Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Térkép az olaj főid alatti országútjairól Dr. Stegena Lajos tanszék- vezető egyetemi tanár és mun­katársai térképeket készítettek arról, hogy az ország felszíne alatt hogyan helyezkednek el, hol emelkednek és hol mé­lyülnek 1,5—3 kilométeres mélységben a 110, 3—6 kilo­méternyire a 170 és 5—11 ki­lométer mélyen a 250 Celsius fok hőmérsékletű rétegek. E térképeknek különleges jelen­tőségét az adja, hogy a 110 Celsius fok körüli hőmérsék­letű rétegekben fordul elő a magyar kőolajtelepek 90—90 százaléka, az eddig ismert leg­magasabb hőmérsékletű olaj­telepet 170 Celsius fokos ré­tegben találták, 250 Celsius foknál melegebb környezetben pedig elvileg sem lehet kőolaj. A kutatók megállapították a magyarországi kőolajtelepek létrejöttének módját is. Esze­rint amikor az apró olajszem­cséket tartalmazó agyagrétegek mélyre süllyedés közben el­érnek bizonyos hőmérsékletet, olyan kémiai átalakulás; megy végbe bennük, ami kiszorítja belőlük az olajszemcséket a környező homokos rétegekbe. Az ott állandóan áramló víz ezeket mintegy hátára veszi és szállítja mindaddig, amíg va­lahol megfelelő felboltozódást talál, s ahol olajterhét lerak­hatja. Megjegyzendő, hogy az említett kémiai átalakulás mindig a 80 és 120 Celsius fok közötti hőmérsékleten követ­kezik be. A mélyben áramló víz hőt is szállít: tehát ahonnan jön, ott lehűlés, ahova érkezik, ott fel- melegedés következik be. Ste­gena professzor megvizsgálta és térképeken rögzítette, hol vannak Magyarországon olyan területek, ahol a megfeielő mélységben egymáshoz közel legalább 10 Celsius foknyi hő­mérsékletkülönbség található: nyilvánvalóan csak a melegebb környezetbe szállíthatta, ott gyűjthette össze az olajszem­cséket a mélyben áramló víz. Ily módon meg is határozta azt az öt területegységet, ahol Magyarországon ígéretesnek látszik a további részletes ku­tatás, hiszen ezeken a terüle­teken megvolt minden felté­tele a kőolajtelepek kifejlődé­sének. A jelek arra mutatnak, hogy hazánkban még a 110 Celsius fok körüli hőmérsékletű réte­gekben is van kilátása a „hid­rodinamikai” alapokon nyugvó kőolajkutatásnak. Miért világít az állatok szeme éjszaka? „Egy pikoló világos“ szesz nélkül (Interpress, Warszawa) Lengyelországban, a Lódzi Műszaki Egyetem Erjesztés­technológiai és Mikrobiológiai Intézetében kutatásokat vé­geznek olyan szeszmentes sör desztillációs előállításával kap­csolatban, amelynek színe és íze a népszerű teljes világos („full light”) söréhez hasonlí­tana. ,Az intézet laboratóriu­mában a malátaextraktból ké­szült friss sörből C-vitamin hozzáadásával kidesztillálták az alkoholt. Az így nyert szesz, mentes sört erjesztett maláta­oldat hozzáadásával ászokolják és karbonizálják. A világos sör gyártásánál alkalmazott komló helyett komlókivonatot hasz­nálnak. Az így nyert szesz­mentes sört a kóstoló szak­emberek pozitívan értékelték. A szeszmentes sör minősé­gének további javítását és ter­melési költségeinek csökkenté­sét célzó kutatások befejezése után megkezdődik az ital fél­üzemi méretekben való gyár­tása a varsói Erjesztéstechni­kai Intézet Sör- és Malátatech­nológiai Laboratóriumával kar­öltve! Az italt nyilván nagy megelégedéssel fogadják majd a szeszmentes italok hívei és a gépkocsivezetők, akiknek je­lenleg az „egy pikoló világos” is tilos. Aki éjszaka sötét utakon autózik és fényszórójával pász­tázza az előtte levő utat, nem egyszer hirtelen már messzi­től kísérteties apró fényvissza­verődéseket észlel az út men­tén. Minden autós ismeri ezt a jelenséget, de csak kevesen gondolkodnak el rajta, hogy miért csak az állatok szeme világít s az emberé miért nem. Minden kutyatulajdonos jól is­meri ezt a szemvisszaverődést, legtöbbször azonban adottnak veszi anélkül, hogy gondolkod­na rajta. A kutyának és más állatok­nak a szemében á retina mö­gött úgynevezett tapéta, azaz egy fehéresen világító vékony visszatükröző szövetréteg he­lyezkedik el, amely minden belső fénysugarat visszaver, s ezáltal jobb látást biztosít. Az ember szabályosan vak éjsza­ka. nem rendelkezik ugyanis ilyenfajta tapétával. A sötét­ség beálltával jelentősen meg­Hova lettek a fókafiókák? Svédországban, elsősorban az északi partvidékeken egyre nagyobb nyugtalanságot kelte­nek a halászok és a természet­gondozó egyesületek beszámo­lói, amelyek az utóbbi évek­ben a Keleti-tenger északi ré­szén élő három fókafajta tel­jes eltűnéséről tudósítanak. A közvélemény már néhány évvel ezelőtt értesülhetett ar­ról. hogy veszély fenyegeti e nagy és értékes tengeri emlő­sök állományát és számos ri­portot olvashatott a sokszor meglehetősen tehetetlen álla­tok kíméletlen és véres va­dászatáról. A halászok pedig már ko­rábban felhívták a figyelmet a fókaállomány csökkenésére, arra, hogy itt ismét egy ritká­vá vált állatfajtát fenyeget a megsemmisülés. A fókavadászat azóta inkább titokban, de nem kevésbé ered­ményesen folyt, mint koráb­ban. A megsemmisítő csapást azonban ezen a télen nem is . vadászok, hanem a szokatlan időjárási viszonyok jelentet­ték. A fókák fiókáikat az év első hónapjaiban a szilárd jég­takarón hozzák világra, ame­lyet a Keleti-tenger faunájá­nak legjobb ismerői szerint a viharnak háromszor kell szét­törnie, az újszülötteknek ugyanis szükségük van a jég képezte sáncok és mélyedések védelmére. Itt őrzik és táplál­ják őket a fókaszülők. Életüknek harmadik hete előtt a szilárd talaj hiánya biztos halál számukra, hiszen ekkor még nem tudnak úszni. Ezen a télen azonban á Keleti- tengernek csupán az egészen északi részén képződött szilárd jégtakaró s a délebbre, a vé­kony jégtakarón született fió­kák kivétel nélkül elpusztul­nak. Az emberek rablóhadjá­rataihoz tehát még a termé­szet gyilkos szeszélye is járul. Eddig a pillanatig minden­esetre egyetlen beszámoló sincs, amely újszülött fókák előfordulására engedne követ­keztetni. sőt a felnőtt fókák is eltűntek nyomtalanul. nagyobbodnak a kutya szemé­nek pupillái. Az autó fényszó­rójának éles fényét ez a réteg felerősítve veri vissza. Minél fényesebb a fényforrás, annál erősebb a visszaverődés. A visszatükrözött fény színe lé­nyegében attól függ, hogy a szemet érő fény maga milyen színű és jelentősen eltér állat­fajonként. A kutya szeme pél­dául • lehet zöldessárgás, más­kor meg vöröses, a macskáé zöldes. A szarvas sárgás színt, a borz kékeset tükröz vissza. Ha minden autós egy kicsit jobban odafigyelne erre a „kí­sérteties fényekre”, akkor még sok állat életben lehetne, amely a gumikerekek alatt roncsolódott össze, súlyos sé­rüléseivel a legközelebbi fe­dezékbe vonult és ott pusztult el. Ez esetben a csülkös vad pusztulását nem okozná 50 százalékban a gépkocsi, amely számos esetben nagy sebesség­gel ütközik össze ezzel a vad­dal. A vadban gazdag terüle­teken az Autobahn mentén az utóbbi években magas keríté­seket emeltek. Ez meg is hozta az eredményt, az építés és a fenntartás költségei azonban magasak. Ha az autósokat megkérdezik a károk okairól, akkor szinte mindannyian el­ismerik, hogy látták a riasztó fényeket, de nem törődtek ve­le. A német vadvédelmi tár­saság figyelmeztető plakátot adott ki: „Kísérteties szemvil­logás, gázt kikapcsolni — fé­ket meghúzni!”. Mindenkire érvényes követelés ez. Egy nem mindennapi kutyafajtáról Kétezer évvel ezelőtt a. ger­mánokat leigázó római hadse­reg egy zömök kutyafajtát ho­zott magával, amely mind a mai napig fennmaradt Német­országban. A Rottweiler súlya Két folyó medrének áthelyezése iszapkezelés miatt Körforgalmi út tilos jelzés nélkül A Párizs körüli autóút kilo­métereit — a Porte d'Asniéres és a Porte de Clichy között — átadták az autóforgalomnak. Ezen a városi autóúton sem útkereszteződések, sem forgal­mi jelzőlámpák nincsenek. Az út egész hosszában két hídon szeli át a Szajnát, továbbá át­halad két csatornán és 9 pár vasúti sínen. A város körüli autout mun­kálatait 1956 októberében kezdték meg. ,17 évre volt szükség ahhoz, hogy. kialakít­sák ezt a 36 kilométeres autó­pályái- . amelynek -megépítése az erősen urbanizáft -területen szántás technikai és emberi problémát vetett ípl. í. Leverkusennél most tisztáb­ban folyik vissza a Rajnába a víz, mint ahogy ezt eredetileg kipumpálták belőle. Nemrégi­ben avatták itt fel az NSZK legnagyobb közös derítőberen­dezését, amelyben egy vegyi konszern (Bayer) és hat szom­szédos, összesen 375 000 lakosú város szennyvizét tisztítják meg biológiailag. Hogy elegen­dő tér álljon r_end^ke?ésre a szakszerűen elhelyezett gyuj- tőmedencék és a műszaki be­rendezések számára (elégető­berendezés, vezetékek stb.), többek között két folyót is új mederbe kellett terelni. Bal oldali felvételünk iszapvezeté­keket ábrázol, továbbá égy elő­sűrítő berendezést, a hőkiese-' rélőt és a - tulajdonképpeni azftc^-raunkálatok ..véghezvi­telére szolgáló épületet, mélyet a „Porteous-eljárás” alapján kezelt iszap elégethető állapot­ban hagy el. A hatalmas szennyvíztároló medencék (jobboldalt) a mikroorganiz­musok milliói számára nyúj­tanak táplálékot, melyek ezt oxigén hozzáadásával szén­savvá és új baktériummasszává . alakítják át. • ..... wl 65 kilogramm, szőrzetének színe fekete-barna foltos, ma­gassága mindössze 75 centi­méter, farka rövid, izomzata rendkívül erős. A nyugodt ter­mészetű kutya egészen rend­kívüli helyzetfelismerő képes­séggel rendelkezik. Amint megérzi, hogy gazdája nyug­talan, vagy veszélyben van, egymaga szembeszáll az eset­leges támadóval és olyan vadul tépi darabokra, hogy mind a német juhászkutyák, mind a dobermanok megirigyelnék. Valaha ez a kutyafajta is ju­hászkutya volt, nevét a Rott- weilben található tenyésztelep- ről kapta. A történelem folya­mán gyakran előfordult, hogy a német kereskedők Rottwei­ler kutyájuk nyakörvébe — mint legbiztosabb széfbe — varrták bele vagyonukat. Az amerikai nagyvárosokban ag­gasztó mértékben növekvő bű­nözés vezetett oda, hogy a Rottweilerek száma az 1966-os 338-ról 1971-ben 256 000-re ugorjék. Nagyon valószínűnek látszik, hogy 1973-ra az ame­rikai Rottweilerek létszáma el­éri a 300 000-et. A tenyésztők véleménye szerint ennek a kutyának meg­felelő iskolázásra van szüksé­ge. Mint mondják: a rosszul idomított Rottweiler igen ve­szélyes. több kárt csinál, mint hasznot. _______________ K upola a város felett Nyugat-Szibériában most van épülőfélben az a város, amelyet teljes egészében ku­pola fed majd. Ebben a városban teleped­nek le a tyumenyi olajlelőhely dolgozói. Errefelé télen napi- . renden vannak a szörnyű hó­viharok és a hőmérő higanya gyakran süllyed a —69 fok alá. A lakóházakat, a kereskedelmi központot, . az iskolákat, az uszodát, a sportpályát és a télikertet néhány négyzetkilo- méternyi területen átlátszó kupola borítja .majd..

Next

/
Thumbnails
Contents