Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
Ä közelmúltban a mezőgaz* 'dasógi és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a szőlőtermelés és a borgazdaság fejlesztése érdekében. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az évről évre csökkenő kézi munkaerővel a szőlőtermelő mezőgazdasági üzemek többsége képtelen jó eredményeket elérni a nagy ráfordítást igénylő, ugyanakkor alacsony termést produkáló hagyományos művelésű szőlőkön. Jelenleg az ország szőlőállományának nyolcvan százalékát kisüzemi módon művelik. Az egyre inkább növekvő szükségletet kisebb területen, de nagyobb átlagtermések mellett kell az elkövetkező években, évtizedekben biztosítani. A korszerűsített ültetvények és az új telepítések hektáronként 80—100 mázsa termést adnak, szemben a jelenlegi 35—50 mázsás terméssel. A szőlőtermelő gazdaságok pályázat alapján kaphatnak állami támogatást. Az ültetvény korszerűsítéséhez 30 százalékos, új telepítésekhez sík vidéken ötvenezer, dombvidéken pedig ötvenötezer forint állami támogatást kapnak — amennyiben a benyújtott pályázat kifogástalannak minősül. A határozat jelentőségéről Bakonyi Józseffel, a Szekszárdi Állami Gazdaság kertészeti igazgató- helyettesével beszélgettünk. — A szokott kérdéssel kezdeném: Idejében jött a határozat? Mit jelent . konkrétan a szekszárdi történelmi boraidéként — Néhány kivételtől eltekintve az utóbbi években sem a termelőszövetkezetek, sem pedig az állami gazdaságok nem telepítettek szőlőt Egyik üzem sem bír olyan anyagi erővel, hogy önállóan, minden támogatás nélkül, nagy ráfordítást igénylő beruházást tudjon eszközölni. A mai árak ismeretében még az sem biztos, hogy az az összeg, amit a határozat után az állam pénz formájában a korszerűsítéshez biztosít teljesen megoldaná a szőlőtermelés valamennyi problémáját. Tény, hogy a támogatás igen nagy segítséget jelent Tapasztalatom szerint az üzemek részéről igen nagy az érdeklődés, s feltételezhető, hogy ezt a támogatást az üzemek ki is használják. [■ — Mennyibe terűt egy hektár mindenféle szempontból a legmoder* raebbnek számító szóló telepítését — Modem telepítés alatt a teljes gépesítettséget értjük: gépesített talajmunka, növény- védelem és szüret. Ebben az országban Balatonboglár kivételével nem sok gazdaság mondhatja el magáról, hogy minden tekintetben megfelel azoknak a követelményeknek, amiket a modem nagyüzemi szőlőtermelés címszó alatt értünk. Véleményem szerint húsz-huszonöt százalékkal drágább a korszerű telepítéseknek a bekerülési költsége, annál is inkább, mert nemcsak a támberendezés, a drót, az oltvány, hanem a munkabér ára is emelkedett az utóbbi öt esztendőben. Ahhoz, hogy területegységnyi modem telepítés árát meg tudjam mondani, alapos elemző számításokat kellene végezni. Reális számokat a telepítés első, vagy második évében kaphatunk. — Ä megyében és az országban íís a szőlőültetvények zöme a nagyüzemek kezében van, de nagyüzemi termelés a területnek csupán egy részén van, a többit kisüzemi módon művelik. Nyilván ezt az ellentmondást igyekszik enyhíteni o határozat, Mit lehet, illetőleg kell tenni a hátul kullogó gazdaságoknak? Egyáltalán: érdemes kivágni a még |ó erőben lévő ültetvényeket csupán azért, mert az állam most ad h*zzá pénzt! — Ami a nagyüzemek kezén lévő szőlőültetvények megoszlását illeti, a megállapítással nem értek egyet. Ha alaposan utánanézünk, ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. A termelőszövetkezeteken, szakszövetkezeteken belül a szőlőterületek zöme vagy magántulajdonban van, vagy pedig kiadták részes művelésre. Az ország szőlőterületének kisebb része van a nagyüzemi gazdaságokban, s ezeknek többsége nagyüzemi művelésre alkalmatlan. Hogy érdemes-e a régi telepítéseket korszerűsíteni? Természetesen. Néhány tsz és szakszövetkezet kivételével az üzemekben kevés a munkaerő. A holdra, hektárra jutó fizikai munkaerőre alapozni ma már nem lehet. A hagyományos területek kézi munka erő- igénye nem kielégíthető: elvonja a munkaerőt az ipar, az emberek kiöregszenek, de tény az is, hogy kevés gyerek születik mostanában, ami nem is most, hanem két-három évtized múlva érezteti hatását. Előrelátóan számolni kell mindezekkel, mikor a gépesítés fejlesztéséről beszélünk. Nemcsak az állami támogatás miatt, hanem egyébként is a korszerűsítés elsőrendű kérdés kell hogy legyen mindenütt — Vólominyd uorinl mi az oka annak, hogy a hazai tudósok ismerik, tanítják a más országokban már bevált korszeré fajtákat, telepítési módokat ugyanakkor ezzel egy időben nálunk elavult formában, fajtákkal telepítenek. Tételezzük fel, hogy a termelőhelyi adottságok kedveinek • legmodernebb technológiád — Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy az utóbbi hat-nyolc évben, mivel a gazdaságok nem kaptak központi támogatást nem is telepítettek. Néhány gazdaság már tíz Klimcsők Mihály márciusban felpakolta a családját feleségét ékes és negyedikes kislányát valamint két kutyáját Ezután bezárta a lakásajtót és leutazott Szedresre, Ahol már várták. Mint tavaly vagy tavalyelőtt immár hat éve. Klimcsők Mihály megtekintette a területet a major alatt aztán intézkedett: itt lesznek a hollandi ágyak, közel a földhöz, ne kelljen sokat gyalogolni, fuvarozni, a itt pedig a ház. Innen könnyen ellenőrizhető majd a termés. Akkora palánták nőttek százezrével, hogy most kiültetéskor Klimcsók Mjhály büszkén mutatja: látja, est csak mi tudjuk CsánybóL Aztán később kiderül, hogy égy másik hevesi község. Hort lakói sem maradnak el túlságosan. Tolna megye jó néhány szövetkezetébe borii család szerződött —- Hányán jötték el? — Négy-ötszázan mindegyik faluból — mondja Klimcsók Mihály. — S ki maradt akkor otthon? — Ä pap. , meg a tanácselnök.« — mondja — és ha nem túlzunk, akkor maradtak még néhányon, öregek. Szóval ott hagytuk abba, hogy Klimcsók Mihály kijelölte a ház helyét és nekiállt Ásott, fúrt, faragott drótozott szögeit. Két nan múlva már a tetőt eszkábálta. Be is költöztek azonmód az „összkomfortos”, félig földbe ásott kunyhóba. Az „összkomfortos” jelző csak azért jár ki. mert Klimcsók Mihály kunyhója különleges. Készítése ugyanúgy hozzátartozik ritka, féltett foglalkozásához, mint a vetés, a palánévvel ezelőtt úgy telepített, hogy az a mai napon is megfelel a korszerű követelményeknek. A többiek bizony alaposan lemaradtak. Mi lehet, ennek az oka? SzalAmber- társadalmunk bár sokat fejlődött. többet is- fejlődhetett volna. Hiányzik, nincs megszervezve az úgynevezett belső, országon belüli tapasztalatcsere. Ha a szakemberek idejében felfigyeltek volna, vagy felfigyelnének az országban meglévő, vagy létesülő legmodernebb szőlőtelepítésekre, állítom, néhány lépéssel már előbbre lennénk. Persze emberi természetünkből fakad: az újat mindig fenntartással fogadjuk. Szerencsére az új rendelet szerint pályázatot kell benyújtani azoknak a gazdaságoknak, amelyek változtatni akarnak termesztéstechnológiájukon. = A szekszárdi borvidéken milyen fajtákkal és technológiával érdemes szőlőt termelni? Ez d kérdés biztos gyakran szóba került a borvidék rekonstrukciójával kapcsolatban. Hol tart jelenleg a rekonstrukció? — Sajnos nem ott tartunk, ahol kellene. Van mit és van hol rekonstruálni. Egyébként a borvidék rekonstrukciója igen fogas kérdés. Egy-egy gazdaság területileg meghatározott egység. A termelőszövetkezeti területek, a szakszövetkezetek, állami gazdaságok szoléin kívüli terület magánosok kezén van. Ez igen nagy mértékben hátráltatja a rekonstrukciót Éppen ezért nem is tudom elképzelni a borvidék rekonstrukcióját egyesülés nélkül. A rekonstrukcióra alkalmas nagyobb egységeket esetleg földcserével lehetne kialakítani, a későbbiekben ezek egyéni művelésre is alkalmasak lennének. Ha már rekonstrukcióról beszélünk, akkor minimum a régi szintre, azaz a jelenleginek duplájára kellene emelni a borvidék területét. Ami a fajtakérdést illeti, szelektált kadarkával érdemes telepíteni. Emellett keresni kell azokat az új fajtákat, melyek legjobban beillenek a borvidék jellegébe. Közel tíz éve, hogy terjed a borvidéken a kékfrankos és a cabemet A kékfrankos sokat terem és jó vörösbor-karakterű fajta, a cabemet nem mennyiségben, hanem minőségben ad többet De nemcsak ezekkel, hanem más fajtákkal is érdemes felfrissíteni fajtaállományunkat. A művelési módnak olyannak kell lennie, hogy az alapvető munkákat gépekkel lehessen végezni — beleértve a szüretet is. Borvidékünkön legideálisabb a magas művelés. Magas művelés és vörös bor. Ezen a borvidéken csak vörös borral szabad foglalkozni. — Éppen erre akartam kitárni. Bakonyi elvtársat úgy tartják számon, mint oki fongal-kSrőnuiMl harcol a borvidék Jellegét meghatároló vörösbor-szőlők termesztéséért. Sokon nem ártanék Önnel egyel. — Lehetséges, hogy sokan nem értenek velem egyet Szívesen vitatkoznék velük. Tudom, egyik-másik embert nagyon nehéz lenne meggyőzni az igazamról, pedig számokkal lehet bizonyítani, hogy menynyire érdemes vörös borral foglalkozni. Ezt rajtam kívül még sokan mások is így hiszik. Ma én is jobban látom a vörös borban rejlő lehetőséget, mint például két esztendeje. Feltételezhető, hogy hasonló álláspontra jutnak idővel azok; is, akik pillanatnyilag a fehér borok mellett kardoskodnak. A határozat értelmében igen komoly támogatóst kaphatnak a szőlőtermelő gazdaságok. De. Hiába korszerűsítik a telepítéseket, ha nincs hozzá elegendő és jó gép, ha nincs agrokémiai laboratórium, amely bármikor a szakemberek rendelkezésére állna, ha termésleadáskor sort kell állnia a pincegazdaságoknál, és még sorolhatnám tovább az úgyne-. vezeti hátráltató tényezőket. Igaz, hogy külön szőlészeti laboratórium a megyében nem működik. A Tolna megyei Szakszolgálati Állomáson azonban talajvizsgálatot, levélanalízist, sőt komoly borvizsgálatokat is végeznek. Természetesen a rekonstrukcióval párhuzamosan bővíteni lehetne a szakszolgálati állomást Ami a gépeket illeti, a szőlő- művelés gépei tekintetében valóban mostohán állunk. Magyarországon nem kifizetődő ezeket a drága gépeket gyártani, ezért külföldön kellene szétnézni. Sajnos a szőlőgépesítés területén nincs piackutatás, pedig szükség lenne rá. A gazdaságok kénytelenek önállóan külföldre menni a gépek után. Egységes országos koncepció e tekintetben nincs. A fő hiba ott keresendő, hogy a külkereskedelmi vállalatok nem az országos igényeket nézik, hanem csupán néhány tizem kívánságainak tesznek eleget. Pedig a külker-válla- latoknak is lenne éppen elég dolguk a határozat után. Olyan géptípusokra kellene nemzetközi szerződéseket kötni, melyek segítik az országos programot. Megérné, hisz az állam óriási összeget áldoz a korsze«, rűsítésre. A gépesítést ugyanúgy helyére kellene tenni, mint ahogy a határozat a szőlőművelést és bortermelést remélhetőleg jó eredménnyel a helyére tette, 1 D. VARGA MARTA Hevesi dinnye tanevelés, a növény ápolása és a termésszedés sok csínia- bínja. A kunyhóhoz melléképületek is csatlakoznak, az -udvaron” tyúkok kapirgál- nak. Ha kedves az ég, azonnal lehet napfürdőzni. senki tői sem bolygatva. Jő érzés lesz néhány nap-múlva, végignézni a 26 holdas táblán, Klimcsók Mihály birtokán. ahol akkorra megerednek a húsos palánták. Nézi majd, figyeli a dinnye növését, gömbölyödésék Egészen augusztusig. Cigányélet? Nevet, legyint; — Megszoktuk, — mondja — megéri — teszi hozzá, hogy meggyőzőbb legyen. — Mennyit keresnek egy Idényben? — Ne kérdezze, engedje el nekem a választ. Az olvasó, ha arra gofidófc hogy roppant sokat, mégse irigyelje. Márciustól augusztusig egy földkunyhóban lakni nem tréfadolog, a egy életen keresztül vállalni ezt. iámét nem az. — Az Igaz! hevesi dinnyés csak agg korában hagyja abba — mondja. — Ezeket a hatalmas gyümölcsöket kétféleképpen is lehet szeretni Ami igaz, igaz, a recsegő gö-í rög-, az illatos sárgadinnyék emlegetésére megered az ember szájában a nyál. Két fogat hordja reggeltől estig a palántát a földre. A gazda minden leendő dinnyét maga emel ki az ágyasokból. Kinn a földön a felség veze-' tésével alkalmi munkások csapata énekelve halad a kiültetéssel. Észre sem veszik, hogy a gyakorlott Klimcsókné nagy iramot diktál — Melyik a jó dinnye? ■—* kérdezzük végül, hogy így okosodjunk, de Klimcsók Mihály csak azt mondja a gazda önérzetével: — Természetesen az enyém a legjobb, s ha nem hiszik, hát látogassanak meg júliusban. Ne később, mert augusztus elején már hazamegyünk Csányba. A gyerekekről is . beszélgetünk még. akik Csánvban kezdik a tanévet, s Szedresen fejezik be. — Biztos, hogy nem használ — ismeri be a férfi — de mit csináljunk? Ez az életünk. A gyerekeket is kérdezzük; Egyikük sem akar dinnyés len= ni. ha felnő, ül utakon (kádár)
