Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-13 / 136. szám
Amerika útjain Cementgyár Hejőcsabán A régi cementgyár mellett épülő gyáróriás évi egymillió 600 ezer tonna cementet gyárt majd. Az 1973-ban beinduló üzem technológiai berendezéseit a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NSZK szállítja. Új jogszabályokról — röviden Bárhol a világon érdekes elbeszélgetni a földművesekkel. Amerikában azonban ez nem olyan egyszerű. A farmer szögesdróttal zárja el földjét. Ez az állatok számára áthághatatlan akadály, az emberek számára pedig jelzés, hogy itt kezdődik a magánbirtok... Wisconsin államban negyven kilométernyire Madison várostól mégis rászántuk magunkat, hogy megsértjük a szent határt. Nadrágunk épségét veszélyeztetve átmásztunk a szögesdróton. Behatolásunkat nyomban észrevették. Egy asz- szony jött a kerítéshez — kissé tétova udvariassággal és kérdőn felhúzta szemöldökét. Fiai testőrökként kísérték. Köszöntünk és bemutatkoztunk. Az amerikaiak arcára kíváncsisággal vegyes aggodalom ült ki. amikor közöltük. beszélgetni szeretnénk velük. — Warren! — kiáltott az asszóny és kezével intett. A kiáltásra vetőgép-vontató traktor állt meg a barázdában. Warren odajött hozzánk. Tenyerét nadrágjába törölte. Szalmakalapot viselt, markáns arca csupa por. Hatalmas termetű, erős kezű, szőke hajú férfi. Kissé meg volt illetőd- ve. — Kérem, üljenek le. így ismerkedtünk meg Warren Miller farmer családjával. Az asszony, Jois, szintén farmercsaládból származik. Negyven körüliek mind a ketten. Fiai. a tizenöt éves Joe, a kilencedik osztályba jár, Jimmy pedig tíz esztendős. Milleréknek napszálltáig nagy mennyiségű kukoricát kell elvetniük. Tizenhárom éves lányuk, Margaret közben ebédet főz. A farmerház a dombon áll. Mikor az ebéd elkészül. Margaret megkondítja a ház falán függő gongot. A Miller család négy tagja ekkor beül a dzsipbe és egy pillantást vetve a közeli réten legelésző tehenekre, ebédelni indul. Ebéd után mind a négyen sötétedésig folytatják a munkát. így megy ez mindig, nemcsak a vetés idején. Ugyanígy dolgozott ezen a földön Warren nagyapja és ania is. Ugyanígy tanítja most az apa munkára a fiait. Az iskolából autóbusz szállítja a gyerekeket a farmokra. Hazaérkezésük után két órát tanulnak. majd munkához látnak. A munkából ugyanis mindenkinek kijut. Jimmynek például ötéves korától az volt a feladata, hogy a baromfira ügyeljen. Most, miután már tízéves, traktort is vezethet. Az idősebb fiú. Joe minden olyan munkát elvégez, amit az apja. Milleréknek háromszáz acre (kb. 120 hektár) földjük van. A traktor hatezer dollárba került. Van harminc tehenük és otven juhuk. A szomszéd farmerektől eltérően Millerék húsra neVelik a teheneket. (A gazdának ugyanis gyermekkorában megsérült a keze és így nem tud fejni.) A birtokon annyi szénát, silót, zabot és cukorrépát termesztenek, amennyi a jószágnak kell. — Nehéz? — Nehéz. Évek óta azt se tudjuk, mi a mozi. Nem emlékszem. hogy mikor voltunk utoljára vendégségben. Legföljebb televíziót nézünk esténként. Munka és munka... Életünk minden napja egyforma: ötkor kelünk és csak éjfélkor kerülünk ágyba. Millerék a tojáson kívül mindent vásárolnak: kenyeret, tejet, zöldséget, húst, gyümölcsöt (,,birkát vágni, vagy paradicsomot termeszteni... — erre nem jut erőnk”). A Miller- féle farm közepesnek számít. A termékekből befolyó jövedelem évi 10 ezer dollár. — Vannak-e gazdag farmok a környéken? 3. Családi farm — Hogyne. És ezek most még gazdagabbak lesznek. Ha viszont a jövedelem a mienké- nél alacsonyabb, akkor a birtoknak vége. Sok földet eladtak már errefelé. Mi még tartjuk magunkat. Az amerikaiak természetüknél fogva nem szeretnek panaszkodni. Akár milyen rosz- szul megy nekik, azt mondják: nem baj. megélünk valahogy. Nem lett volna helyénvaló, ha arról faggatjuk Millereket, ami nyilvánvalóan aggasztja a munkaszerető földművest. A csendet Jois szakítja meg. Elmondja. hogy Madisonba készül és a házaknál tojást ad el. Ezután megint szünet következik. Tudták Millerék. és tudtuk mi is. hogy amerikai viszonyok között a farm helyzetén tojás-eladással javítani — már a végső kétségbeesés jele. — Nos, ilyen a mi családi farmunk. Ezekről a farmokról mostanában sokat írnak, sokat foglalkozik velük a televízió is. Jois közben csokrot kötött mezei virágból. — Ezt maguknak ajándékozom. a mi földünkről... Amerika mezőgazdasága rendkívül produktív. aminek számos oka van. Ilyen például az ésszerű, és igen fejlett gépesítés (90 százalék). Egy farmerre átlag több gépi „lóerő” jut. mint egy ipari munkásra. Döntő és igen magas szintű a villamosítás (98 százalék). Magas színvonalú a kemizálás (40 millió tonna műtrágya évente; ez legalább 3 dollár jövedelmet biztosít minden. műtrágyavásárlásra fordított dollár után): a szakosítás (azonos kultúrát termeszt például nemcsak egv- egv gazdaság, hanem egy egész körzet, sőt egy egész állam: — ..kertállam”. ..burgonyaállam'’, ..kukoricaállam”. ..búzaövezet". Gondos szelektálás (a legkedvezőbb növény- és állatfajták kiválogatása és tenyésztése). Az amerikaiak nem véletlenül akartak rábeszélni Micsurint, hogy telepedjen le náluk. Nem szabad megfeledkeznünk az Egyesült Államok igen kedvező klímaövezetéről sem. (A termőföldek Kijev magasságától délre terülnek el.) Figyelembe kell venni a helyenként ugyan rablógazdálkodássá fajuló, de többnyire kiszámított és átgondolt gazdálkodást, és a „látástól vakulásig” végzett munkát. Mindez lehetővé teszi Amerika számára, hogy A Nehézipari Minisztérium tájékoztatása szerint Magyar- ország belépett a nagy adagú műtrágyát felhasználók sorába. A hektáronkénti 170 kilogramm hatóanyaggal elértük a fejlett ipari országok szintjét, és egyben megteremtettük a korszerű talajerő-visszapótlást. Az elmúlt év és az idei esztendő a gyors fejlesztés időszaka. s amíg tavaly elsősorban az alapanyagbázist bővítették. az idén a választékot növelték a vegyipar üzemei. A hagyományos foszfor, nitrogén és kálium hatóanyagok mellett megjelentek az összetett hatóanyagú műtrágyák is. ezeket a korszerű termékeket a Péti Nitrogén Műveknél, a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál és a Tiszai Vegyi Kombinátnál állítják elő. A Nehézipari Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal közösen a hasonló adottsággal rendelne csak a belső szükségletet biztosítsa, hanem felesleget is termeljen a mezőgazdasági termékekből. Volt idő. amikor a termésfelesleg zavarólag hatott, mert árcsökkenéssel fenyegetett. A fölösleges búzát ilyenkor elégették. vagy a tengerbe szórták. A harmincas években az állam jövedelem- kie°észítést ajánlott fel a farmereknek. ha birtokuk egv részét parlagon hagyják. Most viszont a fogyasztás jelentős növekedésével, valamint a külföldi kereslet emelkedése folytán a földek intenzív kihasználására ösztönzik a farmereket. Az ily módon folvó termelés óriási műszaki és technológiai beruházásokat, a korábbinál körülbelül 7—10-szer többet igényel. Annak a farmernak. aki korszerűen akar gazdálkodni, minimum 20 ezer. maximum 1 millió dollárt Ítéli tartalékolnia beruházási költségekre. Statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen hárommillió farmgazdaság van. Egy- harmad részük évente 2500 dollárnál kevesebbet jövedelmez. A következő harmada körülbelül annyit, mint a Mil- leréké' évi t’zez°- dollárt. Miiven jövő vár tehát rájuk e versengésben ? Az elnyomorodott farmerek száz- és százezrei adiák el évente földjeiket és tömegesen a városokba költöznek. Kiszámították, hogy 1980-ra a farm-gazdaságok száma tizedére csökken. Azt is jósoliák honv az úgynevezett családi farmok földjeit, ahol gyakran nemzedékeken át dolgoznak a Millerek. Smithek, Brownok és Johnsonok, túlnyomórészt a szerencsésebb — és gazdagabb! szomszéd vásárolja maid fel. Az Utóbbi éyekben az a<»*-obusinessel az Egyesült Államokban olyan cégek és társá-: ságok is foglalkoznak, amelyeknek semmi közük a földhöz. de van pénzük a „mező- gazdasági futószalagra”. Földműveléssel foglalkozik a többi között a Boeing repülőgépgyár, a Kaiser Industrie gépgyár, a Getty Oil kőolaj-monopólium, valamint az International Telefon and Telegraph. Vajon ismerőseink, Millerék tojásértékesítő kőrútjai felve- hetik-e a versenyt ezzel a gépezettel? kező európai országok tapasztalatait felhasználva elkészítette azt a távlati tervet is, amely alapján a jövőben biztosítják a mezőgazdaság( igényeinek kielégítését. A tervek szerint 1985-ig több mint háromszorosára kell növelni a műtrágyaipar kapacitását. Ezzel a bővítéssel már teljes egészében biztosítani tudja a vegyipar a nitrogénműtrágyaszükségletek kielégítését és jelentősen csökkenthető az import foszforműtrágyából. A koncepció szerint olyan üzemeket kell létesíteni a következő években, amelyek nyersanyagként földgázt, nyers foszfátot és kálisót használnak fel, és különböző összetételű és hatóanyagú műtrágyákat adnak át a mezőgazdaságnak. Az első ilyen üzem a Péti Nitrogén Műveknél épül fel, és 1975-ben már 260 000 tonna nitrogén, 80 000 tonna foszfor és ugyanennyi kálium hatóanyaggal növeli a .vegyipar A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szól a folyó évi június hó 2. napján megjelent 1973. évi 13-as számú tvr. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 14/1973. MT. sz. rendelet. E jogszabályok meghatározzák az állami tűzoltóság. az önkéntes tűzoltóság és a vállalati tűzoltóság feladatait, első hejyen említve megelőző tűzvédelmi tevékenységét. Kihangsúlyozza a tvr., hogy a tűzvédelmi feladatok példamutató teljesítéséért az önkéntes tűzoltóság tagjait fokozott megbecsülésben kell részesíteni és kiemelendőnek tartjuk a végrehajtási rendelet azon rendelkezését, mely szerint: „A tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője a - tűzoltásvezető, aki a feladatának ellátásához szűk. séges minden intézkedést meg. tehet”, többek között a tűzkár elhárításához, illetőleg a káreset következményeinek csökkentése érdekében állampolgárokat. járműveket, eszközöket felszereléseket, anyagokat stb. vehet igénybe. • Kimondja a jogszabály azt is, miszerint a vállalatok kötelesek gondoskodni arról, hogy dolgozóik a munka-, illetőleg a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket munkába állításuk előtt el. sajátítsák és a tűz esetén végtermékkibocsátását. Üzembe lépésével a hazai műtrágya- termelésen belül a nitrogén- műtrágya 26. a foszforműtrágya 50, a káliumműtrágya 30 —35 százaléka összetett műtrágyaként kerül forgalomba. A megfelelő választék kialakításához olyan foszforműtrágyagyártásra is szükség lesz, amely egyedi nitrogénműtrágya és kálisó bekeverésével korszerű hármas műtrágya előállítását teszi lehetővé. A tervek szerint) az V. ötéves tervben kerül sor ilyen gyár építésére. A számottevő termelésnövekedéssel arányosan nő a mezőgazdaság műtrágya-felhasználása is, 1975-ben eléri hektáronként a 266 kilogrammot hatóanyagban számítva, 1980-ra 300, 85-ben a 400 kilogrammot. A vegyipar felkészült a mik- roelemes műtrágyák gyártására is. A termékválasztékot természetesen a mezőgazdaság igényei határozzák majd meg. zendő feladatokat megismerjék. illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgát letegyék. A munkáltató azokat a dolgozókat. akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetve az előírt szakvizsgával nem rendelkeznek — annak megszerzéséig — az adott munkakörben nem foglalkoztathatja. Az oktatási intézményekben oktatni kell az általános tűzvédelmi ismereteket. Bár a művezetőkről szóló 15 1973. (VI. 2.) MT. sz. rendelet csak 1974. január 1. napján lép hatályba, mégis már most felhívjuk a figyelmet, hogy a rendelet szerint az ágazati miniszter irányelveket ad ki, hogy a vállalatok a szakmai sajátosságoknak meg. felelően az ügyrendben hogyan szabályozzák a művezetők jogait és kötelességeit. Az irányelvek elő fogják segíteni a művezetőnek a rábízott munkahely irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelességei, a vállalat munkájába való bevonása módjának, a művezetőt megillető véleményezési jognak megfelelő vállalati szabályozását. Egyetlen mondatban utalunk csupán a belügyminiszter 2.1973. (V. 30.) BM, sz. rendeletére. amely a külföldiek be- és kiutazásáról, valamint az ország területén való tartózkodásáról szóló korábban kiadott BM-rendeletet módosítja, nevezetesen: „a be- és kijelentkezést a külföldiek részére rendszeresített be-, illetve kijelentő lapon kell teljesíteni. A be- és kijelentő lapot a szállásadó, valamint — a szállodában, vagy turistaszállá, són megszálló külföldiek kivételével — a bejelentett személy köteles aláírni.” A Kereskedelmi Értesítő folyó évi 17. számában KÖZLEMÉNY jelent meg vásárlói tájékoztató füzetek kiadásáról. A közlemény szerint a fogyasztói reklamációk intézéséről tájékoztató füzetek készültek. melyek eligazítást adnak az élelmiszerek, háztartási vegyiáruk és kozmetikai készítményekkel kapcsolatos minőségi kifogások érvényesítéséről, az iparcikkekre vonatkozó minőségi kifogások érvényesítésé, ről és a jótállással vásárolt árukra vonatkozó minőségi kifogások érvényesítéséről. Ezeket a füzeteket a boltokban úgy kell elhelyezni, hogy azok mind a vásárlók, mind a kereskedelmi dolgozók számára mindenkor hozzáférhetők legyenek. A vállalatok és a MÉSZÖV 1973. június hó 15- től kezdődően intézkednek a füzetek átvételéről, elosztásáról és elhelyezéséről. DR. DEÁK KONRAD V. PESZKOV B. SZTRELNYIKOV Műtrágya-felhasználásunk elérte a fejlett országok szintjét 1985-ig háromszorosára bővül a gyárííísi hapaciíás i
