Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai írásbeli felvételi vizsgák

A társadalmi munkások nagyobb megbecsüléséért

Hétfőn országszerte megkezdődtek ez írásbeli felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti es levelező tagozatain. Minden eddiginél többen, csaknem 64 000- en jelentkeztek a különböző fakultásokra: a most érettségizők es a korábban végzettek közül a nappali tagozatokra 41 128-an pályáznak, az eddigi összegezések szerint 6416- an felvételiznek az esti tagozatokon, 16180-an pedig * különböző intézmények levelező fakultásain. ^ ,, 4

Hétfőn, a felvételi vizsgák első napján az állam- és jog- tudományi karokra pályázók írták meg dolgozataikat. A jogi fakultások változatlanul divatosak: a jelentkezők arányéhoz képest a fővárosban és Szegeden így csak minden

ötödik, Pécsett pedig minden negyedik jelentkezőt tudnak majd felvenni. Kedden a bölcsészettudományi karokra pályázók írásbeliznek. A túljelentkezés itt is jelentős: egészében véve a budapesti bölcsészkaron például több mint 7,5-szeres, a szegedi bölcsészkarén több mint négyszeres, a debrecenin több mint háromszoros a túljelentkezftk aránya. Szerdán írásbeliznek a műszaki egyetemekre főiskolákra, valamint a természettudományi karokra jelentkező fiatalok. Az idén érettségiző 55 000 diákból, valamint, a korábban végzettek közül 2100-an kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken. A különböző műszaki jellegű főiskolákon több mint 3300 új üzemmérnököt kívánnak kiképezni.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, a

Külkereskedelmi Főiskolára, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára, továbbá az agrárjellegű felsőoktatási intézményekbe jelentkezők június 28-án írják meg felvételi dolgozataikat. Jelentős az érdeklődés a közgazdászpálya iránt: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 560 helyét 1649-en pályázták meg, így minden harmadik jelentkezőt vehetik majd fel az első évfolyamra. Június 29-én az orvostudományi egyetemekre felvételizők Írásbeliznek. Az orvostudományi egyetemek valamennyi -fakultásán együttvéve 1240 elsős kezdheti majd meg tanulmányait.

Az írásbeliket követően egykét napon belül valamennyi tagozaton megkezdődnek a szó. beli felvételik és általában július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejeződnek.

A felvételi bizottságok július végén, augusztu* elején írásban értesítik határozatukról a jelentkezőket. A sikeresen vizsgázott, de elutasított pályázók a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül az illetékes miniszterhez címezve fellebbezhetnek. A fellebbezések elbírálására előreláthatóan augusztus második felében kerül sor. (MTI),

Hogy igamám. vára» legyem

Dombóváriak — Dombóvárért

Találomra választott utcák. A járási népfronttitkár előre sietett. „Majd a másik sarkon találkozunk. Mozgósítani kell az embereket az útépítésre.'’ Ketten maradunk Kovács Józseffel, a költségvetési üzem vezetőjével.

— Hűek ezek az utcák a nevükhöz — mondja,

— Miért?

— Látja a rengeteg virágot? . Ez a Szegfű, amaz meg a Liliom utca.

Tízezer tő virág, több mint ötszáz fagyalcsemete szegélyezi a járdát.

— így, ránézésre nem látszik nagy dolognak. Pedig sokat dolgoztak az itteniek, amíg ebből a ..kőbányából” virágos- kertet csináltak.

Látos János, a nyugdíjas vasutas elénk jön a Szegfű út- ca 8-ből.

— Hány embert ismer az utcájukból. János bácsi?

— Mindenkit. Itt van most ez az útépítés. Láthatta, hepehupás, gidres-gödrös az út Mondják, hogy ősz előtt megjön az úthoz az építőanyag. A Szegfű utca lakói nagyon várják. Dolgozni szeretnének.

A nyár végén — átmenetileg — a költségvetési üzem salakot, földet hord ide, az utca lakói pedig elkészítik ta. «***• . ...- o

Vasutasfeleségek. Mosolyognak.

A járda mellett csákányok, ásók nyoma látszik.

Rengeteg sódert elhordtunk innen, olyan volt ez a rész. mint a sóderbánya. Most nézze meg! Az egész Liliom utca rendben van.

Kurucz József, aki közben csatlakozott hozzánk, megjegyzi:

— Javarészt háztartásbeliek az asszonyok. Mondták is sokszor, hogy többet dolgoznak, mintha üzembe járnának.

— Megérte?

— Meg — mondja Musitz Ferencné.

— Mi a véleményük a társadalmi munkáról?

Herczeg J ánosné:

— Kell, szükség van rá. Kovács József né:

— Van eredménye: egy szép utcával gazdagabb lett Dombóvár. Meg hát, mi is jól jártunk. Nem mindegy, hogy hol lakik az ember.

— Terveznek még társadalmi munkát a Liliom utcában, Kurucz elvtárs?

— A legfontosabb a járda. Idén megcsináljuk. Az a fontos. hogy még az esős idő beállta előtt készen legyen. Különben nincs az a gyalogos, aki tiszta cipővel bejön ide. Kétszázötven méter lesz.

A költségvetési üzem vezetője közbeszól:

— Az egész városban negyvenkét kilométert kell _ megcsinálni. Ü.

Hogyan vélekedik a társadalmi munkáról Vidóczy László. Dombóvár város Tanácsának elnöke?

' — Az összefogásra, a közös munkára nálunk különösen szükség van. Véleményem szerint egy város még nem város

minden szempontból, ha híva. talosan annak nevezik. Rengeteg munkát kell elvégezni, melyet a tanács — sok esetben — nem is képes teljesíteni. Kire számíthatunk? A lakosságra. A cél pedig nyilvánvaló. azért fogunk össze, hogy a város igazán város legyen.

— Vidóczy elvtárs, meg tudna-e nevezni néhány dombóvárit, aki különösen élen jár a közös munkában?

— Nehéz kérdés, de megpróbálok válaszolni. Kiss Ferenc nyugdíjas iskolaigazgatót, Bárány László nyugdíjast és Takács József aktív vasutast említeném. De nem szabad megfeledkezni az üzemekről sem. Különösen nem az UNI- VERZÁL Szövetkezetről, a helyi ÁFÉSZ-ról. az Alkotmány Tsz-ről és a MÁV-fűtőházról sem. VARGA JÓZSEF

Negyedszázada a honvédelem

A paksi járás MHSZ- titkára a legutóbbi tar- tartalékoslövészet eredményeit értékeli Kovács Lajossal, a dunaföldvári tartalékosklub titkárával.

— Elég jól szerepeltek a földváriak — állapítja meg a járási titkár. — néhányan elérték a kiváló szintet, a nagy többség a jó eredményt. Pedig a követelmény elég magas, hadipisztollyal három lövésből huszonöt kört kell lőni kiváló eredményért. De a földváriakat azért is elismerés illeti, mert negyvennégyen voltak a lövészet közel száznyolcvan résztvevője között.

— Ezt mi magunk is jónak tartjuk — mondja Kovács elv. társ — részben azért, mert ko. rabban 28—30 tartalékosunk volt egy-egy lövészeten, részben azért, mert a mostaniak közül vagy harmincán új tartalékosok. tisztek, tiszthelyettesek, honvédek.

— Az új erők bevonásával ulajdonképpen a községi párt- lizottság határozatát hajtjuk égre: a községben még élet- épesebbé. mozgalmasabbá enni a honvédelmi szövetség nunkáját. Van olyan székiázunk. amelyben össze lehet önni. tanulni, szórakozni, és ntután a községi művelődési láz már kicsi az igényekhez lépest, még kulturális prog- -amoknak is helyei tudunk ad.

— Honnan, miként az új erők a honvédelmi tömegmun. kához?

— Elég nagy a község. Ne mondjak mást, itt nálunk, a gumiipari szövetkezetben is van tartalék. Az idei évtől két szocialista brigád is részt vesz a Honvédelmi Kupa lövészverseny minden fordulóján: a szerszámkészítők. Dúl Béla gépészmérnök vezetésevei — különben ö a repülőmodellezők vezetője az általános iskolában és a gimnáziumban. és a szállítók, Becke József vezetésével — aki mun- késör-rajparancsnok. De a laboratóriumban dolgozó nők kő. zül is többen eljárnak a lövészetekre. sőt elnökünk. Hóimat- József is.

A dunaföldvári tartalékos- klub az elmúlt években többször kapott elismerést. 1958- ban tagozatként alakult, majd a Honvédelmi Szövetség átszer. vezése során szerveződött klubbá.

— A tartalékos tisztek, tiszt- helyettesek tájékoztató oktatásához sok segítséget kaptunk éveken keresztül a Zrínyi Aka. démia egyik, innen származó

; tanárától, az ő katonapoliti- i kai előadásaiból.

' — A gazdasági vezetőkkel

sikerült már olyan kapcsolatot kialakítanunk, megértetnünk a honvédelem szerepét, hogy a , különböző tanfolyamokon részt V vevő sorkötelesektől rendszeNehez döntés elé került oz egyik dunántúli megye tanácsa és a megyei népfrontbiiottsóg. A faluszépítést és -fejlesztési versenyben két község érte el a legkiemelkedőbb eredményt. Ha csupán o végzett munka értékét nézik, nem lett volna vitás, melyiknek ítéljék oda az első dfjat. Az egyik község csupán az évada bővítésénél majdnem annyi társadalmi hozzájárulást tudott felmutatni, mint amennyit a másik község oz egész falufdjlesz- tésben produkált, a parkosítástól oz iskolák patranálásáig. De amíg az első községben a közületek, szövetkezetek adományozása biztosította a sikert, a másik községben a lakosság bévgná- sávol, tevékeny közreműködésével érték el a jó eredményt. A megyei vezetők végül is ezt a munkát értékelték nagyebbra, mivel több energiát, több erőfészítést igényelt, mind a lakosságtól, mind a helyi vezetőktől.

A társadalmi munka megítélésénél előforduló ilyen esetek reális összehasonlító módszerék kidolgozását sürgetik e tevékenységek nyilvántartásában és értékelésében. Ezt a munkát a Hazafias Népfront vállalta a Tanácsakadémia Tanácsigazgetási Szervezési Intézetének közreműködésével. Az irányelvek hangsúlyozzák: ha egy létesítmény építésénél a lakosság társadalmi munkát végez, azt a kivitelező köteles járandáságcsökkentö tényezőként szerepeltetni. Minden munkát, amely forintban mérhető, nyilván kell tartani az érvényben lévő át- és bfrnormák alapján. Ahol a mennyiségi teljesítményt nem lehet feltüntetni, ott órabérben kell a társadalmi tevékenységet „elszámolni".

Az irányelvek nem érintik a különböző társadalmi szervezetekben, bizottságokban — tanácstagként, népi ellenőrként, vörös- keresztes aktívaként — stb. végzett társadalmi munkát. Csők a társadalmi munka „klasszikus formájáról" van itt szó, gmety értékelhető fejlesztésekkel függ össze. A társadalmi munko szervezésében követendő gyakorlót, hogy lehetőleg mindenki e maga szolimájában dolgozzék. A fizikoi társadalmi munka területei általában ismertek. A szellemi foglalkozásúak oz eddigi tapasztalatok szerint főleg a tanulmánytervek, előzetes költségvetések, kisebb kiviteli tervek készítésében, műszaki ellénőrzésben, művezetésben, szaktanácsadásban működhetnek közre.

Ösztönözni kell az olyan bevált kezdeményezések térhódítását is, amikor a tanács vállalattal, szövetkezettel közösen valósít meg fejlesztéseket. Az ilyen segítségért a gyárakat, a szövetkezeteket az erkölcsi elismerésen túl rendszerint azzal is jutalmazzák, hogy figyelembe veszik dolgozóik érdekeit bizonyos döntéseknél: meghatározott számú férőhelyet biztosítanak például az óvodákban, napköziben, előnyben részesítik az üzem munkásait a házhelyek, a hétvégi télkek parcellázásánál.

A tórsodalmi munkát végző egyének és kollektívák erkölcsi, anyagi elismerése tekintetében is kiatokuh az egységes álláspont. A fő módszer oz erkölcsi elismorés, amelyhez jól felhasználható a kitüntetések jelenlegi rendszere, az émtékplakettől a kormány- kitüntetésekig. A népfront V. kongresszusa hatórozötónok megfelelően például az idén augusztus 20-án adják át elző Ízben a népfrontmunkábcn, a társadalmi akciókban kiemelkedő műnkét végzőknek a Hazafias Népfront Országos Elnökségének kitüntető jelvényét.

A tanácsok, a népfrontbizottságok az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet fordítanak g hatékonyabb társadalmi munkára. A fizikoi társadalmi munka értéke országosén évente megközelíti az egymilliárd forintot. Dinamikus fejlődést, dicsérendő eredményeket jelez ez a szám, de ha lebontják városokra. községekre, akkor kiderül, nagyok itt még a tartalékok. Az értékelés, a nyilvántartás és az elismerés új irányelvei, módszerei ennek a tartaléknak a kiaknázásét célozzák.

KESERŰ ERNŐ

szolgálatában

résén számon kérik: ott voltak-e a foglalkozásokon?

Kovács Lajos már több. mint tíz év óta titkára a tartalékosklubnak, de van egy régebbi társadalmi megbízatása is: tizenötödik éve önkéntesrendör- esoportvezető. A két megbízatás nemcsak, hogy megfér egymás mellett, hanem sokszor kiegészíti is egymást.

— Egyik is, a másik is szocialista vívmányaink, társadul, mi rendünk védelmét szolgálja. Annak idején tizenöt fővel alakult meg az önkéntes rendőri csoport. Közülük a hét legjobb rövidesen munkásór lett. Ha valaki kiválik a csoportból, tudunk helyére állítani az MHSZ-aktívákból. Például, önkéntes rendőr a lövészklub titkára is. Az oktatást —főleg, ha filmvetítés kíséri •— gyakran tartjuk az MHSZ- székbázban. Az igaz, hogy sok szabad idomét leköti, viszont emberek neveléséről van szó. Jól tudjuk, minden normális ember küzd a háború ellen —. de azt is. hogy az ellenség nemcsak azért rettent vissza eddig a háború kirobbantásától. mert kommunisták vagyunk. A külső ellenségtől mag kell védenünk az országot, de gondoskodni kell arról is. hogy határainkon belül meglegyen a közrend, a közbiztonság.

Kovács Lajos több, mint tíz év óta klubtitkár, tizenötödik éve önkéntesrendor-csoportvezető ét több mint negyedszázada társadalmi munkása a honvédelemnek.

— 1848-ban kerültem fel

Budapestre. A BSZKRT újpesti pályafenntartásánál alakítottuk meg a Szabadságharcos Szövetséget. Micsoda mozgalmas idők voltak azok... Alsó- gödön szabadságharcos-tábort. Csömörön pártiökoiét épitet. tünk munka után. délutánonként és a szabadnapokon. Harci túrákat, honvédelmi háromtusa-versenyeket rendeztünk a Csillaghegyen. Pilis- vörösvárott. 1946. május elsején a felvonulók közt meneteltem. az 1200 egyenruhás szabadságharcos között. Majd bevonulás következett, tiszti- iskola, vándorlás a déli határtól az északiig. Nem volt könnyű politikai tisztnek lenni. amikor volt olyan parancsnokom, aki jutási őrmesterből lett ttszt. Nem is tagadta meg a jutási nevelést 1956-ban.

1957-ben leszereltem. Csak a hivatásos szolgálattól váltam meg. a honvédelemtől nem. Visszakerültem Dunaföldvárra. és amint a Honvédelmi Szövetség újjászerveződött megalakítottuk a tartalékos tiszti tagozatot. Azóta mindig van tennivaló.

*

A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának hu- s/.onötödtk évfordulója alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki a honvédelmi miniszter Kovács Lajost, a duna- földvári tartalékosklub titkárát RÍ.