Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

Aki árat mond... Cédulák a kirakatban Május másodikétól olcsóbb lett — egyebe^ között — a gyermek, a kamasz, a bakfis szintetikus kötött alsóruházati termékek, az orkán és műbőr felsőruházati termékek, a szin­tetikus kötött-hurkolt kelmé­ből konfekcionált felnőtt-, ka­masz-, bakfiskabátok, öltö­nyök, zakók ára. A most, s a korábban, március elsején vég­rehajtott árcsökkentés a lakos­ság számára összesen 400 mil­lió forint megtakarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor sokféle faáru drágábban kapható; ez 90 millió forintos többletki­adás. „Már megint változnak az árcédulák” — állapítja meg a gyanakvó vevő. Miért változnak az árcédu­lák? FA ÉS ERDŐ Attól, hogy némelyik fa kor­hadt, göcsörtös, csenevész, még nem válik silánnyá maga az erdő. ., A tapasztalatok azt ■mu­tatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendelteté­sét” — állapítja meg 1972 no­vemberi ülésén a párt Köz­ponti Bizottsága. Határozatá­ban azt is kimondotta: „A rög­zített fogyasztói árak egy ré­szénél a rendkívül magas ál­lami ártámogatás a költség- vetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabad áras fogyasztási cikkek ár­emelkedéseinek egy része in­dokolatlanul terheli a fogyasz­tót.” A vevő nehezen érzékeli az árviszonyokban végbemenő változásokat., Számára az ép­pen vásárolni kívánt termék ára a fontos. Nem vesz tudo­mást arról, hogy — a beveze­tőben említett példáknál ma­radva — a fa világpiaci ára négy év alatt 15—20 százalék­kal növekedett. A költségvetés ugyan ennek nagyobb részét magára vállalja — így nem lesznek drágábbak a fából ké­szült iskolaszerek, játékok, aj­tók. ablakok, csökken a gyer­mekbútorok többségének ára, — de van, amit áthárít a vá­sárlóra. Ne tűnjék olcsó élé­nek: éppen az összfogyasztói érdekekért teszi ezt. ELVBEN: ÉRTÉK előállítását. E kiegészítéshez persze fedezet kell, amit a többi között a más termékek árában lévő forgalmi adókkal teremtenek meg. FURCSA KÖNYVELÉS? Ezek szerint az egyik hol­mit jóval olcsóbban vesszük meg, mint amennyibe valójá­ban a társadalomnak kerül, a másikat pedig drágábban? Igen. Miféle furcsa könyvelés ez? Az árrendszer — minden országban — tükrözője a gaz­dasági, társadalmi berendezke­désnek, s nem kevésbé a gaz­dasági alapoknak, a korábbi időszakok örökségének. Ellent­mondások. feszültségek vala­mennyi árrendszerben vannak — a kapitalista országokban is erős állami beavatkozás ta­pasztalható! —, ezek mérsék­lése az egyenértékűség elvé­nek érvényesítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzössze­gért a különböző formákban testet öltött társadalmi munka azonos mennyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárol, milyen áru jellegű szolgáltatást vesz igénybe. Ennek érdekében kezdődött s tart ma is hazánkban az ár­reform. S jó néhány esztendő szükséges még befejezéséhez. Az áraknak nagy szerepük van a termelői, a fogyasztói magatartás változásában, azaz az orientációban, ahogyan ezt a szakemberek mondják. Az áraknak ugyanis elő kell se­gíteniük, hogy minél hatéko­nyabban használiák fel a gaz­dasági erőforrásokat és eszkö­zöket, kialakulhasson a ter­melés és a fizetőképes keres­let összhangja, egyensúlya, ésszerűbbé váljon a fogyasztási szerkezet.- keresettek legyenek a korszerű termékek. KÖZÖS BUGYELLÁRIS Az országgyűlés márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kor­mány elnöke megállapította: „Jelenleg évenként majdnem 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cik­kek zöménél és más ipari ter­mékeknél.” Ne vágjuk rá el- hemarkodottan: engedjék el a forgalmi adót utóbbiaknál, előbbieknél viszont — az alap­vető élelmiszerekről van szó elsősorban — ne adják az ár­támogatást, hiszen közös a bugyeliáris. Valóban az. De nem mindegy, hogy a külön­böző keresetű, jövedelmű ré­tegek vásárlóként miért és hány forintot helyeznek abba. Ezért mondta ki a párt Köz­ponti Bizottságának 1972 no­vemberi ülése, hogy a Szabad árak köre tovább nem bővíthe­tő — a fogyasztói árak egyhar- mada tartozik e csoportba —, s hogy az árellenőrzést min­den területen szigorítani kell. mészáros ottö (Következik: Jönnek az ellenőrök) Felhívás szellemi árverésre” A Magyar Rádió szórakoz­tató osztálya június 9-én, szombaton 16,50—IS,00 óráig az URH-adón sugározza „Sen­ki többet? Harmadszor!” c. szellemi árverésműsorát. Ezúton hívjuk fel mindazo­kat a baranyai, somogyi és tolnai lakosokat, akik a já­tékban részt kívánnak venni, hogy május 25-ig juttassák el jelentkezésüket — név, élet­kor. foglalkozás és lakcím — feltüntetésével — a Ma­gyar Rádió szórakoztató osz­tályára (Budapest. 1800. Bró- dy Sándor utca 5—7J. Tájékoztatásul közöljük, hogy ez a műsorfajta soroza­tosan jelentkezik progra­munkban; lényegében árverés formájú vetélkedő, melyen a játékosok a szerkesztőségtől kapott zsetonokkal licitálnak a feladatok megoldásának jo­gáért, jó megoldás esetén pe­dig elnyerik az adott témá­hoz kötött árverési tárgyakat. A meghívottak utaztatásá­ról az illetékes megyei szer­vek gondoskodnak. A Magyar Rádió szórakoztató osztálya Bátai példa o Amikor községünkben döcög a népművelés, eszembe jut, valamikor Szeksaárdon is ne­héz feladat volt hangverse­nyekre, irodalmi estre, színhá­zi előadásra közönséget tobo­rozni. Még Bátaszékről is fel­jártunk egy-egy Simándi— Gyurkovics hangversenyre, ne­hogy a szekszárdiak szégyen­ben maradjanak. Megváltozott a helyzet egy­szerre, amikor felépült a Ba­bits Mihály művelődési köz­pont. Azóta tolonganak az em­berek a rendezvényeken, mert a kultúrának imponáló felleg­várat építettek. 1971. augusztus 20-án fel­avatták Rátán az Ady Endre művelődési házat. Kíváncsiság hajtott, vajon törvényszerű lesz-e az alakulás falun is? o Ä napokban Martin János művelődésiház-igazgató meg­hívásával élve, elmentem, hogy megtekintsem az új létesít­ményt. A buszmegállónál már vár­tak rám. Ahogy átsétáltunk a Malom-árok híd,ián, a község keleti szélén, máris feltűnt az impozáns épület, mely szim­bolikusan is. meg a valóság­ban is a November 7, Tsz emeletes irodaházával van összeépítve. Először a tsz-épü- letben jártunk. A földszinten a porta, kőny- velőség, bérszámfejtés, brigád- vezetői irodák, anyagkönyve­lés helyiségeiben mintegy 25 személy dolgozik. Az emeleten találtuk az elnöki, párttitkári, erdész-főkertész. főagronómus, a jogtanácsos-ellenőrző bizott­sági elnök és a művelődési ház igazgatója szobáit. Az alag­sorban garázsok, raktárak, stencilszoba, irattár. Az iro­daház egy tiszta üvegoldalű ebédlőhelyiséggel kapcsolódik a művelődési házhoz. Ennek előteréből a 400 sze­mélyes öltözőkkel ellátott, vi­lágítóberendezéssel felszerelt gyönyörű színházterembe lé­pünk. amelyben még zeneka­ri rész is van, a másik ajtón pedig a 130 személyes mozihe­lyiségbe lépünk. Tökéletes hangszigetelés, kényelmes ülő­helyek. kivitelezésben veteke­dik a szekszárdival. Az emele­Bátaszéknek ten az egyik oldalon tiszta üvegfalú, klubterem tévével, magnóval, fotelekkel, asztalok­kal. © Amikor megkérdezem az igazgatót, hogy milyen a nép­művelés azóta, amióta az új épület felépült, a következő választ kapom: — 1972-ben 18 ismeretter­jesztő előadás volt, 1973-ban április végéig 38 ismeretter­jesztő előadást rendeztünk. Az ifjúság érdeklődése a csilla­gászat és az űrkutatás felé for­dult. Érdeklődés nyilvánul meg a földrajzi tárgyú ismere­tek iránt. Sok irodalmi estet rendeztünk már az idén is, s azon is szép számmal jelenjek meg. Jelenleg nőgyógyászati előadássorozatot tart dr. Váezi László szekszárdi kórházi fő­orvos. © Egy szó, mint száz, Bátán is előnyös változás következett be népművelés dolgában. Hoz­zánk, bátaszékiekhez, a bátai példa áll közelebb tanulságul. Harapófogóval is nehéz a bá- taiakból teljes részleteiben minden kulisszatitkot arra vo­natkozóan megtudni, hogyan jutottak ilyen szép épülethez, de az biztos, hogy ebben a községben a legteljesebb össze­fogás tapasztalható minden té­ren. 1972-ben felépült Bátán a tanács- és pártház, 1973-ban szövetkezeti tagok kölesönfel- ajánlásával ABC-kisáruházat alakítottak ki. Van rendes presszójuk, kisvendéglőjük. Ilyen összefogásból született tsz-irodaház és a művelődési ház összefüggő épülete. Nem mondták, de nem nehéz kikö­vetkeztetni, hogy volt, vagy voltak üsves vezetők, akik ter­veket lobbantottak fel az egész község lakossága előtt Az is biztos, hogy a tsz nagyon sokat segített, s az is biztos, hogy Bátán a párt. a tanács és a tsz egy célért küzd, egész Báta jó szolgálatáért. És ez a példa nem lebecsülendő, nem is sovinizmus, inkább előbbre­mutató igyekezet, melyet kö­vetni szabad. Az ár, elvben az áru érté­ke pénzben kifejezve. A gya­korlat sűrűn eltér ettől: vagy­is az ár vagy több vagy keve­sebb. 1968 előtt a fogyasztási cikkeknek mindössze tíz szá­zaléka került értékéhez közel­álló áron eladásra, míg 30 szá­zalékuk nagy adókkal tetéz­ve. 60 százalékuk viszont je­lentős állami támogatásokkal mérsékelve. A szükségleteknek jobban megfelelő termelés fej­lesztése, a korszerűbb áruk kí­nálatának növelése megköve­telte a merev — mintegy egy­millió termékre kiterjedő — hatósági árrendszer fokozatos átalakítását. A cél az érték- arányos ár. Értékarányos? Az ámak fe­deznie kell a termelési költ­ségeket, s bizonyos vállalati nyereséget is tartalmaznia kell, így adva módot a fejlesztésre, bérnövelésre stb. Ez a bruttó termelői ár. A fogyasztói ár ezt, valamint a nagy- és kis­kereskedelmi árrést — a for­galmazás költségei+nyereség __ továbbá a forgalmi adót f oglalja magában. Ha az ár ki­sebb, mint a termelői ár és az árfés együttes összege — ami gyakori eset —, akkor az ál- 1 am fogvah'-iií’í árkiegészítést ad. ezzel biztosuk4 a termék A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban fejlesztették ki az ún. CH típusú házi tele­fonközpontot, amelyből nagy mennyiséget exportálnak Anglia részére. Ezeket a beren­dezéseket nagy belső telefonforgalmat lebonyolító gyárak vagy intézmények használhat­ják fel gazdaságosan, © Természetesen más adottsá­gokkal rendelkezik Báta, s mással Bátaszék. A kisebb köz­ségnek szerkezetében kevesebb összetevő van, s hamarabb magára ébred a közösség a na­gyobb célok érdekében. Bá­taszéken a sok üzem, válla­lat érdekei néha ütköznek az egész közösség érdekeivel. De a bátai példán felbuzdulva, úgy gondolom közös erőből, közös összefogással Bátaszéken is előbbre jutunk. Azzal együtt, hogy örülni tudunk Báta előrelépésének, a tanács­választások után a megfiatalí­tott tanácsapparátussal, ta­nácstagokkal, s a Párt irányí­tásával Bátaszéken ig történik valami, segítenek nekünk a tsz. az üzemek, s rövidesen megindul nálunk is egy olyan folyamat, amely kimozdítja Bátaszéket a holtpontról a vá­rosiasodás, a kulturálódás fe­Népújság 4 1973, május 13.

Next

/
Thumbnails
Contents