Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-13 / 136. szám
1 nőpolitikái határozat vegrehaltása a Paksi Konzervgyárban Statisztikusok vándorgyűlése Ma már, több mint három év elteltével, lehetőség van ar_ ra, hogy felmérjük, mit tettünk a Központi Bizottság 1970. februári határozata és a kormány 1013/1970. (V. 10.) számú határozata nyomán a nőpolitikái munka továbbfejlesztése, a nők helyzetének javítása, egyáltalán társadalmink demokratizálása terén azzal, hogy a nőket fokozot- 1aá,' bevonjuk a társadalmi éiatbe, jogaikat biztosítsuk és lehetőséget teremtsünk arra, hogy a névleges egyenjogúság a valóságban is egyenlő partneri kapcsolattá váljék. A Paksi Konzervgyárban ez a {felmérés megtörtént Az igazgató végezte el, mivel ő s/.amolt be a nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztalatairól a járási pártvégrehajtó bizottság előtt. Mielőtt a beszámoló anyagát és a végrehajtó bizottság vitájából leszűrhető tapasztalatokat ismertetnénk, szerencsésnek tartjuk megjegyezni: amit a végrehajtó bizottság is sürgetett, felettébb kívánatos, hogy komplex tervet kell kidolgozni a kérdés egészének megoldására, amelyben a társadal. mi és gazdasági szervek együttesen vesznek részt. Igazán az lett volna teljességgel eredményes, ha már ez a beszámoló is együttes munka eredményeként születik meg. Gyorsan hozzátesszük, ami a konzervgyárban történt, az nemcsak gazdasági intézkedések sorozata, hanem a politikai és gazdasági szervek együttműködésének gyümölcse. Ennyi bevezető után,' térjünk a lényegre, mit tettek a Paksi Konzervgyárban, hogy a Központi Bizottság határozata és a nyomán született kormányintézkedés megvalósuljon. A végrehajtás tulajdonképpen már a határozat megjelenés^, után közvetlenül megkezdődött. Az első tervezet elkészítésekor a vállalat valamennyi nődolgozóját megkérdezték, többi között valamennyien kérdőívet töltöttek ki. amelyen elmondhatták panaszaikat, kívánságaikat (mit tartanának kívánatosnak megvalósítani helyzetük jobbítására.) A kezdet kezdetén ^mindjárt á következő fontosabb kérdéseket oldották meg: holtszezonban az éjszakai műszak megszüntetése, illetve csökkentése, a beiskolázások megszervezése, a kulturáltabb munkahelyek kialakítása, az anyagmozgatási munkák csökkentése, stb. 1972-ben már a kollektív szerződéssel azonos időtartamú intézkedési terv készült, 1975. december 31-ig. Ez az intézkedési terv négy fő csoportra osztható: a. a nők fizikai igénybevételének csökkentése; b. a nők szakmai és politikai képzésének elősegítése; c. munkahelyek átalakítása, hogy egyes munkákat női dolgozók is el tudjanak látni; d. szociális és egyéb jutta- ' tások területén jelentkező feladatok. Elengedhetetlen néhány, az üzemet jellemző számadat ismertetése. A munkás állományú dolgozók létszáma 1560, ebből nő 1044, tehát 66,9 százalék. Az alkalmazotti állománynak 60,5 százaléka nő. Ezen belül néhány adatot nem érdektelen felemlíteni: a műszaki állományhoz 64-en tartoznak, közülük 21 a nő, az adminisztratív létszámba 102-en, közülük nő 74. A két tehát egyértelmű, a vállalat dolgozóinak nagy többsége nő, a nőpolitikái határozattal való súlyozott foglalkozás mindenképpen indokolt, az viszont, hogy a műszaki és adminisztratív állományban a nők aránya alacsonyabb, mint az üzemi átlag, megint csak felhívja valamire a figyelmet. A nők helyzetét megkönnyítő intézkedésekben a legmesz- szebb a nehéz munkakörülmények megszüntetésében jutottak a Paksi Konzervgyárban. Semmi sem indokolná, hogy valamennyi részintézkedést felsoroljunk, hiszen a szakma sajátosságai miatt a más területeken dolgozók számára ezek vajmi keveset mondanak, a lényeg, hogy a nehéz fizikai munkák alól sikerült máris mentesíteni a nőket; ott ahol ez jelentős munkakiesést nem jelent, a szezon beindulásáig megszüntették a harmadik műszakot; sokat tettek a munkahelyi higiénia javításáért; a gyermeküket egyedül nevelő, vagy többgyermekes anyák számára biztosították az egyműszakos munkát. Vállalati és szakszervezeti keretből segélyezték az arra rászoruló nőket. Az üzem megoldotta az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesítését. A munkaruhák mosatásának, szinte jelképes díjért való megoldása, valamint a háztartási gépek kölcsönzése, megintcsak a dolgozó nők helyzetének javítását szolgálja. Lehetne még sorolni a hasonló jellegű intézkedéseket, azonban, ezeken túlmenően a Paksi Konzervgyárban felismerték, hogy a nőpolitikái határozat és a vonatkozó kormányrendelet nem csupán szociális intézkedés a nők helyzetének javítására, hanem annál sokkal több, mindenekelőtt politikai jelentőségű határozat. A konzervgyárban jelenleg a vezető és középvezetői beosztású dolgozók között a nők aránya 28 százalék. Ez rendkívül kevés, viszont álljon itt mindjárt egy másik számadat is, az üzemben 301 nődolgozó nem rendelkezik az általános iskola 8. osztályával. így aztán egyik és másik probléma megoldására is átgondolt káderfejlesztési tervre van szükség. Ez elkészült, s megvalóBulásától számottevő eredményeket várnak a gyár vezetői. A pártoktatásban negyvenen vesznek részt, közülük 18 a nő. Egyik is. másik is kevés, teendő van tehát. Ami a szak- szervezeti oktatást illeti, sem sokkal jobb a helyzet, a nők aránya talán valamivel kedvezőbb. Nem véletlen, hogy a végrehajtó bizottsági ülés a tudatformálás, az oktatás javítására nyomatékosan hívta fel a konzervgyár állami és társadalmi vezetőinek a figyelmét. Igaztalanok lennénk, ha nem említenénk meg, hogy az üzemben 116 munkabrigád dolgozik, ebből 86-nak a vezetője nő. Itt tulajdonképpen nem is az abszolút számok az érdekesek, inkább az, hogy számos vegyes brigád működik női vezetővel. Az itt szerzett tapasztalatok alapján is jogosnak tűnik a végrehajtó bizottság olyan ajánlása, hogy mindenütt törekedjenek n.ői középvezetők beállítására, ahol a dolgozók jelentős hányada nő. Női üzem, tehát természetesnek tűnik, (de az országosan és a megyében sajnos még mindig nem természetes), hogy a Paksi Konzervgyár női dolgozói közül öten tagjai a községi tanácsnak, egy nődolgozó a gyárból országgyűlési képviselő. A szakszervezeti bizottság tagjainak többsége nő, ugyanúgy a szakszervezeti tanácsnak is. A párt-vb ülése alapján túlzás lenne azt mondani, hogy a Paksi Konzervgyárban már mindent megtettek a párt nőpolitikái határozatának megvalósításáért, az viszont kétségtelen, hogy sokat tettek és például szolgálhatnak megyénk nagyon sok üzemének. Feltehetőleg az ebben tett intézkedések is magyarázzák az üzem, immár évek óta ismétlődő. nagyszerű gazdasági eredményeit. LETENYEI GYÖRGY Ä Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztálya Szekszárdan rendezte tizenegyedik vándorgyűlését A tudományos tanácskozás színhelye a Gemenc Hotel és a régi megyeháza nagyterme volt. Június 11. és Í3.*a között az ország különböző városaiból érkezett statisztikusok aktuális tudományos és gyakorlati kérdésekről tanácskoztak. Ä vándorgyűlés első napján a megnyitó ülésen Somi Benjamin. a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket. Ott volt az ünnepi meg* nyitó ülésen Szabópál Antal, megyei tanácselnök is. Somi elvtárs. a tanácskozás résztvevőinek jó munkát kívánt, elmondotta. hogy a statisztikusok munkáját Tolna megyében is figyelemmel kísérik a gazdasági és a pártszervek, hasznosítják anyagaikat. A jövőben is figyelik, értékelik és igényelik a statisztikusok igen ielentős tevékenységét. A tudományos tanácskozás első napján tartott előadás? Máté János, a KSH megyei igazgatója „Szekszárd régen és ma” címmel. Ezt követően Huszár István államtitkár, a KSH elnöke. dr. Kovaesics József tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Borsi Zoltán. a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, majd dr. Tiba István, az Igazságügyi Minisztérium önálló csoportvezetője tartott előadást. A tanácskozás délutáni programjában a gemenci rezervátum megtekintése szerepelt. Június Í2-én a mtmkaülésen dr. Andorka Rudolf, a KSH csoportvezetője és dr. Dányi Dezső, a KSH könyvtár- és dokumentációs szolgálat igazgatója tartott előadást ..Társadalmi mobilitás és vándorlás Magyarországon (1880—1910)” címmel. Harcsa István a KSH előadója a „Társadalmi struktúra változása és a társadalmi mobilitás a felszabadulás után” címmel tartott előadást; majd dr. Horváth Róbert kandidátus emlékezett Aí Quetelet-re. Dr. Kiss Albert kandidátus. Benda Gyula tudományos munkatárs. Faragó Tamás tudományos munkatársi dr. Fügedi Erik osztályvezetőhelyettes. dr.- Klinger András főosztályvezető, dr. Nemeskéri János kandidátus. dr. Mádai Lajos tudományos osztályvezető tartott még előadást ezen a napon. X tudományos tanácskozás harmadik napján, az elnöki tisztet Máté János, a KSH szekszárdi igazgatója tölti bel Ekkor K. Balog János, a Tolna megyei Levéltár igazgatója tart elsőként előadást. címei „A XVII. és a XVIII. századból származó összeírási statisztikák a Tolna megyei levéltárban”. Halkovics László a Nehézipari Minisztérium osztályvezetője a bányászati statisztika történetéből tart előadást. Ezt dr. Dányi Dezső és dr. Mikes Gábor, valamint drj Vavró István kandidátus előadása követi. Cseh-Szombathy László „Az öngyilkosságok statisztikai vizsgálata a század- forduló körül” címmel tart előadást. A statisztikusok háromnapos tudományos vándor- gyűlésének utolsó előadása 13-án a déli órákban kezdődik: előadó dr. Vikovics György, a KSH osztályvezetője, aki „Az alkoholizmus vizsgálata Magyarországon” címmel tart előadást. > Ä tudományos ülésszak végén a statisztikai szakosztály, statisztikatörténeti szakcsoportja választás útján kiegészíti országos vezetőségét. Ä Magyar Közgazdasági Társaság első ízben rendezett ilyen fontos tanácskozást Szekszár* dón. •*lf»R.7..». rr pj _ ' Egy régi brigád vezető Dun akömlődről ii. — Most már nem mindegy az, hogy az ogronómus mondja. vagy izé, én. Az agronó- mus ötvenhétben került ide. Nem. ötvennyolcban, úgy van, ötvennyolcban került ide és a helyzet az; gyakorlatilag akkor még ő is keveset tudott. Akkor ő éntőlem tanult, gyakorlatilag ő is beépült és megbeszélünk mindent, mert másként nem megy semmi sem. És ötvenkettőben, amikor a másik elnökhelyettes volt, a Sipos elvtárs, akikor is megtárgyaltuk este. hogy mit akarunk holnap csinálni. Ez ugye másként nem megy. — A szakmai tennivalókat pontosan érti? — Előfordul, hogy megkérdezem, hogyne, előfordul. Magánál az írásoknál, satöbbi, szóval az ember számítgasson hektárról, nem mindegy az, hogyan, holdra vagy hektárra számítani. — Csak a hektár átszámítása okoz gondot? — Nem egyedül, de ez is hozzátartozik. — Bánja, hogy negyvenéves korában nem végzett szakmai tanfolyamot? — Hát kérem szépen volt olyan időszak, amikor könyörögtek is. Volt, volt. Az elnök elvtárs igen sokszor mondta, hogy Gyuri bátyám menjen el. menjen el. De hát mindig hátrébb szorult ez a kérdés magában véve. Most már úgy érzem, hogy igen. Hát pártiskolán voltam, meg olyan kisebb szakmai izén voltam, de ugye... — Maga betanított munkás, vagy szakmunkás? — Szak, illetve betanított. — A többi brigádvezetőnek milyen iskolája van? — Az én fiam oda volt Zsámbékon egyéves átképzésen. El lehet képzelni, hogy most már másképp van. Hát ő már fiatalabb ugye? Lent lakik, ott a csárdánál. — Hány éves a maga fia? — Az harmincötbeli. — Ö hány osztályt végzett az általános iskolában? — Hetet, ha jól emlékszem, hetet. Azelőtt szállításnál volt, tehenészetben volt, mindenhol volt. — De négy brigádvezető van. — Kettő az állattenyésztésben. egyik Maródi István, másik ifjú Sipos István. — Maguk ketten intézik a növénytermesztést ? — Igen, meg az agronómus. A főagronómus. — Hány asszonnyal dolgozik? — Mikor mennyivel? Van mikor öt van mikor tíz, van mikor hetven. Mikor milyen időszak van. — Maga középvezető, olvasott-e a vezetés tudományáról? — Hát hogyne, persze, hogyne. A helyzet az, hogy jelen pillanatban nehéz lépést tartani. ha ugye azt nézzük, sok újat már nem tudok tanulni. — Szaklapokat olvas rendszeresen? — A Mezőgazdasági izét. minek híják. Abból szoktam olvasni, a lapokat szoktam átolvasni. — Milyen újság jár maguknak? — Szabad Föld, Képes Újság, Nők Lapja, Rádió Újság, Vöröskeresztes Újság, akkor jár a Pártélet, nem hanem az Univerzum. — Maga olvassa ezeket az újságokat. Jók a szemei? — Igen keveset olvasok mostan már. Elsősorban nem sok időm van kérem szépen, és fáradt az ember, higgyék el. Nem mindegy az kérem szépen, olyan hosszú idő óta emberekkel bánni. — Mibe fáradt el legjobban? — Kérem szépen a sok idegesség. — Miért az a sok idegesség? — Ezer és ezer probléma van nekem, egyik ezt nem akarja, másak azt. szóval az emberek ilyenek. Ez nem így csinálta, ahogy akartam, el se lehet magyarázgatni ezt. — Magához tartoznak az asszonyok. Mit termelnek, mi múlik magán? — Hát kérem szépen énrajtam semmi sem múlik. A dolgozókon múlik minden. Kérem szépen az embereknek a megbecsülése az én izém. Egy brigádvezetőnél az a fontos, hogy túl ne haladja a határt, lazaság ne legyen, nehogy félreértés legyen tehát ne csináljanak az emberek rosszat, magukra vigyázzanak, nehogy berúgjanak, ne igyanak szeszt. kapával ne vágják el a lábukat, szóval minden ilyen. — Nem tud mindenki magára vigyázni? — Nem egészen úgy van ám az, mert azt mondja az ember, hogy cipőt kell húzni és nem lehet mezítláb kapálni. A helyzet az, hogy egy göröngy nekivágja a kapát és kérem szépen elvágja a lábát. Megvan a baleset, akkor miből van. miért. Felelőssége van az embernek. — Miért felel? — A növényápolásnak a munkájáért, rendesen meg legyen kapálva, rendesen le legyen szedve, satöbbi, satöbbi. — Maga azért felei, hogy jó minőségű munkát végezzenek? — Igen ezért felelek, hogy a kézi munkákat elvégezzük. — Akkor magának ezt meg kell követelni. Mi van akkor, ha valaki nem csinálja a munkát? — Nem lesz kifizetve, ha nem csinálja. — Maga olyasféle, mint egy pallér? — Kérem szépen, így is lehet mondani. Velük vagyok én mindig, egész nap. Reggeltől estig. — És előfordul, hogy valakire rá kell szólni? — Hát hogyne, előfordul. — S akkor hogyan mondja, legyen szíves, vagy hogy? — Csakis, csak legyen szíves. Szépen meg kell magyarázni. Mindig szépen, nem lehet másként. Csak szépen kell velük bánni. — Nincs olyan, hogy aki nem jól csinálja, azt hazakül- di? — Az is megvan. Hogyne volna. Rájuk szólok, s ... Nőkkel bánni igen nehéz. Kérem szépen a nők egymást jobban védik. (Folytatjuk) P. V. Sz.
