Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

*

ÖN KÉRDEZ

Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71.

Útkorszerűsítés

„A minap olvastam, Hogy korszerűsítik a dombori üdülőtelephez vezető utat. Ez öröm, bosszúság viszont, hogy a falukon átvezető nagy forgalmú úttal nem történik semmi. A portalanításon kívül mást már vagy harminc éve nem csináltak, csak utánagyalulták a padkát, ahogy süllyedt a pályatest. Most újra megáll a viz az úttesten. Hiába ásunk levezető árkokat, a Sok jármű betapossa és a járművek találkozásánál a gyalogosok nem tudják merre meneküljenek a fröcs- csenő sár elől. Arról nem is beszélve, hogy a házak falai hogyan néznek ki. Milyen változásra számíthatunk? — tette fel a kérdést a tények megállapítása után Antus Antal Fadd, Rákóczi u. 72. szám alatti olvasónk.

— A dunaszentgyörgy—

szekszárdi összekötő út korszerűsítését több szakaszban terveztük a Mözs és Gerjen -bekötő út közötti szakaszon — kezdte válaszát Imre József, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóságának igazgatója. — Ebből a Tolna és Fadd közötti korszerűsítés készült el. A IV. ötéves terv utolsó két évére 15 millió forinttal a Fadd átkelési szakaszt, pontosabban a Fadd— gerjeni elágazó közötti sza-. kaszt is előirányozta a terv. Korábbi megvalósítására a beruházási korlátozások és takarékossági intézkedések miatt nem kerülhetett sor. A meglévő út gyenge és keskeny pályaszerkezetű, amiből a kérdés során leírt panaszok adódnak. Együttérzünk a kérdés feltevőjével, azonban Csak az anyagi lehetőségeknek

megfelelően oldhatjuk meg az út korszerűsítését.

— A dombori út nem korszerűsítés, hanem csupán a forgalom biztonsága által megkövetelt legszükségesebb munkákat végezzük el. A magunk részéről mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a Fadd átkelési szakasz a jelenlegi előirányzatnak megfelelően a tervidőszak utolsó évében elkészüljön.

Áruszállítás

Kaslu Gézáné, a Bonyhádi ÁFÉSZ 14. boltjának vezetője irta a következőket:

„Május 14-én volt esedékes az áruszállítás a boltomba, de 17-én sem kaptam meg az árut annak ellenére, hogy naponta reklamáltam telefonon. Az áruigénylésemet rendszeresen hiányosan elégítik ki, pedig tudtom szerint a raktárban van azokból az árukból. Már ez a negyedik alkalom, hogy késik az áruszállítás. Mi ennek az oka?“

A kérdésre Tamás József, a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat fiókigazgatója válaszolt.

— A Bonyhádi ÁFÉSZ

14-es sz. boltjának vezetője nem a teljes igazságnak megfelelően tájékoztatta önöket. Ugyanis május 14-én a bonyhádi áruszállítás valóban esedékes volt, azonban a bolt késedelmesen beérkezett megrendelését mi is csak késve, de feldolgoztuk és 17-én kiszállítottuk az árut.

— A késedelmes szállításokkal kapcsolatban megállapításom a következő: április 10-én, április 19-én, május 3-án és május 23-án a túraszállítás napján kapta a bolt a megrendelt árut. Erre bizonyítékok a menetlevelek is.

— Az árurendelések hiányos kielégítésével kapcsolatban a következőket tudom mondani: van ilyen,

hisz tudvalévő, hogy a kereskedelemben sajnos

hiánycikkek is előfordulnak. Amennyiben a boltvezetőnek tudomása volt arról, hogy a raktáron lévő árukból valamilyen okból nem kapott, nem vettem volna zaklatásnak, ha azok konkrét megjelölésével megkeres. Ebben az esetben soron kívül kiszállítottuk volna az árut. Valószínűnek tartom, hogy az ilyen értesülések nélkülözik a valóságot, mivel legjobb tudomásom szerint a bolt vezetője még nem tett látogatást a raktárunkban, ahol bármikor szívesen látjuk.

Különélési pótlék

Sztarovics János Decs 19-es u. 5. szám alatti olvasónk leveléből idézünk:

„Az Építésügyi Értesítő XXV. évfolyam, 13. számában (1973. április 12.) megjelent együttes rendelet — az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter 8 1973. (IV. 10.) ÉVM—Mü. M. sz. együttes rendelete az építőipari dolgozók kiküldetési pótlékáról szólp 16 1971. (V. 22.)

ÉVM—Mü. M. sz. együttes rendelet módosításáról.

A rendeletet a decsi Költségvetési Üzemnél úgy értelmezik, hogy azoknak a dolgozóknak, akik nem család- fenntartók és pl. nem Deesen, hanem Szekszárdon dolgoznak, az üzem állami munkahelyén esetenként — nem fizetik ki a kiküldetési díjat (31,— Ft-ot), pedig a dolgozók reggel 5,12 órakor indulnak és este 17,43 órakor érkeznek vissza Decsre. A kiküldetési díjat az 1. §. (3.) bekezdésre való hivatkozással nem fizetik ki.

Jogos-e az üzem részéről a nem családfenntartóktól megtagadni a kiküldetési díj kifizetését? Azok a dolgozók, akik nem családfenntartók, semmiféle térítésben nem részesíthetők?"

A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető

ügyész válaszol:

„A levélben írtak arra utalnak, hogy nem tesznek megfelelőén különbséget kiküldetési élelmezési költségtérítés és az építőipari dolgozók különélési pótléka között.

A 8 1973. ÉVM—Mü. M. sz. rendelettel módosított és tanácskérő levelében is említett 16 1971. ÉVM—Mü. M. sz. együttes rendelet az építőipari dolgozók különélési pótlékáról rendelkezik. E rendelet szerint a különélési pótlék napi ösz- szegét a kollektív szerződés állapítja meg, illetve a

módosítás szerint: ,az egyéb szerveknél a családfenntartó dolgozó napi különélési pótléka egységesen 10,— forint.

Tételesen felsorolja az együttes rendelet azt is, hogy mely esetekben kell a különélési pótlékot megvonni. Hangsúlyozzuk, hogy ez a különélési pótlék nem azonos a kiküldetési (kül- szolgálati) élelmezési költségtérítéssel, tehát azzal a bizonyos napi 31,— forinttal. Ez a napi 31 forint az egyéb szerveknél foglalkoztatott nem családfenntartó építőipari fizikai dolgozók részére nem állapítható meg.

Fel kell azonban hívjuk figyelmét az építésügyi és városfejlesztési miniszter 10/1973. (IV. 18.) ÉVM. sz. rendeletére, amely az utazási kedvezményekről és a dolgozók gépjárművel történő csoportos szállításáról rendelkezik, s a rendelet hatálya kiterjed a tanácsi költségvetési üzemekre is. A jogszabály megjelent a Magyar Közlöny 1973. évi április 18.-i számában.

Gépjárműadó

„Jeleni-e meg olyan adórendelet, amelyik azt írja elő, hogy a januárban forgalomból kivont és a rendszám- táblát leadott gépjármű után, nemcsak az esedékes 20 forint adót kell megfizetni, hanem az első félévi adót, 200 forintot kérheti az adóhivatal? Motoradómat első félévre kérik, ellenkező eseiben meg akarnak bírságolni." — kérdezte Rácz János nyugdíjas Paks, Duna u. 20. szom alatti olvasónk.

Erre a kérdésre is dr. Deák Konrád csoportvezető ügyésztől kértünk választ.

— A gépjárműadóról a 3' 1966. (I. 12.) PM. sz. rendelet rendelkezik, és ezt a jogszabályt részben módosította. részben kiegészítette a 48/1972. (XII. 31.) PM. sz. rendelet, mely utóbbi 1973. január hó 1. napján lépett hatályba, illetve rendelkezéseit ettől a naptól kell alkalmazni.

A hivatkozott jogszabály szerint: „Az adókötelezettség annak a hónapnak utolsó napjával szűnik meg, amelyben

a) a gépjárművet használaton kívül helyezik és ezt az illetékes gépjárműkerületi rendőrhatóságnál a forgalmi engedély és a hatósági jelzések visszaszolgáltatása mellett bejelentik ;

b) a hatóság a forgalmi engedélyt és a hatósági jelzéseket bármilyen okból bevonta;

c) a gépjármű, vagy a forgalmi engedélyes adó- mentessége bekövetkezett.”

Utalnunk kell azonban arra is, hogy a hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet szerint: „Az adófizetési kötelezettséget a gépjárműnek a forgalomból történő kivonása, használhatatlanná válása, vagy a gépjármű forgalmi engedélyével megjelölt személy halála önmagában nem szünteti meg.

A fizetési kötelezettség megszüntetéséhez a forgalmi engedélynek és a hatósági jelzéseknek az illetékes rendőrhatósághoz beszól, gáltatása, illetőleg azoknak a rendőrhatóság által bevonása szükséges.” Végül hivatkozunk arra, hogy a rendelet szerint, ha magán- személy gépjárművének használaton kívül helyezését maga kezdeményezi, a gépjárműadó fizetési kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha — a fentebb említett feltételek mellett — a használaton kívüli állapot megszakítás ^nélküli időtartama a 180 napot meghaladja. E feltételek fennállását a gépjármű újabb forgalomba helyezésével kapcsolatban — utólag — felül kell vizsgálni és az esetleg járó gépjárműadót visszamenő- legesen is meg kell fizetni.

A gépjárműadóról szóló rendelet egyébként a Magyar Közlöny 1972. évi december 31.-i számában jelent meg, a közlönyt betekintésre a tanács, a bíróság vagy az ügyészség is szívesen rendelkezésre bocsátja.

Összevont osztály

Varga Tibor mórágyi erdész tette fel a következő kérdést:

„Mórágyon körzeti általános iskola működik több éve. A szülők azt tapasztalják, hogy az alsó tagozatos tanulókat összevont osztályokban tanítják. Több esetben képesítés nélküli nevelőkkel. Ezzel azt érjük el, hogy ott, ahol a gyermekeknek a továbbtanulásukhoz szükséges alapokat kellene megkap- niok, ott kerülnek hátrányos helyzetbe. Miért van ez így, amikor modern iskolával rendelkezik a község? Vagy mi, szülők azt a megoldást válasszuk, hogy alsó tagozatos gyermekeinket más helységben lévő iskolába Írassuk át?”

Válaszadásra a Tolna megyei Tanács VB .művelődésügyi osztálya helyettes vezetőjét. Vida Jánosnét kértük fel, aki a következőkben foglalta össze véleményét:

..Mórágy községben az 1972/73-as tanév az első, amikor az első és harmadik osztályos tanulókat ösz- szevont tanulócsoportban tanítják. A többi osztályok mind önálló tanulócsoportot képeznek.

Az első és harmadik osztály összevonásának oka, hogv az első osztályba 13 iskolaköteles tanuló jár. Ez a létszám olyan alacsony, hogy a Művelődésügyi Minisztérium rendelete értelmében önállóan nem oktatható.

Amennyiben a gyermekszaporulat Mórágy községben továbbra is alacsony marad, így az alsó tagozat mindig összevont lesz. Az összevonás megszüntetésének egyedüli útja, a szomszédos községek alsó tagozatának bekörzetesítése,

vagy a mórágyi alsó tagozatos tanulók más községbe való bejárása, a szülők részéről annak kérése vagy kezdeményezése.

Az iskolában több képesítés nélküli nevelő tanít.

Ez országos probléma. Megoldása az MSZMP KB határozata szerint több évet vesz igénybe.”

Ismét sorszám

„Örömmel olvastam lapjukban a MERKUR válaszát, hogy mikor kapható meg a 49 134. sorszámú Trabant. Felkeltette viszont érdeklődésemet: hogyan lehet az, hoqy Szabó Gyula kajdacsi tanár olvasójuk két éve befizetett Trabantja 49 134 sorszámú, az én 1969. XII. 4-én befizetett Trabantom pedig 50 258. sorszámot kapott. Furcsának találom,. hogy a csaknem négy éve befizetett kocsi kiutalási sorszáma csak 1134-gyel magasabb.” — írta szerkesztőségünknek Holdházy Jánosné Szekszárd, Tartsay u. I A alatti olvasónk.

A kérdés érdekes. A MERKUR Személygépkocsi \ Értékesítő Vállalat a kérdésre a következőket vála- szólta: „Holdházy Jánosné olvasójuk valószínűleg rósz. szul értesülhetett Szabó Gyula kajdacsi lakos Trabant Limousine befizetésének időpontjáról, mivel a befizetés nem két éve. hanem 1969. XI. hó 5-én történt. Ennek alapján látható. hogy az 1969. XI. 5. és 1969. XII. 4. között eltelt időszak 1134 sorszám- különbsége reális.”

Sárközi csárda

„Mikor lesz Szekszárdon sárközi csárda?” — tette fel a rövid kérdést Herpai László Szekszárd, Szent Mihály dűlői olvasónk.

A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgató- helyettesének, Tatár Nándornak a válaszát közöljük: „Tájékoztatásul közölhetem, hogy erre vonatkozóan vannak vállalati elképzelések, de a megvalósítás konkrét időpontját megjelölni nem tudjuk. A kérdéshez hozzátartozik, hogy sárközi jelleggel üzemeltetjük a Kispipa vendéglőt, de nem kimondottan sárközi vendéglőként. A sárközi jellegét bizonyítják a sárközi szőttes abroszok, a textíliák és egyéb díszítőelemek. Ezen túlmenően a Kispipa étlapján állandóan szerepelnek sárközi jellegű speciális ételek is.”

Tele'onszámaink : 129—01, 123—61.

í :'. ' \

I

r