Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
Tanulmányok, irányelvek, koncepciók az OMFB programjában Or. Oaztrovaxki György akadémikus nyilatkozata A magyar népgazdaság az intenzív fejlődés korszakát éli. Ezekben az években az ipari termelés átlagosan 7—8 százalékkal emelkedik. A hagyományos technológiákat mindinkább felváltják a nagy teljesítményű eljárások, korszerűsödik a gyártmánystruktúra, a vezetésben és a szervezésben mind nagyobb szerepet kap a számítástechnika. Az energiahordozók részaránya is eltolódik, egyre inkább a szénhidrogének javára. A célkitűzések megvalósításának alapfeltétele a műszaki kutatás és a fejlesztés koncentrált tevékenysége. Magyarországon ezt a fontos tudományos és szervezőmunkát — a fővárosi és a vidéki tudományos központok tevékenységének koordinálását — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság végzi. Elnök- helyettesétől, dr. Osztrovszki György akadémikustól kértünk nyilatkozatot az OMFB tevékenységéről, terveiről. — Milyen szerepet tölt be a magyar műszaki életben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, hogyan, milyen szervezeti formában valósítja meg a koordinálást? ' I — Az OMFB a kormány tanácsadó szerve, alapvető feladatunk a népgazdaság különböző ágainak fejlesztéséhez, a tudományosan megalapozott tanulmányok, irányelvek, koncepciók kidolgozása. Koordináljuk a népgazdasági jelentőségű műszaki fejlesztési témákban a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek munkáját. Módszerünk demokratikus, a több éves munkával elkészített tanulmányokat az ország legjobb szakértőinek bevonásával vitatjuk meg, a jóváhagyott tanulmányt megkapják a minisztériumok, majd azt a közös '.szakértői és minisztériumi tanácskozáson másodszor is „zsűrizik”. Csak az így elfogadott koncepció kötelező az állami tervezés számára. — A műszaki kutatás és a műszaki fejlesztés feladatát a ma- gyár iparfejlesztésnek mely célkitűzései határozzák meg alapvetően? — Hazánk nyersanyagokban igen szegény, ezért csak a feldolgozott termékek exportjának fejében tudjuk biztosítani a nyersanyagellátást. Ez azt jelenti, hogy a szocialista és a tőkéspiacon is késztermékkel kell jelentkeznünk; márpedig a minőségi igények a világpiacon egyre magasabbak, éppen ezért a mi népgazdaságunkban döntő jelentősége van a műszaki fejlesztésnek. Ha nem tudunk lépést tartani a világ technikai haladásával, akkor a lemaradás az ország egész gazdasági, külkereskedelmi egyensúlyát veszélyezteti. Ezt a tényt alapvetően figyelembe veszi a népgazdaság valamennyi fejlesztési terve. — _ Túl napjaink tervein, műszaki problémáin, milyen távlati programok foglalkoztatják az OMFB-t? — 1972-ben hagyta jóvá a kormány az országos távlati tudományos kutatási tervet, amely közel hároméves munkával készült el. Valamennyi jelentősebb budapesti és vidéki kutatóintézettől véleményt kértek, hogy mely témák szerepeljenek ebben az átfogó tervben. A vélemények • szintéziséből alakult ki az országos távlati tudomány?s kutatási terv, amely tartalmazz^ egyrészt a kutatási főirányokat, amelyek elsősor- bon az alapkutatás feladatát határozzák meg, másrészt pedig a tudományos célprogramokat, amelyek megvalósítása közvetlen népgazdasági haszonnal jár. A célprogramokkal kapcsolatos kutatásokat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koordinálja. A célprogramok közül az alumíniumkutatásra, petrolkémiai és számítástechnikai kutatásra vonatkozó már közvetlenül kapcsolódik a IV. ötéves terv célkitűzéseihez, a többi hét célprogram inkább előremutató, a holnap fejlődését alapozza meg. Magukba foglalják a környezetvédelemhez, a gépgyártás-tech- rtológiához. az elektronika alkalmazásához kapcsolódó kutatásokat, a hírközlő redsze- rek fejlesztését, a talajtermelékenység kutatását, a hústermelés fejlesztését, valamint az élelmiszer-választék bővítésének tudományos vonatkozásait. — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elmúlt tízéves tevékenységében melyeket tartja a legjelentősebbeknek? — A mezőgazdaság kemi- zálásához, a különböző vegyipari termékek ésszerű és célszerű felhasználásához feltétlenül hozzájárult az a nyolcvan koncepciónk, elemző és ismertető tanulmányunk, amelyet az elmúlt tíz év során kidolgoztunk. Ezek felölelik a korszerű technológiákat. foglalkoznak azok bevezetésének műszaki, gazdasági lehetőségeivel. A kemizálási folyamat gyorsítását szolgálja még a támogatásunkkal létrehozott Műanyagtechnológiai Központ és a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálat is. amely neves kutatók, szakemberek közreműködésével ismerteti és bemutatja a kémiai anyagok mezőgazdasági hasznosításának legmegfelelőbb módszereit — Megalakulásunk óta egyik legfontosabb tevékenységünknek tartjuk az alumíniumipar fejlesztését. Már tíz évvel ezelőtt elkészítettük a részletes műszaki és gazdasági számításokon alapuló prognózisokat, előkészítettük a magya—szovjet timföld- alumínium egyezményt, a készárugyártásban pedig a francia Cegedur céggel kötött licencia-egyezményt. — Egyik legfontosabb tevékenységünknek tartjuk az automatizálás fejlesztését BARTA ÉVA Jegyzetek útközben, SÁRBOGÁRD Pestről várjuk a személyvonatot. Hárman — 16 körüli lányok — sétálnak a pályaudvar környékén, lábuk térdig fekete a salak felszálló porától. Letanyáznak, éppen a resti elé. Hamar felfedezik a bent támaszkodók őket, így a lányok dérrel-dúrral arrábbhúzódnak a finomnak nem mondható megjegyzésekre. Bent a váróteremben katonák bóbiskolnak a székeken. Egyik felhortyan, hangos kásafúvásba kezd. Rögvest akadna, aki felrázná, ám a társa — barna képű, nyugodt pil- lantású fiú — leinti a keltegetőket. Azok visszaülnek helyükre, de sűrűn vetitek mérges pillantásokat az édesdeden horkolóra. A vasúti étteremben csend van, néhány légy repked elégedetten. Négy vendég van, hárman söröznek, beszélgetnek, egy magányos nő pogácsát majszol. Betér egy fiatal házaspár, a pincér élénk eszmecserébe merül velük, a délutáni focimeccsről folyik a szó. Mire a hangszóró a bátaszéki vonat érkezését hirdeti, csodamód megszaporodnak az utazók. Vagy harmincán vannak, köztük a három lány, a kiskatonák, a sörözők. RÉTSZILAS Egy megálló elég a csoki megevésére, vagy rakják el hazáig? — látszik a dilemma a férfi arcán, miközben nézegeti a zöld sztaniolba burkolt Utasellátó-csokoládét. A töprengést a kislány — úgy négy-öt éves — szakítja félbe, egyszerűen kiveszi a férfi kezéből a csokit, kibontja és beleharap. Lelkendezik, hogy milyen finom, aztán a férfi orra alá dugja: az is harap, az is dicséri, jóllehet, főleg a kislány kedvéért. Fiatal atya és élénk kislánya — gondolják a többiek, akik jobbhíján őket figyelik. A férfi ruháján még ott vannak az építkezés nyomai, a kislányon pepita kabát, kicsit gyűrött piros ruha, zoknija nincs, magas szárú cipőjéből hosszan lóg a madzag. Egy harapás ide. egy harapás oda, eszegetik a csokit. Egyszer csak a féfi meglát valakit a peronon, széles mosollyal integet. Egy haver — mondja kelletlenül a kislánynak, aki kíváncsian húzgálja a kabátja ujját. A haver bejön, mögötte pici szőke felesége, néhány hónapos kisbabával a karján. Letelepednek, sokáig szót- lanok. Aztán a haver megkérdi a másikat, hogy kié az a lánygyerek? „Hát az enyém” — mondja kisvártatva a másik, nem néz sem jobbra, sem balra, se a kislányra, se az ablakon túlra. Magába néz restelkedős daccal. A kislány éppen a csoki maradékát tömi a kisbabába, nagyokat kacag. NAGYDOROG „Három meg egy, meg még egy, az öt. Ennyit utaztunk már eddig. És ha nem lesz otthon Ilona néni, akkor még vissza is jövünk az éjfélivel. De ért azt már nem bírom ki. inkább alszom a lépcsőházban” — fogadkozik a lány, nénikéje sűrűn pislog rá. A lány csinos kis tizenhét éves, fapapucsban, de egyébként „vasámapiasan”. a nénike fejkendője, ruhája, apró mirftás fekete kelméből van. szatyra eperszagot áraszt, jóllehet tetején nagy csokor rózsa kókad. BESZÉLGETŐK Érdi Judit rajza A leányzó az Alföldről jött a dunántúli rokonokhoz nyaralni, most Tolnára igyekeznek a nénikével. A lány nézegeti magát a sötét vonatablakban, ásít, izeg-mozog. A nénike gunnyaszt a szemközti ülés sarkában, le-leragad a szeme. „Aludjunk" — javasolja aztán nekibátorkodva, a lány ránéz, legyint egyet, „aludjon” —> mondja ingerülten, a vonat döcög tovább. TENGELIC ! Ketten ülnek, beszélgetnek. Arcuk alig látszik, az ülések felett ellopták az égőket. A két fiatalasszony észre sem veszi a hirtelen meg- sűrűsödött sötétet, az egyik kezében még ott van a Tükör, a másik ölében az ottfelejtett kötés. Sárbogárd és Szekszárd között Az egyik mesél, reszket a hangja, a másik moccanás- talart hallgat. A mesélő szomszédjairól van szó. Jóravaló gyerek, huszonvalahány éves, gyermeket váró fiatal feleségével. Az atya alkoholista, törődött neje és gyermekei goromba zsarnoka. A fiú üzemi murin vett részt, és életében először berúgott. Kevés is megárt neki, és sokat ivott. Otthon talpon várta az atya, hangosan és durvárf szidta. A fiú nézett-nézett, aztán ütött. Azóta apagyilkos. Nem is történet az érdekes, évezredes fordulat, szomorú tragédia, A két fiatalasszcyty szorongása, ahogy közel került hozzájuk az esetleges, a halál, ami hirtelen, váratlanul jön, és megváltoztatja az életet. Sajnálják a gyilkost, az anyját, feleségét, még meg sem született gyerekét. És főleg, leginkább — önmagukat, akivel mindert megeshet. Lévén, hogy embernek született. TOLNA-MÖZS Itt tizenhatan ülhetnének. De csak heten vannak. Egy fiatal pár az egyik sarokban, velük egy sorban egy magnózó fiú, hátrább négy asszonyság. A fiatal pár szótlanul üldögél, a nő akár minden- rtapos várandós is lehet, hatalmas hasán összekulcsolva pihen a keze. Férje kreol bőrű magas férfi, karbafont kézzel bóbiskol. A négy öregasszony susmog, rekedt, öreg hangon felnevet, keveslik az esőt, sokallják a gyomot meg a szúnyogot, csepülik a mai fiatalok munkabírását, példázódnak. ki hány holdat kapált meg valaha. Barázdás arcok, egyenes hátak, sok szoknyák, beszédesség. A fiatal pár sem tetszik nekik. Miért nem udvarol az a férfi ilyenkor, most már mindegy? Haj-haj istertem — sóhajtozik az egyik néne, aztán elhallgatnak. Alighanem egyre gondolnak. SZEKSZÁRD Bátaszékig már nem sokan tartanak a vonattal. Fáradt, álmos arcok ballagnak az állomásépület felé. A rendőr egy részeg férfiút kelteget az egyik félreeső 'pádon, erre felkapja fejét az álmos is, mert komikusán rtagv hangerővel hortyog a részeg, hiába igyekszik a rendőr. Más esemény nincs, a sötétség elnyeli a hátakat. Viráa F. É
