Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

Tanulmányok, irányelvek, koncepciók az OMFB programjában Or. Oaztrovaxki György akadémikus nyilatkozata A magyar népgazdaság az intenzív fejlődés korszakát éli. Ezekben az években az ipari termelés átlagosan 7—8 százalékkal emelkedik. A ha­gyományos technológiákat mindinkább felváltják a nagy teljesítményű eljárások, kor­szerűsödik a gyártmánystruk­túra, a vezetésben és a szer­vezésben mind nagyobb sze­repet kap a számítástechnika. Az energiahordozók részará­nya is eltolódik, egyre in­kább a szénhidrogének javá­ra. A célkitűzések megvaló­sításának alapfeltétele a mű­szaki kutatás és a fejlesztés koncentrált tevékenysége. Ma­gyarországon ezt a fontos tudományos és szervezőmun­kát — a fővárosi és a vidéki tudományos központok tevé­kenységének koordinálását — az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság végzi. Elnök- helyettesétől, dr. Osztrovszki György akadémikustól kér­tünk nyilatkozatot az OMFB tevékenységéről, terveiről. — Milyen szerepet tölt be a magyar műszaki életben az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, hogyan, milyen szervezeti formában valósítja meg a koor­dinálást? ' I — Az OMFB a kormány tanácsadó szerve, alapvető feladatunk a népgazdaság kü­lönböző ágainak fejlesztésé­hez, a tudományosan meg­alapozott tanulmányok, irány­elvek, koncepciók kidolgozá­sa. Koordináljuk a népgazda­sági jelentőségű műszaki fej­lesztési témákban a minisz­tériumok és az országos ha­táskörű szervek munkáját. Módszerünk demokratikus, a több éves munkával elkészí­tett tanulmányokat az ország legjobb szakértőinek bevoná­sával vitatjuk meg, a jóvá­hagyott tanulmányt megkap­ják a minisztériumok, majd azt a közös '.szakértői és mi­nisztériumi tanácskozáson másodszor is „zsűrizik”. Csak az így elfogadott koncepció kötelező az állami tervezés számára. — A műszaki kutatás és a mű­szaki fejlesztés feladatát a ma- gyár iparfejlesztésnek mely cél­kitűzései határozzák meg alap­vetően? — Hazánk nyersanyagokban igen szegény, ezért csak a feldolgozott termékek export­jának fejében tudjuk bizto­sítani a nyersanyagellátást. Ez azt jelenti, hogy a szo­cialista és a tőkéspiacon is késztermékkel kell jelentkez­nünk; márpedig a minőségi igények a világpiacon egyre magasabbak, éppen ezért a mi népgazdaságunkban döntő je­lentősége van a műszaki fej­lesztésnek. Ha nem tudunk lépést tartani a világ tech­nikai haladásával, akkor a lemaradás az ország egész gazdasági, külkereskedelmi egyensúlyát veszélyezteti. Ezt a tényt alapvetően figyelem­be veszi a népgazdaság vala­mennyi fejlesztési terve. — _ Túl napjaink tervein, mű­szaki problémáin, milyen távlati programok foglalkoztatják az OMFB-t? — 1972-ben hagyta jóvá a kormány az országos távlati tudományos kutatási tervet, amely közel hároméves mun­kával készült el. Valamennyi jelentősebb budapesti és vi­déki kutatóintézettől véle­ményt kértek, hogy mely té­mák szerepeljenek ebben az átfogó tervben. A vélemé­nyek • szintéziséből alakult ki az országos távlati tudomá­ny?s kutatási terv, amely tar­talmazz^ egyrészt a kutatási főirányokat, amelyek elsősor- bon az alapkutatás feladatát határozzák meg, másrészt pe­dig a tudományos célprogra­mokat, amelyek megvalósí­tása közvetlen népgazdasági haszonnal jár. A célprogra­mokkal kapcsolatos kutatáso­kat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koordi­nálja. A célprogramok közül az alumíniumkutatásra, pet­rolkémiai és számítástechni­kai kutatásra vonatkozó már közvetlenül kapcsolódik a IV. ötéves terv célkitűzéseihez, a többi hét célprogram inkább előremutató, a holnap fejlő­dését alapozza meg. Maguk­ba foglalják a környezetvé­delemhez, a gépgyártás-tech- rtológiához. az elektronika al­kalmazásához kapcsolódó ku­tatásokat, a hírközlő redsze- rek fejlesztését, a talajterme­lékenység kutatását, a hús­termelés fejlesztését, valamint az élelmiszer-választék bőví­tésének tudományos vonatko­zásait. — Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elmúlt tízéves tevékenységében melyeket tartja a legjelentősebbeknek? — A mezőgazdaság kemi- zálásához, a különböző vegy­ipari termékek ésszerű és cél­szerű felhasználásához feltét­lenül hozzájárult az a nyolc­van koncepciónk, elemző és ismertető tanulmányunk, amelyet az elmúlt tíz év so­rán kidolgoztunk. Ezek fel­ölelik a korszerű technológiá­kat. foglalkoznak azok beve­zetésének műszaki, gazdasági lehetőségeivel. A kemizálási folyamat gyorsítását szolgálja még a támogatásunkkal lét­rehozott Műanyagtechnológiai Központ és a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálat is. amely neves kutatók, szakemberek közreműködésével ismerteti és bemutatja a kémiai anyagok mezőgazdasági hasznosításá­nak legmegfelelőbb módsze­reit — Megalakulásunk óta egyik legfontosabb tevékeny­ségünknek tartjuk az alumí­niumipar fejlesztését. Már tíz évvel ezelőtt elkészítettük a részletes műszaki és gazda­sági számításokon alapuló prognózisokat, előkészítettük a magya—szovjet timföld- alumínium egyezményt, a készárugyártásban pedig a francia Cegedur céggel kö­tött licencia-egyezményt. — Egyik legfontosabb tevé­kenységünknek tartjuk az automatizálás fejlesztését BARTA ÉVA Jegyzetek útközben, SÁRBOGÁRD Pestről várjuk a személyvonatot. Hárman — 16 körüli lányok — sétálnak a pályaudvar környékén, lábuk térdig fekete a salak felszálló porától. Letanyáznak, éppen a resti elé. Hamar felfedezik a bent támaszkodók őket, így a lá­nyok dérrel-dúrral arrábbhúzódnak a finomnak nem mondható megjegyzésekre. Bent a váróteremben katonák bóbiskolnak a székeken. Egyik felhortyan, hangos kásafúvásba kezd. Rögvest akad­na, aki felrázná, ám a társa — barna képű, nyugodt pil- lantású fiú — leinti a keltegetőket. Azok visszaülnek he­lyükre, de sűrűn vetitek mérges pillantásokat az édesdeden horkolóra. A vasúti étteremben csend van, néhány légy repked elégedetten. Négy vendég van, hárman söröznek, beszél­getnek, egy magányos nő pogácsát majszol. Betér egy fiatal házaspár, a pincér élénk eszmecserébe merül velük, a délutáni focimeccsről folyik a szó. Mire a hangszóró a bátaszéki vonat érkezését hirdeti, csodamód megszaporodnak az utazók. Vagy harmincán vannak, köztük a három lány, a kiskatonák, a sörözők. RÉTSZILAS Egy megálló elég a csoki megevésére, vagy rakják el hazáig? — látszik a dilemma a férfi arcán, miközben nézegeti a zöld sztaniolba burkolt Utasellátó-csokoládét. A töprengést a kislány — úgy négy-öt éves — sza­kítja félbe, egyszerűen kiveszi a férfi kezéből a csokit, kibontja és beleharap. Lelkendezik, hogy milyen finom, aztán a férfi orra alá dugja: az is harap, az is dicséri, jóllehet, főleg a kislány kedvéért. Fiatal atya és élénk kislánya — gondolják a többiek, akik jobbhíján őket figyelik. A férfi ruháján még ott van­nak az építkezés nyomai, a kislányon pepita kabát, kicsit gyűrött piros ruha, zoknija nincs, magas szárú cipőjéből hosszan lóg a madzag. Egy harapás ide. egy harapás oda, eszegetik a csokit. Egyszer csak a féfi meglát valakit a peronon, széles mosollyal integet. Egy haver — mondja kelletlenül a kislánynak, aki kíváncsian húzgálja a ka­bátja ujját. A haver bejön, mögötte pici szőke felesége, néhány hónapos kisbabával a karján. Letelepednek, sokáig szót- lanok. Aztán a haver megkérdi a másikat, hogy kié az a lánygyerek? „Hát az enyém” — mondja kisvártatva a másik, nem néz sem jobbra, sem balra, se a kislányra, se az ablakon túlra. Magába néz restelkedős daccal. A kislány éppen a csoki maradékát tömi a kisbabába, nagyokat kacag. NAGYDOROG „Három meg egy, meg még egy, az öt. Ennyit utaztunk már eddig. És ha nem lesz otthon Ilona néni, akkor még vissza is jövünk az éjfélivel. De ért azt már nem bírom ki. inkább alszom a lépcsőházban” — fogadkozik a lány, nénikéje sűrűn pislog rá. A lány csinos kis tizenhét éves, fapapucsban, de egyébként „vasámapiasan”. a nénike fejkendője, ruhája, apró mirftás fekete kelméből van. szatyra eperszagot áraszt, jóllehet tetején nagy csokor rózsa kókad. BESZÉLGETŐK Érdi Judit rajza A leányzó az Alföldről jött a dunántúli rokonokhoz nyaralni, most Tolnára igyekeznek a nénikével. A lány nézegeti magát a sötét vonatablakban, ásít, izeg-mozog. A nénike gunnyaszt a szemközti ülés sarkában, le-leragad a szeme. „Aludjunk" — javasolja aztán neki­bátorkodva, a lány ránéz, legyint egyet, „aludjon” —> mondja ingerülten, a vonat döcög tovább. TENGELIC ! Ketten ülnek, beszélgetnek. Arcuk alig látszik, az ülések felett ellopták az égőket. A két fiatalasszony észre sem veszi a hirtelen meg- sűrűsödött sötétet, az egyik kezében még ott van a Tükör, a másik ölében az ottfelejtett kötés. Sárbogárd és Szekszárd között Az egyik mesél, reszket a hangja, a másik moccanás- talart hallgat. A mesélő szomszédjairól van szó. Jóravaló gyerek, huszonvalahány éves, gyermeket váró fiatal felesé­gével. Az atya alkoholista, törődött neje és gyermekei goromba zsarnoka. A fiú üzemi murin vett részt, és életében először berúgott. Kevés is megárt neki, és sokat ivott. Otthon talpon várta az atya, hangosan és durvárf szidta. A fiú nézett-nézett, aztán ütött. Azóta apagyilkos. Nem is történet az érdekes, évezredes fordulat, szo­morú tragédia, A két fiatalasszcyty szorongása, ahogy közel került hozzájuk az esetleges, a halál, ami hirtelen, váratlanul jön, és megváltoztatja az életet. Sajnálják a gyilkost, az anyját, feleségét, még meg sem született gyerekét. És főleg, leginkább — önmagukat, akivel mindert megeshet. Lévén, hogy embernek született. TOLNA-MÖZS Itt tizenhatan ülhetnének. De csak heten vannak. Egy fiatal pár az egyik sarokban, velük egy sorban egy magnó­zó fiú, hátrább négy asszonyság. A fiatal pár szótlanul üldögél, a nő akár minden- rtapos várandós is lehet, hatalmas hasán összekulcsolva pihen a keze. Férje kreol bőrű magas férfi, karbafont kéz­zel bóbiskol. A négy öregasszony susmog, rekedt, öreg hangon fel­nevet, keveslik az esőt, sokallják a gyomot meg a szúnyo­got, csepülik a mai fiatalok munkabírását, példázódnak. ki hány holdat kapált meg valaha. Barázdás arcok, egye­nes hátak, sok szoknyák, beszédesség. A fiatal pár sem tetszik nekik. Miért nem udvarol az a férfi ilyenkor, most már mindegy? Haj-haj istertem — sóhajtozik az egyik néne, aztán elhallgatnak. Alighanem egyre gondolnak. SZEKSZÁRD Bátaszékig már nem sokan tartanak a vonattal. Fá­radt, álmos arcok ballagnak az állomásépület felé. A rendőr egy részeg férfiút kelteget az egyik félreeső 'pádon, erre felkapja fejét az álmos is, mert komikusán rtagv hangerővel hortyog a részeg, hiába igyekszik a rendőr. Más esemény nincs, a sötétség elnyeli a hátakat. Viráa F. É

Next

/
Thumbnails
Contents