével adta át a vizsgálati szerveknek. Ma kezdi tárgyalni a Szek­szárdi Megyei Bíróság dr. Uzsák Zoltán tanácsa a Dom­bóvári Járásbíróság épületében Kerpács János és társa bűn­ügyét. Ekkor bontakozik maid ki a nyilvánosság előtt is. hogy mi és miért történt azon a végzetes délutánon a Baki-hegyi présházban. A perbeszédekre — előre­láthatólag — július 3-án kerül sor Szekszárdon. a megyei bí­róság első emeleti nagytermé­ben. 4 legutóbbi fogászati hónap tapasztalatai Az Egészségügyi Felvilágo­sítási Központban összegezték a legutóbbi fogászati hónap tapasztalatait. Mindenekelőtt megállapították, hogy a fogá­szati hónaphoz kapcsolódó ak­ciók országszerte mind na­gyobb méretűek és azokat sok helyi ötlet, kezdeményezés jel­lemzi. Példaként szolgál első­sorban Fejér, továbbá Szol­nok, Veszprém, Zala megye és Debrecen város. Különösen kiemelkedő szerepet töltött be be az akciókban az Ifjúsági Vöröskereszt, de hasznos volt a pedagógusok közreműködése, a megyei egészségnevelési cso­portok, valamim a tanácsi művelődésügyi osztályok segít­sége is. A sok éves eredményes mun­ka abban is tükröződik, hogy a fogászati szakellátásban év­ről évre növekszik a forga­lom. Néhány jellemző adat; a fogtömések száma az utóbbi tíz évben 1 millió 186 ezerről csaknem kétmillióra emelke­dett. Kétségtelenül hozzájárult a széles körű egészségügyi fel- világosi tó-nevelő tevékenység is ahhoz, hogy a tíz év előtti egymillió 200 ezer darabbal szemben, a legutóbbi eszten­dőben több mint 4 millió fog­kefe talált gazdára, s az 1962. évihez viszonyítva kétszer any- nyi, tehát 20 millió tubus fog­krémet vásároltak. Erősödik a lakosság körében a fagromlás megelőzésére irányuló törek­vés. Ezt igazolja hogy amíg 1962-ben a fogászati kezelések száma 7 millió volt, 1972-ben csaknem 10 millió. Ez 33 szá­zalékos emelkedésnek felel meg. Az egészségügyi szakembe­rek — a tapasztalatok alap­ján elhatározták, hogy az idén ősszel ismét megrendezik a fogászati hónapot, A hang­súlyt a jövőben is változatla­nul a megelőzésre, a fogak ép­ségének megóvására helyezik. Ennek során különösen nagy figyelmet fordítanak az ifjú­ságra, mert a tapasztalatok szerint a fogromlás főként a gyerekeknél, illetve a tizen­éveseknél lép fel. (MTI). BORVÁRÓ ZOLTÁN _________________________________ A z üzemek töriénete példányban jelenik meg Ma még órákat kell levéltárban tölteni, ha az ember meg akarja tudni egy Tolna megyei üzem keletkezésének, alapításának történetét. Sajnos egyre kevesebb a régi munkások száma, akik még élőszóval tudnak a múltra emlékezni, hogyon kezdődött Tolna megyében az iparosodás. Néhány bányászati emlék - a nagymányoki szénbánya történeti leírása, a váraljai bányászat története — fennmaradt, mert évtizedekkel ezelőtt volt néhány szorgalmas és történelmet szerető ember, aki megírta a bányá­szok, a bányászat Tolna megyei történetét. Más iparág múltját jószerint nem ismerjük. Csak egyes eseteket jegyeztek fel Tolna megye történelmé­vel foglalkozó személyek: a dombóvári Lexa-teglagyár tulajdono­sa még újságot is kiadott a századforduló előtt, a Bonyhádi Zo­máncgyárban az első világháborúban hadifelszerelést is gyártot­tak, o Péterman- és Glaser-cipőgyár már a felszabadulás előtt világhírű volt. Kik voltak a Tolna megyei ipar jeles személyisé­gei, milyen feltalálások, érdekes gépek szerkesztése fűződik ne­veikhez? — kevés az információnk. A munkásmozgalom-történet egy-egy üzemben még úgyszintén fehér volt — fel kell fedezni. A napokban meghirdették az országos üzemtörténeti pályá­zatot. Ennek az a célja, hogy az üzemek államosításának negyed- százados jubileumán feldolgozzák az ipar fejlődésében számot­tevő huszonöt év eseményeit. A SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ, az MSZMP Párttörténeti Intézete és a Magyar Történelmi Társulat hirdette meg a pályázatot. A pályázat kétféle ,.kategó­riát" említ. Az elsőbe az elemző műveket sorolja, míg a második­ba a dokumentációs és leíró munkákat. A pályázatot meghir­dető szervek úgy vélik, még időben kérik a történelmet kedve­lőktől, az írással foglalkozóktól, hogy dolgozzák fel az üzemek történetét. Nyilván megyénkből is sokan jelentkeznek majd. Tu­dunk néhány kezdeményezésről: Simontornyán a bőrgyár króni­káját rendszerezik, Tolnán a selyemfonógyár alapításától, nap- jain-kig rengeteg dokumentum és visszaemlékezni jól tudó régi munkás várja, hogy valaki megírja a gyár történetét. A Paksi Konzervgyár csaknem egész történeti anyaga például egyik mun­katársunk tarsolyában van — éppen csak a rendszerezés, fel­dolgozás van hátra. Az üzemtörténeti pályázatra készített műveket a megyei szak- szervezeti központokhoz kell elküldeni, ha lehetséges, két pél­dányban 1974. április 4-ig. Eredményhirdetés 1974. augusztus 20-án lesz. Az elemző pályamunkák két-két első, második és har­madik díjat 12 000, 8000 és 4000 forinttal adnak ki. A dokumen­tációs, leíró pályamunkákat is két csoportban értékelik, ezek díja 4, 3, illetve 2 ezer forint. A Szakszervezetek Tolna megyei Taná­csán a pályázaton részt vevők számára bővebb felvilágosítást adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents