Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

TOLHA HEGYÉI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Ö LJETEK I

A MAGYARXXIII. évfolyam, 142. szám. ARA: 80 FILLÉR

tÁ S P Á R T TOLN A M EGYEl BÍZOTTSÁ GÁNAK LAP] A.

Szerda, 1913. június 20.

Brezsnyev—Nixon

Népeink

nagyon sokat várnak a mostani találkozónktól

a NEFB magyar tagozatának munkájáról

A Magyar Népköztársaság kormányának intézkedésére a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság magyar tagozatának vezetője,

Esztergályos Ferenc nagykövet és helyettese, Szűcs Ferenc vezérőrnagy jelentéstétel céljából néhány napot Budapesten. töltött.

Az ellenőrző bizottság magyar tagozatának vezetői a Magyar Népköztársaság kor_ márrya illetékes hatóságainál, a Külügyminisztériumban és a Honvédelmi Minisztériumban beszámoltak az ellenőrző

Beszámoló

A DIFK nyilatkozata

bizottság eddigi tevékenységéről és a ■ fegyverszüneti szerződés végrehajtásával kapcsolatban június 13-án, Párizsban aláírt négyoldalú megállapodásból eredő feladatokról.

Az ellenőrző bizottság magyar tagozatának vezetőit budapesti tartózkodásuk során fogadta Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke.

Az ellenőrző bizottság magyar tagozatának vezí tőd kedden visszautaztak állomáshelyükre.

Négy megállapodást írtak áléi kedden

Hétfőn este 8 órakor —magyar idő szerint kedden hajnalban — Nixon elnök és felesége díszvacsorát adott a Fehér Házban az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet vendégek tiszteletére.

A díszvacsorán szovjet részről megjelent Leonyid I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko külügyminiszter, Anatolij Dobri- nyin washingtoni nagykövet, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Vlagyimir Alkimov külkereskedelmi miniszterhelyettes, Borisz Buga- jév repülésügyi miniszter, Ge- orgij Csuikanov és Andrej Alekszandrov, az SZKP főtitkárának tanácsadói, Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ-iroda vezérigazgatója, az Egyesült Államokban tárgyaló szovjet delegáció szóvivője, Georgij Abratov, a szovjet tudományos akadémia USA-intézetének igazgatója, továbbá a washingtoni szovjet nagykövetség több vezető munkatársa.

Amerikai részről ott volt Spiro Agnew alelnök, Carl Albert, a képviselőház elnöke, Warren Burger, a Legfelső Bíróság elnöke, George Sultz pénzügyminiszter, Earl Butz mezőgazdaságügyi miniszter, Arthur Burns, az amerikai szövetségi bankrendszer kormányzótanácsának elnöke, Mike Mansfield, a szenátus demokratapárti többségének vezetője, Hugh Scott, a szenátus republikánus csoportjának vezetője, Thomas Moorer admirális, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, James Schlesinger, a Cl A igazgatója, kijelölt hadügyminiszter, Melvin Laird, volt hadügyminiszter, Nixon elnök belpolitikai főtanácsadója, dr. Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Alexander Haig tábornok, a Fehér Ház törzskarának főnökei Ronald Ziegler, elnöki

szóvivő, Frank Borman asztronauta, továbbá az amerikai politikai, társadalmi, művészeti élet számos vezető képviselője.

A díszvacsora során a két vezető államférfi pohárköszöntőt mondott. Elsőként Nixon elnök emelkedett szólásra.

Az amerikai elnök Leonyid Brezsnyevhez intézett pohár- köszöntőjének mottójául a „nyugtával dicsérd a napot” közmondást választotta, amelyet — mint mondotta — először a Szovjetunióban tett tavaly májusi látogatása alkalmával, szovjet vendége ifjúságának színhelyén,' ICijevben hallott.

— Találkozónk e fontos hetének első napjáról, egyszersmind az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolataiban kikristályosodó történelmi jelentőségű új irányzat első évéről megemlékezve magamévá teszem az idézett közmondásban foglalt tanácsot: mai még- beszéléseink eredményei valóban megengedik, hogy dicsérettel illessük ezt a napot. Felújítottuk alig több, mint egy évvel ezelőtt befejezett megbeszéléseinket. De tárgyalásainkat új alapon, a népeink és országaink kapcsolatait újjáformáló nagy jelentőségű eredmények új alapján újítottuk föl. Közös kiindulópontunk az a dokumentum volt, amelyet önnel írtunk alá 1972. május 29-én, megállapodván kapcsolataink alapelveiben és a stratégiai fegyverek korlátozásában. Egy évvel ezelőtt ezen az alapon jelöltük ki a konstruktívabb és kölcsönösen előnyös kapcsolatok útját.

— Azért voltunk képesek elindulni ezen az úton — folytatta az elnök —, mert elismertünk bizonyos alapvető té_ nyezőket.

— Mai megbeszéléseinken megerősítettük ezeket' az elveket. Elvégeztük az alapozó

munkát ahhoz, hogy e heti tárgyalásaink és megállapodásaink, kapcsolataink jelentős javulását eredményezzél«.

(Folytatás a 2. oldalon.)

A czakcsi termelőszövetkezet gépészmérnökének, Pesti Istvánnak éppen két látogatója van, két szakmabeli: Visegrádi László Dombóvárról, Deák Béla Kocsoláról. Elég gyakran találkoznak, de ez a mostani látogatás hivatalos: a népi ellenőrzés megbízásából azt vizsgálják, hogyan alakul a szakcsi tei-melőszövetkezet- ben az üzemanyag-felhasználás. Holmi visszaélésnek, gyanúsításnak még csak árnyéka sincs, a vizsgálat nagyon praktikus. A múlt év őszén általánossá vált üzemanyaghiányt az idén meg akarják előzni, ezért végeznek felmérést a dombóvári járás valamennyi termelőszövetkezetében.

így tehát egyszerre három főmérnöknek tehetjük fel a kérdést, hol tartana^ az aratási előkészületekkel, illetve, milyenek a feltételek ahhoz, hogy minden tényezővel számolva, miként tudják veszteség nélkül betakarítani a gabonát.

Pesti István:

— Ez ideig még nem érkezett meg a megrendelt négy SZK-kombájn, de képletesen szólva, órák kérdése, hogy itt legyenek. A legutóbbi értesítés szerint Záhonyból már útnak indították. Meglévő gépeink közül három javítása közvetlenül a befejezés előtt áll.

— Az új kombájnokat még össze kell rakni, bejáratni, de ez az aratásig meglesz. A íiégy gép rendkívül megkönnyíti a helyzetünket — bár őszintén megmondom, nem ezeket vártuk.

— Hanem?

— Még az előző évben kaptunk olyan intenciót, hogy lehetőség nyílik a nagy teljesítményű, SZK—6-os vásárlására. Háromra nyomban beadtuk az igényt, . de hamarosan me^kaotuk a választ: csak

SZK—4 lesz. Ha más választás 'nincs, akkor kérünk négyet. így tehát ezúttal is bele kellett nyugodnunk a lehetőségekbe. Bevált, jó gépek ezek, viszont a jelenlegi termésátlagokhoz kénest kicsi a teljesítményük, és miután a kukoricabetakarítás is a kombáí- —f-Vra vár. a nyitott vezetőülés nerrj a legkedvezőbb a vezetőre.

— Mennyi az aratnivaló gabona?

A DIFK küldöttsége kedderf nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy a saigoni kormány — a június 13-i közlemény aláírása óta — igyekszik kibújni a közleményben vállalt kötelezettségek teljesítése alól, és továbbra is súlyosan megsérti a tűzszüneti

— 2100 hold. 1500 a kenyér-, a többi takarmány- gabona. Háromszáz hold jut egy gépre. Azt hiszem, ez elég ahhoz, hogy kedvező körülmények közt arathassunk.

— Nálunk, Dombóvárott

már megjött az új E—512-os. miután szövetkezetünk tagja a bajai kukoricatermesztési

rendszernek — folytatja Visegrádi László. — Csak még nem jöttek összeszerelni a várdombi MEZÖGÉP-től. Illetve. valami félreértés miatt Dunaföldvárra mentek a szerelők. Azt ígérték, kedden jönnek...

— Okultunk a tavalyi tapasztalatokból. Az idén nem ismétlődik meg, hogy kölcsön- kombájnokra szorulunk. Két E—512-es és 4 SZK kezdi meg az aratást. 1100 hold az összes búzánk, ennyi gépnek néhány nap alatt meg kell enni ezt a területet, még akkor is, ha nálunk rendkívül magas a minőségi munka követelménye, miután vetőmagot termesztünk, több fajtából is... És, ha a szükség úgy hozza, még más gazdaságoknak is tudunk segíteni. ■

— Kocsolán szerdán tartunk gépszemlét — mondja Deák Béla. — Négy korábbi SZK javítása készen áll. ezekhez csatlakozik még egy új SZK. Az még csak javít a helyzetünkön, ha még az aratás előtt megkapjuk — a KSZE-prog- rani keretében — a John Deere-kombájnt. Az alkatrészellátás zömmel megoldott. A szállító-, bálázó-, rakodógépeit javítását is elvégeztük.

— Az aratási előkészületekhez kell sorolni azt is, hogy nálunk, Dombóvárott a hónap végére elkészül a terményszárító. óránkénti tíztonnás teljesítménnyel, így nem állít súlyos helyzet elé bennünket, ha viszonylag nedvesebb gabonát kell aratnunk.

— Vettetek hozzá elég felhordó láncot tartaléknak? — kérdezi Deák Béla. — Mert nálunk, Kocsolán tavaly volt ilyen javítási gond. És az automata vezérléssel...

— Most már megerősítették a felhordó láncot — válaszol Pesti István —, mi is hasonló szárítót helyezünk üzembe.

— Miután a népi ellenőrzés megbízásából az üzemanyagfelhasználást vizsgálják, megmegállapodást. A saigoni kormány azt is értésre adta. hogy nem fogja végrehajtani a közös közleménynek a demoi ratikus szabadságjogok azonnali biztosítására és a fogva tartott polgári személyek szabadon bocsátására vonatkozó pontjait. '

kérdezem, milyen tapasztalataik vannak?

— Úgy ítéljük meg. hogy a tárolókapacitás elegendő, ha zavartalan az utánpótlás.

— Csúcsidőszakban napi 2300—2500 liter a gázolajfel- használás, így a meglévő tárolókapacitásunk 12 napra elég. Tegnap voltam Nakon, hasonló vizsgálaton. Ök negyvennapos készletet tudnak tárolni, ennek ellenére tavaly ősszel többször volt hiányuk — mondja a szakcsi főmérnök. — A mi üzemanyag- helyzetünkhöz még azt tenném hozzá, hogy a gazdaságnak kellene legalább öt-, öt és fél ezer literes, gépkocsira szerelhető szállítótartály. Viszont csak négyezrest kapunk, de azt is a negyedik negyedévben.

— Mi, dombóváriak, előnyösebb helyzetben vagyunk, mert helyben van a töltő- állomás és a kocsolaiaknak is tudunk szállítani. De nekünk is kellene újabb szállítótartály, mert őszintén megvallva, a meglévő nem mindenben felel meg a biztonsági követelményeknek. Azt hiszem, ha annyit mondok: 1971 óta nem kaptuk meg a szabványban előírt biztonsági felszereléseket. Mintha ennek egyáltalán nem lenne gazdája... Ez a mostani vizsgálat talán erre is felhívja az érdekeltek, az illetékesek figyelmét.

— És arra is, hogy nem elég úgymond, szóban megadni valamire a* lehetőséget. Már tavaly megjelent a rendelkezés. hogy anyagilag támogatni kell a termelőszövetkezetekben az üzemanyagtároló építését. De arról nem jött semmi, hogyan, milyen formában kapunk támogatást, mert Kocsolán is kellene még egy tároló a jelenlegi mellé, viszont egyéb beruházások mellett nem jutott rá a pénzünkből." Az aratásban nem lesz üzemanyaghiány, gondolom. a szomszédos szövetkezetekben sem, viszont tartunk az ősztől. Lehet, olyan lesz a nyár, hogy nem lesz sok szükség a szárítókra — ha jól tudom, száznál több van a megyében — de ha olyan esős lesz az ősz. mint tavaly, akkor ezek a szárítók i* igencsak fogyasztják az üzemanyagot.B. I.

BESZÉLGETÉS

kombájnokról, gépekről, gázolajról