Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

Ezt Hozta a hét a külpolitikában Fordulat a dél-koreai kormány politikájában így látja a hetet kommentá­torunk, Nemes János: Most aztán valóban a bőség zavarával küzd a kommentá­tor! Más héten az olyan ese­mények, amelyek az elmúlt hét napon a rangsorban a hát- sóbb helyekre kerültek, valódi világszenzációknak számítottak volna. De hiába, ezen a héten a világ figyelme, érdeklődése — és sporthasonlatot alkalmazva: drukkolása is! — Washington, a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó felé fordult. Korai volna Leonyid Brezs- nyev amerikai útját átfogón értékelni, hiszen, amikor e sorokat papírra vetem. még javában tart e találkozó prog­ramja. A kézzelfogható eredmény e pillanatig nyolc szerződés, egyezmény aláírása. Az első a tengeri kutatás összehangolá­sáról szól. a második a mező­gazdasági-tudományos munka egybehangolásának formáit körvonalazza, a harmadik a tu­dományos, kulturális és mű­velődési együttműködés bővi- tését irányozza elő, a negyedik a közlekedés szakértőinek kö­zös munkaprogramját vázolja fel, az ötödik a két országban kölcsönösen működő vállala­tok. k'rer'de]t«<5'rek és magán­személyek adóügyeit rendezi kedvezően. Mi® azonban ezek a megál­lapodások, bármilyen nagy je­lentőségűek is. inkább kétol­dalú hatókörűek, addig az a három egyezmény, amelyet a csúcstalálkozó két főszereplő­je Leonyid Brezsnyev és Nixon maga írt alá. valóban vilá^noHt'ka* vatású és követ­kezményű. Hiszen jelképes jellegű, hogy a v!lág két ka­tonailag legerősebb hatalma, amely a hidegháború évéiben „atom-farkasszemet”, nézett egymással, most egyezményt írt alá a nukleáris háború megakadályozásáról. Ezzel az Egyesült Államok kormánya, amely olvm rovszor alkalmaz­ta a politikáiéban a nukleáris fenyegetést, el ismerte, hogy az ilyen lépés a Szovjetunió ereje miatt hatástalan, s a békés egymás mellett élés útján kell haladni. Ha az atomerő nem a háború eszköze, akkor már nincs akadálya, hogy a nuk­leáris kutatásokban legtapasz­taltabb és a világ élén haladó ország, a Szovjetunió és as Egyesült Államok az atom békés fe’használásában együtt-' működ i ön — ez az értelme a roás'k Brezsnyev és Nixon alá­írásét viselő megél1 aoodásnak. S végül a harmadik, a fegy­verkezési verseny csillapítását és így a veszélynek, valamint a dolgozó emberek millióira-n o,V> ") IrcvrVi a1 oV VV0ro ­tését irányozza elő. A SALT—2_ ről, tehát a támadó rakéta­f ^ ej-y-t TO.-*”- -» *p rl —"nv-b 1' íP vT rt ^ ­ról folyó tárgyalások továbbvi­tele alapelveiről aláírt okmány mintegy útmutatóul és időren­dül szolgál. Közismert, hogy a hadászati fegyverkorlátozások tiaye az egyik legbonyolultabb kérdés, hiszen igen érzéke­nyen érinti a ,két ország biz- +o—- \ -n'vg aláírt „me- ' netrend” a végleges egyezmény aláírását 1974-re irányozza elő. S 1974-ben Nixon újra Moszkvában lesz. hiszen a csúcstalálkozón erről is szó vo't. Vawis a szövlet—am°"!- kai legmagasabb szintű talál­kozások. amelyek lehetővé te­szik a világ minden fontos ügyének számbavételét és ter­mészetesen a kétoldalú vi­szony fejlesztését is. immár folyamatosakká, rendszeresek­ké válnak. Ez pedig rendkívül kedvező perspektívával ke­csegtet a nemzetközi viszonyok fejlődésére, amint en-a egyik pohárköszöatőjében Brezsnyev is utalt: „Tavaly májusban egyetértésre jutottunk abban, hogy a nukleáris évszázadban a békés egymás mellett élésen kívül nincs más alap, amelyen fenn lehetne tartani a kap­csolatot országaink között. Most meggyőződéssel mond­hatjuk: Ez az alapelv mind jobban megtelik konkrét tar­talommal”; A heti események másik mozgalmas színtere Bonn volt Szerdán a külügyminisztéri­um magas épületének tanács­termében Ohnoupek csehszlo­vák és Scheel nyugatnémet •külügyminiszter kézjegyével látta el a Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatait rendező szerződést. Az úgynevezett német kérdést szabályozó egyezmények sorában ez az utolsó megállapodás a második világháború előtti idők legszé- gyenteljesebb diplomáciai ok­mányát a náci rezsim fenye­getésével kikényszerített 1938. szeptember 29-1 müncheni szerződést semmisnek nyilvá­nítja. Ezzel nemcsak a cseh­szlovák—nyugatnémet kapcso­latok fejlődése elől hárították el az akadályt, hanem meg­nyílt az út. hogy a szocialista szomszédunkkal szolidáris Ma­gyarország is a diplomáciai vi­szony szintjén befejezze kap­csolatai normalizálásának fo­lyamatát az NSZK-val. A két hosszú idő óta tár­gyaló partner, Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bahr nyugatnémet állammi­niszter is pontot tett a közös munkára: kicserélték a két német állam kapcsolatainak alardairó1 szőlő szerződésnek immár kölcsönösen ratifikált okmányait. Meghiúsult tehát a hírhedt Strauss-vezette nyu­gatnémet jobboldali ellenzék­nek jog! furfangokba álcázott ilín-mnn!7'’in is e szerződés hatályba lépésének megakadá­lyozására. S a némzetközi reagál*0 is villámgyors volt: már pénteken a Biztonsági Tanács egyhangú határozatban ajánlotta a közgyűlésnek, hogy vegye fel az ENSZ-be az NDK-t és az NSZK-t Még továbbra is Bonnban maradva: lezajlott az idei második francia—NSZK csúcs­találkozó Pompidou és Brandt között, örvendetes, hogy Bonn és Párizs egyaránt kontsruk- tív álláspontot mutatott e ta­nácskozásokon is a jövő hónap elején Helsinkiben kezdődő európai biztonsági konferencia ügyében. De alkalmasint az egyetértés ezzel ki is merült a két fél között. Különböző ál­láspontjukat fenntartották a felek a Nyugat-Európa—Ame­rika párbeszéd ügyében, a Kö­zös Piac problémáiban «Is ter­mészetesen a bécsi fegyverzet­csökkentési tárgyalások foly­tatásában is. A héten kezdődött meg a háború befejezése óta a 35. olasz kormány megalakításá­nak előreláthatólag hosszú és kínos procedúrája. A megbí­zott miniszterelnök Rumor, fel akarja éleszteni a közép­bal kormányt, miután Andre- ottinak nem sikerült a jobb felé nyitás kísérlete. A hely- ^ zet kulcsa azonban az olasz baloldal, amely előrelátható­lag csak megfogható társadal­mi reformok biztosítása esetén hajlandó együttműködésre. SAIGON A DIFK és a saigoni kor­mányzat kétoldalú katonai ve­gyes bizottságának küldöttség, vezetői megállapodtak a kül­döttségek tagjainak diplomá­ciai előjogairól és mentessé­geiről ós jóváhagytak egy hat­pontos napirendet a dél-viet­nami tűzszünet szigorú végre­hajtásának megtárgyalására. SANTIAGO A chilei fellebbviteli bíró­ság hatálytalanította azt a bírói rendeletet, amely hat napra betiltotta a jobboldali El Mercurio című lap megje­lenését. A lao megbüntetését a chilei kormány kérte. NEW YORK Július 4-ig tartó látogatásra Pekingbe utazott David Ro­ckefeller. a Chase Manhattan Bank igazgató tanácsának el­nöke. Pák Csöng Hi dél-koreai el­nök szombaton rádió- és tele­vízió-nyilatkozatban jelentette be, hogy Dél-Korea kész egy­idejűleg belépni az Egyesült Nemzetek Szervezetébe a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társasággal. Egyszersmind közölte, kor­mánya nem ellenzi többé, hogy a KNDK képviselői részt ve­gyenek az ENSZ-közgyűlés ko­reai vitájában. A jelentős po­litikai döntés — utalt rá az elnök — tükrözője a KNDK- val tartott tárgyalások ered­ményeinek a nemzetközi hely­zetben bekövetkezett változó, soknak. Március óta Romániában ki­terjedt racionalizálási intéz­kedéseket hajtanak végre, a gazdasági, társadalmi tevé­kenység jobb megszervezése érdekében. A dél-koreai elnök hétpontos nyilatkozata célul jelöli meg a két Korea békés egyesítését, ugyanakkor hangsúlyozza, a dél-koreai kormány reméli, hogy új politikája kedvező fo­gadtatásra talál és előmozdít­ja a diplomáciai és az egyéb kapcsolatok létrejöttét azokkal az országokkal, amelyek tar­tózkodtak a kapcsolatok fej­lesztésétől Dél-Koreával. Pák Csöng Hi rámutat nyilatkoza­tában, hogy kormánya politi­káját átmenetinek tekinti és továbbra sem hajlandó önál­ló államként elismerni a Ko­reai Népi Demokratikus Köt- társaságot. Nyilvánosságra hozott ada­tok szerint a minisztériumok­ban és a központi intézmé­nyekben 118-cal csökkent a miniszterhelyettesi és a fő­osztályvezetői funkciók szá­ma. A vezetés és a termelési gyakorlat közelítése céljából 28 miniszterhelyettes és főosz­tályvezető egyúttal valamelyik nagy ipari központ vezérigaz­gatói tisztségét ás betölti. Az ipari központok számát 207-ről 99-re, a minisztériumi, valamint központi főhatóságú nagyvállalatokét pedig 5400- ról 3600-ra csökkentették. A minisztériumokban. a központi állami, szervekben, az ipari központokban, a vál­lalatokban és intézetekben ed­dig körülbelül 150 000 funkci­ót számoltak fel. Az érintett 150 000 személy nagy része a termelésben már elfoglalta új munkakörét, de többen még mindig új beosztásukra vár­nak. Miként a nyilvánosságra ho­zott jelentések hangsúlyozzák, az észszerűsítési intézkedések végrehajtása során hibák is történtek. Gyakori eset volt* hogy a termelésben fontos szerepet játszó szakembereket, például művezetőket is el­mozdítottak. Máshol az éjjeli­őröket, a futárokat, vagy a gépírónőket egyszer-űen mun­kásoknak nyilvánították, anél­kül. hogy változtattak volna beosztásukon. Az is előfordult, hogy a minisztériumokból, a központokból, vagy a vállala­tokból áthelyezett szakembe­rek nem jelentek meg a ter- rp.ii^Kor; i-MelöJt. új munka­helyükön. Egyébként a Romá­niában hozott rendelkezések értelmében az a személy, aki megfelelő indoklás nélkül el­utasítja a számára kijelölt új munkakör átvételét, elveszti munkaügyi jogfolytonosságát Washingtonból Párizsba A kelet-nyugati kapcsolatok viharos lendü­letet vett; fejlődésében aligha okozhatott kü­lönösebb meglepetést a hír: Leonyid Brezs­nyev amerikai útját követően Párizsba láto­gat, hogy eszmecserét folytasson Pompidou államfővel. Mégis demonstratív jellegű ez a lépés, bizonyítja, hogy Moszkvában nagy je­lentőséget tulajdonítanak a szovjet—francia kapcsolatok alakulásának. Túlzás nélkül állítható, hogy Moszkva és Párizs együttműködése, a hagyományosan jó szovjet—francia kapcsolatok előfutáraivá, min. tájává váltak a mai enyhülési szakasznak. A magas szintű látogatások puszta felsoro­lása is önmagáért beszél. A nyitány De Gaulle 1966-os moszkvai látogatása volt. 1970-ben Pompidou elnök utazott a szovjet fővárosba, egy évre Leonyid Brezsnyev Párizsba. Az SZKP főtitkárának 1971. októberi útjával mi­nőségileg új szakasz vette kezdetét a két or­szág viszonyában. Közös nyilatkozatban fek­tették le a további együttműködés elveit és — a kelet-nyugati- kapcsolatok történetében elő­ször — intézményesített rendszerbe foglalták a két állam vezetőinek évi magas szintű talál, közéit. Ugyancsak úttörő jellege volt annak a Párizsban megkötött hosszú lejáratú — 10 éves — gazdasági, műszaki és ipari együtt­működési egyezménynek, amely szinte terv­szerű fejlődési lehetőséget biztosított a két ország árucsere-forgalmának. A már rendsze­resített szovjet—francia konzultációk kereté­ben Pompidou elnök ez év elején a Szovjet­unióban találkozott az SZKP főtitkárával. Moszkva és Párizs mintaszerű együttműkö­désének jelentősége messze túllépi a kétoldalú kapcsolatok kereteit. A szovjet—francia kap­csolatok az elmúlt években a világpolitika ál­landó, stabilizáló tényezőjévé váltak. Kétség­telenül fontos hozzájárulást jelentettek jó néhány európai probléma — így mindenek­előtt az európai biztonsági értekezlet — holt­pontról való kimozdításában. Mindezek alapján „tét nélküli”, rutin jellegű látogatásnak könyvelhetnénk el Leonyid Brezsnyev újabb párizsi útját. Mégsem az. Nyugat-Európa prominens jobboldali lapjai — a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésével párhuzamosan — máris temetik Párizs és Moszkva hagyományos együttműködését. „Az oroszoknak mind kevesebbet jelent Párizs” — állapította meg a francia jobboldali Aurore. Nos, frappánsabb választ erre aligha lehe­tett volna találni, mint az amerikai utat kö­vető franciaországi látogatást. A francia kom. mentátorok hangsúlyozzák, hogy az SZKP fő­titkárának ez a párizsi állomásozása növelj Franciaország nemzetközi tekintélyét, s köz­vetve segítséget nyújt nyugati szövetségesei­vel folytatott tárgyalásaihoz is. Leonyid Brezs_ nyev alkalmasint első kézből tájékoztatja majd francia tárgyalópartnerét washingtoni ered­ményeiről. Párizsban arra számítanak, hogy Brezsnyev és Pompidou megbeszélésein köz­ponti helyet foglal majd el az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet kérdése, s valószínűleg szó esik a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalásokról is, habár azokon Francia- ország nem vesz részt. Brezsnyev párizsi útját elsőnek kommentál, va a Les Echos, a francia gazdasági körök lapja így írt: e látogatás nagyon megnyugta­tó, mert lehetőséget ad a francia vezetőknek, hogy Helsinki és Becs előtt pontosan kifejtsék véleményüket. A csúcstalálkozó ugyanakkor újabb lendületet adhat a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének meg­gyorsításához. GYŐRI SÁNDOR Ludvík Szvoboda köztársasági elnök fogadta a cseh­szlovák szakszervezetek meghívására Prágában tartózkodó magyar S/.OT-küldöttség vezetőjét Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját. Racionalizálási intézkedések Romániában

Next

/
Thumbnails
Contents