Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

. WtZ ■■■ ■ í.--... -:v MAGAZIN - MAGAZIN * MAGAZIN > MAGAZIN - MAGAZIN * MAGAZIN .:.® ,. tó v-i^^ rk A7iu -a, ..iát a r- A ti u Szekszárdi ügyvéd — a méhészet vándortanára Az 1890-es évek elejétől je­lentős fellendülés következett a Tolna megyei méhészet fej­lődésében. A méhészettel fog­lalkozók számának és a méz- termelés emelkedése jórészt Dömötör László ügyvéd mun­kásságának volt köszönhető. 1888 októberében költözik Szekszárdra. a következő év tavaszán már méheskertté ala­kítja a Séd patak melletti Do­bos utca 416. sz. ház kertjét. Mintegy 50—60 méhcsalád szá­mára rendez itt be pavilont és nagy elfoglaltsága mellett is szeretettel gondozza méheit. Egyúttal fáradhatatlanul irá­nyítja a megyei méhészeket. 1889 áprilisában 21 megyénk­ben községben tart ismeretter­jesztő előadást a méhészet el­méleti és gyakorlati fogásai­ról. problémáiról. 1889. október 29-én alakult első megyei méhészegylet 39 alapító tagja elnökükké vá­lasztja Dömötör Lászlót. A vándortanár megfigyelé­seit szorgalmasan lejegyzi. íme egy részlet egyik tanulmányá­ból. amelyben a méhekről, mint időjósokról ír: „A méhek magaviseletéből is lehet következtetni az idő alakulására. 1. Eső és zivatar lehet, ha a méhek forró déli időben is erősen és nyugtala­nul járnak és mindenkit aki eléjük kerül, minden ok nélkül megszúrnak. Vagy ha nincs is a rajzás ideje a méhek még­sem hordanak, hanem a röp- lyuk előtt összecsomósodva hevernek. 2. Ha a méhek korán, a Nap kelte előtt munkára sietnek és nagyon szorgalmasan dolgoz­nak, nagy eső vagy zápor kö­vetkezik. Ha később indulnak és lassan dolgoznak, akkor ál­landó jó időre lehet számítani. 3. Ha a méhek egész késő estig szorgalmasan dolgoznak, az idő megváltozik, s rosszra fordul. 4. Esős időben, ha a méhek este felé vígan repkednek másnap jó idő lesz. 5. Ha a méhek nagyon szor­galmasan hordják a virágport, rosszra fordul az idő. 6. Ha a méhek idő előtt fel- szagg Alják a here fiasítást, hi­deg, vagy esős idő lesz. Ha ugyanezt teszik a dolgozó fiasí- tással is, akkor tartós lesz a rossz idő. 7. Ha a méhek szép napfé­nyes időben hirtelen tódulnak hazafelé, az zivatar, nagy eső jele. Még egy előjele van, amiből a méhész évi működése sike­rére következtethet. Ugyanis ha az anya keveset petézik, s a fiúsítás lassan halad akkor a méhész rossz évre számíthat. Ha a fiasítás gyorsan halad, tavasszal jó évre lehet kilátá­sa.” A tetovált ember Miféle emberek azok, akik vásárra viszik a bőrüket? Azok, akik egész frízeket és teljes reliefeket pontoztatnak testükre, akik mellkasukat zsá­nerképpé változtatják, hátukat pedig címerekkel fedik? Mond. hatjuk-e, hogy majdnem va­dak, hogy „törvényen kívüli­Öntranszfúzió Vérszívónak hívják az új szuperautomatát Az egy mé­ter magas gépre számos kis műanyag cső csatlakozik. A se­bészi beavatkozások során egy rendkívül munkaigényes és nem mindig könnyű feladatot lát el: a transzfúziót. A gép képes arra, hogy összegyűjtse a páciens által a sebészi be­avatkozás során elvesztett vért, megtisztítsa, majd megszűr­Festők kamerával keresnek motívumokat Fotorealizmusnak hívják azt a festési módot, amely jelen­leg elsősorban az Egyesült Ál­lamokban teremt iskolát. A művészek képük mintájául fényképet, vagy diaképet vá­lasztanak. amelyet többnyire maguk vettek fel. A fényképe­zett alap nem segédeszköz. Színházi meghívó 1520-ból Németország legrégibb szín­házi meghívóját, 1520-ból a rostocki városi archívumban őrzik. Felidézi, hogy a kikötő­város polgárait július 15-re, vasárnapra egyházi darab elő­adására hívták meg. Az alnémet nyelven fogal­mazott meghívó kihirdeti, hogy a nyilvános épülés a szabad ég alatt, a piactéren, azaz a mai Ernst Thälmann téren, Rostock szívében zajlik le. Az egyházi darabok a közép­kori dráma olyan formáját je­lentették. amelyet műkedvelő művészek adtak elő. A ros­A műanyag és a baktériumok Heinz Wallhäuser német mikrobiológus felfedezte, hogy vannak olyan baktériumok, amelyek a műanyagokat tá­madják meg és azokból szenet és nitrogént vonnak ki. A Német Szövetségi Köz­társaságban folyó kísérleteket a műanyaggyártó cégek finan­szírozzák. A kutatómunka hosz- szú lejáratú, öt éven át folyik. Ez idő alatt a vizsgálati anyago­kat szerves anyagokkal keve­rik, hogy meglássák, vajon biológiai szempontból bomla­na k-e és milyen mértékben. Az ipart kettős érdek fűti: egyfelől olyan anyag kikísérle­tezésére törekszik, amely tel­jes egészében lebonthatatlan, másfelől pedig éppen olyan műanyagokat kíván előállítani, amelyek idővel természetes úton lebomlanak. Mind ez ideig csupán há­rom műanyag áZlta ki az öt­éves kutatóprogram első pró­báját: a polipropilén, a ke­mény PVC és az alacsony nyomáson előállított polieti­lén. A többi vizsgált műanya­gok kivétel nélkül magukon viselték a biológia; hatóanya­gok nyomait. tocki archívum szerint az el­ső hivatásos színészek csak 1606-tól jelentek meg a Kele­ti-tenger mentén fekvő keres­kedelmi városban. Ezek angol komédiások voltak. Az első né­met színtársulatok körülbelül 50 évvel később érkeztek Ros­tockba. hanem „egy kép képének'1 tu­datos kiindulóhelyzete. E kísérlet nem új a képző- művészetben. Már Holfaein és Vermeer is egy kezdetleges apparátus. illetve camera obseura segítségével dolgozott. A daguerrotípia és a fényké­pészet bevezetése óta. tehát a XIX. század közepétől, sok is­mert képzőművész használ* fei kifejezetten, vagy leplezetten fényképészetileg előre fixált motívumokat. A mai fotorealizmu* abban különbözik ettől, hogy a mű­vész vagy környezete minden­napjaiból származó tárgyat aprólékos részletezéssel állítja elénk. Az „új realizmusának is nevezett irányzattal való vitára ad alkalmat a Stuttgart­ban és Frankfurtban már be­mutatott „Amerikai fotorealiz- mus” című kiállítás. ve újból visszajuttassa a beteg testébe. Ezzel a módszerrel lehetővé válik hogy az orvosok keve­sebb idegen vért használjanak fel a műtéteknél, ezzel időt és pénzt nyernek. Egy hasműtétnél például a gép apró műanyag csöveit a beteg hasüregében helyezik el. Ezek felszívják a vért, ame­lyet a páciens a műtét külön­böző fázisaiban veszít, és ösz- szegyűjtik egy átlátszó mű­anyag gömbben. Itt a vér meg­tisztul minden idegen anyag­tól: légbuboréktól, bőrdarabok­tól, csontszilánktól. A tökélete­sen tiszta vért ezután vissza­juttatják a páciens vérkerin­gésébe. A gép abban az eset­ben is használható, ha a pá­ciens nagy mennyiségű vért veszít. Az orvosok véleménye szerint ha az öntranszfúziós rendszer alkalmazása általá­nossá válik, a vérbankoknál benyújtott jelenlegi igény két­harmadára csökken» (Panorama) ek?” Vajon a tetoválás a tit­kos szenvedélyek közé tarto­zik vagy a nárcisztikus ember önszépítő törekvéseként kell értelmeznünk ? Ezekre a kérdésekre válaszol a Das Bild auf der mensch­lichen Haut (Kép az emberi bőrön) (A tetoválás motívu­mai) című könyv, amelynek szerzője Dietrich von Engel­hardt. • A Heinz Moos kiadó ezzel olyan sorozatba kezd, amelyben a „kép jelenségét” szándékozik ábrázolni, filozó­fiáját és esztétikáját, de szo­ciológiai és technológiai vo­natkozásait is. A tetoválás, mint a test díszítése és az ön- stigmatizálás, az emberiség történetének korai időszakában keletkezett és a nyelvhez, a tánchoz, a mimikához hasonló­an azok közé az eszközök kö­zé sorolható, amelyekkel az ember megértetni igyekszik magát. Háborús üzeneteket tetovál­tak a koponyára, amely a haj védelme alatt érte el célját. A szülők tetoválták idegenbe tá­vozó gyermekeiket, hogy ké­sőbb ismét felismerjék őket. Ä törzsközösségek forradásokat ejtettek tagjaik bőrén, hogy jelezzék a vérrokonságot, az állam pedig megbélyegezte a törvényszegőt, hogy az elfo­gott menekülőt azonosíthassa. Mindenképp úgy tűnik, hogyf összefüggés van a kívülállóság és a tetoválás között, a társa­dalom peremén folytatott élet és az odatartozás vágyának a>. bőrre égetése között. A tetőzi* válás mindenképpen a sérüH- ség kifejeződése. A tetovált ember megbélyegzett, ha öv- magát bélyegezte is meg; ^ — ' —1 Elektronikus számítógép a milánói Scalában A milánói Scala könyvelését, személyzeti adminisztrációját, a raktárak kezelését és a jegy- elővételt. ezentúl elektronikus számítógép végzi. Ugyancsak az elektronikus számi tógéppel­Üj számológép-rendszer könnyíti meg a diagnosztizálást Pár héttel ezelőtt mutatták be a szakközönségnek azt az NSZK-beli kikísérletezett új­szerű jelző, és adattároló be­rendezést, a „Biosignal-Prozes- sor BIO 16”-ot, melynek se­gítségével sokoldalú lehetőség nyílik az agy áramlökéseinek orvos-matematikai ábrázolásá­ra és kiértékelésére. A kis számológép-rendszer automa­tizálja az agykéreg elektromos aktivitásának analízisét (Elekt­roencephalogramm EEG). El­raktározza és összehasonlítja egymással az adatokat és ez­által új távlatokat nyit meg az orvosi diagnosztika és kuta­tás számítására. adatkörébe tartozik a színház­zal kapcsolatos egyéb munkált (balettiskola, színháztörténeti múzeum) egyes feladatainál* elvégzése, ♦ Ami az adminisztrációt ille­ti. a számítógép „mutatja ki’! a béreket, valamint az állandó; a szerződéses tagok és a ven­dégművészek honoráriumát. Föld alatti periszkóp , Woddington kanadai botani­kus „feje tetejére állított, pe­riszkópot” fedezett fel. amely- lyel tanulmányozni lehet a növények gyökérrendszerét. A korábban alkalmazott eljárá­sok mind valamilyen módorr megsértették a gyökereket. Az új periszkóp legfontosabb ré­sze az üvegrostból készült op­tikai felszerelés. Ennek segít­ségéve] nemcsak hogy „szem­üveggel” vizsgálhatják a gyö­kerek növekedését és állapo­tát, hanem fényképfelvételeket, is lehet készíteni. Zene a szívgyógyászaiban Az egyik New York-i kar­diológiai klinikán 137 súlyos szívbeteget olyan különtermek­ben helyeztek el, ahol megfele. lő „funkcionális és programo­zott” zenét adtak. Más hason­lóan súlyos betegekhez képest a halálozási arányszám a be­tegek körében mintegy 50 szá­zalékkal csökkent. Ez a zene megszünteti az egyedüllét ér­zését és közömbösíti azpkat. a látszólag jelentéktelen külső hangokat, melyek erősen aka­dályozzák . a 'szívműködés rit­musát. * 'tó ’Vsv-V 44

Next

/
Thumbnails
Contents