Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

Tananyagcsökkentés -r—a középkorban ■A. korabeli dokumentumok alapján biztosra vehető, hogy Esztergomban már 1000. körül működött iskola. Hegedűs Rajmurfd, az Esztergomi Ta­nítóképző Intézet tanára, aki a város oktatási múltjának hosszú idő óta lelkes kutató­ja. néhány írásos dokumen­tum és a középkori ismere­tek alapján megközelítő ké­pet állított össze arról, hogy niit és hogyan tanítottak a múlt iskoláiban. Munkájához a legfőbb forrást az esztergo­mi főszékesegyházi könyvtár­ban őrzött kéziratok, első­sorban a Szálkái Kódex (Szálkái László későbbi hercegprímás­nak Sárospatakon több évért át írt jegyzetanyaga), vala­mint a Széchényi Könyvtár­ban levő, minden . bizonnyal az esztergomi káptalani isko­lában készült 224 levélből álló kézirat jelentette. Mint a kutató megállapítot­ta, a tananyag két ríagyobb csoportot alkotott. Az egyik­be a középkori általános mű­veltség törzsanyaga, a gram­matika, a dialektika és a re­torika, a másikba pedig az . aritmetika, az algebra, az asztronómia és a zene tar­tozott.. Míg az első csoport tananyaga kötelező volt, a má­sodikból csak azt tanították, amit a helyi sajátosságok megköveteltek és lehetővé tettek. Bár legtöbbször századokon át ugyanazt a tankönyvet használták, a magiszterek és rektorok a kor követelményei hez igazították az anyagot, kommentálták, magyarázták azt. A tanítás módszere ál­landóan korszerűsödött. Míg például a X. században csak római számokat használtak, fejben és ujjal számoltak, addig a XIII. század elején általánossá vált az arab szám­jegyek használata, a helyi ér­ték és a zéró alkalmazása. Ekkor bővült a műveletek köre, a négyzetre emeléssel és a gyökvonással. A középkor iskoláiban, így az esztergomi káptalani is­kolában is a diákoknak na­gyon sokat kellett könyv nél­kül tanulniuk. Könyve (kó­dexe) ugyanis többnyire csak a tanítónak volt. Az emléke­zetbe vésést megkönnyítették azzal is, hogy versbe foglal­ták az ismereteket. A világ legnagyobb nagyolvasztója A világ legnagyobb nagy- olvasztóját Dunkerque-ben he­lyezték üzembe, ez év ápri­lisában. Olvasztóövének át­mérője 14 méter, teljes tér­fogata pedig 4526 köbméter. A kemencetoroknál az ellen­nyomást 2,5 bar szintjen le­het tartani, a szél hőmérsék­letét pedig 1300 C fokon. Na­pi termelése elérheti a 10 ezer tonna öntvényt, s az évi 3 millió tonnát. Egyedül tehát majdnem annyit fog termel­ni, mint a Dunkerque-ben már működő három kohó együttesen. A konstrukció tel­jes súlya az ellenállások és az alapok nélkül meghaladja a 30 ezer tonnát. A villany- szerelők által felszerelt csat­lakozósarkok száma megha­ladja az 50 ezret. E berendezés segítségével az öntők mestersége már nem annyira vad küzdelem lesz a tűz és a por ellen, ha­nem inkább mechanizált be­rendezések irányítása és fel­ügyelete. Számítógép határozza meg és irányítja az alapanyagok betöltését, amelyeket 36 ve­remben raktároznak és ros­tálás és lemérés után 2,4 mé­teres szalagon szállítják a kemencetorokhoz. Ugyanez a számítógép meghatározza a fűtés optimális feltételeit is. Erre is állandóan egy máso­dik számítógép felügyel, amely meghibásodás esetén azonnal átveszi az irányítást. Az ön­tési műveletek teljesen me- chanizáltak. Megjegyzendő, hogy a kor- rozív gőzöket megkötik és elbontják, a nagyolvasztóból (óránként 800 ezer köbméte­res teljesítmény) távozó gázt pedig addig tisztítják, amíg hét milligrammnál kevesebb port tartalmaz köbméteren­ként. A világ első részletes környezetvédelmi térképe — Újpestről A világ első környezetvé­delmi térképe készül Buda­pesten Domokos Györgyné dr. Holub Mária egyetemi do­cens javaslata alapján és az általa kidolgozott módszerrel. Az 1:2000 méretarányú, te­hát igen részletes, a tervezés­nél is felhasználható térkép a levegő szennyező forrásait tünteti fel. Ábrázolják rajta egyebek közt háztömbönként a háztartási fűtés okozta szennyezést, az ipari létesít­mények által kibocsátott szennyezőket, a terület alap­vető meteorológiai viszonyait, az épületek magasságát — amelyeknek ismerete nélkül a levegő áramlása nem számít­ható ki — a kémények ma­gasságát, az utcák poros vagy pormentes burkolását, a be­épített, a beépítetlen és a zöldterület arányát, végül a gépkocsiforgalom méreteit. Ilyen részletes, a .környezet­védelem számára pontos út­baigazítást adó térkép eddig sehol a világon nem készült még. Szó van arról, hogy ha a térkép beváltja a hozzá fű­zött reményeket, ugyanígy feltérképezik a főváros egész területét. Előbb azonban a pécsi erőmű környékén ké­szítenek térképet a levegő tisztaságáról. Ezeket a térképeket nem­csak a hagyományos lég­szennyezésmérő műszerek ada­taira alapozzák, hanem azok­ra az ismeretekre is, amelye­ket légi fényképezés útján különleges filmanyagra rögzí­tett felvételek „közölnek” a növények klorofiltartalmának csökkenéséről, pontosan mu­tatva így a levegő szennyező­désének kiterjedését. Megtették a kezdeményező lépéseket az egész országra vonatkozóan valamennyi kör­nyezeti ártalom — a levegő és a víz szennyezése, a zaj- «. és fényártalom stb. — forrá- S sainak részletes feltérképezé- t' sére is. Serié ^ aj »ésyinw ' Minél nehezet)!),— annál megbízhatóbb A repülőgépeken, gépkocsi­kon, tengeri és folyami ha­jókon egyre gyakrabban al­kalmaznak nyomásra működő kapcsolókat: az első nyomás­nál bekapcsoljuk a mechaniz­must, a második nyomásnál kikapcsoljuk. A konstruktő­rök érdekes probléma elé kerültek: mekkora legyen az az erőfeszítés, amellyel a kapcsolót le kell nyomni? Le­het, hogy kiagyaltnak tűnik a kérdés —hét nem mindegy? A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy nem. Ha a kapcsolók túl könnyen mo­zognak, a kezelő több hibát követ el, mint amikor meg­nyomásukkor viszonylag na­gyobb erőre van szükség. A 700 grammos nyomás bizo­nyult optimálisnak: ebben az esetben gyakorlatilag egyet­len hiba sem történt. Miért? A pszichológusok még nem adtak választ erre a váratlah eredményre. Új akció a nikotinfögyasztás megfékezésére Az NSZK egészségügyi mi­nisztériuma egy új tájékoz­tatási hadjáratba kezdett, hogy felhívja a lakosság fi­gyelmét a cigarettázással járó veszélyekre. A minisztérium ezúttal az orvosi rendelőkben akar felvilágosító munkát ki­fejteni. Brosúrákat osztanak szét az orvosok között azzal a kéréssel, hogy ezeket adják át betegeiknek, s főként mindazoknak, akiknek beteg­ségénél (ennék létrejötténél vágy rosszabbodásánál) a nikotinfogyasztásnak is sze­repe volt. Az ingyenes brosú­ra, melynek címe „15 másod­perc elgondolkodásra”, a do­hányzásra visszavezethető kü­lönböző megbetegedéseket, a dohányzásnak az egészségügyi állapotra gyakorolt káros ha­tását mutatja be. A dohá­nyosok tipikus betegségeivel foglalkozik ezzel egyidejűleg egy plakátsorozat is. Az ak­ció kezdeményezői remélik, hogy felvilágosító munkájuk­kal ezáltal — mivel ezt főleg a betegekre összpontosítják — különösen jó eredményt tud­nak majd elérni. pfc < Múmia — Potsdam közelében Mintegy 20 ezer kíváncsi ember látogat el évente a Potsdam körzetében fekvő Kampehlbe, hogy megtekint­Napenergiával töltött öngyújtó Az NSZK-ban állították elő a felvételünkön látható új­szerű öngyújtót, ami a Nap energiájának hatására műkö­dik. Az öngyújtó szolár-cellái elektromos energiává alakít­ják át a fényt. Az enérgja tárolásáról egy kis acálelem gondoskodik. A „Solartronic” elnevezésű öngyújtó feltöltött' állapotban legalább 1500-szor ■ tűd’fellobbani. se Kahlbutz lovag földi ma­radványait. A 9,8 kilogramm súlyú, 1,70 méter magas mú­mián sem a balzsamozás. sem másféle konzerválásmód nyomai nem látszanak. Furcsa mese maradt fenn róla: Christian Friedrich Kahlbutz feudális földesúr 1702- ben költözött el az ámyékvilág- ból, mint 11 törvényes és 30 házasságon kívül született gyermek atyja. Állítólag 1690- ben agyonütötte Pickert pász­tort, mert menyasszonya megtagadta tőle a „ius pri­mae noctis” alapján őt „megillető” nászéjszakát. Kahlbutz a törvényes eljárás során kijelentette: „Ne enyésszen el a testem, ha én vagyok a gyilkos.” Ez aztán így is történt. A hajdani gyilkos teste és legendája egyaránt fennma­radt, a tudósoknak azóta sem sikerült a rejtély nyit­ját megtalálniok. Pedig olyan híres orvosok is b uzgólkod- lak ennek érdekében, mint Rudolf Virchow és Ferdinand Sauerbruch. A modern tudomány a kö­vetkezőképpen magyarázza az esetet: mumifikáló hatást kelt­hetnek olyan természeti felté­telek, mint a szorosan zárt tölgyfa koporsó, az állandóan járó száraz levegő általában a szárazság és a talaj radioak­tivitása. Á Kahlbutz-múmia a jól kifizetődő idegenforgalmi att­rakciók sorába került, legen­dájában nehéz különválaszta­na a költészetet és a valósá­got. Annyi bizonyos, hogy a belépődíjként fizetett szerény obulusokból városi padokat, utcai lámpákat és csatornát építenek. Lengyel ég szovjet konstruktőrök közös müve ■ r Uj mezőgazdasági repülőgép A lengyelországi Mieleci Közlekedési Eszközök Gyárá­ban lengyel és szovjet konst­ruktőrök közösen dolgoznak az új mezőgazdasági repülő­gép, az M—15 modell .tervein. A maga nemében ez lesz az egyik legkorszerűbb repülő- géptípus, egész sor úttörő jel­legű szerkezeti és használati, megoldással, amelyek közül különösen a léglökéses meg­hajtás érdemel figyelmet. Kis méretei ellenére a repülőgép 2200 kg vegyszert vehet fel fedélzetére, felszállhat és le- szállhat az igen rövid, füves tábori repülőtereken is, ezen kívül igen alacsonyan és kis sebességgel is képes repülni. Mielecbert a lengyel repü­lőgéptervezők bevontak mun­kájukba . számos kiváló szov­jet repülőkonstruktőrt is. A szovjet repülőgépipar kutató- intézetei, a híres Antonov- és Jakóvlev-íéle repülőgép- gyárak istb. a . tervezőkol- l'ektíva rendelkezésére bocsá­tották. a szükséges kutatóbe­rendezéseket. Ennek köszön­hető, ■. hogy, az új repülőgép , prototípusának építési ideje két ■ évre csökkent. A .világviszonylatban • ritka­ságszámba menő „repülő la­boratórium”, az új lengyel— szovjet mezőgazdasági repülő­gép első példánya már né­hány hónapon belül felröp­pen a magasba. Röviddel ez­után megkezdik Mielecben az új típus sorozatgyártását. MAGAZIN * MAGAZIN * MAGA A „repülő mezőgazdászok” kilátásai biztatóak: elsősor­ban azért, mert a Szovjetunió területei felett egyre nagyobb mértékben használják fel a repülőgépeket agrotechnikai célokra, s így növekszik a gé­pek felvevőpiaca. A Szovjetunió segítsége te­hát lehetővé tette, hogy Len­gyelország — több évi pan­gás után — tömegméretek­ben állítson elő korszerű re­pülőgépeket. A repülőgép­ipari lengyel—szovjet koope­ráció megteremtése igazolja, hogy a lengyel ipar lehetősé­geit és a lengyel műszaki szakemberek képességeit a szovjet partner nagyra ér­tékeli. Jrf.

Next

/
Thumbnails
Contents