Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
Hatvanéves Weöres Sándor, Babits legnagyobb tanítványa £Asztalánál ültem és W. megkínált, beszélt velem; m ■ ő támogatott engem és gondolt velem, jó volt hozzám mint apám.* ^ >». íme feléje nyúlnék és kiáltanék, hangját hallom s szája nincs, felém fordul s nem érzem a tekintetét.* Hányszor mondjam, ember volt, beszélt velem, most többé határa nincs és mint rég, diákkoromban, oly közel és oly messze-messze van." '$* Babits halálakor írta Weöres Sándor siratóénekében ezeket a megrendítő sorokat. Weöres, Babits legnagyobb tanítványa. 60. születésnapját ünnepli Magyarország és az irodalmi Európa a ma legtöbb idegen nyelvre lefordított magyar költőnek. Mint csodagyerek tűnt föl 15 éves korában, 1928- ban és első versei között olyan halhatatlan remekmű akadt, mint a Kodály megzenésítette Öregek. Weöres Sándorban már akkor csodáltuk a korához képest megdöbbentően érett bölcset, akinek külseje is kínai filozófus-költőre emlékeztetett. A fiatal Wéöres Sándor két nagy költőhöz fordult bizalommal: Babitshoz és Kosztolányihoz. Babits első verseit olvasva írásban adta: még kiszámíthatatlan meglepetéseket várhatunk a fiatal költőtől, Weöres azóta is mindig halmozza a meglepetéseket. A magyar költők közül nemcsak koraérettségével, de példátlan termékenységével és sokoldalúságával is messze kiválik. Már egész fiatalon fölfedezi az Európán kívüli irodalmakat, az egyiptomit, a hindut, a kínait. A Nyugat-nemzedék sem kizárólag a Nyugat, azaz Európa szellemisége iránt érdeklődött. Babits, Balázs, Füst, Juhász, Kosztolányi, Lengyel Menyhért is földolgoztak keleti, sőt távol-keleti témákat, Weöres azonban a keleti irodalmak szellemébe, az ázsiai gondolkodás filozófiájába igyekezett behatolni. Hozzájárult ehhez nagy utazókedve is. Nemcsak könyvből ismeri a Közel- és Távol-Keletet, személyesen végigjárta Egyiptom, tói, Ceylonon, Indián, Kínán, Hongkongon át a Fülöp-szige- tekig a Keletet, — Kínában kétszer is volt, másodízben már mint a nagy kínai klasz- szikusok ünnepelt fordítója. Nincs a magyar irodalom egész történetében még egy költő, aki a földgömb annyi országában fordult volna meg, megismerkedve az emberiség ma élő legnagyobb íróival. Érdeklődése azonban nemcsak a két ősi világrész, Ázsia és Afrika antikvitása felé fordult, hanem az európai irodalom történetét is fölfedezte a görög és latin korokig visszamenően. A pogány és keresztény elemeket oly izgalmasan elegyítő kelta költészet, a germán ősköltészet és a finnugor népek népköltészete az ő tolmácsolásában vált magyar nyelven csodálatunk tárgyává. E sorok írójának alkalma volt költőnkkel egy ízben együtt dolgoznia. A Világirodalmi Antológia 2. kötetének, a közén- és renaissance-kori angol irodalomnak szerkesztőjeként nyersfordításokat készítettem e két korszak kiemelkedő angol alkotásaiból. Szöveghű. de szürke prózai fordításom szemem láttára változott át a költészet gyöngyszemévé Weöres gyors varázslata révén. A költő ajándékából birtokomban van Shelley Leláncolt Prométheuszának nyers- és végleges fordítása. Külön tanulmányt érdemelne a világirodalom e remekének magyar nyelven való újjáte- remtése Is. Szabó Dezső csúfolódik egy helyen Babitsról, hogy a világ- irodalom nagy költőinek stílusát olyan tökéletesen képes utánozni, hogy ilyen versei jobbak, mint az eredetiek. Ez sokszorosan áll Weöresre is, de mint művészetének erénye és dicsősége. A népköltészet, a ínagyar klasszikus líra és a világirodalom olyan ősforrás számára, mint Bartóknak a sokféle népdal, — esszenciáját, leglényegét jeleníti meg egy- egy költészetnek. Valóban tudatos költő, sőt tudós költő, poéta doctus. Akárcsak Babits volt. Weöres elméleti írásai igazolják ezt, de hisz ő nemcsak költő: drámái az utolsó években aratnak nagy sikereket, és tudunk arról, hogy regényei is vannak. Ugyanakkor, amikor a legigényesebb műízlést is ki tudja elégíteni (verseinek angol fordítása tizenötezer példányban kelt el naookon belül!), a legszélesebb közönségnek, a fiatalságnak és az olvasni még nem tudó kicsinyeknek, az óvodásoknak is kedvenc költője. Gyermekversei rímjátékukkal és fülbemászó ritmusukkal valósággal a magyar nyelv és a magyar lélek legmélyebb titkaiba avatják be az új nemzedékeket. Weöres Sándor nemrégiben Stockholmban töltött egy hónapot. Hírek szerint Illyés. Gyula mellett az irodalmi Nobel-díj jelöltjei között szerepel. A háború után nemzetközi népszavazás indult Nobel- díjra érdemes, de abban nem részesült nagy írók névsora felől. A modem magyar irodalom nagyjai közül Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz és Szabó Dezső kapta á legtöbb szavazatot. Ideje lenne már, hogy a magyar líra nagy képviselői is végre egyszer megkapják ezt a nemzetközi elismerést. GÁL ISTVÁN Ó vatosan magamhoz szorítottam a szakszervezet által vásárolt dinnyebefőttet, egy köteg 1934-es évfolyamú Tolnai Világlapját és egy csokor rózsazsínű szegfűt (kis gyári hibával). A szolid eleganciával berendezett kórteremben az ablak melletti ágyon feküdt Kondorossy kollégánk az adminisztrációból. Bágyadt kézlegyintéssel üdvözölt. én viszont harsányan felordítottam : — Szevasz, öreg fiú! Ez igen! Mi majd megőrülünk a vállalatnál, annyi a munka így a hó végén, ő meg szépen elbújik a kórházban... Hát szabad ezt? Haszon tálán szimuláns. Itt sütteti a hasát a nappal, az állam pénzén! Há't illik ez? Vedd tudomásul, hogy az egész osztály irigyel. Szerencsés fló- tásf — Ne bolondozz 1— nyögte kissé sápadtan —, á prof szerint meg kell csinálni a műtétet. — Bs ha meg kell vcsinálni? Na bumm! És akkor mi van? Tudod, mi lesz az egész? Katonadolog, gyerekjáték/ ipi- apacs, egy-kettő-három! A professzor azt mondja: te fvagy a fogó, aztán kész. Ekkor fehér bóbitás ápdBónő lénett az ágyhoz: — Most szépen a hóna alá tesszük a\hőSchneider Jutka: Csendélet (linóleummetszet). Szabó Dezső ismeretlen fényképe A két háború közötti időszak egyik leghatásosabb írója volt, amit talán legjobban példáz, hogy Németh László neki ajánlotta A minőség forradalmát. Műveinek java része azóta bizony megkopott, s élete büszkesége, ami a maga korában valóban indulatokat kavart, nagy regénye, Az elsodort falu ma már szinte olvashatatlan. Barokkos nyelve, tekervényes mondatai, erőszakos jelzői teljesen elvesztették hatásukat, néhány tanulmánya viszont, s mindenekelőtt a Feltámadás Makucskán, a Horthy-korszak közéletének ez a gyilkos szatírája, állja az időt. Ahogy nagy önéletrajzi visszaemlékezése is, az Életeim, ami jóval halála után, 1965-ben jelent meg. Szabó Dezsőről kevés fénykép maradt. Amit itt közlünk, irodalomtörténeti ritkaság, eddig sehol nem jelent meg, s úgy készült, hogy Szabó Dezső nem is tudott róla. Bérei László, bajai fotóművész a harmincas években a népi írók (Veres Péter, Erdei Ferenc, Németh László stb) „házi fényképésze” volt, s a róluk készített, közismert fényképek jelentős része az ö nevéhez fűződik. Részt vett a szárszói konferencián is, s itt készült mindmáig kiadatlan fényképsorozata valóban irodalomtörténeti jelentőségű. 1941-ben Rákóczi téri lakásán felkereste Szabó Dezsőt, hogy lefényképezze. Szabó Dezső azonban mereven elzárkózott, s a felvételből egyelőre nem lett semmi. A könyvnapon azonban sikerült Bérei Lászlónak egy óvatlan pillanatban le- fotografálnia Szabó Dezsőt, a kép azonban mindeddig nem jelent meg sehol. Mi adjuk közre először. mérőt. így ni — mondta kedvesen mosolyogva, aztán elsietett. —. Micsoda nő, öregem — kacsintottam Kondorossyra — átkozottul jól megy a dolgod. Ne félj, láttam, hogy nézett rád ez a tündér! — Hogy nézett rám? — nyögte kétségbeesetten Kondorossy. Küldetésben — Engem nem tudsz félrevezetni. Mindig nagy szoknya, vadász voltál. Ilyen ápolónő mellett boldogság az élet. Udvarolj csak, fiatal vagy! — intettem barátian. — Jut is nekem eszembe ilyesmi. Értsd meg, lehet, hogy még a héten 6or kerül az operációra — suttogta elmerengve. — Becsületszavamra irigyellek. Mi el kell, hogy készítsük a bonyolult exportkimutatást, ő meg itt lazsál a kórházban. Az egész ügy gyerekjáték. Lánc-lánc eszterláne, eszter- lánci cérna... A dinnyebefőttet meg ne edd egyszerre! Tudom. milyen mohó vagy. — És ha esetleg valami komplikáció merül fel? — Komplikáció? Hogy oda ne rohanjak. Tudod, az ország, bán hány ilyen karcolást végeznek az orvosok? A prof álmában behunyt szemmel csinálja az ilyesmit. Ott sem kell lennie, interurbán telefonon megcsinálja. Úgy elvégzi, hogy közben Steinbecket olvas és hallgatja a Szabó-családot, hogy mi történt az Icukával. Hiába, a sors kegyeltje vagy. Mi hóvégi hajrázunk, ő meg puha paplan, fehér ágy... Már egészen kigömbölyödött a képed. Remek színben vagy, Kondorossy — mondtam elismerően és búcsúzóul kedélyesen hátbavágtam. Mielőtt elhagytam volna a kórtermet, tagbaszakadt ápoló lépett Kondorossy ágyához: — A kedves beteget most áthelyezzük a műtőbe — harsogta biztatóan. — Látod — mondtam irigyen —nagy kópé vagy. mindig tudtad, hogyan kell helyezkedni...! Ezután pánikszerűen kiolda- logtam az utcára, szilárdan elhatározván, hogy megmondom a vállalatnál Radóczkinak. ezentúl mást küldjenek szakszervezeti beteglátogatásra. Például Gábor Miklóst. Ő még nálam is jobb színész! GALAMBOS SZILVESZTER
