Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

SOS A TENGEREN — Ne közelítse meg a ha­jót — mondta Antoni Rokens kapitány. — Mindnyájan el­pusztulunk, ne keverjék ma­gukat bajba. Később a szovjet „Pavel Dibenko” nevű hajó fedélze­tén állva ezt ismételgette: — Igaz hőstettet hajtott végre, megmentette az embe­reimet ! A fedélzetről még látható volt a „Karlantyik” libériái olajszállító hajó égő roncsa. A szovjet hajó kormányosa egy órával ezelőtt vette ész­re a tenger felett a füstöt. A „Pavel Dibenko” megváltoz­tatta irányát és hamarosan látták, hogy a libériái olaj- szállító fedélzetéről SOS jele­ket küldenek. — Ne közelítsenek meg bennünket — mondta a libé­riái kapitány. — hajónk tar­tályaiban közel 70 ezer ton­na nyersolaj van. Ez rosz- szabb, mint a puskapor. A „Pavel Dibenko” kapitá­nya, Nyikolaj Urajev azon­ban már parancsot adott és a hajó mentőszemélyzete megközelítette az égő tartály­hajót. A legénységet meg­mentették. Mindez 1972. júli­us 12-én. az Atlanti-óceán dé­li részén történt. A tengeri hajózás több év­százados története során az emberek mindig nagy erőfe­Egy-két héttel a felvételi vizsgák előtt az érdekeltek már izgatottan várják az érte­sítést hogy mikor kell autó­buszra, vagy vonatra ülni és ä felvételi bizottságok előtt szá­mot adni felkészültségükről. Ezúttal a Pécsi Tanárképző Főiskola különböző szakjaira jelentkezett pedagógusjelöltek lehetőségeit és esélyeit nézzük meg közelebbről. Korai lenne ugyan a tanulságok levoná­sa, mégis a jelentkezések számba vétele után néhány észrevételt tehetünk. 1. Nőtt az érdeklődés a pe­dagóguspálya, nevezetesen az általános iskolai tanári pálya iránt, mert a túljelentkezés átlagosan 326,9 százalékos és ha figyelembe vesszük az elő­felvettek számát, akkor az említett arány több mint négyszeres. Az elmúlt év 1125 fős jelentkezőjéhez viszonyítva az idén 107 fővel nőtt a szá­muk. Változatlanul magas a nők jelentkezési aránya (76,3 százalék), ami a pálya tartós elnőiesedését ígéri. 2; örvendetesen magas a je­lentkezők között a fizikai dol­gozók gyerekeinek arányszá­ma — csaknem 600 fő, ami az összlétszám 50 százalékát te- ‘ szi ki. Mindebből következik, hogy az értelmiségi pályák között a fizikai dolgozók gye­rekeinek aránya a tanárképző főiskolákon a legmagasabbak közé tartozik. A jelenség jö­vőbeni politikai-társadalmi következményeit pozitívan ér­tékelhetjük, de az említett tendencia a jelentkezők, illet­ve felvettek fokozott erkölcsi­anyagi támogatásának. vala­mint elhelyezkedésük meg­könnyítésének szükségességére is felhívja a figyelmet. 3. Az értékelés során kitű­nik. hogy az egyes szakokkal (magyar, orosz, biológia, föld­rajz és matematika) kapcsolt szakpárosításokon változatla­nul jelentős jelentkezési aránytalanságok mutatkoznak. A matematikával kapcsolt sza­kokon, különösen a műszakin, magasak a jelentkezők esélyei, ugyanakkor a biológia—rajz, biológia—testnevelés és német —választott és magyar—tör­ténelem szakon igen nagy, szítéseket tettek, hogy meg­előzzék a hajószerencsétlensé­geket. A jelenlegi tengeri és óceánjáró hajók egyre töké­letesebbek, ennek ellenére a tengeri katasztrófákat nem sikerült teljesen kikü­szöbölni. Az angol Lloyd’s Biztosító Társaság adatai sze­rint 1970-ben például 352 ha­jót ért szerencsétlenség. Ez azonban kö2el sem teljes szám, mivel a biztosító társa­ság statisztikája nem veszi figyelembe a kisebb térfogatú halász- és utasszállító hajó­kat. A.z utóbbi években a világ r ;m egyszer mély megrendü­léssel értesült még nagyobb tengeri katasztrófákról. New Yorktól nem messzire például összeütközött a svéd Stockholm és az olasz Adria Doria nevű hajó. Az úiságok megírták, hogy a Titanic pusztulása óta ez volt a vi­lág legnagyobb tengeri ka­tasztrófája. Az Atlanti-óceá­non vált a lángok martaléká­vá a görög Lakonia utasszál­lító hajó. Pusztulásakor 125 ember vesztette életét. Elsül­lyedt a Heraklioni nevű komp is, 244 utasával. A tragikus sort még hosszasan folytat­hatnánk. A hajókatasztrófáknak szá­mos oka van, közöttük a ter­vezési hibák, a konstrukciós elégtelenségek, de a természet mert a túljelentkezések több­szörösen meghaladják az or­vosi vagy jogi egyetemi ará­nyokat. A hallgatóanyag kiválasztá­sa szempontjából ez pozitív jelenség, hiszen nem lehet kö­zömbös a tanárképzésben a jelöltek felkészültsége. Az aránytalanságok viszont vár­hatóan egyéni „tragédiák” ve­lejárói, hiszen sokan nem ke­rülnek majd be a választott szakra. A több megyeszékhe­lyen működő pályaválasztási tanácsadás ellenére lesznek a jelentkezők között olyanok, akik egyéni makacsság vagy téves orientáció miatt viszony­lag magas pontszámúk mellett is kívül maradnak a főiskola kapuin, illetve akik alacsony pontszámmal is felvételt nyer­nek. Főleg a magyar, a bioló­gia és a földrajz számit je­lenleg „sláger-szaknak”, pedig a későbbi elhelyezkedés szem­pontjából a matematika szak lényegesen kedvezőbb lehető­ségeket nyújt. 4. A területi igényeknek megfelelően Tolna, Somogy, Veszprém és Zala 34 fős. Fe­jér megye 38 fős, Győr-Sop- ron megye pedig 44 fős keret­számmal rendelkezik. Baranya megyének viszonylag alacsony keretszáma van, mert a terü­let pedagógusokkal meglehe­tősen telített. Pécs vonzásköre erős. de jelentős vonzása van Komlónak, Szigetvárnak és Mohácsnak is. Magas Győr- Sopron megye pedagógusigé­nye, ahol relatív szakember- hiány van. 5. A nemzetiségi nyelv és a választható szakpár helyeinek betöltése nem megyei keret­számok, hanem az országos igények alapján történik. A keretszámok betöltése során különös figyelmet fordítanak a felvételi bizottságok arra, hogy a nyelvet anyanyelvi szinten beszélő hallgatók ke­rüljenek a főiskolára, akik diplomájuk megszerzése után nemzetiséglakta területen kí­vánnak elhelyezkedni. Ez nem jelenti azt, hogy a nyelvet jól beszélő, de csak az iskolában cserzett nyelvtudással rendel­kező hallgatók esélytelenek. DR, VUICS TIBOR erői, a viharok, ködök és a jég is. Az emberek pusztulá­sában gyakran a kishitűség, a reményvesztettség, a pánik és néha a bűnös könnyelmű­ség is szerepet játszik. Találkozhatunk azonban a tengeren a férfias bátorság igazi megnyilvánulásaival is. A szovjet Uragán vontató­hajó a Balti-tengeren rádió­ján fogta egy kanadai halász- hajó SOS jelzését. A kana­dai hajó kigyulladt. A lángok végigszaladtak a fedélzeten és elérték a gépházat. A szovjet hajó megközelítette és elol­totta a tüzet, a szovjet hajó­sok mentőcsoportja segített a sebesültek ellátásában. A ha­jónaplóban az eseményről a következőket írták: „Eloltot­tuk a tüzet, megmentettük a legénységet és a hajót bevon­tattuk a göteborgi kikötő­be. . Moszkváhan a Razin utcá­ban egv régi kis házban van a Szovjetunió teneeriflotta- ügyi minisztériumának menté­si hivatala. Az akták között ilyen beiegvzéseket találha­tunk : „A Finn-öbölben fa­árut szállító nyugatnémet Es- dorph fedélzetén a heves vi­har következtében a faanvag megcsúszott és a hajót a fel­borulás veszélye fenyegette. A hajó kapitánya SOS jeleket adott le. A szovjet Gvlkszon halászhajó sietett segítségé-e. A legénvséset megmentették, és a hajót bevontatták a leg­közelebbi kikötőbe”. A szovjet Malachit halász­hajó megmentette a Kék jég vitorláshajón hajótörést szen­vedett német, francia és bel­ga állampolgárokat. Denis Rolf angol állampol­gár szerint: ..A szovjet tenge­részek a le“hutnánusabban' cselekedtek. Mindenben segít­ségünkre voltak, bevontattak a legközelebbi kikötőbe, segí­tettek hajónk motorjának megjavításában, és ezért sem­milyen anvagi e'len«zo’<,álta- tást nem fogadtak el. önfel­áldozásuk és bátorságuk az orosz nép nagyságát tanúsít­ja”. JURIJ F.IODOROV (APN — KS) Tízéves a A község lakói sem hiszik talán el, hogy már tíz eszten­dő pergett le az idő homok­óráján azóta, hogy óriási társadalmi összefogás után si­került meggyőzni az illetékes hatóságokat arról, hogy Báta- szék fejlődése során megérett középiskola alapítására. Elő­ször az ötvenes években je­lent meg az akkori iskola­igazgató tollából egy cikk az ügy fontosságáról, de a nemes küzdelemből akkor megérde­melten Tamási került ki győz­tesen. így csak 10 évvel ez­előtt, 1963-ban sikerült meg­indítani a gimnáziumot Hő- gy észen. Nagydorogon, Simon - tornyán és Bátaszéken. Visszatekintve az elmúltak­ra, az első időszakban nehéz viszonyok között kezdte meg munkáját a közös igazgatású bátaszéki általános iskola és gimnázium. Természetesen még a helybeli szülők is ide­genkedtek a mindössze két középiskolai tanárral induló kis gimnáziumtól. Köszönettel tartozunk az akkori bátai ál­talános iskolai igazgatónak, aki Bátáról egymaga 18 nö­vendéket küldött az iskolá­nak, s így a helybeliekkel együtt, elég nagy létszámú el­ső osztállyal indulhattunk. Ugyanakkor a község fel­nőttlakosságában is felébredt a tanulási kedv. be kellett in­dítani, több mint ötven fővel, a dolgozók esti levelező tago­zatát is. Felvételi vizsgák előtt — pedagóguspályán Lehetőségek és esélyek Harminckét esztendeje... Június Mán harminckát in, hogy a hitleri Németország csa­patat rátérlek a Szovjetunióra. Ebből az alkalomból közöljük az APN szovjot hírügynökség katonai szomloirójáhak, Szvjatosi- lát KozJovnak cikkét. 1941. június 22-én. a világ első szocialista állanna számára a legnehezebb megpróbáltatás kezdete volt. 32 évvel ezelőtt o hitlerista csapatok, a megnemtámadási szer­ződést megszegve, ezen a napon rátörtek a Szovjetunióra. Megkezdődött a második világháború legpusztítóbb négy­éves szakasza, melyben a részt vevő felek hatalmas vesz­teségeket szenvedtek. Az agresszorok csapásainak váratlansága és félelme­tes ereje ellenére a Szovjetunió nemcsak megvédte magát, de oroszlánrésze volt a fasizmus megsemmisítésében. A szovjet emberek nem feledhetik ezeket a tragikus időket, de tisztában vannak azzal, hogy a múlt nem le­beghet állandóan a jelen felett és nem homályosíthatja el a jövő perspektíváit. „Azért tudtunk túllépni a múlton az önök országával kapcsolatban, mert nem akarjuk, hogy az visszatérjen" — mondotta Leonyid Brezsnyev elvtárs az NSZK-ban tett látogatása idején a nyugatnémet tele­vízióban. Az elmúlt korok háborúit a történészek és katonai szakértők elsősorban azért tanulmányozták, hogy össze- gyűjtsék a tapasztalatokat, az elkövetkezendő háborúk szamára, hiszen a békét csupán rövid lélegzetvételnek te- kintették két háború között. ^ _ modern társadalmi-történelmi és tudományos- muszoki fejlődés a probléma gyökeresen új megközelítését kivonja. Az elmúlt korok háborúit azért kell tanulmányoz­nunk. hogy a jövőben minden háborút megelőzzünk. A háborút pedig csak olyan politika folytatásával lehet meg- elozni, amely elutasítja a háborút, mint a politikai célok megvalositasonak eszközét. , i fi Szovjetunió és a szCcialista tábor országai tóntorít- hatatlanul ilyen politikát folytatnak. A szocialista tábor egysege és növekvő ereje azt eredményezte, hogy nap­jainkban az erőviszonyok a szocializmus javára változtak es feltartoztothotatlanul a béke és a társadalmi haladás irányában fejlődnek. A józan nyugati körök reális felismerése, mely szerint a fasizmus felett aratott második világháborús győzelem után végbement változások visszofordíthatatlanok, lehe- !ov* hogy a békepolitikót javaslatok és kívánságok helyett konkret intézkedésekkel szolgáljuk. Az össz-európai biztonsági tanácskozás küszöbön álló megnyitása az európai béke fordulópontját jelentheti. Meg kell erősítenie az európai biztonság alapját, amelyet jól «Olgáitok a Szovjetunióval és a szocialista tábornak az N5ZK-VOI, Franciaországgal és más európai államokkal, valamint az Egyesült Államokkal -kötött legutóbbi szerző- o®sek. l ^ államai közötti -viszonyt'meghatározó el­V*| L*-I B?d"sa ®s, következetes betartása, — melyek kö­zül különösen a határok sérthetetlenségét, az erőszakról valo_ lemondást, a, leszerelést és a kölcsönösen előnyös együttműködést kell kiemelni — megakadályozza a háború kitörését kockáztató feltételek kialakulását Európában. E célt jelentős mértékben elősegíthetik a közép- európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalások, melyek bécsi előkészítő megbeszélései, mint ismeretes, hasznosok voltok. Szvjatoszláv Kozlov katonai szemleiró bátaszéki gimnázium Évről évre szaporodtak az osztályok, megnyílt a máso­dik. s évenként egy-egy újabb osztály, s mindig volt pótlás az első osztályban is. Egyre több középiskolai tanár ker(ilt az iskolához, de álta­lán«« iskolai tanáraink közül is vállalkoztak arra, hogy le­velező úton elvégezzék egy- egy tárgyból a szakosodást. Az új épületet csak 1967- ben kezdték építeni, amikor már a gimnázium jócskán ki­szárította az általános iskolá­sokat tantermeikből. Az első érettségi szóbeli és írásbeli vizsga 1967-ben még a régi, általános iskolai épületben zajlott le. A vizsgabiztos jegy­zőkönyvéből: a tanulók jó és összefüggéseket is eláruló fe­leleteiből nemcsak az állapít­ható meg, hogy összegezni tudják a négy évben szerzett ismereteikét, hanem az is, hogy a tantestület nagyon vi­gyázott az iskola jó hírére, minden alkalmat megraga­dott, hogy a tanulók tudását gyarapítsa, s ezzel tulajdon­képpen bizonyította az iskola létjogosultságát. 1968-ban végre az elkészült tetszetős épületben megkezdő­dött új igazgatás alatt, erő­teljesen, alapos munkával a gimnázium életében a másik lépcső: az osztályok párhuza­mosítása. Erre azért is szük­ség volt. mert az évek során már híre kerekedett á kis gimnáziumnak, felvevő te­rülete már meghaladta Báta- szék és Báta területét, kiter­jedt Várdombra, Alsónánára, Bátaapátira, Pörbölyre, sőt Dunaszekcsőre is. Ebben az évben az 1967-ben első érettségizőink közül már sokan diplomások lettek. Ka­tona Tamás a Szovjetunióban, Kulik Péter a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemen, Mózsi László a gödöllői agráregye­temen szerzett oklevelet. A tavalyi évben a 22 tovább ta­nulni kívánó növendék közül 18 tanulót vettek fel egye­temre, főiskolára. A most érettségizők közül az egyetemi előfelvételi vizsgákon elért eredményei alapján Rudolf Lászlót ösztöndíjasként fel­vették a moszkvai erősáramú műszaki egyetemre, Turschl Józsefet a moszkvai híradás- technikai egyetemre. Molnár Lászlót pedig a katonai főis­kolára. mindhárom tanulónk fizikai dolgozó gyermeke. Ma a gimnáziumnak jóval több mint 200 növendéke van. A közben kicsivé vált új épületből csere útján a Kossuth Lajos utcai általános iskola szép külsejű, földszin­tes épületébe távoztak, ahol ez évtől kezdve önállóan, az általános iskolától függetle­nül kezdi meg a gimnázium a második tíz esztendő nehéz munkáját. Tanári kara évről évre nőtt, s már lassan-lassan kiteljesedett. a. i. b.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents